Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

Tavaszt idéznek a tél végi napok. A szügyi általános iskolások kiskabátban szaladgálnak, futballoznak az iskola udvarán. Breifner mégsem Megszegte az otvosi tanácsokat — világbajnok lett 1982. november 9. Caracas. A;; időpont és a helyszín ezen­túl egy életen át fogja kísérte­ni a mindössze 160 cm magas és 47 leg súlyú, törékeny, bar­na szemű, és göndör hajú Ba­logh Pálmát, és nagyban hoz­zájárul sorsának további ala­kulásához. Az MHSZ KLK 22 éves sportlövője ugyanis a dcl- amerikai földrészen a női standardpisztoly 30-80 lövé- :ses számában nem kis megle­petésre, az esélyesebb verseny­zőket megelőzve 590 körrel vi­lágbajnok lett. Mindaddig nem sokat tudott róla a közvélemény, pedig nem számított ismeretien kez­dőnek. Az országos csúcsot ő tartja 598 körrel és a szakve­zetők elsősorban tőle vártak jó eredményt. Ennek ellenére sem árt bemutatni az első pil­lantásra bjzony nem éppen sportoló alkatú, filigrán, de nagyon , szorgalmas és céltu­datos világbajnoknőt, főleg azok után, hogy miként a be­szélgetés elején kiderült, az ör­vösök kifejezett tanácsa elle­nére lett versenyző. — Tizenöt éves koromig nem sportoltam semmit, mivel lyu­kas a szívem, ezért nem en­gedték sem szüleim, sem az orvosok a sok mozgást. Nem tudták ugyanis felmérni, mennyit bírok el, így nagyon sokáig lebeszéltek mindenről. Aztán egy napon Laci bátyám, aki az MHSZ KLK-ban spor­tolt, engem is levitt magával. Azt mondta, fogjak egy pisz­tolyt, az nem árthat meg. Ké­sőbb a bátyám átment a Bp. Honvédba — ő tartja jelenleg is a gyorstüzelő országos csú­csot 599 körrel — én viszont ott ragadtam a Marcibányi té­ri lőtéren — emlékezett vissza a kezdetre Balogh Pálma. Légfegyverrel kezdte, mint általában mindenki? — Rögtön standardpisztolyt nyomtak a kezembe. Igaz, mellette légpisztonyai is lőt­tem, de csaK aKKor, ha a klub érdekei megkívánták. A puska nem jöhetett szó­ba? — Nem. A puskásszerelés az én termetemnek nagyon nehéz és szörnyen komplikált. A pisztoly mégiscsak „nőiesebb”. Melyik esztendőben jött az első igazán kiugró eredmény? — Két évvel ezelőtt 589 körrel junior országos csúcsot lőt em, amelyet a mai napig nem szárnyaltak túl. Ezt az eredményt Pozsonyban értem el, ami azért is emlékezetes a számomra, mert válogatott­ként először vettem részt kül­földi versenyen. A folytatás...? — Tavaly tulajdonképpen nem lőttem rosszul, de igazán kiugró eredményt nem sike­rült elérnem. Idén viszont fegyvert, cseréltem. A régi he­lyett, kaptam egy olasz , gyárt­mányú Dominót, amivel na­gyon hamar megbarátkoztam. Hogyan sikerült a bemutat­kozás? — Remekül. Bydgoszczban, a válogatottversenyen 593 kör­rel új országos rekordot lőt­tem. Jött Róma, az Európa-baj­nokság. — Ott bizony elszálltam egy kicsit. A pontlövésem nagyon gyengén sikerült és hiába ja­vítottam a gyorsban, már nem volt elég semmire. Mire gondolt a kudarc után? — El voltam keseredve, hi­szen biztosra vettem, hogy ezek után nem visznek ki a caracasi VB-re. Milyen reményekkel indult el Venezuelában? — Azzal tisztában voltam, hogy rajiam