Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

/fts \ ni: too^j küw?í­'í5&GÓTá$Í^ TftÄG PTtOtFTÄRJÄr EGYFSÜDFTEK7 NÓGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' nrWMTÍHTi f^L._.. XXXIX. ÉVF., 40. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUAR 17., CSÜTÖRT ( NEHÉZ UTÁN MÉG NEHEZEBB? Síküveggyár — évkezdet után Az ÜM. salgótarjáni sík­üveggyárának kollektívája sikeresen teljesítette múlt évi célkitűzéseit, illetőleg néhány vonatkozásban túl is szárnyalta azokat. A jövedelmezőségi muta­tók javulása, valamint a termeléshez képest a jó nyereség mellett a legna­gyobb sikerként könyvel­ték el a kiemelkedő ex­porttevékenységet. Joggal büszkék erre, hiszen 1982-ben az azt megelőző évinél ötvenhét százalékkal több terméket értékesítettek, főleg tőkéspiacokon, s az eb­ből származó árbevétel — át­számítva — meghaladta a száztizenötmillió forintot. Mindez, miként a szakembe­rek mondják, legfőképp an­nak köszönhető, hogy sike­rült a lehető legrugalmasab­ban alkalmazkodni a külpia­ci változásokhoz. A múlt esztendei, magas színvonalú termelést és az értékesítés folyamatosságát sikerült 1983-ra is „áthozni”. Januárban, s azóta is, a kü­lönféle termelési mutatók jól alakultak, s az első hónap ár­bevétele meghaladta a het- venmillió forintot, a hetven- hatmilliós termelési értékből. Idei nagy célkitűzésük, hogy sikerüljön belépniük az egymilliárdot termelők „klub­jába, s felzárkózni a megye néhány nagyja, mint a balas­sagyarmati kábelgyár, vagy a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek mögé. Az eddigi termelés és érté­kesítés alapján — az erre az évre tervezett 9,3 millió négyzetméter síküvegből egy hónap alatt már nyolcszáz­ezer négyzetméternyit le­gyártottak, a négyszázötven­ezer négyzetméternyi edzett biztonsági üvegből negyven­kétezer, a ragasztott üvegből pedig, amelynek kibocsátási mennyiségét kétszáznégyezer négyzetméterben határozták meg, tizennyolcezer négyzet- méternyi került le a gyártósorokról — úgy tű­nik, adottak a lehetősé­gek a nagy cél megvaló­sításához. A helyzet azonban, mindezek tudatában sem ilyen egyér­telmű. Bár a gyáriak idejé­ben felkészültek a szabályo­zórendszer változásainak ha­tásaira, s önmagukkal szem­ben az előzőeknél még sok­kal szigorúbb mércét állítot­tak, a piaci helyzet alakulá­sa, amely eleddig nem sok jóval kecsegtet, megvétózhat­ja elhatározásaik teljesülését. Bármennyire is szeretnék megtartani, esetleg fölülmúl­ni múlt esztendei export- eredményeiket, hiszen bír­nák árukínálattal, kapaci­tással, a pillanatnyi állapot ezt erősen megkérdőjelezi. Hiszen legnagyobb tőkés vá­sárlójuk, az Amerikai Egye­sült Államok cégei, melyek tavaly hatszázezer négyzet- méternyi üveget importáltak Salgótarjánból, eleddig vásár­lási szándékukat még nem nyilvánították ki, Jelentke­zett már Kanada, Franciaor­szág, a Német Szövetségi Köz­társaság, valamint Anglia, bár ez utóbbi meglehetősen alacsony árajánlatot tett az eddig viszonylag jól értékesí­tett kertészüvegre. S hogy a szocialista országok effajta termékekből viszonylag teljes egészében önellátók, tavaly egészen minimális, pár száz­ezer forintért szállítottak egy­két helyre gyártmányaikból, a mostani állapotban, a Fe- runion Külkereskedelmi Vál­lalattal közösen, a gyár szak­emberei, még intenzívebb piackutatásra kényszerülnek. Az újabb nehézségek lát­tán a síküveggyárban a vá­laszték bővítésére töreked­nek. Ragasztott üvegből fűt­hető: személygépkocsi-hátfa­lat készítenek, szélesítik a panoráma szélvédő üvegek vá­lasztékát, több tűzhelyüveg­ablakot és személygépkocsik­hoz való üveg tetőszellőztető ablakot gyártanak. S ha a tárgyalások sikerrel járnak, rátérnek a hőszigetelő, úgy­nevezett HUNGAROPAN üveg gyártására is. A belföldi igények — az Ikarusé, a Mogürté, az Autókeré, valamint a bútoripari vállalatoké — kielégítése nem okoz ne­hézségeket. A gyár vezetői emellett bíz­nak abban, hogy az idén, a tavalyi nehéz év után, mi­kor ez sikerült, helyt tudnak állni a külföldi piacokon is. Csempeexnort Romhányból Az idén Bagdadban, Bolognában és Koppenhágában mutatkoznak be külföldi kiállítás sokon a Romhányi Építési Kerámiagyár termékei. Tőkésoiportjuk növelését remélik ;» nemzetközi bemutatókon való részvételüktől, falburkoló csempéiket ugyanis már az idén 38 millió forint értékben szállítják nem rubelelszámolású piacokra. Az első fél év­ben Ausztriába, Egyiptomba és Líbiába küldenek jelentős szállítmányt. Ugyancsak ter­veik között szerepel a színező- és mázolóanyagok tőkésexportja. Képünk a Romhány III. üzemcsarnokban készült — kulcsár — Számadás a Naszályvölgye Tsz-ben Van eredménye az értelmes emberi tevékenységnek Egyeztették a megyei hangversenyprogramokat Megyénk hangversenyélete jelentős fejlődésen ment ke­resztül az utóbbi években. Gyarapodott a koncertező he­lyek száma, kialakult a gyere­kektől a felnőttekig valameny- nyi réteget magába foglaló műsorszerkezet. Az Országos Filharmónia minden esztendő elején terv­tárgyaló megbeszélésre hívja a megyebeli illetékeseket, a megyei és a városi művelődés- ügyi osztályokat, a járási mű­velődési központokat. Salgó­tarján és Balassagyarmat ze­neiskoláit, néhány közoktatási intézményt. Ezek képviselői jelentek meg a minap Salgó­tarjánban, a József Attila Me­gyei Művelődési Központban abból a célból, hogy egyeztes­sék az 1983—84-es hangver­senyévad Nógrád megyei programját. Az Országos Fii harmónia képviselői ismertet­ték a lehetőségeket, a helyi résztvevők pedig véleményez­ték azokat és igényeiket fo­galmazták meg. Az összejöve­telen sikerült megegyezésre jutni abban, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően me­gyénkben az általános és közép- iskolásoknak, valamint szak­munkástanulóknak és fel­nőtteknek ad ki bérleteket a Filharmónia. Az általános is­kolások és a szakmunkástanu­lók bérleti sorozata három-há­rom, a középiskolásoké és a felnőtteké négy-négy előadás­ból áll. A gyerekeknek a sal­gótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban, a ba­lassagyarmati Mikszáth Kál­mán, a pásztói Lovász József, a rétsági Asztalos János Mű- velődséi Központban és a ma- gyarnándori Radnóti Miklós Művelődési Házban szerveznek koncertet. A fiataloknak az említett salgótarjáni, balassa­gyarmati és pásztói intézmény ad hangversenyt. A szakmun­kástanulók Balassagyarmaton hallgathatnak komolyzenei előadásokat. A felnőtteket a megyei művelődési központ és a salgótarjáni zeneiskola invi­tálja koncertre. Ezen kívül — függetlenül az Országos Fil­harmóniától — megyénk szá­mos helységében és intézmé­nyében rendeznek komolyze­nei hangversenyt a különbö­ző zenekarok, kórusok. A bérletes előadássorozatok alapvető célja változatlan: magas színvonalú, élményt je­lentő előadásokkal fejleszteni a zenei ízlést. Az általános iskolások prog­ramjában tervezik lebonyolí­tani a Magyar Rádió gyermek­Miközben fokozottabban ta­karékoskodunk az energiahor­dozókkal, akarva akaratlanul számtalan helyen „fűtjük” az utcát. Nem kielégítően szige­telt falfelületeken, nyílászárók mentén, hőhidakon át látha­tatlan sugárzásban szökik a meleg. A Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat, mely sok lakás és közintézmény távhő- ellátását végzi, szeretné az ilyen jellegű veszteségeket csökken­teni. Ehhez azonban tudnia kell: hol távozik a meleg az épületekből. Ezt segít kideríte­ni a „hődetektív”, a Raygner IX. típusú infravörös érzékelő- berendezés, melynek üzempró­karának, a Tinódi kamara- zenekarnak és a salgótarjáni szimfonikus zenekarnak a kon­certjét. A világhírű gyermek- kórust Botka Valéria és Csá- nyi László vezeti. A kamara- zenekar barokk hangszerek megszólaltatásával és Mossóczy Vilmos vezetésével a barokk muzsikával ismerteti meg a hallgatóságot. A salgótarjáni szimfonikusok Róna Frigyes vezényletével Beethoven-kon- certet adnak; Kiss Gyula zon­goraművész működik közre. A középiskolások tervében a Magyar barokk trió, a salgó­tarjáni szimfonikus zenekar, a Kaláka együttes és Szenthelyi Miklós (hegedűművész), Tóth Zoltán (brácsa), Tarjáni Fe­renc (kürt), Takács Tamara (ének), Baranyay László (zon­gora) koncertje szerepel. bái zajlanak a vállalatnál. Az importból származó eszközzel mintegy 15 méter távolságig bármilyen jellegű felület hő­mérséklete mérhető —30, és + 140 C° között. Az egyszerű készülék hőérzékelőjét a vizs­gálandó tárgy felé fordítva, a hőmérsékletet számjegykijel­zőről lehet leolvasni. A maxi­mális mérőtávolság esetén egy körülbelül 30 centiméter átmé­rőjű terület hőfoka olvasha­tó le, a gép a hőmérséklet-kü­lönbségeket is képes jelezni. A vállalat számos területen alkalmazni kívánja az ügyes műszert. A távfűtés esetén az Az utolsó helyek egyikét sikerült elcsípni a nagy kul­túrteremben, Nőtincsen, ahol részközgyűlést tartott a Na­szályvölgye Tsz. Aki mozog­ni tud, az igencsak eljött, hogy az elnök dr. Mosonyi Imre szavaiból leszűrje, mi­lyennek találtatott a múlt esz­tendő, mit tartogat a jövő. Három község, Nőtincs, Szen­dehely, "Felsőpetény összefo­gásából alakult ki ez a nyu­gat-nógrádi magabiztos gaz­daság. A mérle« pozitív. Ha nem hallanám az elnök rendszere­zett okfejtéseit, az emberek­ről is le lehetne olvasni. De­rültek az arcok, mint ez a csípősre sikerült február. A növénytermesztés az alaptevékenység legsikeresebb ágazata, de eredményes a ki­egészítő tevékenység is. A hozamok búzából hektáron­ként 3,7, tavaszi árpából 3,5 tonna. A 470 vagonnyi sze­mes termény a gazdaság éle­tében egyedülálló. Csupán a kedvező időjárás mindezt nem esetleges csőrepedések helye mutatható ki vele. A levegő­ben vezetett csövek szigetelé­se is vizsgálható: Ugyancsak megoldható a berendezéssel az épületek hőveszteségeinek he­lyi behatárolása, a hőhidak, rosszul szigetelt ablakok meg­keresése, szükség esetén akár hőtérképet is készíthetnek a mért adatok alapján. A be­rendezés 77 ezer forintba ke­rült, a vállalatnál viszont re­mélik, hogy az általa felderí­tett hőveszteségek csökkenté­sével, felszámolásával jóval nagyobb érték takarítható meg. — S- — produkálhatta volna, ha nem párosul szakmai hozzáértés­sel, a „gépesek” szervezett, célratörő leleményességével. Nyolc nap jutott a vetésre és két hét a betakarításra. A tarlószántás, a talaj lezárása optimális időben megtörtént. Ide kívánkozik az is, hogy a lucernatermesztés országo­san is kimagaslónak számít. A 4 milliós árbevétel, erőtel­jesen beleszól a csaknem 15 milliós nyereségbe is. Szíve­sen jegyeztem le a növényter­mesztési ágazatvezető hozzá­szólását. Azt mondta, büszke­séget érezhetünk a sikerek fe­lett, majd így fejezte be. Lánczi Tivadar: „Az értelmes emberi tevékenységből lesz eredmény. íme a példa, a fá­radság, az odaadás most is meghozta”. Az állattenyésztésben azon­ban van még lépnivaló. Ezt summázza a beszámoló is. A tehénállomány elmarad a ter­vezettől, de javult a tejter­melés fajlagos mutatója 75 literrel. így ez meghaladta a tervezettet. Tehenenként 3900 liter. A törekvések főként ar­ra irányulnak a jövőben, hogy csökkenjen az önköltség. A felsorolt eredmények to­vábbi összetevője a 6 millió forinttal bővített géppark. S „a gépek számának növeke­désével párhuzamosan a szak­képzett munkaerő pótlásáról, illetve növeléséről is gondos­kodni kell” (idézet a beszá­molóból). Ide kívánkozik az alaptevékenység mellett a kiegészítő ágazatok munká­ja is. Ez igen széles körű, igen sok embert foglalkoztat. Számos társulásban vesznek részt. Dolgoznak Budapesten, Vácon. A 287 milliós 1982-es évi árbevétel jól illusztrálja a gazdaság vezetőinek bátor kezdeményezőkészségét. így a tsz-ben nemcsak a mező- gazdasági, de a közgazdász­gondolkodás is megkívánta- tik. A változó szabályozók, s az értékmérő piac világában hitelekben, teljesítményekben, önköltségekben kell gondol­kozni. Ezekkel a feladatok­kal is sikeresen birkóznak meg. Utal erre az ellenőrző bizottság jelentése is, amely számos észrevételt tesz év közben a vezetőknek. Sok-sok adatot lehetne itt felsorolni. Álljon itt a legfon­tosabb. Egy tagnak 54 ezer forint az évi jövedelme, amely országosan is jó átlag. Ter­mészetesen nemcsak ebből te­lik kiadásokra. Épp a legil­letékesebb Schenk József volt szendehelyi elnök most ház­táji agronómus sorolja a köz­gyűlés kezdete előtt: húsz­harminc ezer forint egy-egy tagnak a háztájiból szárma­zó jövedelme. Schenk Jó­zsefről tudták, hogy a ház­táji a gyengéje. Még elnök korában Szendehelyen is erő­sen forszírozta, volt, aki fe­lülről szidta, alulról dicsérte. S úgy látszik, neki lett iga­za. Főleg kisállattenyésztés­sel, málnatermesztéssel fog­lalkoznak. Ezt aztán felvásá­rolja a termelőszövetkezet. A tsz ad lucernakaszálót, takar­mányt, egyszóval, aki szeret dolgozni, az talál elfoglaltsá­got Nőtincsen, Szendehelyen és Felsőpetényben is. Néme­tek. magyarok, szlovákok dol­goznak egymás mellett és jól. Eredményes zárszámadásra eljött a megyei pártbizott­ság titkára. Ozsvárt József és dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se, azt mondja felszólalásá­ban: a bank oda szeret men­ni. ahol a pénz megsokszoro­zódik. Nincs még mindenben át­ütő siker. De a holnap egyre reményteljesebb, ezt táplálja az a 100 hektárnyi új sző­lőtelepítés is, ahová mária van jelentkező munkáskén Ezt szolgálják az ésszerűé« kalkulált beruházások, s a három község dolgos embe­reinek szorgalma. Hol szökik a meleg? Megmutatja a „hődetektív" k \ • *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents