Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

John Rees* Öröm és félsz Tévézés vagy túrázás — Bizalmas beszélgetések ideje Ahogy telnek a napok, las­sacskán feledésbe merül, hogy mostanában volt az iskolai íélévzórás. Pedig nemcsak egyénileg, hanem az iskolai kollektívák számára is a mérlegkészítés időszaka volt ez. A legtöbb intézményben most debütált az ötnapoß ta­nítás, ami minden felkészülés ellenére számos új, váratlan fordulattal járt együtt. Nem akartam én olyan „ál­latorvosi lovat” keresni, ame­lyen minden szimptóma be­mutatható — ám úgy tűnik, a salgótarjáni II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában ilyenre bukkantam. Dacára annak, hogy magamban min­dig fantomnak tartottam az „átlagot” (főleg a statisztika­it) — a szélső esetek közötti értékek magukkal hozzák a széles körre jellemző tulaj­donságokat. Ebben az iskolában még nem elviselhetetlenül magas a létszám — 550 alatti —, nem túlzottan speciális az összeté­tel — körzeti szerepet is el­lát, bár a városközpontban fekszik tárgyi feltételei alap­ján nem sorolható a legjob­bak közé. Nem voltak az öt­napos tanítás kipróbáló' kö­zött sem. — Ügy fogadtuk, anogy a legtöbb pedagógus, szülő: az öröm és félsz keverékével. Mert olyan vonzó az elkép­zelés: a meleg családi légkör erősítője lehet a hosszabb hét­végi együttlét; hogy a telje­sebb regenerálódást, meg­újulást, felfrissülést hozza majd magával — kezdi el­gondolkodva Barna Ferenc igazgató. — Am a valóság nem mindig esik egybe ezzel: sok családban Inkább kienge­dik a gyerek éke', felügyelet nélkül vannak vagy egész nap tévéznek. És itt van a héifó.. A fegyelem fel'azul, mintha nem is nekik szólna az utasí­tás, kérés, nem hozzák a fél­szerelésüket, nem írják mega leckéjüket sokan. Igaz, elsősor­ban azok, akikkel korábban is problémák voltak. Emel­lett ott az ellentmondás: a telektulajdonos szülők se sű­rűn viszik magukkal a gye­rekeiket. — Gyengébbek vagy válto­zatlanok a félévi eredmények a korábbiakhoz képest? — Jobbak! Kevesebb a bu­kott, többet tudtunk dicséret­ben részesíteni. Valószínűleg a „kedvencükkel” alaposab­ban foglalkoztak a gyerekek, jutott idő hozzáolvasasra is. Van azért egy-két tárgy, amelynél gondokkal találkoz­tunk — már az órarendkészí­tésnél kiderült, nem lesz könnyű. Vagy tömbösíteni kell (egyes tantárgyaknál jó ez, másoknál hátrányos), vagy azt' fontolóra venni, ki i« tanítsa. Ez már átvezet az iskolánk sajátos helyzetére. — Milyen szempontból? — Több szakfelügyelő is dolgozik nálunk. A látogatá­sokhoz idő kell és most már csak öt nappal lehet gazdál­kodni. Van olyan kis óraszá­mú tárgy, amiből végképp nem lehetne dupla órákat tartani, ezért a kolléganő fá­jó szívvel lemondott az egyik szakjának tanításáról; csak abból vállalt órákat, amit fel­figyel is. — Az órabeosztás nehézsé­gei mellett leggyakrabban a túlórák elmaradását emlegetik a pedagógusok... — Furcsán hangozhat, de igaz: olyan helyen járnak leg­inkább rosszul a tanárok, ahol mindenki szabályosan a helyén van. Ehhez pontosan megfelelő számú, szakpárosí- tású tantestület kell, olyan, ahol nem fordul elő megbe­tegedés, a kisgyermekes anyák betegápolási táppénze, gyer­mekgondozási szabadság. De ilyet nehezen találhatunk, hi­szen sok a pályán a fiatal nő, édesanya. Nálunk van ugyan egy kismértékű csökkenés, de azért