Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

'A Sikk Különlegességi Női Ruházati Szövetkezet szécsényi ii zemében különféle női divat­ruhákat készítenek. Az itt dolgozó ötven varrónő az elmúlt éves tervét 110 százalék­ra teljesítette. Jelenleg a fiatalabb korosztály részére varrja a fregolikabátokat és a divatos steppelt dzsekiket. Jobb felső képen Végh Lászlóné meós Kiss Erika által készített félkész termék méretét ellenőrzi. Hegyi Erzsébet a steppelt dzsekik összevar- rását végzi. Bal alsó képen Nyikon Margit üzemvezető munkavégzéssel kapcsolatos tanácsokat ad a varrónőnek. Obrecsány Andrásné — jobb alsó képen — tíz éve dolgo­zik az üzemben. Képünkön a kész termék vasalását végzi. (Rigó Tibor képriportja) SZOVJETUNIÓ: Mezőgazdasági gépek a háztájiban A szovjet traktor és mező­gazdasági gépgyártási minisz­tériumhoz tartozó vállalatok nemcsak nagy teljesítményű traktorokat, takarmány-, cu­korrépa-, kukorica- és burgo­nyabetakarító kombájnokat, ekéket, vetőgépeket és más mezőgazdasági gépeket állíta­nak elő, de gyártanak mező- gazdasági kisgépeket és szer­számokat is a háztáji gazda­ságok, gyümölcsösök gondozá­sához. A talajmegmunkáló kerti­szerszám, a virágok, a meleg­házak, a palánták művelésé­hez szükséges szerszámok, létrák, kiskocsik, öntözőberen­dezések, vízporlasztók, kis- traktorok — mindez csak egy része a háztáji gazdaságok számára készülő eszközöknek. — A tizedik ötéves terv­időszakban (1976—19801 ezek­nek a termékeknek az előál­lítása megkétszereződött — mondja Viktor Csilap, a mi­nisztérium termelési osztályá­nak vezetője. — Gyártásukat tovább növeljük. Míg 1931 - ben a háztáji kertek és gyü­mölcsösök számára készült termékeink összértéke alig ha­ladta meg a 22 millió rubelt^ addig 1983-ban 40 millió ru­bel értékű mezőgazdasági kis­gépet és berendezést állítunk elő. Az elmúlt két év során vállalataink 60-féle kisebb tí­pust terveztek. Például met­szőollóval és más, cserélhető szerszámokkal ellátott pneu­matikus berendezést. A minszki traktorgyár több kis- traktort állít elő. A „Gruz- szelmash” olyan típusú kis- traktorok kifejlesztésén dol­gozik, amelyekhez a legkü­lönfélébb függeszthető és von­tatható segédeszközök tartoz­nak. Az első darabok 1983- ban kerülnek le a szerelősza­lagról. Megkezdődött az alu­mínium tartóvázas polietilén fóliasátrak gyártása is. A háztáji gazdaságok mű­szaki cikkekkel való ellátásá­val jelenleg a Szovjetunióban több mint 400 vállalat foglal­kozik — folytatja V. Csilap. — Egységes műszaki fejlesz­tési irányvonal alapján gyárt­juk a kisgépeket, szerszámo­kat és más háztartási mező- gazdasági eszközöket; évente mintegy 300 új típus műszaki dokumentációit egyeztetik a vállalatokkal. A minőség to­vábbi javítását szolgálják az új állami szabványok is. Az utóbbi tíz év során újabb 90 típus szabványát korszerűsí­tettük. A minisztérium egyik konstruktőri irodáján belül piackutatási csoportot hoz­tunk létre. A piackutatók a fogyasztási szövetkezetekkel és a külkereskedelmi minisz­tériummal közösen dolgozzák ki a termékskálát és rendsze­res kiállításokat szerveznek az előállított áruféleségekből. Ez segíti az igények jobb felmé­rését és az elavult gépek gyár­tásának gyorsabb