semmi sem mú­lik, hiszen mindent megtettem a sikeres szereolés érdekében. Dobogós helyről álmodoztam, s annak azután a legmagasabb fokára állhattam. Mint újdonsült világbajnok, hogyan tovább? — Mint eddig, sőt az arany­érem még inkább kötelez. Jö­vőre Bukarestben Európa-baj- nokság lesz, azután pedig jön az olimpia. A fő cél természe­tesen Los Angeles, amelyen na­gyon szeretnék részt venni, mégpedig eredményesen. vonul vissza A Bayern München labda­rúgócsapatának kapitánya, az NSZK sokszoros váloga­tottja, Paul Breitner a leg­újabb hírek szerint mégsem vonul vissza a jelenlegi sze­zon végén. Amint az osztrák rádiónak kedden adott tele­foninterjúból kiderül, Breit­ner három évre Felső-Ausztria fővárosába, Linzbe szerződik, ahol kettős szerepkört tölt maid be a Linzer ASK csa­patánál: egy személyben lesz játékos és menedzser. Az 1974-es világbajnokcsa­pat tagja mindig is mened­zser szeretett voln^ lenni egy élvonalbeli profiklubnál. Mi­vel azonban jelenlegi csapa­tánál. a Bayern Münchennél Üli Hoeness kitűnően látja el ezt a szerepkört, Breitner ez­ért fogadta el a linziek aján­latát. f »p iw . , Meglepő győzelem A március 11—20. közötti budapesti „C” csoportos vi­lágbajnokságra készülő ma­gyar jégkorong-válogatott St. Gervais-ben lépett pályára a vele egy VB-csoportban lévő Franciaország ellen. Bár a legutóbbi találkozók alapján inkább a hazaiak sikere volt várható, Borőczi Gábor csa­pata kellemes meglepetést sze­rezve 3 gól különbséggel győz­te le vendéglátóját: Magyarország—Franciaor­szág 6—3 (1—0, 1—2, 4—1). 3 000 néző, vezette: Fatton (svájci), Cattelin és Razoni (mindkettő francia), Büntetések: 14—14 perc mindkét oldalon. Gólütők: Búzás, (5. p), Lantos (29.), Kiss (44.), Pék (49., 52.)t Palla (58.) illetve Lebland (34.), Audisio (37.), Treilie (42 ). Ez volt a magyar válogatott 332. hivatalos találkozója, és 137. győzelmét aratta. Az AFP francia hírügynökség jelenté­se szerint a magyarok a ha­zaiak minden próbálkozásából „tőkét kovácsoltak”. Minden­esetre feltűnő, hogy a magyar együttes éppen a záró .20 percben vitte döntésre a dol­got, akkor tudott 4 gólt ütni. E 60 percnek lesz még egy visszavágója. TESTNEVELÉSÓRA Nem középiskolás fokon Vannak helyzetek, amikor hiába is akarnánk megőrizni valakinek az inkognitóját — nem lehet. Például, amikor két bűnöző testvér közül az egyik fiatalkorú, így az ö ne­vét a sajtóban csak kezdőbe­tűvel jelölik, ám a bátyjáét kiírják... Ezúttal inkább di­csérendő dolgokról lesz szó, tehát fölösleges titkolózni —, amúgy is kiderülne az igaz­ság. írhatnánk, hogy ezúttal egy Ncgrád megyei főiskola testnevelésóráját látogattuk meg; ugye, mindenki előtt világos, hogy melyiket? Szerda délelőtt, 11 óra után Bagyinszki Jenő testnevelő jön elém a kis tanári helyi­ségből, miután a portáról oda­szóltak neki. Régi ismerős, barátként üdvözöl, hellyel kínál. Mondom, mi járatban vagyok: — A felmentettekről sze­retnék írni. — Nálunk nem szoktak ilyenek lenni — mondja mind­járt. Azon vagyunk, hogy le­hetőleg mindenki tornázzon, mozogjon, legalább ezeken az órákon. És ne csak azért, mert