mindenkinek jut túlóra. A félévi értékeléshez készí­tett kimutatás adatai is jól mutatják ezt. Az iskola „spe­cialitása”, hogy a napköziben még alsóban is sok a szakta­nár — ők gyakran be tudnak ugrani a délelőtt hiányzó kol­léga helyett. Maga az igazga­tó is tud helyettesíteni: ma­tematika, kémia, orosz szakos. Közben befut az egyik he­lyettes, Kurucz Miklósné is, akinek egyik szakja szintén a matematika. — Két gondom van csak az ötnapos tanítással, de ezeket lassan-Lassan orvosolhatónak érzem. Az egyik: ne álljanak le a gyerekek már péntek dél­után, vegyék tudomásul a szülők, hogy most már van lecke hétfőre is! A legjobb megoldások egyike, ha a pén­tek estét egy kis heti megbe­szélésre fordítják, megkérde­zik őket az elmúlt napokról, a feladatokról, altkor nem­csak vasárnap este, vagy hét­főn hajnalban kapnak a fe­jükhöz: jaj, ezt elfelejtettem, .ennek utána kellett volna nézni, ahhoz gyűjteni kel­lett volna... A másik aggá­lyom a nonstop televíziózás­sal van. Gyakran kerülünk mi, pedagógus szülők is dilemma elé: hogyan parancsoljuk el a tévé elől a gyereket, amikor egymás után jönnek az ismét­lések, a jó műsorok. Talán nem kellene ilyen töményen szerkeszteni — bár ebbe, saj­nos, mi nem szólhatunk bele. Amit tehetünk: más, vonzó, egészségesebb programot kí­nálunk, kirándulni visszük a gyerekeinket, magunk is ki­mozdulunk a négy fal közül. Gérecz Istvánné napközis ta­nár vágya, kérése az ötnapos tanítás lehetőségeinek a jobb kihasználásához kötődik. — Több a családdal tölthe­tő idő — járjon ez együtt bi­zalmas beszélgetésekkel, is­merjük meg jobban gyerekünk iskolai örömeit, gondjait, ér­deklődését! Ne rssk a jegyek­ről kérdezősködjenek — e? kevés. A ..pizsamás hétvégék” túlságosan passzívvá teszik a gyerekeket — a kulturális, sportprogramokat nem sza­badna kihagyni! Egyébként az a véleményem, hogy a félév során sokat javult a „hétfői helyzetkép” — remélem. a többi dologban is sikerül változást elérni. Mert alapve­tően egy csodálatos, jó dolog­ról van szó — élni kell vele! G. Kiss Magdolna Zeneiskolások Nyomoz a matematika (4.) Néhány másodperc nyomasz­tó hallgatással telt el. Végül Cinstri tiszteletes törte meg bocsánatkérően a csendet: — Nagyon sajnálom. Ezek szerint nem tudtuk önöket nyomra vezetni? — Önök ebben nem hibásak, uraim — mondta Hincl. — Ar­ról meggyőztek bennünket, hogy nem egy ember hajtotta végre a gaztettet. De, hogy ketten, hárman vagy négyen voltak, azt nem tudjuk. — Mindegyik tagadott? — kérdezte Darwin Corlain. — Nem egészen. Ugyanis Red Pirson valamit elárult — mosolygott kesernyésen Kunz. — Amikor egy szobába akar­tuk tenni Sid Filettivel és Mic­ky Boissal. — Sid és Micky veszélyes kettős — mondta Hincl. — Red nem vállalja azt a veszélyt, hogy amíg az egyiket figyeli, a másik hátba szúrja. Azért is tudta olyan sokáig sakkban tartani az északi oldal buk­mékereit, mivel Bojsnak ésFi- lettinek sohasem sikerült együttesen rajtaütni. — Hát ez szörnyű! — kiál­tott fel Selly. — Soha nem gondoltam, hogy léteznek ilyen emberek! — Higgye el, kisasszony, hogy mi nem túlozzuk el a dolgokat — mondta Hincl. — A cinkosság nem csinál belő­lük barátokat. Ezek a bandi­ták mindenkit gyűlölnek, de leginkább egymást. Valószínű, hogy a közös gyűlölet hozta őket össze. — Nem tudom elképzelni, hogy így is élhetnek emberek — rázkódott