megszünte­tését. Jurij Fajbisenko A zt kérték tőle, hogy me­séljen arról, mikor esett át a tűzkeresztségen. Van annak már néhány év­tizede, de ha felidézi, szinte érzi arcán a két pofon súlyát, hallja a füle süketítő zúgását, átéli amint az ütés kábuitsá- gától földre bukik. Még most az emlékezéstől is elveszti tü­relmét. Felgyorsul a beszéde és idegesen kapkod a szem­üvegéhez. ■— Az én tűzkeresztségem...? — kérdezte, mintha nem ér­tette volna, miről van szó. Valójában a kérdéssel nyert kis időt használta fel arra, hogy megnyugodjon és ren­dezze gondolatát. Ez a beszélgetés a napok­ban történt Kazáron a párt­székházban, ahol néhányan a bizottsági tagokból jó barátok, lekuporodtak a tanácsterem zugába, hogy szerényen meg- köszöntsék Bozsik Péter párt­tagságának éppen akkor elért negyvenedik évfordulóját. Az ünnepelten senki sem látná a maga mögött hagyott éveket. Fiatalt is megszégyenítő a fürgesége. ' Szellemi frissesége meg egyenesen irigylésre mél­tó. Mindenre, ami történt ve­le, pontosan emlékszik. Erről a két pofonról is úgy beszél, mintha tegnap kapta volna. Pedig régen volt, még cseléd­gyerek korában, amikor Zsol­dost, a főispánt szolgálta. Kint, a falu mellett a Kövesben szántott. Az eke forgatta az emberi fej nagyságú köveket, ki kellett volna hordani a föld szélére, de halasztotta a szántás végére. Ekkor érkezett od'a a méltóságos és se szó, se beszéd, a kőre mutatott és zuhant is a két pofon. Bozsik Péternek még most is keserű a hangja: — Ez volt az én első tűz­keresztségem. .. ‘ Mert volt egy másik is, de ez már legénynek serdülőko­rában, amikor Kovács Palya István azt mondta: ol­vassa el azt a füzetet, amit ti­tokban átnyújtott neki ami­kor kint az erdő alján a dele- lőn felkereste őt. Akkor pász- torkodott. Sok kérges kézben foroghatott az iromány, mert igen megkopott volt a fedő­lapja. Az volt rajta, hogy 100 százalék. Kint laktak a Fo­lyásban távolabb a falutól, ahol a petróleumlámpa késő estig égett, mert Bozsik Péter nem tudott betelni azzal, amit abból kiolvasott. De aztán kö­vetkezett a többi. . Kapta egyik nap az üzenetet, hogy irány Forgács, Hermann Fe­renchez. Az öreg bányász néz­te őt vizsgáló tekintettel. Bo­zsik Péter akkor vékony, tö­rékenynek látszó legény volt még. Hermann Ferenc csak forgott, morgott magában, az­tán feléje fordult: — Hát te volnál az? — Én, Bozsik Péter vagyok... Olyan határozott volt, hogy az öreg meghökkent. A kazá- riak ügyes fickónak jelezték őt. Valóban határozott, for­dult a gondolata az öregnek és felengedett a gyanakvása, Ak­A KISZ és a lakásépítés Lehoczky László, a KISZ Központi Bizottság gazdaság- politikai és érdekképviseleti osztályának vezetője. Vég­zettsége szerint közgazdász. Feladatköréből adódóan egyik szervezője, segítője annak, hogy a fiatalok mind többet tegyenek és tehessenek lakás- helyzetük javítása érdeké­ben. A KISZ X. kongresszusa megállapította, hogy az elért jelentős fejlődés ellenére az önálló otthon megteremtése az ifjúság legnagyobb gond­ja. Éppen ezért a KISZ-nek mindent meg kell tennie e gond enyhítése érdekében. Az idősebb KISZ-esek és a volt KISZ-tagok számára ez a megfogalmazás ismerősen cseng. — Valóban, a KISZ megala­kulása óta kiemelt figyelmet fordít a fiatalok otthonterem­tésére. Az első, azóta is sokat emlegetett KlSZ-lakásépíté- si akciót a VI. kongresszu­son hirdették meg még 1964- ben. Ennek keretében több mint 10 ezer lakás építésére került, sor. Abban az időszak­ban lényegében ez volt a szer­vezett magánerős építés egyet­len formája. Az úttörő kísér­leteknek azonban voltak hiá­nyosságai is és a nem megfe­lelő szakmai felkészültségű KlSZ-apparátust elvonta más hasonlóan fontos feladatok­tól. Amikor megkezdődött a lakásépítő szövetkezetek szer­vezése a KISZ ismét meghir­detett eev lakásépítési akci­ót a SZÖVOSZ-szal közö'en. Ennek! keretében ismét több mint 10 ezer fiatal család jut­hatott önálló otthonhoz. A la­kásépítő szövetkezeti forma elterjedésével kialakult az az építési szervezeti rendszer, amely főhivatásiként foglal­kozik a lakásépítéssel, ígv a KISZ IX. kongresszusa befe­jezettnek nyilvánította a la­kásépítési akciókat. Kimond­ta ugyanakkor, hogy a fiata­lok lakáshoz jutásának segí­tése továbbra is fontos része az érdekképviseleti munkának. — Gyakorlatilag mit jelent ez az érdekképviselet a iakás- gazdálkodás területén? — A IX. és a X. komgnesz- szus közötti időszakban az érdekvédelem szakmai meg­alapozása volt a legfőbb cél, hogy érdemben tudjunk tár­gyalni, vitatkozni a terület il­letékeseivel. E munka ered­ményeként jött létre a Buda­pesti Műszaki Egyetem bázi­sán a lakásépítési szakbi­zottság. E bizottság segítségé­vel a lakásrendszer 1981. ele­ji korszerűsítéséhez már több olyan javaslatot tudtunk ten­ni, amely javította a fiatalok helyzetét. Az ifjúsági tör­vény értelmében a KISZ-nek nemcsak lehetősége, hanem feladata is, hogy minden fia­talokat ériptő kérdésben vé­leményt nyilvánítson az if­júság érdekeinek védelmében. — Ez így túl általánosan hangzik, hogyan lehet konk­rétan segíteni a fiatalok la­káshoz jutását? — A KISZ éppen a feladat konkrét jellegének megfele­lően fogalmazta meg az ifjú­sági szövetség feladatait a központi^ bizottság, a területi bizottságok és a munkahelyi szervezetek szintjén is. Eze­ket a feladatokat a KISZ KB 1981. december 15-i határoza­ta rögzíti. A határozatból per­sze minden fiatal számára az is világossá válhat, hogy sa­ját lakáshelyzete javításáért elsősorban magának kell min­dent megtennie és ehhez ve­heti igénybe a közösség segít­ségét. A segítségnyújtás so­rán a KISZ abból indult ki, hogy feladata elsősorban az előkészítés, az építésben részt vevők szervezése és eseten­ként, konkrét feladatokban se­gítségnyújtás is, de nem az építtetői feladatok átvállalása. — A KISZ tehát egyfajta katalizátora kíván lenni a fiatalok lakáshoz jutásának? — Igen. Ennek már vannak gyakorlati példái is. Több településen, például Szombat­helyen, Kapösvárott, Pécsett, Székesfehérvárott, Mezőkö­vesden, Jánoshalmán folyik ifjúsági lakásépítő szövetkeze­tek szervezése, sőt az ’ első építkezések már meg 'is kez­dődtek. Ezek a szövetkezetek a fiatalok saját munkáját be­tervezik az építésbe. Erre jó lehetőség nyílik a félkész és fejleszthető lakóházakban. Építési formaként elsősorban a korszerű csoportos családi házat ajánljuk, ugyanis ez a forma egyrészt maximális le­hetőséget kínál a saját