Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

Görögország Tyihonov találkozói Konsztantin Karamanlisz görög köztársasági elnök szer­dán Athénban fogadta Nyi- kolaj Tyihonov szovjet mi­niszterelnököt, aki átadta neki a szovjet vezetés üdvöz­letét és jókívánságait. A bará­ti légkörben lefolyt találko­zón a felek egyetértettek ab­ban, hogy kölcsönösen töre­kedni kell a két ország kö­zötti hagyományosan jó kap­csolatok fejlesztésére és to­vábbi elmélyítésére. Nyikolaj Tyihonov szerdán látogatást tett az athéni vá­rosházán, ahol Dimitriosz Beisz polgármester fogadta. A polgármester ünnepélyes ke­retek között átnyújtotta a szovjet vendégnek Athén vá­ros aranyérmét. A látogatás után a szovjet küldöttség tag­jai Athén óvárosának neve­zetességeivel ismerkedtek. * Andreasz Papandreu görög kormányfő egy athéni újság­nak adott nyilatkozatában történelmi jelentőségűnek ne­vezte Nyikolaj Tyihonov gö­rögországi látogatását. Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolatok olyan szilárd ala­pot jelentenek, amelyekről ki­indulva, tovább erősödhetnek az országainkat egymáshoz fűző baráti szálak — hangsú­lyozta a görög miniszterelnök az Ethnosz című lapban meg­jelent nyilatkozatában. Harilaosz Florakisz, a Gö­rög Kommunista Párt KB fő­titkára, aki kedden találko­zott Nyikolaj Tyihonovval, egy nyilatkozatában kijelentette: a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatok fejlődése hoz­zájárulhat ahhoz, hogy Gö­rögországban csökkenjen a munkanélküliség. (MTI) Elutazott a lengye! külügyminiszter Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztár­saság külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes és baráti lég­körű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—lengyel kapcso­latok fejlesztésének feladata­iról. Kádár János megerősí­tette pártunk, egész dolgozó népünk testvéri szolidaritását a lengyel kommunistáknak és hazafiaknak a szocialista konszolidációért folytatott következetes, küzdelmével. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a két ország inter­nacionalista együttműködése fontos hozzájárulást jelent a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói és Tadeusz Pietrzak, a lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Hivatalos látogatását be­fejezve szerdán délután el­utazott Budapestről Stefan Olszowski lengyel külügymi­niszter. A repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Je­len volt Garamvölgyi József, hazánk varsói és' Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. (MTI) Az USA-nak Hind nagyobb szerepkör Libanonban Beiktatták Arenszt Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A bejrúti kormány még nem reagált arra a Tel-Avivban elutasított washingtoni aján­latra, hogy az Egyesült Álla­mok hajlandó garantálni Iz­rael libanoni határának biz­tonságát, de a sajtó annak je­leként értelmezte Reagan be­szédét, hogy az amerikai kor­mány „kész elősegíteni az iz­raeli és más külföldi erők ki­vonását”. A konzervatív Al-Anvar sze­rint Reagan ajánlata azt bi­zonyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok hajlandó katonai erő­ket állomásoztatni Libanon területén. A libanoni állás­pontot illetően a bejrúti lap megállapítja: „az az igazság, hogy Libanon az egyetlen or­szág a Közel-Keleten, amely egyértelműen üdvözli az ame­rikai erők jelenlétét, míg a többi arab állam akarja ugyan az amerikai védelmet, de visszariad az amerikai ka­tonai jelenléttői”. Bejrúti politikai körökben tartja magát a vélemény, hogy Amin Gemajel elnök ameri­kai védernyő alá kívánja he­lyezni Libanont. Tudni vélik azt is, hogy amerikai hadi­tengerészeti támaszpont lé­tesítését tervezik a .Földközi­tenger- libanoni partszaka­szán és állítólag a Bejruttól 20 kilométerre levő Damurt szemelték ki erre a célra. A L’Orient-le Jour című bejrúti lap értesülése szerint Izrael öt katonai megfigyelő­állomás létesítését tervezi a Dél-Libanonban igényelt „biz­tonsági övezetben”. A szíriai Baath-párt vezető­sége keddi nyilatkozatában leszögezte, hogy „egyetlen szí­riai katona sem marad Liba­nonban, amint Libanon visz- nyen szabadságát és kiűzi te­rületéről a betolakodókat”. Szerdán délután Bejrútba várták Philip Habib amerikai megbízottat, aki tíz napon át Izraelben folytatott tárgyalá­sokat a libanoni válság ren­dezéséről. Liba,noni vezető