Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

Kaffybárkányban fé! évtizede működik óvoda, melybe a környék négy községéből járnak a csemeték. Az ötvcnszemélyes létesítményben minden óvodáskorú gyermeket el tudnak helyezni. Képünkön: zajlik az élet a csoportszobában. Milyen lesz az Interjú Juhász Andrással, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával Nógrád megye mintegy húszezres ifjúságmozgalmi tá­borában e hetekben végzik az elmúlt esztendő számvetését, értékelését, a végleges kép február végére alakul ki. Ezzel párhuzamosan fogalmazzák meg az új mozgalmi év főbb célkitűzéseit, amelynek a lényeges tartalmi megállapításait már elkészítették az illetékes testületek. Juhász Andrást, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárát kérdeztük az 1983/84-es mozgalmi év teendőiről, tervezési előkészüle­teiről. Mire futja háromszázötven­ezer forintból? Nem a ház­tartási költségvetésben, ha­nem egy megyei intézmény gazdálkodásában. Ilyen vi­szonylatban bizony már nem is olyan sok háromszázötven­ezer. De nem is kevés, — ha jól sáfárkodnak vele. Az elmúlt év végén kapta az összeget a megyei Balassi Bálint Könyvtár a művelődé­si tárcától, hogy a megye ar­ra érdemes bibliotékáit támo­gassa vele, belátása szerint. Szabó Ernőné, a módszertani csoport vezetője így számol be a felmerült elképzelések­ről: — Több ötletünk volt, ho­gyan hasznosítsuk a pénzt. Például az, hogy a megye valamennyi közművelődési könyvtárának egységcsomagot vásárolunk: könyveket, hang­lemezeket, kazettákat. Elve­tettük, mint sok más elképze­lést. A végső döntés szerint a megye négy könyvtára kapja a summát komplex zenei részleg kialakítására. Az a nyolcva nhétezerötszáz forint, ami egy-egy könyvtárra esik, épp elegendő a technikai be­rendezésekre. A „hangállo­mány” — hanglemezek, sza­lagok — beszerzését már ön­erőből kell megoldaniuk, azaz a tanácsok segítségével. Az álapállomány kialakítása, il­HANGTÁRHÁLÓZAT — Az év első két hónapjá­ban a KISZ-taggyűlésen konk­rétan, személyre szólóan, mintegy a demokráciát gyako­rolva vitatják meg, hogy az elmúlt mozgalmi évben ki mennyit és mit tett a mozga­lomért, milyen munkát vég­zett. Persze, ez nem csak a KISZ belső ügye, az értéke­lésnél elmondják véleményü­ket az illetékes pártszervek, tanácsi vezetők is. Ka a hely­zet úgy kívánja, személyi cse­rékre is sor kerül, a frissítés­re az új, lelkes tagokra vala­mennyi szervezetnek szüksége van. Annál is inkább, mert a KISZ-munka színvonalá­nak emelését, az eszmei-poli­tikai nevelő munkánk fejlesz­tését, mint alapvető célkitű­zéseket csak olyan fiatalok­kal tudjuk megvalósítani, akik szívvel-lélekkel, tehetségük és tudásuk teljes latbavetésével végzik ezt az önként vállalt munkát Tevékenységükre más szervek is számítanak, úgy­szólván tehát az ifjúsági moz­galom egy jó előiskola is le­het a továbblépéshez. Ugyan­akkor meg kell jegyeznem, hogy néhol és olykor megfe­ledkeznek aktíváinkról, nem kapnak tudásukhoz mérten feladatokat és lehetőségeket. — Címszavakban, me. lyek az idei főbb célki­tűzések? — Ügy fogalmaztuk meg leg­utóbbi megyei ülésünkön, hogy a politikai nevelő mun­kánk célja az ifjúság marxis­ta—leninista szellemben való tudat-, s ennek alapján életmódformálása, illetve az ezt elősegítő eszközök, mód­szerek alkalmazása. Természe­tesen