munká­ra, ugyanakkor a viszonylag kis telekszükséglet miatt ár­ban is elérhetőbb. — Mi lesz azokkal, akiknek a körülményei nem teszik le­hetővé a szervezett építésben való részvételt? — Az ő segítésük elsősor­ban a munkahelyi ifjúsági kollektíva feladata, kaláka szervezésével segíthetik épít­kező társaikat. Ahol van rá lehetőség, ott a KlSZ-szerve- zeteknék kezdeményezni kell a lakásépítéshez felhasznál­ható bontott anyagok és mel­léktermékek kedvezményes értékesítését, szerszámok, gé­pek, eszközök kölcsönzését, kedvezményes szállítási le­hetőség biztosítását az építke­ző fiatalnak. — Milyen más lehetőséget lát a KISZ a magánerős épít­kezés elősegítésére? — A magánerőből építke­zők műszaki, szervezési és ügyintézési feladatainak meg­könnyítése érdekében tanács­adó szolgáltató irodák rend­szerének kialakítása folyik. Néhány megyében (például Zalában, Baranyában és Pest megyében) ezek az irodák KISZ-es kezdeményezésre jöt­tek létre. Segítséget nyújtanak elsősorban a jogi problémák megoldásában a kísérleti jel­leggel létrehozott' úgyneve­zett ifjúsági tájékoztató iro­dák is. Ezt a célt szolgálta többek között a televízióban sugárzott „Építsünk házat” so­rozat. — Úgy tudom, a KISZ tá­mogat egy társulást, amelynek a neve Fővállalkozási Ifjúsá­gi Lakásépítő Közös Vállalat. Miért jó ez a fiataloknak? — Ezt a vállalatot a kezde­ményezésünkre azért hozták létre, hogy szervezeti hátté­rül szolgáljon a fiatalok sa- játerős-építkezéseihez. Azok­nak a fiataloknak ajánljuk, akik már rendelkeznek telek­kel és megfelelő megtakarí­tott pénzzel. Ez a szervezet ugyanis nem ingyen dolgozik, a szolgáltatásaiért felszámol­ja a törvényes díjakat. Előnye viszont, hogy nem kell a tel­jes munkát megrendelni, a fia­tal megjelölheti, hogy mi az, amit saját maga képes elvé­gezni és m:i az, amihez szak­emberek közreműködését igényli. — összefoglalva mit aján­lana a fiataloknak, hogyan juthatnak lakáshoz? — Először is alaposan néz­zenek körül, vizsgálják meg, milyen lehetőségek jöhőtnek szóba, és ezek közül válasz­szák ki az igényeiknek és le­hetőségeiknek megfelelőt. Itt kiemelem a takarékosság je­lentőségét, ugyanis a lakáshoz jutás, mint életünk legna­gyobb beruházása, csak gon­dos felkészülés, takarékosság útján válik elérhetővé. A rendszeres takarékosság leg­jobb formája a- fiatalok szá­mára az ifjúsági takarékbetét,' amely a magasabb kamat mel­lett még kedvezőbb hitelnyúj­tási feltételeket is biztosít. Az önálló élet kialakításához jő lehetőséget kínál a tanácsok részéről fiatal házasoknak ki­utalandó, úgynevezett „első lakás”, amely nem lesz túl tá­gas, se összkomfortos, de az indulásra, a takarékoskodásra nagy segítség. A gyors lakás­hoz jutás hamis reményét azonban nem akarjuk senki­ben kelteni, mert látni kell, hogy ma a tanácsoknál több mint 272 ezer igény szerepel, és az igénvlők negyvenhárom százaléka fiatal házas. Sátrán István kor délután, amikor már al­konyatba fordult a világ, in­dította Bozsik Pétert útjára az öreg harcos. Mindenféle okos intelemmel ellátta. Ka­záron senki sem sejthette, hogy milyen röpiratok lapul­nak Bozsik Péter kabátja alatt. Csak azok tudtak erről, akik­re tartozott. És minden úgy történt, ahogyan az utasítás