Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
WD& VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 28. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1983. FEBRUÁR 3.. CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS ÁTLAG FÖLÖTT! Sejáios teendők Nógrádban a táppénzhelyzet javítására Akció bizottsági ülést tartottak tegnap Salgótarjánban, a szakszervezetek megyei tanácsán. A testület többek között az 1982-es táppénzhelyzet fölmérését vitatta meg. Az összejövetelen Tóth Józsefné SZMT-titkár elnökölt. Megyénkben az országos átlagnál fokozottabban emelkedett a táppénzállomány mutatója — állapította meg Vi- czián Gyula, a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője.. Az összes munkaidőnek 6,3 százalékát tette ki a betegállomány; az emelkedés 4 tized százalékos volt az országos 1 tizeddel szemben. A tisztségviselő adatokkal igazolta, hogy ma már nem fogadható el az az érvelés, miszerint „megyénkben a táppénzállomány az országos átlaggal együtt növekszik”. 1975 után egy megyei pártbizottsági határozat eredményeként a helyzet két évig javult. 1977-ben azonban fordulat következett be: 8 tized százalékkal „gyarapodott” a betegállomány, az országos 3 tizeddel szemben. 1979 óta „töretlen” a táppénzes állomány növekedése. Az országos mutatókban 1980 —81-ben javulás volt mérhető; nálunk viszont tovább romlott a helyzet. Tavaly sajnos minden hónapban az országos átlag fölött voltak a nógrádiak betegállományban- A csúcsot februárban mérték: akkor 6,9 százalék volt az ilyen címen kárba veszett munkaórák aránya. Így megyénk „stabilan” a sereghajtó helyet foglalja el az országban. Az az érvelés, amely szerint Nógrád ebből a szempontból kedvezőtlen helyzetben van, ugyancsak megkérdőjelezhető, hiszen az 1975- ös megyei pártbizottsági határozat után ugyanilyen ösz- szetételű dolgozói állománnyal sikerült — átmenetileg — gyökeresen javítani a helyzeten. Így az a következtetés vonható le, hogy a táppénzhelyzet javítására tehetünk és tennünk is kell megyénkén belül is, kihasználva a kínálkozó lehetőségeket. Diplomatatáskák Becskérő! Elegáns diplomatatáskákat állítanak össze aprólékos munkával a becskei asszonyok. A termelőszövetkezet melléküzemágában tavaly húszezer-hétszáznegyven darabot készítettek, közöttük voltak az értékek, pénz szállítására alkalmas riasztókészülékkel felszereltek is. Kétmillió-hatszázezer forintos árbevételt könyvelhettek cl, melyet az idén tovább akarnak növelni. Ügyesen bánnak a szerszá- Horváth Péterné és társai fakeretekre feszítik a műbőr hu« mokkái zatot Tizenöt éve a lakosság szolgálatában Pásztón Ebben az évben tizenöt éves a Pásztói nagyközségi közös Tanács költségvetési üzeme. Az évforduló, az ünneplés mellett jó alkalmat nyújt arra is, hogy az üzem vezetői, dolgozói számot vessenek az eddig végzett munkával, feltérképezzék a jövő tennivalóit. A költségvetési üzem feladata a lakossági szolgáltatások maradéktalan kielégítése, amely olyan „rázós” területekre is kiterjed, mint a köztisztaság, ingatlankezelői tevékenység, építőipari vállalkozások. Az anyagellátás, a gépjárműbe^zerzés gyakran problémát jelent, ennek ellenére az elmúlt évben elért eredmények biztatóak. Pásztón és az üzemhez tartozó 18 községben enyhülteka szemétszállítás gondjai. A községi tanácsok hozzájárultak a fejlesztési alaphoz, így sikerült két újabb gépjárművet beállítani a szemét elszállításához. Minden héten egy alkalommal megjelennek az autók a falvakban, összegyűjtik a házak elé kirakott hulladékot. Az ingatlankezelés Pásztón csaknem 240 lakásra terjed ki. Tavaly kilenc lakás külsőbelső felújítását végezték él a költségvetési üzem szakemberei, az idén négy lakás kap új köntöst. Az építőipari ágazat az árbevétel felét biztosítja a költségvetési üzemnek. Tavaly a Nógrádi Sándor-lakótelepen tízmilliós nagyságrendű munkát végeztek, terven felül vállalták a Kun Béla Általános Iskola felújítását, a Nagymező utcai trafóház megépítését. Az elmúlt évek fejlődését néhány számadat is jól illusztrálja. Míg 1975-ben négy és fél millió forint, addig tavaly 13 és fél millió forint volt az árbevétel. A gépkocsik száma ez idő alatt háromról tízre emelkedett. Az üzem jelenleg 75 embert foglalkoztat. A jövő tervei között szerepel a konténeres szemétszállítás továbbfejlesztése, a parkok szépítése, a községek virágosítása. Mezőgazdasági üzemszervezés — munkafolyamatokra, ágazatokra Az üzem- és munkaszervezés, amely a korábbi években általában csak egy-egy termelőegység tevékenységét érintette a mezőgazdaságban, újabban mindinkább felöleli az ágazatok tevékenységének teljes láncolatát. Az üzem- és munkaszervezők már nem csak a részfolyamatokra, hanem egyre gyakrabban a gazdálkodás meghatározott összefüggő területeire irányítják a figyelmet és javaslatukra gyakran alapvető változtatásokra kerül sor. A munkafolyamatok átfogó elemzésével feltárják a hiányosságokat és egyebek között például gépek beszerzéséről intézkednek, vagy megteremtik a korábban kihasználatlan termőterületek hasznosításának feltételeit. Figyelemre méltó ahogyan a nagyüzemi üzemszervezők kézbe vették a kistermelők dolgát; saját módszereiket alkalmazzák a háztáji portákon jó eredménnyel. A nádudvari kukorica- és iparinövény-termelési együttműködés üzemszervezői gyorsan felismerték: a takarmány- gazdálkodásban gyors változtatásra egy-egy mezőgazdasági nagyüzemnek kevésbé van lehetősége, ám a rendszerszerű munkával viszonylag rövid úton javíthatják az eredményeket. Kezdeményezésüknek az a célja, hogy a jó termőtalajokon gabonát és ipari növényeket termesztenek, hogy a nagy mennyiségű szálas takarmányt viszont felújított és korszerűsített rétekről, gyepekről nyerjék. Tavaly a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben csaknem ezer hektárral tudták növelni a gabonaterületet azzal, hogy a hortobágyi legelők adták a nagy állatállomány szálastakarmány- és silószükségletének nagyobbik részét. A balmazújvárosi Lenin Tsz-ben hasonló módon, több mint 500 hektárral toldották meg a gabonatermőterületet. Az üzemszervezők szerint a takarmánygazdálkodás gyenge pontja a gépesítés volt. Részben az ő javaslatukra szereztek be gépeket és (Folytatás a 2. oldalon.) A pártfogolt* és a többiek Filmnapok falun Immár hagyomány, hogy évente megrendezik hazánkban a falusi filmnapokat. Idén országszerte február—március hónapban kerül sor e jeles rendezvénysorozatra. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat az év második hónapjára állított össze gazdag programot — főként mező- gazdasági jellegű települések filmszínházad számára. A falusi filmnapok bemutatóin többségükben (természetesen) magyar alkotások szerepelnek, ezen belül is túlnyomórészt falusi témájú filmek. Megyénkben összesen 33 előadást tartanak a filmnapok jegyében, csaknem ugyanennyi településen. A filmnapok idei premierje ifjú Schiffer Pál „A pártfogolt” című dokumentumjátékfilmje lesz, mely a XIV. magyar játékfilmszemlén rendezői díjat kapott. Bizonyára nem mulasztják el megtekinteni a nézők, a televízióban már nagy sikerrel bemutatott másik dokumentum-játékfilmet sem; Vitézi László „Vörös föld” című alkotását. A filmbemutatók között szerepel még Moldován Domokos „Rontás és reménység”, Szalai Gyöngyi „Dédelgetett kedvenceink”, Böszörményi Géza „Szívzűr” című filmje, valamint Fábri Zoltán klasz- szikusnak számító alkotása, a „Körhinta” és a — többek között megyénkben forgatott — „Töredék az életről” című film, melyet Gyöngyösi— Kabay alkotópáros készített. A bemutatókhoz kapcsolódóan több helyen rendeznek filmankétokat. Sáfár Ferencné szocialista brigádja már kétszer érte el az aranykoszorús címet Minőségei enőrzés — nincs másodosztályú termék.- kulcsár józsef képriportja « Hazánkba érkezett a máltai külügyminiszter ‘f röidi számadás a légi tevékenységről Szükség van a mezőgazdasági repülésre - Javítani a szolgáltatást Az idén kilencedik évi tevékenységét értékelhette a Nógrád megyei Agrokémiai Közös Vállalat igazgató tanácsa. A tegnap délelőtt Szé- csényben tartott zárszámadáson elhangzottak azt igazolták, hogy az élet a levegőben sem lett könnyebb a múlt évben. A közös vállalat legfőbb feladata ugyanis a taggazdaságok légi növény védelmi igényeinek kielégítése, s ennek megfelelni nem kis feladat. * Mint Kiss Istvánnak, a közös vállalat igazgatójának beszámolójából kitűnt, az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bebizonyították a mezőgazdasági repülés létjogosultságát, sőt ma már az is elmondható, hogy a mezőgazdasági repülőgépek a gazdaságok nagy részében termelő- eszközzé váltak. Mindezek ellenére a nagyüzemek többsége — éppen a kedvező időjárásra hivatkozva — részlegesen, vagy teljes egészében visszamondta a szerződésben igényelt légi munkát. Mondván, szántóföldi gépeikkel is el tudják végezni az esedékes tennivalókat. Idáig rendben is volna, de sok gazdaság ezt csak akkor közölte, amikor a repülőgép már a tábla szélénél állt. Igaz ezek a gépek meglehetősen fürge eszközök, ■de más mezőgazdasági nagyüzemek 1—2 óra alatt nem tudtak felkészülni fogadásukra és kiszolgálásukra. Ilyen okok miatt két munkanap esett ki az amúgy is szoros gabona-gyomirtási időszakban. Az agrokémiai közös vállalat a hatékonyabb szervezés érdekében továbbfej lesz leRe hírközlési rendszerét — CB rádiótelefon-hálózatot épített ki — s ennek hatása már a második fél évben megmutatkozott. A meglevő nehézségek ellenére csaknem 73 ezer hektárnyi területen végzett a helikopter és a merev szárnyú repülőgép műtrágyaszórást, gyomirtást, lombtrágyázást és nyári növényvédelmi munkákat, s ez mintegy 20 százalékos túlteljesítést jelent a szerződéshez képest. Ennek 69 százaléka jutott a helikopterre, amely összesen 428 órát tartózkodott a levegőben. A múlt évben a közös vállalat árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, nyeresége pedig csaknem 800 ezer forintot tett ki. Ez évre eddig 67 ezer hektár terület légi munkáinak elvégzésére kötöttek szerződést a taggazdaságokkal. Ez az igény nem köti le a tel jes kapacitást, így megyen kívüli nagyüzemekben is végeznek repülőgépes munkákat. A legfontosabb cél a minőség javítása, a hatékonyabb szervezés és az ésszerű gazdálkodás. Ez évben is számítanak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának, a területi szövetségnek, a növényvédő és agrokémiai állomásnak és nem utolsósorban a MÉM Repülőgépes Szolgálatának segítségére. feladataik maradéktalan megoldásában. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Alex Sceberras Trigona, a Máltai Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szita János hazánk máltai, és Maurice J. Lubrano Málta magyarországi nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg. kezdődtek a magyar—máltai hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Szita János és Maurice J. Lubrano. (MTI)
