Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

/. v'-' VÜ.AG PROtFWRWr EGYESÜLETET? Gépgyártó brigád .........-7~....LXT--------------r k " *•....<mS3| fi X XX!X. ÉVF., 29. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1933. FEBRUÁR 4., PÉNTEK Emlékünnepség Szécsényben és Balassagyarmaton (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárá­ban a bányaipar területeire különböző berendezéseket és alkatrészeket készítenek. Képünkül*.: Május 1. brigád tag­jai, Kakuk Gyula és Szekeres Gynia lakatosok szállító­szalag alkatrészének méretellenórzéset végzik. Kádár János fogadta Armand Hammert Ebben az esztendőben fej­lesztési feladatokra 133 millió forintot szán a vá­ros, Kiállítás és vásár Cereden, Karancslapujtőn A mezőgazdasági kőnyvhónap eseményei ennek' jelentős részét 123 mil­liót a beruházásokra fordítják. Fő figyelmét továbbra is a lakásépítési program kap: az idén 116 különféle formában megépülő otthonnal számol­nak.' A korszerű lakásépítés telkeit, közműveit idejében rendelkezésére bocsátják az érintetteknek. Folytatódik a városi kórház korszerűsítése. A központi diagnosztika épü­letét az év végére kívánják átadni, folyik a kazánház, az energiahálózat, valamint a telefonvonalak bővítése. Az új kétezer adagos konyha kivite­li munkái 1933-ban elkezdőd­nek, bővítik a szociális otthont is. A szakmunkástanulók kép­zését segíti majd a készülő tanműhely, a szociális körül­ményeket -javítja az ötszáz adagos konyha. Ebben az esz­tendőben megkezdődik a szennyvíztisztító-mű építése, a tervek szerint 1985-ben ad- "ják majd át. Ezzel a kapaci­tás négyezer köbméterre bő­vül. A Nógiádi Sándor-lakó- telepen már állnak az ABC- áruház falai, ebben az évben ezt is átadják. A városépítő, -szépítő tervek — mondotta dr. Horváth Jó­zsef, csak a város lakóinak összefogásával valósíthatók meg. Mint eddig is, ezután is számítunk a lokálpatriótákra: 1983-ban 30 millió forint társadalmi munkát szeret­nénk beépíteni a tanácsi tervekbe. A gazdaságpolitikai dönté­sekkel összhangban a költség- vetés lehetőségei szűkültek. A cél az alapellátás szintentar- tása, de az oktatásban és az egészségügy területén a nehe­zebb körülmények ellenére, ha szerényen is, de több jut a működési feltételek biztosí­tására a tavalyinál. t Huszonöt éves a népi ellenőrzés KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉG A PARLAMENTBEN, A KNEB SZÉKHÁZÁBAN A népi ellenőrzés megala­kulásának 25, évfordulója al­kalmából csütörtökön kitün­tetési ünnepséget tartottak a Parlament kupolatermében. A társadalmi és függetlenített népi ellenőröket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kö­szöntötte. Jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Bor- bándi János miniszterelnök­helyettes és Szakait József, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. Losonczi Pál méltatta a né­pi ellenőröknek az elmúlt ne­gyedszázadban a közösségi ér­dekek érvényesítéséért vég­zett "áldozatos, közmegbecsü­lésnek örvendő tevékenységét, majd kiváió munkájuk elis­meréseként az Elnöki Tanács által adományozott kitünteté­seket nyújtott át aktivisták­nak, illetve függetlenített né­pi ellenőröknek. A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át: Balog Ist­ván, a szegedi József Attila Tudományegyetem gazdasági főigazgatója; Bukva Pál. a Szarvasi járási-városi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke; Csalánosi Sándomé, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának osztályvezetője; Csöp- pentzky Ferenc, a KNEB-iro- da főosztályvezetője; Dömö­tör Gyula, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyettese; Erdei Péter, a haj­dús zoboszlói Búzakalász Tsz! jogtanácsosa; Ferenc József­ire, a KNEB-iroda főosztály­vezető-helyettese, Hajdú Ti­bor, az. MNB Zala megyei igaz­gatósága revizori főcsoportve­zetője; Jáger György, a So­mogy megyei NEB elnöke; Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese; Karácsony Gézáné, a Hajdú megyei NEB elnökhe­lyettese; Kersch Péter, a Bor­sod megyei NEB társadalmi elnökhelyettese; Kilvády Ti­bor, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közgazdasági igaz­gatóhelyettese; Kiss Kálmán, a Cellcíömölki városi NEB el­nöke; Kőmíves Miklós, a Za­la megyei NEB elnöke; Mak- róczi Károlyné, a SZOT Veszprém megyei társada- ombiztcsítási igazgatóságá­nak vezetője; Mátrahegyi Ist­ván, a Csepeli Szerszámgép- gyár munkaügyi osztályveze­tője; Merkl Ferenc, a Tolna megyei NEB elnöke; Nagy János, a Székesfehérvári járá­si-városi NEB elnöke; Pola- reczky Jánosné, a Fővárosi NEB osztályvezetője; Polónyi Istvánná, a Püspökladányi já­rási NEB elnöke; Rácz Lajos, a karcagi Május 1. Tsz elnök- helyettese és Révész Andor, a KNEB-iroda főosztályvezetője, Negyvenen a Munka Érdem­rend ezüst, negyvennégyen pe­dig bronz fokozatát kapták. Délben a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság székhá­zában is kitüntetési ünnepsé­get rendeztek. A KNEB-iro­da munkájában részt vevő fő­foglalkozású és társadalmi né­pi ellenőrök tevékenységéért Szakali József, a KNEB elnö­ke mondott köszönetét, majd átnyújtotta a KNEB elnöke, illetve a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetői által adományozott ki­tüntetéseket. 125 éve született Komjáthy Jenő Éltében méltatlanul mel­lőzött, s hplta után érdemei­nél kevésBé ismert fiára em­lékezett szerdán és csütörtö­kön szülőföldje. Komjáthy Jenő 1858-ban született Szé- csényben, régi, nógrádi ha­gyományokkal rendelkező, ne­mesi hivatalnobcsalád gyer­mekeként. Az igen érzékeny, magába zárkózott ifjú költői hajlamának első jelei Po­zsonyban mutatkoztak meg. Tizennyolc évesen Budapest­re, az egyetem bölcsészkarára került. Itt barátkozott össze Reviczky Gyulával. Huszon­két évesen a balassagyarmati polgári iskolába nevezték ki tanárnak. Itt a megyei és vá­rosi hivatalnokok hatalmi har­cában őrlődve, egy olyan kör­nyezetbe került — bár a vá­ros befogadta —, mely eltérő szellemi alkata miatt bármi­lyen ürüggyel, de szabadulni kívánt tőle. A feszült lég­kör ellenére igyekezett be­kapcsolódni a város társasá­gi életébe, műfordításokat ké­szített, kritikákat, verseket írt, Luby Sándorral szerkesz­tette a megyei sajtó előfutá­raként tekinthető „Röpke íveket”. Ellenségei botrányt robbantottak ki körülötte, s bár a vádak alól felmentet­ték, előbb-utóbb távoznia kel­lett a városból. A széniéi is­kolába került. Innen állandó­an Pestre vágyva, mellőzöt- ten, műveit rejtegetve élt még két évet. Budapestre utazott, hogy kötete — „Homályból” címmel — napvilágot láthas­son, s a megjelenés napján, harminchét évesen elhunyt. Február 2-án a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum szer­vezésében a szülőház falán levő emléktáblánál Wolf Ida nyugdíjas pedagógus emléke­zett meg a költőről, s a mú­zeum és a nagyközségi könyv­tár koszorúját helyezték el. Balassagyarmaton csütörtö­kön a Balassi Bálint Gimná­zium és a Bajcsy úti Általá­nos Iskola épületén elhelye­zett emléktáblákat koszorúz- ták meg az iskolák tanulói, délután pedig a Palóc liget­ben felállított Komjáthy-mell- szobor előtt helyezték el a kegyelet koszorúit a nevét viselő irodalmi társaság kép­viselői. Ezt követően dr. Szabó Károly a költő életét és munkásságát méltató elő­adására került sor a Palóc Múzeum előadótermében Oroszlánné Mészáros Agnes közreműködésével, végül Maj- dán Béla muzeológus mutat­ta be az érdeklődőknek a „Komjáthy-emlékek” című kamarakiállítást. Az évfordu­ló szécsényi és balassagyar­mati rendezvényein részt vett a költő Budapesten élő uno­kája, Komjáthy Jenő. A hó­nap folyamán további rendez­vények, előadások emlékez­tetnek Balassagyarmaton és Szécsényben a 125 éve szüle­tett Komjáthy Jenőre. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt a Parlamentben fogadta dr. Ar­mand Hammert, neves ame­rikai közéleti személyiséget, az Occidental Petróleum Corpo­ration igazgató tanácsának elnökét. A találkozón véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi politikai és gazdasági i élet Időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) TANÁCSÜLÉS BALASSAGYARMATON Szerényebb, de célszerű beruházások, fejlesztések Tegnap délután tartotta idei első tanácsülését Balassagyar­mat város Tanácsa, amelyen részt vett Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke és Zen- tai Csaba, a balassagyarmati pártbizottság titkára. A leg­fontosabb napirend az idei költségvetés megtárgyalása volt. Mint az dr. Horváth Jó­zsef tanácselnök-helyettes elő­terjesztéséből kiderült, az egyensúlyt javító, szigorító központi intézkedések ellenére sem szükséges a középtávú városi tervek alapvető módo­sítása. Az azonban kétségte­len. hogy mérsékeltebb lesz a fejlődés, mint a korábbi évek­ben. A fenntartási, működési költségek Balassagyarmaton 1983-ban meghaladják a 290 millió forintot. A költségvetés megvitatása­kor tízen kértek szót, köztük Devcsics Miklós és Zentai Csaba. — Az elmúlt évben a nép­gazdaság talpon maradásáért folyt a küzdelem — mondotta a megyei tanács elnöke. — A cél életszínvonalunk megőr­zése volt, és ebben nagy sze­repet vállaltak a tanácsok is. A megromlott cserearányok, a különféle diszkriminációk és gazdasági nehézségek ellenére az ország megőrizte fizetőké­pességét. Az idei év sem lesz könnyebb, — hangsúlyozta többek között Devcsics Mik­lós —, ám a fejlődésre mun­kánk a biztosíték. Balassa­gyarmat is tovább fejlődik, ha nem is olyan mértékben, mint azt korábban terveztük. Zentai Csaba a város ipari üzemeinek elmúlt esztendejé­ről szólt. — Balassagyarmat gazda­sági egységei, az ipari üzemek nagyobb ütemben fejlődtek, mint az országos átlag. Ez többnyire a korábbi beruházá­soknak köszönhető. Nincs miért szégyenkeznie az üzemeknek, jól éltek az adott lehetőségekkel. — mondotta Zentai Csaba. —• A tanács munkájához minden segítséget megadott a párt vá­rosi bizottsága és elismeri ed­digi munkáját. A vitában elhangzottakra dr. Horváth József válaszolt. Balassagyarmat város Taná­csa az 1983. évi fejlesztési ter­vet, valamint a működési költségvetést egyhangúlag el­fogadta. n It Immáron 26. alkalommal rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, amelyre nagy figyelemmel készülnek a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. író-olvasó talál­kozók, könyvbemutatók, kiál­lítások sokaságával szeretnék felhívni az olvasók figyelmét a legújabb kiadványokra, közvetlen segítséget adva a mezőgazdaságban dolgozók szakmai tudásának elmélyíté­séhez. A könyvhónap alkalmából a vidéki könyvesboltokban összesen 53-féle könyvújdon­sá"ot, több mint 232 ezer pél­dányban 14 millió forint ér­tékben kínálnak. A Művelt Nép a Mezőgazdasági Kiadó­val közösen félezer kötetből álló reprezentatív kiállítást rendez az idei könyvhét or­szágos megnyitójának szín­helyén, az MSZMP Heves megyei Bizottsága egri okta­tási igazgatóságának székha­zában. A szakkönyvtárlat feb­ruár 4. és 11. között tekint­hető meg. A községek, a ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a vállalat He­ves megyei boltjai — a helyi művelődési intézményekkel együttműködve — vásárlással egybekötött szakkönyvbemu­tatókat rendeznek. Nemcsak szomszédos me­gyénkben, de országszerte, így Nógrádban is felkészültek a mezőgazdasági könyvhónapra. Több községben, termelőszö­vetkezetben lesz könyvbemu­tatóval egybekötött árusítás, többek között Cereden, ahol évek óta nagy az érdeklődés a mezőgazdasági szakiroda- lom iránt, Karancslapujtőn és Karancskesziben. A megyei művelődési köz­pont kertbarátok körének e havi programjában ugyan­csak több rendezvény, beszél­getés, kiállítás kapcsolódik a mezőgazdasági könyvhónap" hoz. A könyvesboltok jól felké­szültek az igények kielégíté­sére. A megyeszékhely pavi­lonsori könyvesboltjában igen élénk az érdeklődés a Juh- tenvésztők kézikönyve iránt, de sokan keresik a Rózsahaj - tatás, a Dísznövények gyó­gyítása, a Csodálatos rovar- világ és a Termesztett gom­báink című könyveket is. A debreceni könyvüzletek­ben TIT-előadásokat, Kalo­csán a könyvtárban ankétet szerveznek, Gyulán író-olva­só találkozóra várják az ol­vasókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents