Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK:! 7v ■ A' Nagy értékű tőkésimportból származó nyomdagépekkel dol­goznak a Globus Nyomda rétsági gyáregységében. Az el­múlt esztendőben új alkatrész beszerzési megoldásokat keres­tek, hogy ne kelljen konvertibilis valutát adni a fogaskere­kek, rugók pótlására. Az NSZK-beli, svájci részegységek he­lyett hazai alkatrészekkel javítják a meghibásodott beren­dezéseket. A karbantartók új kapcsolatainak köszönhető, hogy az ELZETT Művek szécsényi gyáregységében, az Egyesült Izzóban, a Magyar Acélárugyár rugóüzemében és a Gránit Csiszolókorong- és Kőedcnygyár tolmácsi gyáregy­ségében készítik ezentúl a korábban csak dollárért besze­rezhető gépelemeket. A találékony szakemberek igyekezete nyomán nem csak kemény valutát spórol a népgazda­ság, hanem az olcsóbb és minőségileg kifogástalan alkat­részek felhasználásával eredményesebb is lesz a termelés. Képünk a dobozgyártó üzemben készült. — kulcsár — Vürőskeresztes tervek a balassagyarmati járásban A Magyar Vöröskereszt ba­lassagyarmati járási vezető­sége a VI. kongresszus hatá­rozatainak megfelelően a közelmúltban jelölte meg az idei év főbb célkitűzéseit. A járás 67 alapszervezetének ajánlott munkaprogram szá­mos korábban meghatározott feladatot és új elemeket is tartalmazz ^Tanulj, hogy segíthess r Az idézett jelszó a vöröske­resztes mozgalom világnapi jelszava: tudatos, szakszerű, előrelátó munkára serkent, melyet az ifjúság, az idős­korú lakosság, a rászorultak körében, az egészségnevelés, családvédelem, véradómoz­galom, elsősegélynyújtás te­rületein kell megvalósítani. A járási vezetőség bízik ab­ban, hogy az idei év során az eddigieknél is eredményeseb­bé válik a munka, de ehhe2 szükséges, hogy jó együtt­működőkre találjanak a la­kóterületi üzemi és szövetke­zeti vöröskeresztes szervezetek. Harcolni kell a káros szenve­délyek ellen, amelyek a fia­talok körében egyre inkább érzékelhetők. Ezért a KISZ- szervezetekkel, művelődési otthonokkal közös rendez­vényeket szerveznek, ame­lyek a betegségek megelőzé­sét, a családi életre való fel­készítést segítik. Tervezik, hogy a szakközépiskolás diá­koknak esészséenevelési ve­télkedőt indítanak az év első felében. Családvédelem — családközeiben A balassagyarmati járás­ban jelentős eredményeket értek el a fiatalok családi életre nevelésében. A vörös­keresztes aktívák tanácsaik­kal látták el az első' gyerme­küket váró szülőket, gyesen levő kismamákat. Eredmé­nyesek voltak a csecsemőgon­dozási tanfolyamok. Tanács­adó szolgálat, kismamaklub állt az érdeklődők rendelke­zésére. Az idei évben na­gyobb figyelmet kapnak a veszélyeztetett, a szellemi és testi fogyatékos gyerekek, va­lamint az időskorúak és az alkoholisták. Ezért a járási vezetőség erősíti együttmű­ködését a tanácsok szakigaz­gatási szerveivel. A járás te­lepülésein több mint 3400 ci­gány él. Társadalmi beillesz­kedésüket segítik a körükben szervezendő programok, fó­rumok. Szervezettebb véradás r _ A járásban az év során 27 véradónapot szerveznek. Elő­térbe kerül a minőségi igé­nyek kielégítése és a készen­léti szolgálat megszervezé­se. Elsősegélynyújtó tanfo­lyamokat indítottak, ezekben jeleskedik a szécsényi ELZETT gyáregység és a Volán-telep. A tervezett ifjúsági és felnőtt elősegélynyújtó vetélkedő az ismeretszerzés és a gyakor­lás hasznos eszköze lesz. AZ AASZM P N 0 G MEGfEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPoA XXXIX. ÉVF., 34. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Tavaszra készülnek a mezőgazdasági üzemek Megkezdődött a felkészüld a mezőgazdasági üzemekben az idei munkákra. A tervek a kiegyensúlyozott hazai ellátás és az exportbővítés érdeké­ben egy-két százalékos terme­lésnövekedést írnak elő. En­nek eléréséhez a hozamok to­vábbi' növelésére, a hatékony­ság javítására van szükség, ezért a?, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a ko- rábbtéiknál is nagyobb gondot fordítanak a magas színvona­lú gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Az egyik legnagyobb műn-' kát ezekben a napokban a té­li gépjavítás jelenti. Az üze­mek egy része más éveknél előbbre jár az őszi munkák­nál, „megfáradt” kombájnok, traktorok, teherautók felújí­tásában, az enyhe téli időben ugyanis a szabadban is dol­gozhattak a szerelők. Csong- rád megye gazdaságaiban pél­dául a jól bevált gyakorlat szerint a szerelők mellett dol­goznak a traktorosok is. Ök! tudják legjobban, milyen mű­szaki hibát kell elhárítani és ez időmegtakarítást jelent. Egyes helyeken azonban —, mint például Vas megyében, — az őszi ár-, és belvíz mi­att elhúzódott a földek mű­velése, így a gépjavítás is ké­sőbb kezdődhetett. Néhány traktortípus javításánál gon­dot okoz az alkatrészhiány. Sok helyen igyekeznek segí­teni gondjaikon az üzemek, hogy a jól felszerelt műhe­(Folytatás a 2. oldalon) Púja Frigyes Párizsban Púja Frigyes külügyminisz­ter Claude Cheysson, francia külügyminiszter meghívásá­ra szerdán hivatalos látoga­tásra Párizsba utazott. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Yves Gau- deul tanácsos, a Francia Köz­társaság magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. * Púja Frigyes külügyminisz­ter, szerdán délután Párizsba érkezett. Púja Frigyes ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait. hez két üzemet illetően, csak­úgy, mint az év elején létre­hozott új vállalat és intéz­mény jelenlegi négy helyetti egy helyen történő összevo­násához. A korszerűsített munkadíj-szabályozás lehető­ségeivel négy gazdaság sze­retne élni, noha a pályázati feltételeknek nem mindenben felelnek meg, de kívánatos volna a sajátos megyei viszo­nyok között ennek bevezeté­se. Nagy szükség lenne a KARANCSHÜs bővítő re­konstrukciójához az 50 szá­zalékos állami támogatásra, valamint a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat salgótarjá­ni üzemének rekonstrukciójá­hoz szükséges hitelkérelem és illetékmentességi kérelem ked­vező elbírálására. Dr. Dénes Lajos megkö­szönte a tájékoztatást, egyet­értett a tervben foglalt cé­lokkal, az elképzelésekkel és elismerését fejezte ki a párt­ós állami vezetésnek a ter­melőüzemeknek nyújtott se­gítségéért. A tárgyaláson el­hangzottakat a minisztérium felülvizsgálja és azok ügyé­ben döntést hoz, az illetékes szervekkel, intézményekkel egyetértésben. A miniszterhelyettes • délutáni órákban a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek kiste- renyei gyáregységébe látoga­tott a megye vezetőivel. / SZMT-ülés Miként segítik a termelést és gazdálkodást megyénk szakszervezetei? A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnapi ülésén meg­vitatta a megyei szakszerve­zetek 1082. évi termelést, gaz­dálkodást segítő tevékenysé­gét és az 1983. évi feladato­kat. Az előzőleg írásban ki­küldött állásfoglaláshoz Sarlc Béla, az sZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A megye szakszervezeti szervei, aktív részesei vol­tak az elmúlt évi ered­ményeknek, jelentős részt vállaltak a gazdasági épí­tőmunka feladatainak ki­alakításában és végrehajtásában. — Az SZMT és az elnökség testüle­ti üléseiken igen sok terme­léssel, gazdálkodással össze­függő kérdésben tájékozódott, majd állásfoglalásával segí­tette a végrehajtást. Az állás- foglalások, a helyszíni gya­korlati segítség jó feltétele­ket teremtett az eredménye­sebb munkához. Ennek ellené­re a szakszervezeti munka vállalatonként és a tevékeny­ség részleteiben igen diffe­renciálódott, egyes területeken pedig elmaradt a követelmé­nyektől. A szakszervezeti munka si­kerei fellelhetőek a tervezés demokratizmusának javulá­sában, a szocialista munka­verseny-mozgalom irányítá­sában és szervezésében, az újítási tevékenység fellendí­tésében, a biztató anyag- és energiagazdálkodásban, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javításában, a munkahelyi demokrácia tar­talmának javulásában, az agi- tációs propagandamunka ha­tékonyságában és az ered­ményes gazdálkodásban. Hol vannak a gyenge pon­tok? A szocialista munkaver­senyben még nem minden te­rületen indult meg az új utak, formák keresésé, nem mindig sikerült differenciáltan meg­határozni a feladatokat, meg­oldani az értékelést. Több ter­melő, gazdálkodó egységnél megbomlott az összhang a kifizetett bérek és a végzett munka között, az ötnapos munkahét bevezetésével egy­idejűleg egyes helyeken nőtt a túlóra és a szabad nap igénybevétele. Helyenként a jóléti alapokat nem használ­ják fel. A munkahelyi demok­rácia eredményességét zavar­ja, hogy a szakszervezeti bi­zottságok és a. bizalmitestü- le'tek között nem alakult ki megfelelő gyakorlat. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva a szakszerveze­teknek tudatosítaniuk kell, hogy a szerényebb eredmé­nyekért többet kell dolgozni, a magyarázgatások helyett a munka gyengeségeit kell felszámolni, növelve az al­kalmazkodóképességet, a cselekvés és tenniakarás hatékonyságát. A beszámolót követően Ro­masz Adolf, a megyef! ta­nács tervosztályvezetője a ta­nácsi munka 19&2. évi ered­ményeit méltatta, majd fel­vázolta, azokat a területeket, ahol a jövőben még jobb együttműködésre lesz szükség. A vitában Klimó Jánosné, SZMT-tag, a salgótarjáni já­rási pártbizottság titkára el­mondta, hogy az eredmények értékélése során megállapítot­ták: több helyütt nem éltek a kínálkozó lehetőségekkel. Hangsúlyozta, hogy az agitá- ciós és propagandamunkában a szakszervezeteknek jobban meg kell találniuk sajátos hangjukat, válaszolva a dol­gozók kérdéseire. Farkas Jó­zsef, a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára a többi között a bi- zalmicsoport-értekezletek ta­pasztalatait adta közre, mond­ván: a dolgozók bizalommal vannak a párt politikája iránt, munkájukkal támogat­ják a kitűzött célokat, ugyan­akkor kritizálják a hiányossá­gokat és erőteljesen szorgal­mazzák a folyamatos munka feltételeinek biztosítását. Ifj. Nagy József, az építők megye­bizottságának titkára a szo­cialista munkaversenyben je­lentkező feladatok megvaló­sításával foglalkozott. Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője a megye ipa­rában. mezőgazdaságában elért 1982. évi eredményeket méltat­ta, majd rátérve a jövő felada­taira utalt arra, hogy a szak- szervezetek milyen módon já­rulhatnak hozzá az ország fi­zetőképességének javításához, az éleszín vonal-politikai el­képzelések realizálásához. En­nek érdekében a szakszerveze­tek sajátos eszközeikkel segít­sék a gazdálkodás követelmé­nyeinek teljesítését, működje­nek közre a tőkésexport nö­velésében, mozgósítsanak arra, hogy a gazdálkodó egységek eleget tegyenek, a szigorúbb gazdálkodási követelmények­nek, legyenek ott az alacsony hatékonyságú üzemekben keletkező politikai feszült­ségek levezetésénél, szorgalmazzák az üzemen be­lüli teUesítmény-nyereség centrikus érdekeltségi rend­szer korszerűsítését, álljanak a kezdeményező dolgozók és ve­zetők mellé, vegyenek tevékenyen részt a távlati stra­tégiai célok kidolgozásában, éljenek a vezetők munkájára vonatkozó minősítési joguk­kal, helyezzék reális alapokra a szakszervezeti munkával kapcsolatos elképzeléseiket. Merlák Ervin, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek szak- szervezeti bizottságának tit­kára elmondta, hogy az 1982. évi tapasztalatokat felhasznál­ták az 1983. évi tervek kiala­kításakor. Ezek között emlí­tette a belső és külső kooperá­cióval kapcsolatos gondjaikat, a tőkésexport növelésének ten­nivalót. Bollók Béláné, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár szakszervezeti bizott­ságának termelési felelőse az 1982. évi veszteség okait ele­mezte és az ez évi tennivaló­kat ismertette. Sarló Béla zárszava után a testület elfogadta az írásbeli kiegészítést az előzőleg kitű­zött állásfoglalást a vitában elhangzottakkal együtt. Feladategyeztető tárgyalás Nógrád mezőgazdaságának fejlődése érdekében Dr. Dénes Lajos MÉM miniszterhelyettes megyénkben Dr. Dénes Lajos mezőgazdasági cs élelmezési minisz­terhelyettes vezetésével szerdán háromtagú küldöttség érke­zett egynapos Nógrád megyei látogatásra Salgótarjánba. A tárgyaláson a megyei tanács és pártbizottság vezetőivel foly­tattak tanácskozást, amelyen részt vett Hoffer István, dr. Glózik András és Járai László, a MÉM részéről, valamint Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztályának és a TESZÖV-nek a képviselői. A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának múlt évi fejlődéséről, az időszerű feladatokról és az idei főbb célkitűzésekről Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyet­tese tájékoztatta a vendégeket. A megye mezőgazdaságá­ban kedvező irányú folyama­tok bontakoztak ki, s eddig — a VI. ötéves terv eltelt két évében — a főbb célkitű­zések teljesültek. A nagyüze­mek szervezettebben, a nö­vekvő önállósággal jól élve, nagyobb kezdeményezőkész­séggel. igyekeztek megterem­teni a hatékonyabb gazdálko­dás feltételeit. Ennek ered­ményeként két év alatt 45 százalékkal nőtt a termelési érték és várhatóan mintegy 30 százalékkal magasabb lesz a nyereség. A múlt évben a mezőgazdasági nagyüzemek 440 millió forintot fordítot­tak beruházásokra, amelyhez a megyei tanács 26 millió fo­rinttal járult hozzá. Jó ered­ményeket értek el az üzemek a földvédelemben, a termő- képesség megóvásában és fo­kozásában is. A tájékoztatóban szó esett a gazdaságok pénzügyi hely­zetéről, az intézmények kö­zelmúltban lezajlott átszer­vezéséről. Havas Ferenc be­számolt a tavalyi tárgyaláso­kon meghatározott feladatok végrehajtásáról, amelyhez a MÉM .jelentős segítséget nyújtott a megyének. Idén is több olyan feladat áll a megye agrárgazdasága előtt, amelyek megoldásához szükség van a minisztérium véleményére és segítségére. Ilyenek például a földhaszno­sításban a rekultivációs lehe­tőségek kihasználása, amely- lyel öt nagyüzem szeretne él­ni. Ehhez egyébként a szük­séges keret —, mint a tár­gyaláson elhangzott — rendel­kezésre áll és az érintettek hamarosan meg is kapják az állami támogatást. A megye vezetői egyedi rendezési kére­lemmel fordultak a MÉM-

Next

/
Thumbnails
Contents