Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

SEX-LEX

Két hasontó tatin szó a címe ennek az írásnak. A

lex azt jelenti: törvény. A sex pedig. . .

Hát igen! Annak idején, amikor Mózes a két kőtáblá- ra vésett ősi törvényt átvette, a hatodik parancsolat azt mondta: „Ne paráználkodjál”. A hatos szám latinul: sex. Ezért neveznek mindent sexnek, ami a nemi élettel kapcsolatos.

Vajon mit akart mondani a „ne paráználkodj” tilalom a törvényt ismerő és tisztelő embernek? El akarta tiltani a nemi élettől? Lehetetlen! Hiszen ez a szaporodásnak, az élet továbbvitelének, a jajfenntartásnak az első Üteme. . .

jen, amikor Hirschler Imre, Kovács Lajos, Kovász László megkezdték a felvilágosítás munkáját, már megvolt a terv, de . nem volt elég, és még akadályozta is az úgynevezett illem a munkát. A szexuális felvilágosítás szükségessége azóta napról napra követelőbben jelentkezik. A szexológiának — az egészség- tudomány egyik igen fontos és szükséges ágának — a megjelenése és megerősödése korunk szükségszerű követelményére épül. Még nem késett el, de bizonyíthatom, hogy, ha már évtizedekkel ezelőtt megszületett volna: kevesebb lenne a szerencsétlen házasság, a szomorú -válás, a boldogtalan asszony, a beteg nő, s a csalódott férfi és az idegrendszert maró búbánattal birkózó ember. Ezért is örvendetes legújabban dr. Veres Pál Beszélnünk kell róla című kitűnő könyve, amely kellően felsorakoztatva és a kérdéseket osztályozva magyarázza a nemi élet értelmét, célját, érdekességét, gyakorlatát, boldogságát és buktatóit is. Tárgyilagos és őszinte. Értelmes szóval válaszol azokra a mardosást és vergődést szülő kérdésekre, amik a szexben vajúdó embert gyötrik, és iparkodik még a nehezen meggyőzhető agyakat is helyes irányba terelni. Állítom, hogy, ha húsz évvel korábban jött volna ez a könyv, könnyebb lenne kézben tartani és irányítani fiatalságunknak a boldogság felé sántikáló életét.

Hasonlóan jó segítség Bá- gyoni Attila Szenvedélyek rabságában című könyve, aminek egyik fedezete segíti megérteni a sex-lex, a nemi élet törvényei megismerését, előnyös irányítását és becsületes terelését, amire soha nem volt olyan szükség, mint éppen napjainkban. Mert mindenkinek érdemes megjegyeznie: amennyire helytelen és illetlen a szerelemnek az utcára, az idegenek elé, a közösségbe és a közterületekre kivitele, legalább annyira veszedelmes az álszeméremmel való takarózgatás.

Őszinteséget, becsületességet. kiegyensúlyozott boldogsághoz vezető nemi életet akarunk teremteni legalább utódainknak.

Boga doktor

Szövget kutatók az Antarktiszon

A 13 millió km2 területű Antarktiszon, a déli jégvilág jégmezőin napjainkban több állam tart fenn állandó és ideiglenes kutatóállomást. Képünkön a 20 Antarktisz- expedíció két szovjet munkatársát látjuk, a világ talán leghidegebb pontján. A hetvenes évtized közepén itt minusz 88,3 C fokot mértek.

A délsarki kutatások az első világháború után lendültek fel és a második világháború után vetették be a technika komolyabb vívmányait a jégmezőkön: motoros szánokat, fűthető házakat, repülőgépeket, helikoptereket,

■stb. a jégtörők mellett. Szerencsére ez a kontinens ma is a béke kontinense, amelyet nemzetközi egyezmény véd az egész emberiség és a tudomány számára. Itt nincs honfoglalás, hiszen az antarktiszi természeti viszonyok ezt nem is engednék meg. A vándorhó ugyanis a legrövidebb idő alatt betemet minden területfoglalási jelet, lobogókat, cövekeket, határjelző táblákat. A tudomány képviselői már több évtizede azt az álláspontot hangoztatják, hogy az Antarktiszt nem szabad bevonni az egyes államok hatalompolitikai küzdelmeibe.

Eddig érvényesült ez az elv, bár az elmúlt évtizedekben volt néhány állam, például Anglia, USA, Argentína, Chile, amely szívesen megvetette volna a lábát huzamosabb időre, és annektálta volna az Antarktisz egy-egy részét.