kö­rökben az ő titkos tárgyalá­saitól remélik az egyhelyben topogó izraeli—(libanoni egyezkedést megmentő „vég­leges megoldást”. Az izraeli parlament, a knesszet, szerdán jóváhagyta Mose Arensz eddigi washing­toni nagykövet hadügyminisz­terré történt kinevezését. A 120 tagú törvényhozásban a Begin- féle, jobboldali Herut párthoz tartozó Arensz megbízatását 61:51 arányban fogadták el. Arensz — még az amerikai sajtónak — előzőleg azt mon­dotta, hogy önmagát az izraeli „biztonsági érdekek realista és kissé konzervatív képviselőjé­nek” tartja, aki „Izrael és had­serege érdekeinek elbírálása­kor nem ismer majd engedmé­nyeket”. Ami elődjét, Ariel Saront illeti, Arensz úgy véli, hogy együttműködésük zavar­talan lesz, Saronnak majd ki­kéri a tanácsait, de a kormány egykori erős embere nem szól­hat majd bele érdemben a hadügyekbe. Arensz ötvenhét éves. Erede­ti foglalkozására nézve repü­lőmérnök. Egy évvel ezelőtt nevezték ki washingtoni nagy­követnek. Előzőleg a knesszet külügyi és biztonsági bizottsá­gának elnöke volt. (MTI) Líbiai panasz •,.i ymvii'S'VLi : J '-f­Tüntetések a leszerelésért Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden líbiai kérésre összeült, hogy megvitassa az észak-afri­kai országra nehezedő ameri­kai katonai nyomás következ­tében kialakult feszültséget. Ali Triki, Líbia ENSZ kép­viselője a BT ülésén bejelen­tette, hogy amerikai katonai repülőgépek egyetlen napon, február 16-án 13 esetben sér­tették meg országa légterét, s a hatodik flotta hajói behatol­tak Líbia területi vizeire. Az Egyesült Államok az 1969-es forradalom óta tanúsít ilyen, provokatív lépésekben is kife­jeződő ellenséges magatartást Líbiával szemben, mivel utób­bi eltávolította területéről az amerikai, katonai támaszpon- tokat — mutatott rá a líbiai je. Aggodalmát fejezte ki a hadihajók és repülőgépek meg­jelenése miatt. A BT vitája szerda reggelig nem hozott eredményt; mint ismeretes, érvényes határozat­hoz az Egyesült Államoknak, a BT állandó tagjának hozzá­járulására is szükség van. Kedden ez alatt Kartumban Nimeri szudáni és Mubarak egyiptomi elnök folytatta egy állítólag készülő líbiai agresz- szióról szóló vádaskodásait. Mintegy háromezer ember vonult kedden este a görög- országi Szaloniki központjá­ban levő amerikai konzulátus elé, hogy az országban levő amerikai támaszpontok bezá­rását követelje. A megmozdu­lást a szaloniki munkások és alkalmazottak szakszerveze­teinek békebizottsága szer­vezte. A Görögországban le­vő négy legnagyobb ameri­kai támaszpont bérletének megújításáról tavaly október­ben tárgyalások kezdődtek, február 5-én megszakadtak, és tervek szerint e hónap végén folytatódnak. Londonban kedden két tün­tetés zajlott le a brit nukle­áris fegyverkezés ellen. Az új típusú hadászati fegyver, a Trident rakéta bevezetése el­leni tiltakozásul nagy tömeg vonult a parlament elé. Az amerikai Trident rakétákkal a brit tengeralattjárókra sze­relt Polaris rakétákat akarják felváltani­Nagy tömeg gyűlt össze a londoni legfelsőbb bíróság épülete előtt is, hogy szolida­ritásáról biztosítsa a Green- ham Common-i brit—ameri­kai támaszpont előtt rende­zett tüntetés letartóztatott résztvevőit; jelenleg 59 nőt tartanak fogva, akik ellen el­járás folyik. A támaszponton egyébként a NATO 96 robot­repülőgépét tervezik elhe­lyezni. (MTI) Palesztin pillérek küldött. Jeane Kirkpatrick, az Egye­sült Államok ENSZ képvisele­tének vezetője tagadta, hogy az amerikai repülők és hadi­hajók megsértették volna Líbia felségterületét. „Az Egyesült Államoknak joga van arra, hogy behatoljon a nemzetközi vizekre” — bizonygatta a Szid- ra-öbölre utalván, amelyet Lí­bia saját felségterületének tart. Az ülésen felszólalt a tér­ségben fekvő Málta képviselő­Taiálkozó Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán fogadta a pihenés céljából hazánkban tartózko­dó Henk Hoekstrát, a Hol­land Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagját. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi élet, a kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseiről és a két párt közötti kapcsolatokról. (MTI) Maga az a tény, hogy a pa­lesztin parlament, a palesztin nemzeti tanács mindig másutt tartja üléseit, önmagában is ér­zékelteti egy nép tragédiájának lényegét: az otthontalanság, a földönfutás szomorú státusát. És az, hogy ilyen körülmények között is él, jól érzékelteti, hogy ez a nép nem fogadja el az elfogadhatatlant, küzd to­vább. A PNT ülésére ezúttal Algé­ria fővárosában került sor. A 1'zeg a szokásosnál is bonyo- 1 itabb volt A számtalan ok kö­zül elég két tényezőre emlé­keztetnünk: a libanoni fejle­mények nyomán a palesztin szétszórtság a korábbihoz ké­pest is fokozódott, ugyanakkor az izraeli kabinet belpolitikai és nemzetközi helyzetét alapo­san meggyengítette a Begin— Sáron kettős árnyékában el­követett szabrai és satilai vé­rengzés. Ráadásul a nemzetközi kör­nyezet csak az egyik, bár igen fontos tényező. Nem szabad el­felednünk, hogy a palesztin nemzeti tanács — parlament­jellegéből következően — a mozgalom sokféle politikai szárnyának, áramlatának ösz­szessége. És ez még mindig nem minden. A kényszerű szétszóródás, az elhúzódó igaz­ságtalanság érthető táptalaja a keserűségnek, nem egy eset­ben a fanatizmusba hajló ra­dikalizmusnak. Logikus tehát, hogy amikor a palesztin par­lament ülésezik, a józanság Arafat-vezette erőinek mindig szembe kell nézniök a forró- fejűek által támasztott nehéz­ségekkel is. Ilyen nemzetközi és belső koordináták között tiszteletet érdemel az algíri tanácskozás lefolyása és eredménye. Ami a lefolyást illeti, az parlamenthez méltónak bizo­nyult: heves viták, sőt össze­csapások után kialakult a többségi álláspont. Mi ennek az álláspontnak a lényege az, hogy a PNT képes­nek bizonyult a változó ese­mények sodrában a palesztin nép érdekeinek naprakész, ugyanakkor hosszú távú vé­delmére is. Ami a „folyó ügyeket” illeti, a gyors és operatív reagálás két iskolapéldája egyrészt a tiltakozás a Libanonban ma­radt palesztinok elleni intéz­kedések miatt, másrészt az a döntés, hogy’ új szervezetet kell létrehozni az Izrael által 2 NÓGRÁD - 1983. február 24., csütörtök { megszállt területeken élő pa­lesztinok harcának összefogá­sára. Hosszabb távon az algíri ülés legfontosabb eredménye éppen az. hogy a változások sodrá­ban hitet tett bizonyos válto­zatlan pillérek mellett. Vagyis 1. ismét leszögezte, hogy csak a visszatérés, az önálló államalapítás elégíti ki a pa­lesztin népet és semmiképpen nem a Camp David (valamint a Reagan-terv) által sugalma­zott fél- és álmegoldások szö­vevénye; 2. ennek jegyében a palesz­tin ellenállás „támogatja a kö­zel-keleti rendezésre vonatko­zó összarab (fezi), valamint szovjet javaslatokat”; 3. minden rendezés alapja csak olyan koncepció lehet, amely a palesztin nép vezető erejének a Jasszer Arafat által vezette PFSZ-t ismeri el, végül 4. a hasemita királysággal kapcsolatban csak olyan meg­oldásról lehet szó, amelynek lényege „valamiféle konföderá­ció két független állam között”. A pillérek tehát szilárdan állják a változások sodrását. Nehéz, viharos időkben ez ko­moly eredménynek minősíthe­tő. Harmat Endre Közlemény a lengyel külügyminiszter magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Stefan Ol­szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere február 21—23. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarorszá­gon. Ä lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A talál­kozók szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A külügyminiszterek a tárgyalások során tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a két or­szág együttműködésének alakulását és véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai min­den területen eredményesen fejlődnek az 1948. június 18-án aláírt és 1968. május 16-án megújított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhang­ban, a hagyományos testvéri barátság szellemében, a mar­xizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Az együttműködés irányainak kijelölésében meghatáro­zó szerepet töltöttek be azok a tárgyalások, amelyeket Ká­dár János, a Magyar szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, illetve Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi-Bi­zottságának első titkára, a‘ Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke folytatott 1982. április 21_én, Bu­dapesten. Ezek eredményeként a két ország politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatai jelen­tősen megélénkültek, és számos területen értékes gyakor. lati eredményekhez vezettek. A külügyminiszterek megtárgyalták a kétoldalú együtt­működés további elmélyítésének időszerű feladatait. Egyet­értettek abban, hogy a kölcsönös érdekek és az együttmű­ködés kedvező tapasztalatainak figyelembevételével minden területen lehetőség van a kétoldalú kapcsolatok bővítésére. Meggyőződésük, hogy mindez jól szolgálja a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát, megfelel országaik interna­cionalista politikájának. A külügyminiszterek a tárgyalások során kifejezték or­szágaik határozott szándékát, hogy készek aktívan hozzá­járulni a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa keretében folyó, összehangolt tevé­kenység elmélyítéséhez. A két miniszter hangsúlyozta a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületé prágai politikai nyi­latkozatának nagy jelentőségét, amelynek legfőbb célja az, hogy megállítsák a nemzetközi helyzet további romlását, megőrizzék az enyhülés eredményeit és elmélyítsék a nem­zetközi együttműködést. A Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság — következetes külpolitikájával össz­hangban — egyetért azzal, hogy ' a két katonai szövetség kössön szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A két külügyminiszter megerősítette,, hogy országaik e javas­lat gyakorlati megvalósítása érdekében tevékenykednek nemzetközi téren. ,, A felek rámutattak arra; hogy alapvető jelentőségűek a Szovjetunió és más szocialista országok azon javaslatai, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezésére, az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló fegyverzet- és haderő csökkentésére irányulnak. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, és min­dent meg kell tenni a fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében. Ezzel kapcsolatosan elengedhetetlennek tartják, hogy előrehaladás történjen Genf ben az európai nukleáris fegyverzetek csökkentéséről, valamint a hadászati fegyver­zetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Áttekintve a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások alakulását, a miniszterek leszögezték: meg kell gyorsítani a valamennyi résztvevő számára elfogadható egyezmény kidolgozását. Ügy vélik, ezt elősegítené annak a legutóbbi szovjet javaslatnak a megvalósítása, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, kölcsönös példamutatás alapján, csökkentse csapatai­nak létszámát Közép-Európában. A madridi találkozóval kapcsolatban aláhúzták, hogy a résztvevő országok érdekeit szolgálná annak mielőbbi be­fejezése olyan tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumen­tum elfogadásával, amely gyakorlati intézkedéseket irányoz elő az európai biztonság megszilárdítására és az együttmű­ködés fejlesztésére, a bizalom erősítésére. Púja Frigyes és Stefan Olszowski kifejezte aggodalmát, hogy a világ különböző részein tovább tartanak a békét fe­nyegető feszültségek, sőt új feszültséggócok is keletkeztek. Hangsúlyozták, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján, az ENSZ alapokmánya elveinek és az érdekelt felek érdekei­nek megfelelően kell megoldani. A miniszterek leszögezték, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés szélesítésére, a nem­zetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs és más korlátozó intézkedések megszüntetésére. Hangsúlyozták, hogy országaik eltökélt szándéka továbbra is a párbeszéd és az együttműködés fejlesztése valamennyi állammal az egyetemes béke és biztonság erősítése érdekében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztereinek tárgyalásait szívélyes, baráti lég­kör, a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság jel­lemezte, ami hozzájárul a két ország és nép sokrétű együtt­működésének további fejlődéséhez. Stefan Olszowski hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja. Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Megadták magukat a géprablók Szerdán megadták magukat a máltai hatóságoknak a lí­biai légitársaság Boeing 727- es utasszállító repülőgépének eltérítői. A gép vasárnap óta túszként fogva tartott mint­egy 160 utasa — köztük 30 gyermek és több állapotos nő —, valamint a személyzet visszanyerte szabadságát. A gépeltérítők fegyvertele­nül elhagyták a repülőgépet. A gépeltérítők Máltáról bár­mely országba távozhatnak, amely hajlandó őket befogad­ni. (MTI) Nem hozott eredményt a BT vitája

Next

/
Thumbnails
Contents