az ifjúság nevelésében megvalósuló munkamegosztás szerint. Kezdjük például a gazdasági építőmunkával. Eb- beni munkánkat nem elszi­getelt formaként értelmezzük, hanem a munkára való neve­lés, az eredményes részvétel, a beilleszkedés gondjainak szem­szögéből közelítünk. Mi azt vall juk, hogy éppúgy ide tar­tozik a művelődés, a szakmai műveltség megszerzése, a mun­kahelyi demokrácia gyakorlá­sa, mint például a „regenerá­lódás” a lakóhelyi vagy üzemi — Térjünk most át a családalapítás generáci­ójától egy fiatalabb nemzedékre, a diákokra. Igaz, náluk még messze a mozgalmi és tanév­zárás egyaránt, de mint arról mi is hírt adtunk, az 1983-as esztendőt a KISZ KI? a diákok évé­nek nyilvánította. Me­gyénkben milyen ese. mények kapcsolódnak ehhez? — Hangsúlyozom, hogy nem kampányjellegű akcióról van szó, hanem folyamatos tevé­kenységről, néhány « ötlettel, kezdeményezéssel szeretnénk frissíteni a diákéletet. Mire gondoltunk? Itt is elsősorban a hatékonyabb eszmei-politi­kai tartalmi nevelő munkára. Újszerű például az a diákaka­démia, amely célul tűzte ki, hogy a politika iránt legin­kább érdeklődő KISZ-tagok rendezettebb, átfogóbb világ­nézeti alapokat szerezzenek, jobban megismerjék és meg­értsék hazánk és a nagyvilág eseményeit, illetve e kurzus készítse fel a fiatalokat a köz­életi szereplésre. Aztán meg­hirdettük a diákpolitikusok vetélkedőjét, pályázatot indí­tunk a tollforgató diákok számára, újra lesz diákolim­pia, Salgótarján után Balassa­gyarmaton és talán Pásztón is diákcentrumot nyitunk. S meg ne feledkezzünk az országos diáknapok eseménysorozatá­ról, amely a tizenévesek kul­turális tevékenységét ösztön­zi. Egyszóval, a diákság köré­ben is szeretnénk népszerűb­bé, vonzóbbá tenni a KISZ-es programokat! — Apropó, népszerű­ség, az elmúlt esztendó- ben különösen sok sző esett a KISZ tömeg­befolyásáról. Ami a szá­mokat illeti, jelentősen gyarapodott a létszám. — Valóban, tömegbefoiyó-: sunk egyik mércéje ez is le­het, hiszen a KlSZ-épités mértéke jóval meghaladta a megye népességének növeke­dési szintjét De az is tény, hogy némely területen stagnál. Mindez arra sarkall bennün­ket, hogy intézkedéseket te­gyünk e téren is. Figyelemmel kell lennünk például arra, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével átrendeződött a szabad idő, valamint az utazá­si költségek jelentős emelése egyre inkább a lakóhelyhez köti a fiatalokat. Várhatóan tehát szabad idejüket itt töltik el, s ez új feladat elé állítja a lakóhelyi KISZ-szervezeteket, személyi, technikai, s anyagi értelemben egyaránt, tehát e területen is előbbre kell lép­nünk. Ezek a tendenciák ter­mészetesen a most készülő programokban öltenek testet, s bízunk benne az eredmény sem marad el — fejezte be a beszélgetést Juhász András. Tanka László Tűzoltó repülőgép A guebecki Canadaír Limited repülőgépgyár CL—215 típusjelzés­sel kétéltű tűzoltó repülőgépeket gyárt, amelyek naponként 360 000 liter vizet képesek a pusztító er­dőtüzek eloltására a tűz fészkére zúdítani. A gép vízről vagy sík, szárazföldről egyaránt tud fel- és leszállni. A nekifutás és kigurulás távolsága mindkét esetben 600—900 méter. Víztartálya 5000 literes, megtöltéséhez a gépnek még csak meg sem kell állnia. Törzse a vízre ereszkedik, és két, a me­netiránnyal szembenéző, alumíni­um ötvözetből készült csövet tol ki, aztán végigszáguld a víz fel­színén, és a csöveken keresztül a víz feltódul, s a tartály másod­percek alatt megtelik. A CL—215 egyébként mezőgazdasági gépnek, jódkristályok szórására (mester­séges esőkeltés), személy- és te­herszállításra is alkalmas. Fesz- táva 30 méter, csúcssebessége óránként 316 kilométer. Fonotékák falun letve bővítése nem mehet a könyvbeszerzés rovására, A szóban forgó négy intézmény: a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola ket­tős funkciójú könyvtára, a ho- mokt.erenyei és a romhányi kettős funkciójú könyvtár és a karancskeszi községi könyv­tár. XXX A karancskeszi művelődési házban érdekes hanghatás fo­gadja az érkezőt. Tétova fu­rulya. és zongorafutamok ke­verednek a kalapács zajával. A hangszereken a zeneiskola növendékei gyakorolnak, míg az „Öltöző” feliratú helyiség­ben a mesterek a fonotéka kialakításán dolgoznak — mint azt László Lászlótól, a művelődési ház igazgatójától megtudjuk. — Nagy örömmel vettük a lehetőséget és a támogatást, gyorsán hozzá is láttunk a munkához. A régi könyvtár egy kis helyiségben volt mostanáig, ott nem volt lehe­tőség a hangtár kialakítására. A tanács biztosított anyagi alapot arra, hogy az eddig öltözőnek használt, helyiséget miért kapták a lehetőséget, a támogatást? Mielőtt válaszol, segítségére siet egy kisfiúnak, aki boszorkányos mesék után kutat a polcokon. — Kísérletező szellemű is­kola ez, az újnak helye van. Itt minden bizonnyal mesz- szemenően kihasználják majd a pedagógusok az oktató-ne­velő munkában a fonotéka adta lehetőséget. S a szom­szédunkban egy nagy lakóte­lep... — Hol tartanak a megvaló­sításban ? — A szomszédos helyiséget szemeltük ki erre a célra, a tervező mérnök már javában dolgozik, az Ipoly Bútorgyár kedvezményesen vállalta a te­vékenységébe vágó munkák elvégzését. De sajnos így is csak a következő tanévben vehetjük birtokba a íonotékát. XXX Homokterenyén ezzel szem­ben április negyedikére ter­vezik az átadást. Már meg­vásárolták az összes technikai berendezést, s a tervek mel­lett a vezérlőasztal makettje is ott áll Pál Gyula, az álta­NÓGRÁD — 1983. február 5., szombat lános iskola és az integrált közművelődési intézmény igaz­gatójának asztalán. — Az iskola és a könyvtár integrációjakor, ezerkilenc- száznyolcvanban, a kulturális alapellátás színvonalának ja­vítását tűzte ki célul. Azóta a könyvtár beépült az oktató munkába. Nagy a fejlődés azoknál a pedagógusoknál is, akik korábban rutinból adták le az órát. A fonotéka to­vábblépést jelent majd. A felnőtt lakosság megnyerésére is megvannak az elképzelé­seink. A népszerű operetter ken, a könnyű operákon vezet az út Baranyi Ferenc zenei előadásaihoz, hogy egy példát említsek. Szeretnénk a Hi-Fi minőségű berendezés kezelé­sére státust létesíteni. A hangállomány alapjai meg­vannak, a pedagógusok ezt a téli szünetben rendszerezték, csoportosították aszerint, mi használható majd a fonotéká- ban. Ennek bővítésére a ta­nács harmincezer forintot biztosít, ha itt lesz az ideje... XXX A fejlődésnek nem lehet gátat szabni. Ma már ott tar­tunk, hogy a falu, az általá­nos iskola hangtárat kap. Nincs messze az idő, amikor a megye könyvtári hálózat« mellett fonotékahá V» z a t r ó 1 is beszélhetünk. Veszprémi Erzsébet sporttevékenység. A sok lehe­tőség közül hadd említsem például a fiatal műszakiak és közgazdászok helyzetét, szá­mukra rendszeresen pályázatot hirdetünk, amely az anyag-és energiatakarékosságra, az újí­tásokra, a műszaki fejleszté-* sekre ösztönöz. Néhány hete zárult az elmúlt évi értékelés, s általános megítélés volt, hogy csak néhányat említsek, a Vo­lánnál, a Nógrádi Szénbá­nyáknál, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeknél figyelemre méltó, százezer forintokban mérhető újításokat kezdemé­nyeztek a fiatal szakemberek. — Az érvényesülés egyik feltétele a követ­kezetes érdekképviselet, amelyben a KISZ-nek, véleményem szerint jó­val több lehetősége van, mint amennyivel él.„ — Tény. hogy különösen az utóbbi évek intézkedései ha­tására lényegesen kibővültek a lehetőségek, A KISZ vala­mennyi olyan döntésbe bele szólhat, amely a fiatalok hely­zetét meghatározóan érinti. Az üzemi, munkahelyi négyszö­gek már évek óta működnek, sokhelyütt a falvakban, köz­ségekben is rendszeresen szá­mítanak á KISZ-eseknek nem­csak a munkájukra, hanem a véleményükre is. Azonban az érdekegyeztetést a realitások szigorú figyelembevételével kell végezni. Meg kell jegyez­nem, hogy néhol formálisak, tartalom nélküliek ezek a „négyszögek”. Nos, egyebek között ezért is határoztunk úgy, hogy az új mozgalmi évben ne csak az elméleti fel­készítés, hanem a gyakorlati végrehajtás is kapjon nagyobb figyelmet. A mi utcánk... A TÖRTÉNET LEHET is­merős is. K. Antal nem sze­rette a gépeket. Legalábbis azt látszott mutatni, amikor a faluban megjelent valami­lyen masina, hogy utat épít­sen, vagy fölrakja a betonge­rendát a művelődési ház tete­jére, esetleg árkot ásson a betonátereszeknek. Kiállt ugyan a kapuba, ha épp ott­hon volt és nem a bányá­ban, de jó szava soha nem akadt. — A nyavalyának kell így az az utca! — legyintett. — Ügy nem jó a kultúr! Már megszokták a faluban. Maradi az öreg — intézték el a fiatalabbak. Akadt azért, akinek megütötte a fülét az „így”, meg az „úgy”, de nem nagyon törte rajta a fejét. Évék múltán mind keve­sebbszer pöfögtek be a faluba a korábbi építő mostrumok, míg aztán elmaradtak hosz- szabb időre. A tanácsiaknak főtt a fe­jük, hisz’ igencsak kövezni kellett volna már egyik-másik sáros utcát, az egészségház teteje is megroppant, de pénz nem nagyon akadt. Ami volt, az csak az elvégzendő felére lett volna elegendő. A tanácselnök ugyancsak meglepődött, amikor az öreg K. Antal bekopogott hozzá. Kalaplevéve álldogált az író­asztal előtt. Nehezen találta a szavakat. Le nem ült volna, hiába kínálta hellyel az el­nök. — Tudja, elnök úr, maga még a világon se volt, ami­kor én már koros embernek számítottam. A temetőkerítést mi csináltuk Varga Jóskával, Tóth Bélával, Sztraka Jancsi­val. A falu adta össze rá a pénzt. A Kisköz volt az első köves út, tudja a bolt előtt. So­roljam? Akinek Volt, az adott, amennyit tudott, hogy gyara­podjunk; aki bírt, az dolgo­zott. Nézze, nekem van egy kis pénzem. Ha gondolja, vé­gigjárom a Ságvári utcát, megbeszélem az emberekkel. Megvesszük a követ, el is te­rítjük, maga csak a fuvarról gondoskodjon. AZ ELNÖK NEM hitt a fü­lének. Az örök elégedetlenke­dő dolgozni akar a faluért? — De hát miért Anti bá­csi? — Hallom nincs pénz. Hát nekünk azért van, ha nem is sok. Meg aztán, tudja vala­hogy nagyobb becsülete van annak, amit az ember maga csinál. Ha egy fát elültet, fi­gyeli ' a sorsát, nem hagyja magára. Ha így csináljuk, job­ban vigyázzuk, elhiszi? Az elnök elhitte, hogyne hitte volna, a faluban nincs is szorító gond azóta. K. An­tal pedig büszkén jár a Ság­vári utcában. Mondogatja is: a mi utcánk, magunknak épí­tettük. Aligha van ma már telepü­lés Nógrádban, ahol ne büsz­kélkednének Ságvári utcákkal, egészségházakkal, óvodákkal, járdákkal. Közpénzből, köz­munkával: Az egyik, falun élő ismerősöm mondta: — Tudod, valahogy jobban érzem magam. Csináltam va­lamit. Ez a falu az én ke­zem által is gyarapodott, több a közöm most már házzá. Meg aztán, az állam malmai las­san őrölnek. Mire ide eljut az a kis pénz, már rég meg­csináljuk, amire szükségünk van. Várjuk a »ült galambot? Nem, inkább elébe megyünk a dolgoknak! Nem helyettem végzik el a dolgokat, benne vagyok én is. Nem nélkülem, hanem velem változik a falu és hozzáköt még jobban. Városbéli példám is akad: — Hónapokon át elmentünk egymás mellett a lépcsőház­ban — mesél!, lakótelepi is­merősöm. — Aztán az egyik reggel látom, hogy hárman ássák a ház előtt a földet. Szereztem gereblyét, segítet­tem. Egy-két sört megittunk, összeismerkedtünk. Ha másért nem, hát ezért megérte lebal­lagni azon a vasárnap regge­len. A fű, kinőtt, a három nyírfacsemete szépen gyara­podik. A múltkorában az egyik földszinti lakó összekalapozott némi pénzt és műanyag csö­vet vett a locsoláshoz. Azóta egyszer busszal vagy tizenöten elmentünk kirándulni Egerbe, innen a házból. Nem mon­dom, hogy barátok lettünk, de a lépcsőházi köszönés már nem olyan rideg. Be-becsön­getünk egymáshoz néhány jő szóra. Mindez azon a vasár­nap reggelen kezdődött. Ki tudja hová visz bennünket még riéhány marék fűmag és három nyírfacsemete? Most a gyerekeknek csinálunk má­szókát a ház mögött VAGYIS HÄT nem a forint az igazi érték, hanem az, ami forintban nem mérhető. A barátság, a gyarapodás, a va­lahová tartozás erősödése, a teremtés tudata. Mondom, sok helyütt vannak K. Antalok, akik húzzák a közös „szeke­rét”, S persze akadnak fordí­tott K. Antalok is. Akik köny- nyedén legyintenek. Csinálja- s tanács, azért van. Nekik hiába magyaráznák a nehéz­ségeket De fogyóban vannak. Egyszer talán teljesen elfogy­nak, ha „pálfordulásuk” nem is lesz olyan látványos, mint K. Antalé volt H. Z. átalakítsuk. A fonotéka hat- programos, tizenkét pár fej­hallgatóval működik majd. Az AGROFA társadalmi munká­ban vállalta az irányi tópult és a többi famunka elvégzé­sét. A jövőben — a községi tanács jóvoltából, — nő a könyvtár költségvetése, így az alapállomány beszerzése és fejleszése nem okoz majd gondot. A fonotéka kihasz­náltsága már most biztosított. Mód nyílik az iskolai nyelvi és ének-zenei órák színeseb­bé tételére, kapcsolatba lép­tünk a TIT-tel, mert nyelv­tanfolyamot szeretnénk in­dítani. Hétvégén eddig is tar­tottunk mesedéleiőíicöket a gyerekeknek, ez & szabadidős­program a fonotéka megnyitá­sával újabb lehetőséggel bő­vül. XXX Balassagyarmaton, a Dózsa György úti Általános Iskolá­ban tavaly március óta üze­mel a lakóterületi és iskolai igényeket egyaránt kielégítő könyvtár. Tízezer kötette a Madách Imre városi-járási Könyvtár letétje. Kmettyné Balogh Zsuzsát, a fiatal könyv­tárost arról kérdezzük, vajon

Next

/
Thumbnails
Contents