A jégvilág azonban közös

Lábbal tiport értékek

rFel a kezekkel!'

Nyugat-Németországban a

bankrablások és egyéb erőszakos bűncselekmények megakadályozására egy fürthi cég újszerű riasztóadót szerkesztett. Az adó cigarettadoboz nagyságú, és a felsőkaron kell viselni. Ha például egy bankpénztáros felszólításra feltartja a kar iáit, akkor a készülék 10 milliwattos teHe- sítménnyel néhányszor 10 méter távolságra jelzéseket ad, amelyeket egy megfelelő vevő felfog. A vevő meghatározott impulzusokkal riasztócsengőt működtet, vagy fényjelzést vált ki. A parányi adóba szerelt ötletes berendezés megakadályozza,

hogy minden karmozdulatra riasztás következzék be.

Skóciai Sshal

Skóciában primitív ősgerincesnek, egy közel 490 millió éves őshalnak a maradványai kerültek elő. Néhány évtizeddel ezelőtt is találtak már ilyeneket, de állatrendszertani hovait irtózásuk nem volt tisztázható. Ez a most felfedezett lelőhely a könnyebben meghatározható. kitűnően megmaradt példányok egész sorát tartalmazza ebből a gerincesek törzsfejlődésének legalsó fokáról származó ős- állattípusból. A szájnyílása körül porcgyűrű van, és porcos kopoltyúkosara hasonlít a

még ma is élő körszájúaké- hoz. A skóciai őskör szájú a mai köiszájúak elődje volt. Ez utóbbi állatok a gerinces állatvilág legprimitívebb máig fennmaradt halszerű lényei. Közéjük tartoznak a nyálka- halfélék és az ingolák. Testüket pikkely helyett nyálkás bőr fedi.

Az őshal szája világosan bizonyítja, hogy szívással táplálkozott. Maradványai mellett egy vele egykorú megkövesedett növény kilyukasztott leveleit találták.

Hansgeorg Stengel:

A kérdések kérdése

NŐGRÁD — 1983. február 16., szerető

tulajdon, és reméljük, hogy a természeti kincsek kiaknázásában is megmutatkozik majd

az az egyetértés, amely pillanatnyilag az antarktiszi tudósok körére jellemző.

Természetesen nem erről volt szó már akkor sem, hanem azokról az elkendőzött, letagadott, félrecsúszott és magyarázott, káros — sokszor egyenesen kóros — szokásokról, amik már akkor kifogásolhatók voltak, és bár a történelem tanúsága szerint az idő sokat változtatott, csiszolt, rontott, vagy javított rajtuk, a téves hozzáállás megmaradt velük szemben..

Vajon miért?

Mert az ember az őszinteséget szűk marokkal mérte, és évszázadokon át aem csak környezetének, hanem még önmagának is hazudott. És ez az oka a sok sikertelen, szomorú, kielégületlen házasságnak, a békétlenségnek, a megértés hiányának, a válások tömegének, a frigiditásnak — a női hidegségnek —, a feszültség letagadásának, a szexuális felfogás kisiklásának. Az őszinteség hiánya, amit egyesek nagyképűen tartózkodásnak, jónevelésnek, helyes magatartásnak, szeméremnek tartanak. Pedig nem az! Legfeljebb álszemérem.

Az ember élete túlságosan rövid ahhoz, hogy a történelmet araszoljuk vele. No, de emlékezzünk csak arra, hogy még a mi gyerekkorunkban is a gólyamese volt a divat. Sőt, nem is csak divat, hanem kötelező illem. (Pedig én még csak 77 éves vagyok). Az én gyerekeimet már nem etettük gólya mesével. Nagyokat nyelve próbáltunk meg az igazságról szólni, főleg, amikor a harmadik után a negyediket vártuk. Pedig én orvos vagyok, a feleségem meg pedagógus.

Nagy eredmény volt, amikor el mertük mondani, hogy a várt testvérkét anyuka a szíve alatt hordja, és rövidesen meg fog születni. Öröm volt a számomra, hogy

az egy ik terhes védőnőnk kislánya rászólt hajladozó anyukájára: „Ne gyűrd össze azt a gyereket!” ...A gólyamese halálát éreztem benne. Valahogy úgy, ahogyan a Medicina által kiadott Kurt/Seel- mann-könyv „Gólya hozza...?” címmel már ezt feszegeti. Igen, mert a gondolat megérett. Egymás után jelentek meg a jóakaraté tudománynépszerűsítő kiadványok, mint Haraszti főorvos könyve, majd „Fiúknak a lányokról”, „Lányoknak a fiúkról”... és nem is olyan régen a „Szex-kresz”, ami már elmondja a tényt. No, de csak magát a valóságot, és főleg azt, hogy mit nem szabad, mit nem tanácsos, hogy baj ne legyen. Arról egy szó sem volt, hogy, amit teszel, úgy tedd, ahogyan a természet megkívánja, hogy mindenkinek javára, előnyére szolgáljon, hogy egészségére váljék. Pedig éppen a magyarázatról, a hozzáállásról kell beszélni. Ma már nem vitás, hogy az álszemérem, a képmutató, a tisztességet emlegető és hazudó világ ideje lejárt. A fejlődés, tájékoztatás őszinteséget követel, mert bebizonyosodott, hogy nem csak a mese, hanem a ködösítés ideje is elmúlt. Az egyre köve- telőbb tudásvágy megelőzte a lehetőséget, a tájékoztatás felvonultatását, és megszülettek a vadhajtások, a tévhitek taposta dűlőutak. A sajtóban meghonosodó felvilágosító módszer — a kérdés-felelet — olyan megdöbbentő felvilágo- sultsági hézagokat mutatott, és mutat, ami kétségbeejti még a szakembert is.

Sajnos, én tudom — hiszen évtizedek orvosi és újságírói tapasztalata áll mögöttem, és több tízezres levéltömegre hivatkozhatom —, hogy elképesztő a szexuális tájékozatlanság. Annak ideEurópában a szőnyeg egyszerű lakberendezési tárgy, amivel a padlót borítják, díszítik. Keleten jóval több ennél, ősi szertartások szimbóluma, amely vallási szokásokhoz is kapcsolódik. Történeti sorrendben a / nemezszőnyeg volt az első. De a szövött és csomózott szőnyegek története is a legősibb időkre nyúlik vissza. A szép és értékes szőnyeg fogalma ma is világszerte összefonódik a „keleti” jelzővel. így nevezik mindazokat a szövött és csomózott technikával készült alkotásokat, amelyeket ma már világszerte — s nem csak a keleti országokban — előállítanak. A kézzel szőtt vagy csomózott textilanyag ma luxuscikk, de a nagyiparban szinte korlátlan lehetőség van rá, hogy az otthonokat ellássa ízléses, művészi darabokkal. Ilyen korszerű gyártási eljárásnak számít például a rendkívül termelékeny tűzött technológia. A lényege az, hogy a hordozó alapszövetbe különböző sűrűségben dolgozzák bele a díszítő fonalakat. A tűzött szőnyeg készítésénél az emberi munkaszükséglet mindösz- sze egynyolcada a szövött gépi technológiánál szükségesnek. A szövött szőnyeg egyetlen négyzetméterének előállításához egyébként — az előkészítő folyamatokat is beleszámítva — egy óra szükséges.

Századunk fejlett technikája ma már nemcsak az előállítókat segíti, hanem a szőnyegek bonyolultan szép mintázatát megkomponáló tervezőket is. A képünkön látható angol gyártmányú mágneses adatrögzítő rendszer segítségévéi például az eddiginél sokkal változatosabb mintájú szőnyegeket lehet tervezni, illetve szövésre előkészíteni. Egy-egy mágnestárcsa kb. nyolc állandó szőnyegminta adatait tudja tárolni. Egy gombnyomással változtatható a minta, vagyis kiválasztható a meglevő nyolc közül a kívánt változat. A minta tükörképét is elő lehet állítani ezzel az eljárással. A tervezési munka végeredménye ezután a gépeket vezérlő lyukszalagokon kerül ki az üzemekbe.

Autóbusz helyett léghajó

Párizs szívétől 12 kilométerre délre fekszik az orlyi repülőtér. Ezt a terepet még az első világháború idején egyengették el, majd pilótaiskola nyílt a repülőtéren. 1949-ben építették meg véglegesen polgári légiforgalmi repülőtér céljára. Hatalmas ez a repülőtér, ,több mint 1700 ha-on terül el. Már a hatvanas évtizedben 4 millió utas

ment át a légikikötőn egy év alatt.

Orly vasárnaponként kirándulóhelynek számít, sok ezer párizsi hozza ki ide vendégét, akik elgyönyörködnek a gépek fel- és leszállásában. A légiforgalom hihetetlen mérvű fejlődése miatt azonban Orly is szűknek bizonyult, így a hetvepes évtizedben kiépült Párizsban a Charles de Gaulleról elnevezett roissyi

óriás légikikötő. A Concorde? gépek már ezt használják.

Párizs régi közlekedési problémája a repülőterek megközelítése a város központjából. Orlyt és a roissyi repülőteret is jól meg lehet közelíteni autóutakon. Orlyba például az Air France autóbuszai sűrűn indulnak a városközpontból. A repülőterek közötti forgalmat is igyekeznek megkönnyíteni az illetékesek. Egy legújabb elképzelés szerint a két légikikötőt kormányozható léghajójáratokkal kötnék össze egy angol—francia terv alapján. Ezt az évtizedekkel ezelőtt leírt légi járművet ma már nemcsak a tervezőasztalokon találhatjuk meg, hanem egyre több célra építenek ilyeneket utasszállítás mellett, pl. reklám, turisztikai célokra, de alkalmazásuk szóba jöhet más téren is, például a légi szállításnál. Ha valóban megindul a léghajójárat, annak utasai Orly felett ezt a kenet látják majd.

T

örténetünk kisvároská- jában három orvos praktizál: a fogorvos, a fülorvos, meg a körzeti orvos; akik közül a legutóbbinak az égvilágon semmi köze sincs mondandónkhoz, mivel annak rendje s módja szerint épp az imént nyitotta ki rendelője ajtaját, s szólt lei rajta:

— Kérem a következőt... Nem így a fogorvos. S nem így a fülorvos sem.

A fogorvosnak fáj a füle, félbe is szakítja a rendelést, kifüggeszt egy kartovlapot az ajtajára („Rögtön jövök!”), s elmegy a fülorvoshoz.

A fülorvosnak fáj a foga, félbeszakítja a rendelést, kifüggeszt egy . kartonlapot az

ajtajára („Rögtön jövök!”), s elmegy a fogorvoshoz.

A fogorvos a fülorvosi, a fülorvos a fogorvosi váróban ücsörög, elvégre fogorvosunknak a füle, fülorvosunknak a foga fáj.

Namármost. A fogorvosi váróban fészkelödni kezdenek a betegek, köztük a fülorvos is. S a fülorvosi váróban mint- úgy fészkelödni kezdenek a betegek, köztük a fogorvos is.

Kétórai hiábavaló várakozás után a fogorvosi váróban egyszj-r csak háborogni kezd valam:

— Micsoda disznóság megint! Hagyják órákon át itt ülni az emberi? Mintha időmilliomos lenne! Nekem fáj a fogam, ez elemi emberi jogom kérem, s tessék, itt a sorszámom, már régen kinn kellene lennem!... — A többi helyeslőén bólogat, (ki-ki saját fájós fogára gondolván közben), mígnem egy idős asz- szony végre megszólal:

— Épp a fülorvostól jövök szegény beteg fülemmel, ott is ugyanígy ülnek az emberek, ugyanígy mérgelődnek, a roló lehúzva, senki sem juthat be...

Bolond egy história, mondhatom. A fülorvosnál — véletlenül épp ez idő tájt — pontosan ugyanaz játszódik le.

Hja, ha csak egyetlen páciens személyesei; ismerné a fogorvost vagy a fülorvost' Minden másképp sülhetne el, mivel a két. idős asszony (mármint a fogfájós meg a fülfájós) a váróba lépve már jó órával előbb leisóhajtott volna—imigyen: — Hiszen itt ül a doktor úr! Hát ezért!

Csakhogy mivél inkább leszedik róluk a keresztvizet, annál kisebbre húzza össze magát zavarában a fülorvos és a fogorvos. Egészen addig, míg ki nem pattan az isteni szikra a fejükből. Mindketten kilojjóznak a váróból, persze lábujjhegyen, s elviharzanak áldásos működésük színtere felé.

S itt történetünk olyan fordulóponthoz érhetne (magam is hallottam ilyesmiről), hogy a két orvos egészen pity- malatig sorozatban elszáguldozik egymás mellett. Csakhogy kinek használnak ezzel? A fülfájós fogorvosnak? A. fogfájós fülorvosnak? A várakozó betegeknek?

F

og- és fülorvosunk tehát nem rohangál oda s vissza a végtelenségig egymás mellett hanem szembetalálkozik, méghozzá hajszálpontosan a félúton (ki- mérhetöen). Így van ez rendjén (elvégre egyszer tán a valóság is produkálhat ily esetet!). S ekkor már nekünk is csupán egyetlen, noha döntő kérdésünk lehet: MELYIK FOGJA HAZAKtSÉRNI 4 MÁSIKAT — ELSŐKÉNT?! Fordította: Makai Tóth Mária