meg Selly. — Egyszerűen elképzelhetetlen! Kunz folytatta: — Ezeknek az alakoknak köszönhető, kisasszony, hogy nekünk most itt kell rostokol­nunk. De hadd mondjak el egy példát Micky Boisszal káp- csolatban. Amilyen élvezetet nyújt önnek a televízió, olyat érez Micky, amikor valakinek kicsavarja a kezét. Ez a fejva­dász örök félelemben tartja Stenlyt. — Red megfenyegette, hogy egy szép napon megöli — fűz­te hozzá magyarázatként Hincl. — És Micky tudja, hogy Red, beszokta tartani az ígéretét. — Ügy tűnik,' ez a Red Pir­son erőszakos, hatalmaskodó személyiség — jegyezte meg a tisztelendő. — Igen, így van — mondta Hincl. — Ennek ellenére Al­bina Vuten nem félt tőle. Al­bina nekem egyszer elmondta, hogy Red megtiltotta neki a Stenly Manlóval való találko­zásokat, mondván, hogy a gyávasága bajba sodorhatja. Albina azonban szerette Sten­lyt. Végül Rednek igaza lett, Amikor Hegyes Orr megzsa­rolta Albinét Stenly sehol sem volt. A hölgy barna szemeiben félelmet és női büszkeséget le­hetett látni, Kunz észrevette a hatást, és folytatta: — Ami pedig Sid Filettit il­leti... tőle gyakran elszedték a pénzét, és saját bódéjában ver­ték meg a barátai. Ezért be­vett szokása lett, hogy kettes­ben egyikkel sem maradt so­ha. Ezért is kapta a „tanú" gúnynevet, mivel mindent ta­núk jelenlétében csinál. Még a kihallgatásán is követelte, hogy legyen jelen két rendőr. No, mit szól hozzá? — Nehéz elhinni! — sóhaj­tott fel a hölgy. — önnek és az esküdteknek nehéz — mondta Hincl —, da aki ismeri őket, annak nem. ök az alvilág kishalai. Ennek ellenére most bolondot csinál­tak belőlünk. — Ha legalább a rendszá­mot tudnánk! — szólalt meg Kunz. — Es minek kell az magá­nak? — kérdezte Darwin Cor­lain, és naivan nézett szaruke­retes szemüvegén keresztül. Mindkét nyomozó fáradtnak és csalódottnak látszott. A kér­désre Kunz enyhén elvörösö­dött, Hincl pedig összeráncol­ta a homlokát. Hincl hangsú­lyozott udvariassággal vála­szolt: — Különben, fiatalember, hogyan bizonyítsuk be a bű­nösségüket? — Szerintem önök már be­bizonyították — mondta Dar­win. — Ezt, hogy érti ? — kér­dezte Kunz. — Figyeljenek, mindjárt be­mutatom... (Folytatjuk) Gergely Mihály: Pokolhegyiek Kevés szépirodalmi mű íródott Miskolcról, s még kevesebb a munkát, életet adó gyár­ról és munkásairól. Korántsem véletlen ez. Kassák sokszor emlegetett mondása szerint fehér mandzsettában nem lehet írni a mun­káról, a gyárról. Aki nem ismeri a martin- kemencek hőségét, -,a kok illák,, a hatalmasan döndülő kalapácsok világát, az esztergapa­dokra csorduló olaj és a fémforgács jellegze­tes szagát, az csak sematikusan tud írni róla. A munka, a gyár kemény törvényeit és figu­ráit nem lehet „kitalálni”. Gergely Mihály­nak nem is kell, hiszen itt született (Var- bőn), itt nőtt fel, itt vált írástudóvá. Ebbe a kötetébe azokat az írásait válogatta, ame­lyekben ezeket a keményöklű, súlyos szavú munkásembereket ábrázolja. Kicsit vallomás is ez a kötet, tisztelgés a mostanában az iro­dalomból méltatlanul kiszorult társadalmi osztály előtt. A mai fiatal olvasónak —, s reméljük, hogy lesznek ilyenek is — már történelem, sőt van egy kis íolklóríze is azok­nak az elbeszéléseknek, amelyben a szerző bányász nagyszülei és édesapja emlékét idé­zi fel. Nem véletlenül említettem a folklórt, de mondhattam volna meseszerűt is. Csend­ben elment egy nemzedék, amely élete pél­dájával tett tanúságot néhány fundamentá­lis értékünkről. Munkásemberekről lévén szó. nem kell sokáig találgatni, hogy melyek ezek az értékek. Mindenekelőtt a tisztességgel vég­zett munka és szaktudás, valamint a család. Ezek az emberek még hivatásuknak érezték azt, hogy bányászok, martinászok, kovácsok lehettek. S büszkék voltak arra, hogy az iti készült termékbe hengereit Diósgyőr név egy­szersmind világmárkát is jelentett. Maga Ger­gely Mihály is tudja, szomorúan veszi tudo­másul, hogy ezek a tulajdonságok, erények kiveszőben vannak, mint ahogy éppen eaek a mesterségek lettek „hiányszakmák” mára. Ne higgyük azonban, hogy az író megbocsá­tó elnézéssel ír véreiről, földijeiről. Nagyon is jól látja, hogy micsoda rombolást végez, milyen tragédiákat okoz az alkohol, hogyan ..váltja fel a nagyapák puritán erkölcseit a léhább, cinikusabb felfogás. „Lordok Házá­nak” nevezik novelláiban a munkások a fényűző (mert itt funkciótlan) pompával be­rendezett igazgatói irodát, nagy gyárunkban, s maró gúnnyal ábrázolja Gergely 'Mihály azt a vezetői magatartást, amely ehhez a környezethez „idomult”. Kicsit a mai irodalmi divatokkal is dacol Gergely Mihály, amikor egyszerű eszközöket választ, s egy percig sem titkolja, hogy kik­kel rokonszenvezik, kiket vet meg. Van ezek­ben a történetekben egy kis nyíltan vállalt érzelmesség; olykor didaktikus él is. A vas és a szén világában élő emberek mindenkor kategorikusan foglalmazták meg, hogy mi a jó, és mi a rossz. Aki dülogt.alan, aki ha­szonleső-parazita, aki nem érti a mestersé­gét, aki nem tiszteli az előtte járó nemzedé­ket, akit megszédít a pénz és a hatalom, an­nak nem volt becsülete a munkások előtt, azt kivetették maguk közül. Kiveszőben levő ér­tékek védelmében emel szót Gergely Mihály, Diósgyőrért, amelynek nevét szeretné perelni, a munka és a munkás megbecsülé­sét. Olyan témák ezek amelyekről — ki tud­ta miért? — manapság szemérmesen l.aUaa-* tunk. Rosszul tesszük, mert n jelént'mk lett *; így sivárabb, a jövőnket kockáztatjuk vele! A kötetet Barcsi Pál (miskolci) grafikus munkál illusztrálják. (Népszava-kiadás, 1982.) Horpácsi Sándor műsor KOSSUTH RADIO: 8.37: Zenekari muzsika s.:!0: Kele. kele fűzfa 10.0'»: Hétszlnvirág 10.33: Puszta visszhang 10.19: Görög népzene 11.00: Színházi magazin — külön­kiadás 12.45: Hét végi panoráma g4.oi: Kóruspódium 14.21: A lipcsei rádió fúvószene- lora játszik 15.03: Révkalauz 15.15: A Hnllé-zenekar Suppé- nyitányokat játszik 1,0.00: Húszas stúdió 17.05: Zenekari muzsika 17.15: Mi közünk hozzá? 18.00: A párizsi „Raphaele" hangversenyzenekar Offen- bach-hiűveket játszik 19.15: Robert Merril operaáriákat énekel 19.35: Ismeretlen ismerősök Kabos Gyula 20.35: Operettkedvelőknek H.M: Házról házra 22.3*: Reneszanszest a S2-«a stúdióban. Km: az Ara Renata együtt«® 23.3»: Népszerű szinfenikus mu­zsika 0.1*: Melódiákoktól PETŐFI RADIO: 8. *5: Lukács István chnbatam­felvételeiből «.35: Slágermúzeum 9.18: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei kék tét 12.40: Népi muzsika 13.15: A csavargókirály 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja 15.45: Phil Collins felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, hires nóta 20.35: Sokféle Szórakoztató Irodalmi ma­gazin 21.35: Ritmus! 2?.05: Népdalkörök pódiuma 22.30: Engedje megl 23.20: Most érkezett... MISKOLCI STUDIO: 18.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 18.05: Péntek est« Eszak-Magyarországon. (A tar­talomból: Tavaszi előzetes há­rom megyéből — Közlekedési visszásságok — Programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. 4 NQ6RÁD - 1983. február 25., péntek (Hatvan éré kezdődött meg a termelés a Szerencsi Csokoládé­gyárban — A Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei bizottságának ülése a bér- és ju­talmazási irányelvekről tanácsko­zott.) — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.88: Idősebbek is elkezdhetik Tévétorna (ism:) 8.85: Iskolatévé Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 8.38: Fizikai kísérletek II. A fény terjedése 8.48: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) 8.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) Az anyag szerkezete 8.58: Lottósorsolás — 8. hét 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 18.38: Környezetismeret (ált. isk 4. oszt.). Tuula és Matti 11.85: Deltácska A gyógyítás története 11.25: Képújság 14.05: Iskolatévé 14.25: Magyar irodalom (ism.) 14.55: Környezetismeret (ism.) 15.30: Aki mer. az nyer III. rész (ism.) 16.05: Hírek 16.10: Felelet. Déry Tibor regé­nyének tévéfilmváltozata VIII/3. rész (ism.) 17.20: Természetbarát A Telesport turisztikai ma­gazinja 17.40: Reklám 17.45: Csali. Horgásztízperc 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00; Reklám 19.18: Idősebbek is elkezdhetik Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Baráth Lajos: Varázstól! Tévéfilm 21.15: Pénteki randevú 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Bohózat lőporral (14 éven felülieknek!) 2. MŰSOR: 20.88: Pulzus Könnyű, zenei panoráma 20.38: Tv-híradó 2. 21.10: Krónika A 2. magyar hadsereg a Donnál 22.00: Magyar tudósok 22.4.5: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Prágai napok Moszkvában 21.10: A maláji tigris. — Olasz ka­landfilmsorozat. 3. rész 22.10; Ez történt 24 óra alatt 22.25: Egy csendes amerikai Prá­gában. — Cseh film 23.00; Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Az öreg bánya titka. 19.00: Színművészeti magazin 19.30: Szamovár mellett. — 8. rész 20.00: őszi maratom — Szovjet filmvfgióték 21.30: időszerű események 22.00; Dusán Kraus: Klenovic Jan. Tévéjáték 23.15: Téli Universiade. — Közve­ütés Bulgáriából, felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Egy zse­ni, két haver, egy balek. Színes szinkronizált olasz—francia— NSZK western. Délután 3-tól: NAPKÖZIS MOZI: A cárlány és a hét dalia. Puskin meséje nyo­mán készült színes szovjet film. — József Attila: Az éjszakai vo­nat. Lengyel film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Tün­dér Lala. Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A nyol­cadik utas: a halál. (18) Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: A postás mindig kétszer csenget. I—TI. (16) Színes szinkronizált USA bűnügyi film. — Rétság: Sörgyári capriccio. (14) Színes cshszlovák filmszatí­ra. — Szécsényi Rákóczi: Ke­nyér, arany, fegyver. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. — Érsekvadkert: Panelkapcsolat. (14) színes magyar film. — Nagylóc: Fehér telefonok. (18) Színes olasz filmvígjáték. 20.00; Varázstól!

Next

/
Thumbnails
Contents