kötelező. Felnőtt embe­rek. maguknak is föl kell is- merniök a rendszeres tested­zés előnyeit, különösen a na­pi sok órás tanulás mellett. Alig beszélgetünk néhány szót, megjelenik egy szem­üveges lány. Azonnal kiderül: ő az én emberem. — Tanár úr — szipogja náthásán —, nagytín meg va­gyok fázva, szeretnék fel­mentést kérni a mai óráról. — Máskor is volt már fel­mentve? — kérdezem. — Eddig nem, bár a tor­kom mindig vacakol — mond­ja. — A többi órát végig is ültem, de most nem szívesen vetkőznék le, elég gyengének érzem magam a tornához. Tényleg látni rajta, hogy nem teljesen egészséges, szi­mulálásról szó sincs. Maga is megerősíti: — Különben szeretek rrm- zogni, nyáron futok, bicikli­zem, a barátnőimmel; " h'ász- n álíuk a konditermet is, át­lövünk sokszor a kollégium­ból... — Orvosnál volt? — Igen, Maripent írt föl, azt szedem, meg tettem a nyakamra egy dunsztkötést, az ilyenkor mindig használ nekem. — Úszni sem ment? — k^rd^zi most a testnevelő. — Minden kertig a Pénzügyi és Számviteli Főiskola használ­hatja a tanuszodát — teszi hozzá felém, fordulva, 'magya­rázóiam. — Úszni? — kérdez visz- sza a lány. — Nem is tudok. Az STC öregfiúk labdarúgó- szakosztálya a legendás tarjáni labdarúgóidők sikereinek egyik élharcosára, a fiatalon elhunyt Sándor Gyulára, a népszerű jobbhátvédre emlékezik a feb­ruár 19”én megrendezésre ke­rülő teremfoci-labdarúgótor­nán. Sándor Gyula 1953-ban iga­zolt az SBTC-hez; 150 NB |- es mérkőzésén gyakran zúgott a vastaps a népszerű Csarcsu parádés szerelései, mindvégig önfeláldozó játéka nyomán. Tö­rött karral, betört fejjel sem hagyta cserben játékostársait. Á klubjához is mindvégig hű ma­radt a csábítások ellenére. Sta­bil tagja volt az 1956-57. és DUNSZT A NYAKON ÉVA, MOSOLYOGJON! SZÍWEL-LÉLEKKEL — Hogyhogy? — most a tanáron a csodálkozás sora. — Éppen azt tervezzük, hogy a harmadik évfolyamon kö­telezővé tegyük... Pál Anikó, ahogy később megtudom a nevét tőle, eről­tetett mosolyra húzza a szá­ját, és a fejét vakarja. Vé­gül is megkapja a felmentést, de ott kell lennie az órán; felöltözve és tornacipőben, a kispadon. — Nálunk egyébként csak a súlyos sérülés lehet való­di felmentési ok — mondja tovább Bagyinszki Jenő, amit elkezdett. — Az elmúlt félév­ben 270 hallgatónk közül há­rom, vagy négy akadt, aki nem vett részt emiatt az órá­kon aktívan. Szeretik is csak­nem mind a tornát, pedig eb­ből nincsenek osztályzatok, legfeljebb tesztek. — Nem éppen ezért sze­retik? — Lehet. Egyébként a tesztek közül hét adat egy országos felméréshez kell, a többi kilencet csak úgy a magunk számára csináljuk félévenként, de végigvezetve az első évfolyamtól az okle­vélátadásig. Magas- és tá­volugrás, kislabdadobás. sprint, hosszútávfutás, fizikai képességek szerepelnek a tesztben. De még elérendő szint sincs kijelölve. A testnevelő elmondta, hogy ,még tucatnyi fajta sportolás^ lehetőség adott a főiskolások számára: kupák, országos bajnokságok, tömegsport, a kiemelkedő képességűeket vár­ja az STC —• mindez azonban egy másik cikk témája lehet­ne. Most a testnevelésórára va­gyok kíváncsi. — Ez egy SZET-es osztály, t,ehát különböző korúak — vezeti be a dolgot a tanár. — A második félévben ez az első tornaórájuk. Közben csatlakozik hozzánk Szarvas Józsefné, a másik testnevelő, és készséggel ma­gyarázza a látnivalót. Az óra eleji \ sorakozónál. amikor a lányok végighallgatják, mit Sándor Gyula emlékére 1961,- évben a vidék legjobb csapata címet nyert együttes­nek. Többször volt B és után­pótlás-válogatott. A salgótarjáni sportcsarnokban rendezendő tor­nán újra mezt öltenek az egy­kori játékostársak. A „nosztal­giacsapat” tagjai, akikkel együtt harcolt: két Oláh, Jancsik, Szoj- ka, Dávid, Menczel, Bablena. Vasas, Csáki, Bodon, Taliga és a többiek. Ők kétszer 7 perces találkozón a következő generá­ció együttesével mérkőznek. A csinálnak ma a tornaterem­ben, ott van Pál Anikó iát Ahogy elkezdődnek a gyakor­latok. ő félreül, de hamaro­san feladatot kap: hozzon annyi gumikötelet a szomszéd helyiségből, ahányan vannak. A többiek közben futnak kör­be a teremben. Ki sportosan, ki „pipískedve” egy kicsit —, de mind fegyelmezetten. — Éva, mosolyogjon —szól oda valakinek a tanár, s ol­dottabb lesz mindjárt a han­gulat. Bagyinszki Jenő be­mutatja a gyakorlatokat. a lányok (és fiat a’asszonyok) csinálják utána. Közben a tanárnő megmutatja, melyi­küknek vannak akut gerinc- bántatmai, kit operáltak nemrég a lábfején. Ugyanúgy dolgoznak, mint a többiek, ha nem lelkesebben. Előkerül a gumikötél, s egyiküknek sem okoz gondot a folyamatos átugrálása, akár előre, akár hátrafelé hajtják. — Mindig tekintettel va­gyunk' arra. mikor vanpak nehéz vizsgáik, mikor ké­szülnek erősen egy-egy zárt­helyire — szólal meg mellet­tem Szarvas né. — A fárad­tabbak egyénként is hama­rabb abbahagyhatják; ők tud­ják a legjobban, mi az opti­mális terhelés. A páros fogó első hallás­ra gyerekségnek tűnik, hiszen vannak itt a csoportban har­mincon fölüllek is. Hanem, ahogy „feldobja” a hangula­tot. az ember ráiön: mégis­csak a tanáruk ismeri leg­jobban a diákjait; ő tudja, mikor mire van szükség. — Tessék két csapatot ala­kítani — mondta az óra vé­gén a tanár, és kijelöli a „kaDitányokat”. Női foei kö­vetkezik. és aki nem fér be a két ,.hatosfo«a*ba”. va'tv szívesebben erősítené masát, átmesv a kondirióterembe. eredetileg egy folyosó. de is°n iól fölszerelve: súlyzók, erőfeiiesztő yének, láb- és karizom-erősítők, szinte min­den megtalálható itt. Ann^lc is melegen ajánlható. aki fosyni akar. Az alkalmi női focimérkn- zésen természetesen akad­nak ügyesek és suták is. aho- pvan a fiúk között szintén. Van. aki cselezni is tud. a nsásik alig talá’fa el a labdát. De ölömmel látszanak, fel- szab^duttan, és Vrmni'van is veszik. Szívvei-jélekker ker- sotív a l»MÄt. A géihelvze­tek kjvrtpfwrtneV ^ lnbd*.> nerp kerül a kannkha. D° a mrz.. eá<! iőles'k: felnő** TiSkhel ré. há»v ne-visszafiatalod­nak kisdiákokká. V. F. Egy hónapja kezdte meg a felkészülést a Romhányi Ke­rámia SE labdarúgócsapata a megyei bajnokság tavaszi for­dulóira, és mindenekelőtt a február 20-1 MNK-mérközés- re. Vasárnap 13.30 órakor az NB Il-es Kazincbarcikai Ve­gyészt fogadják pályájukon a Magyar Népköztársasági Ku­pa legjobb nyolc csapata közé jutásért. A romhányiak, mint a tizenhat finalista közül az egyik, amely megyei bajnok­ságban játszik, egyszersmind a Szabad Föld Kupa döntőjé­nek résztvevői is. Ilyen -siker­re még nem volt példa Nóg- rád megyében. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés STC—Sz. Z. Losonc 6—0 (2—0) Vidomusz János edző né­hány új, fiatal játékossal pró­bálja megerősíteni csapatát. Február 1-től hetente három­szor edzenek, és egyáltalán nem adják föl a továbbjutás reményét a másodosztály do­bogóra esglyes gárdája ellen. Bár az irreális talajon nem könnyű a mérkőzésszerű gya­korlás, a játékosok mindent megtesznek azért, hogy erőn­létükön és lelkesedésükön ne múljon a siker, Ehiiez viszont nagy szükség lesz a szurko­lók biztatására is. A romhá­nyiak szeretettel várják a megye minden részéből a lab­darúgásra már bizonyosan ki­éhezett sportkedvelőket. Salgótarján, tóstrand, 200 néző, v.: Gáspár. STC: László (Rédei) — Babcsán, Bogdán, Varga, Kántor (Kal­már) — Juhász (Balga), Föl­di (Tolnai), Berindán (Zsidó) — Szanyi, Kovács III., Szed- lák (Kovács I.) Losonc: Végh — Novodomszki, Prepelica, Blázsek, Mázik — Zvarik, Simon, Varsó, Lavrik — Sztankó, Liska. Az első negyedórában lo­sonci kapuralövések és két szöglet jelezte a nyílt küz­delmet. Az STC-től kevés biztatót láttunk. A 16. perc­ben a lesre játszó vendégvé­delem mögül Kántor kilépett, lapos előrejátszását Kovács III. négy méterről fölé emel­te. Még ugyanebben a perc­ben Bogdán fejjel a kapu bal oldalát célozta, Végh bra­vúrosan mentett. Nem sokkal később újabb tarjáni gólhely­zet maradt kiaknázatlanuj. Szanyi beadásáról Földi és Juhász késett le. Az STC irányította a küzdelmet, helyzetei is akadtak. A 32. percben Szanyi beadása át­szállt a védőkön, a fedezetle­nül hagyott Földi közelről fejjel a bal sarokba juttatta a labdát. 1—0. A 40. percben Kántor játszott Kovács III. elé, a középcsatár futtából a hosszúsarokba bombázott. 2—0. A szünet után STC-roha- mokkal és -gólokkal folytató­dott a küzdelem. Az 55. perc­ben Varga mintaszerű átadá­sát a kifutó kapus felett Ko­vács III. a kapuba emelte. 3—0. A 63. percben bal ol­dalról ívelt szöglet Varga fe­jéről a jobb sarokba kötött ki. 4—0. A 80. percben Zsidó 20 méteres kapáslövése a léc alatt vágódott a hálóba. 5—0. A 82. percben Tolnai—Kal­már összjáték -után a balhát­véd védhetetlen gólt lőtt. 6—0. — mátyus — tornán részt vesz az örök rivá* lis, a Diósgyőri VTK és 02 Ózdi Kohász csapata is. A Népsport csapata a Beszterce-lakótelep együttesével játszik. A torna délelőttjén kegyele“ tes megemlékezésként megko­szorúzzák a vizslási temetőben Sándor Gyula sírját. Síverseny Vasárnap Mátraszentimrén amatőr sízők és túrasizők szá­mára versenyt rendez a Bu­dapesti Természetbarát Szö­vetség. Minden korosztályban férfi- és női csapat egyaránt indulhat. Az indítás 9 órától 11 óráig a mátraszentimrei felvonó alsó végétől lesz. Az eseményen sportégyesületi tag­ságra való tekintet nélkül bár­ki részt vehet. LABDARÚGÓ MNK Készülnek a romhányiak

Next

/
Thumbnails
Contents