szólt. Műszakváltás után, ami­kor az erdei ösvényen a lám­pák fénye mellett elindult a bányásznép hazafelé, kint a Golyánon, ahonnét belátni a faluba, végigtekinthető az on­nan kivezető út, ott várt Bo­zsik Péter és adta át a kül­deményt a bányászoknak. Mintha feledte volna az első tűzkeresztség keserű ízét, fel­villanyozta az első siker él­ménye, felderült a tekintete: — Ez volt a második tűz­keresztségem. .. A mozgalomban aztán már híre ment, hogy van Kazá­ron egy megbízható fiatal, aki helyén hordja a szívét, gyor­san forog az esze, nem is hed- re-bedre, hanem hasznavehe­tő. Kapta is a megbízatáso­kat. Járt a környék falvaiban hírvivőként. Vitte az illegá­lis sajtót, szórta a röpiratokat, szónokolt, agitált, mesélte, hogy a papi kúrián —, ahol inas- kodott —, a főúr, milyen or­giákat tart, amíg náluk ke­nyérre is alig jut. Hallgatói áhítattal figyelték minden szavát. Nem volt az veszélyte­len. Tőzsér Kelemen Lászlótól a Szabad Nép frissen megje­lent példányát kapta „Hábo­rú vagy béke” című vezércik­kel. Leventébe ment belső zse­bében a lappal. Valami fek­vőtámaszt hajtott végre és ki­csúszott a zsebéből a lap. Amint kapott utána, a ve­zénylő főhadnagy csizmája a kezére taposott. Ki tudja mi­ért, elvette tőle, meggyújtotta, és elégette. Csak annyit mon­dott neki: — Most még megúsztad, de vigyázz! Szép este volt ez az évfor­dulós este. Csakhogy Bozsik Péter nem híve az ünneplés­nek, a mindennapi dolgok fog­lalkoztatják! A kazári párt- bizottság fegyelmi bizottságá­nak ' az elnöke. Mozog az a sűrű, mindig nyugtalan vére. A bányától került jó néhány esztendeje nyugdíjba a szem- betegsége miatt. Megromlott a látása, de különben egész­séges. Mindig ott van, ahol az élet zajlik. Azt tartja, hogy az embernek az idő legnagyobb ellensége. Be kell osztani, hogy jusson abból mindenre. Nincs taggyűlés, ahol ne for­dulna meg, és ne szólalna fel. Mert azt szeretné, ha so­ha fegyelmivel nem kéne fog­lalkoznia. i------------------------------------------­| NÓGRÁD - 1983. febr — Megelőzhetők a botlások, csak legyen szívünk elébe menni. És cselekszik. Figyelmez­teti a párttagokat a köteles­ségükre, meginti őket, ha mé­lyebben néznek a pohár fene­kére. Kazáron már közmon­dás lett, amikor igazságtétel­ről esik szó: „Majd Péter bá­csi megmondja az igazat.. Még nemigen csalódtak ben­ne. Inkább csodálják a türel­mét, elismerik bölcsességét. Otthon van inkább egy kia feszültség a sűrű társadalmi elfoglaltsága miatt. Ilonka, a feleség zsörtölődik, hogy ke­veset van otthon. Igaza van neki is. Hozzáfogtak egy új ház építéséhez. Szolgálatiban laktak, ki kellett onnan köl­tözniük. Szétnéztek a város­ban, hogy oda mennek. Nem tetszett nekik bérház. Szűk abban a levegő. Bozsik Péter aztán határozott. — Építünk! M ost tartanak a felénél. A tető már fent van, de a babramunkák ez­után következnek, neki kell veselkedni. De hát Bozsik Pé­ter akarata igen kemény. Mert hiába, hogy mögötte a nagy munkásmozgalmi múlt, jó erőben van, az egészsége is kitűnő. És mi kell más an­nak. aki még alkotni kíván­kozik? Lehet, hogy ez lesz a harmadik tűzkeresztség? Bobál Gyula úr 26., szombat 3 Tűzkeresztség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents