Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

yriÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szörpvigyázó laboránsok Nyert a lakosság Sikerrel zárult a téli vásár Homokterenyén zárult Véget értek Nógrádban a tsz-zárszámadások Nagy tömegek lepték el a múlt '’át végén véget ért téli, kedvezményes vásárt meghir. detett üzleteket. A Skála-rendszer első me­gyei áruházában csaknem 1,8 millió forint értékű árut bo­csátottak a vásárlók rendel­kezésére. Különösen nagy keletje volt a flanell és jer­sey méteráruknak, a szövet­ből készült női és férfitéli- kabátoknak, a bakfis- és ka- maszkorosztályúakra való sí­öltözékeknek, gyermekcsiz­máknak és téli férficipőknek. A szécsényi áruházba elláto­gatott vásárlók összességében hatszáznyolcvanezer forint­nyi pénzt takarítottak meg az olcsóbb áruk vásárlásával. A Skála-Coop Áruház effajta tevékenységét „vidékre” is kiterjesztette: Litkén, a mű­velődési házban három napon át tartottak kedvezményes vásárt, ahol a csaknem fél­milliós forgalomból nyolc- van-kilencven ezerre tehető a lakossági, kevesebb kiadás. Tegnap a homokterenyei Zagyvavölgye Termelőszövet­kezet múlt évi eredményeket értékelő és az idei terveket elfogadó közgyűlésével vé­get értek megyénkben a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek zárszámadásai. * A megye harminchét ter­melőszövetkezete közül har­mincnégy zárta sikerrel az 1982. esztendőt, csupán Lu- dányhalásziban, Örhalomban és Szurdokpüspökiben adód­tak pénzügyi hiányok. Kiemel­kedőnek értékelhető, hogy a gabonatermés 17 ezer tonná­val nőtt, s ezzel a megye tör­ténetének harmadik legna­gyobb termését takarították be. Tovább bővült az állatállo­mány és az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés az elmúlt évben először haladta meg a négyezer litert. Emellett az előzőeknél több vágómarhát és sertést sikerült értékesíte­ni, igaz ennek eredményei­hez nagyban hozzájárult a közös gazdaságok háztájival történt integrációjának to­vábbi szélesedése. 1982-ben további nagy erő­ket fordítottak a föld minő­ségének javítására, meliorá­ciós tevékenységre, s ez a folyamat idén is tovább tart. A növénytermesztés eredmé­nyei az aszályos időjárás mi­att közepesnek mondhatók és sajnálatos, hogy a takar­mánygazdálkodásban a múlt évben sem történt előrelépés. A termelőszövetkezetek ki­egészítő tevékenységének fej­lődése továbbra is dinamikus, a termelésnövekedés elérte a negyven százalékot, s így en­nek aránya az összes árbevé­telből már több mint hatvan Országos tanácskozás Salgótarjánban százalék. Sajnos, az eredmé­nyek mellett 1982-ben már je­lentősen éreztették hatásukat a piaci értékesítési és beszer­zési nehézségek is. Tovább erősödött a tsz-ek anyagi-technikai bázisa. Csu­pán beruházásra mintegy négy- százmillióval fordítottak töb­bet, mint az előző évben, döntően gépesítésre és épí­tésre. A szövetkezetek nettó árbevétele húsz százalékkal több az előző évinél és há­rom százalékkal meghaladta az előirányzatokat. Az üze­mek összes nyeresége várha­tóan minden eddigit meghala­dó összeget, három=záztizen-' ötmilliót tesz ki. Különösen kedvező, hogy 1982-höz vi­szonyítva húsz termelőszövet­kezet tudta nyereségét növel- n!. amj a hatékony, jól szer- '• -‘t, minőségi munka bizo­nyítéka. Diákotthoni szakfelügyelők tapasztalatcseréje Országos tanácskozás kezdődött hétfőn Salgótarjánban, a Furák Teréz Leánykollégiumban a középfokú iskolákhoz tartozó kollégiumok és diákotthonok szakfelügyelőinek rész­vételével. Az ország minden részéből érkezett pedagógusok három napot töltenek a megyeszékhelyen, a második napon kirándulást tesznek megyénkben. A megnyitó napján dr. Szentistványi Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet főmun­katársa elnökölt. A szakfelügyelők tanácskozását tapaszta­latcsere-jelleggel szervezték meg, a házigazdák ugyanakkor megragadják az alkalmat arra, hogy bemutassák a megye több kollégiumának életét. A Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalatnál sikerrel —, a tavalyinál ti­zenkét százalékkal nagyobb forgalommal zárultak az „ol­csóbb hét” napjai. Az erede­tileg 16,5 millió forintot éró készletet 7,5 millióra szállí­tották le, s mivel ezek túl­nyomó többségét alacsonyra árazták és bőséges volt a választék, értek el minden eddiginél nagyobb sikert. Konfekcionált férfikabátjaik csaknem utolsó darabig, a nőiek teljesen elfogytak, a Pécskő Üzletház cipőosztályán pedig húsz százalékkal több cipőt vásároltak, mint a ta­valyi hasonló akció alkalmá­ból. A salgótarjáni Centrum Áruházban hatmillió forint értékű árut bocsátottak a vá­sár ideje alatt a vásárlók rendelkezésére, s itt a lakos­sági megtakarítás elérte a másfél millió forintot. A ta­valyinál szerényebb eredmény ellenére sokan vettek ágyne­műt, flanell méterárut, lábbe­liket és télikabátokat. A vendégeket dr. Horváth István, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője tájékoztatta közoktatá­sunk helyzetéről, fejlődéséről és problémáiról, valamint fej­lesztésének feladatairól, ten­denciáiról. Megemlítette, hogy Nógrádban nincsenek tradicionálisan nagy hírű kol­légiumok, a legtöbb létesít­mény új, vagy alig pár éves. Ily módon tükrözik a jelen­legi tervezési színvonalat, másrészt megfelelnek a kor­szerű követelményeknek, igé­nyeknek. A tanulók közel húsz százaléka kollégiumi el­látásban részesül. A középiskolás kollégiu­mok és diákotthonok szakfel­ügyelői meghallgatták Gecse Gabriellának, a salgótarjáni Furák Teréz Leánykollégium igazgatójának beszámolóját az ötnapos munkahét tapasztala­tairól. Dr. Szentistványi Gyu­la, az OPI főmunkatársa ész­revételeket tett a diákottho­ni és kollégiumi dokumen­tumok gyakorlati alkalmazá­sáról. Kovács Béla, a Műve­lődési Minisztérium főmunka­társa az időszerű tennivalók­ról adott tájékoztatást, s vá­laszolt a felvetett kérdésekre. Az országos tanácskozás résztvevői délután a Furák Teréz Leánykollégiumban fo­lyó munkával ismerkedtek, számos foglalkozást néztek meg. Megtekintették a Salgó­tarjánról és a megyéről ké­szült filmeket. A szakfelügyelők ma kör­utat tesznek Nógrád megyé­ben. Ellátogatnak Szécsény- be, betekintenek az ősszel át­adott pásztói, valamint a „be- lakás” idejét élő balassagyar­mati Madách Imre kollégium életébe. Szécsényben a kol­légium mellett a Kubinyi Fe­renc Múzeum látnivalóival is megismerkednek. Fontossági rangsor a vállalati Drégelypalánkon A szigorú élelmiszeripari szabványok előírásainak meg. felelően ellenőrzik a drcgelypalánki Szondy Termelőszövet­kezet szörpüzemében az elkészült termékek minőségét a szakemberek, hogy csakis kiváló áru hagyni el az üzemet. Képünkön: Fábián Lászlóné vegyészlaborans és Csószáné Erdősi Mária vegyésztechnikus minőségellenőrzést végez. (Képes riportunk Drégelypalánkról a 3. oldalon.) — kulcsár — Havasi Ferenc BSgériáHan A Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Párt központi bizottságának meghívására hétfőn az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaságba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Kíséretében van Markó István, az MSZMP gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és Nagy Gábor, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Ab- delaziz Kara, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, Algírba ér­kezett. A repülőtéren Slimane Hoffman, az FLN külügyi bi- zotságának tagja fogadta. (MTI) szociális tervekben Könnyű után nehezebben Sikerre számít idén is a ruhagyár Ä szakszervezeti bizalmites­tületek /tanácskozásain különö­sen behatóan vizsgálták a szo­ciális terveket, hogy a koráb­biaknál nem nagyobb összege­ket a legfontosabb fejleszté­sekre, a legcélszerűbben hasz­nálják fel. E vitákat többnyire közvélemény-kutatás előzte meg: milyen szociális juttatá­sokat tartanak a legfontosabb­nak a dolgozók, s vannak e ötleteik, javaslataik a pénz cél­szerűbb elköltésére. A vélemé­nyek egyeztetése alapján min­denütt elkészültek a szociális tervek-, amelynek főbb intéz­kedéseit rövidesen a kollektív szerződéseken is átvezetik. Mó­dosításra szinte mindenütt sor kerül, mert annak idején, ami­kor az ötéves kollektív szer­ződések készültek, a jelenlegi­nél kedvezőbb anyagi feltéte­lekkel számoltak. Valamennyi vállalatnál to­vábbra is a munkavédelem és az üzemegészségügy fejleszté­sét sorolják az első helyre: a szűkebb pénzügyi keretek kö­zött is mindenütt kötelező a dolgozók testi épségének, egész­ségének védelme. A Mecseki Szénbányákban például több mint 85 millió forintot költe­nek az idén munkavédelmi cé­lokra, főként a bányaveszé­lyek elleni védekezésre. Példá­ul olyan módszerek bevezeté­sére, amelyek felszabadítják a kőszéntelepekbe zárt metánt, s így megszüntetik a gázkitö­rés és a sújtólégrobbanás ve­szélyét. A korábbiaknál szi­lárdabb védősisakokat, acélbe­tétes gumicsizmákát szereznek be, sokféle eszközzel csökken­tik a zajt, javítják a bányák szellőztetését. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben szociális cé­lokra szánt 280 millió forint­nak csaknem a felét szintén a munka biztonságának javí­tására költik, s szociális épü­lettel egészítik ki a gyár most épülő salakhasznosítóját, ahol a munka jellege különösen megköveteli, hogy vigyázzanak a dolgozók egészségére, A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyárban a csaptele­pek megmunkálása közben ke­letkező fémpor, az öntéssel já­ró magas hő, és a galvanizálás savgőzeinek káros hatásai el­len nagy erőfeszítésekkel foly­tatják a harcot. Az öntödében például présöntő robotokat ál­lítanak munkába, amelyek az emberek helyett ellátják a több száz fokos folyékony fém ön­tésének veszélyes műveletét. A robotokat svéd licenc alapján a gyár saját célgépüzeme állít­ja elő. Hasonló célgépek vált­ják fel a nehéz fizikai munkát igénylő kézi csiszolást, ami lé­nyegesen csökkenti a szilikó­zis veszélyét. Az égésveszély­től óvja meg a dolgozókat az a berendezés, amely a felizzított fémrudakat automatikusan emeli ki a villanykemencéből. A galvanizálóban saját erőből úgynevezett abszorber tornyot építenek az egészségre veszé­lyes savgőzök elszívására. (Folytatás a 2. oldalon.) Az esztendők óta sikert si­kerre halmozó Salgótarjáni Ruhagyár jó eredményekkel zárta a múlt esztendőt. Külö­nösen jóleső érzéssel könyvel­ték el esztendő zártával, hogy a tőkésexport tíz százalékkal meghaladta a tervezettet. A több mint hetvenmilliónyi fo­rintos, ebből származó árbe­vétel egyben piackutató, mi­nőségi és pontos munkájuk bizonysága is. Az idei évet gondokkal kezdték. Nehézségek adódtak az alapanyag-ellátásban, s egyéb kiegészítő kellékek pia­ci beszerzésében. Ennek elle­nére mindenképpen akarják a százhatmilliós, első negyed­éves terv túlteljesítését. 1983-ban a vállalat árbevé­teli terve majdnem megköze­líti a négyszáznegyvenmillió forintot. Ezen belül újólag ki­emelkedő szerephez jut az ex­porttevékenység, hiszen idén a tavalyinál 17,2 százalékkal kí­vánják növelni a külföldi, fő­ként tőkéspiacokon értékesí­tendő termékek mennyiségét. Minőségi változást jelentett —, s ez a folyamat idén még erő­teljesebbé válik, hogy mind több készruhát juttatnak el a megrendelők kérésére saját — hazai — alapanyagból. Ez egyébként a magyar könnyű­ipar munkájának nemzetközi elismerését is fémjelzi. A hosszú évek óta tartó, át­gondolt, megfontolt piacku­tató munka eredményeként stabil partnerekkel rendelkez­nek; különösen a skandináv országok közül a svédek és a finnek tartoznak a nagy meg­rendelőik közé, ám a Salgótar­jáni Ruhagyár női és leány- karuháinak nagy sikere van a Szovjetunióban, Ausztriában, Hollandiában, Svájcban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban is. Idén már üzleti tár­gyalásokat kezdtek Francia- országban, az Amerikai Egye­sült Államokban és néhány af­rikai országban. Az eddigi megrendelések szerint idén nem várható for­radalmi változás a női divat­ban. A gyár tervezői» ennek ellenére, az előző évek színvo­nalát tartva, tovább korszerű­sítették termékeiket. Ennek következménye is, hogy sike­rült megfelelő árakat bizto- sítaniok a mind nagyobb koiv kurrenciaharccal ■ telített pi^ cokon.

Next

/
Thumbnails
Contents