Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

I<?L- lOÖ2b •í- b VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY EI Bl Z OTTS A GA- ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 26. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 1., KEDD A barátság további mélyítéséért EgyüifmukSdéss megállapodás Budapest III. kerülete és Hó^rád megye között A budapesti III. kerület és Nógrád megye kapcsolata több évtizedes múltra tekint visz- sza. Az eltelt időszak együtt­működésének eredményei hoz­zájárultak a két terület poli­tikai, gazdasági és kulturális feladatainak megoldásához. A barátság szép példájaként a közelmúltban a testvérkerü­letben megalakult a Nógrádi­ak baráti köre, amely a me­gyénkből elszármazott embe­reket tömöríti. A kerüle t és megyénk párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői szükségesnek tartot­ták hogy az eddigi hagyomá­nyokat megőrizve a kapcso­lat tervszerűbbé váljék, szo­rosabban kötődjön napjaink feladataihoz, s létrejöjjön az együttműködés szélesebb tár­sadalmi bázisa. Ennek értel­mében együttműködési meg­állapodást hoztak létre, amely­nek ünnepélyes keresek kö­zött történő aláírására tegnap Salgótarjánban, az MSZMP megyei bizottságán került sor. A vendégeket, Égető Lajost, m III. kerületi pártbizottság élső titkárát, Kiss lm,re ta­nácselnököt, Griiz Arnold ta­nácselnök-helyettest, Szabó Já­nos kerületi népfront titkárt és dr. Bíró Józsefet, az MSZMP KB munkatársát Géczi János, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese és Kovács Ist­ván, a HNP megyei bizottsá­gának titkárhelyettese kö­szöntötték. Géczi János tájékoztatójá­ban szólt a megye gazdasági, társadalompolitikai, kulturá­lis kérdéseiről, beszélt az ipa­ri üzemek gondjairól, ered­ményeiről, mindazokról a fon­tos kérdésekről, amelyek a megye VI. ötéves tervének legkiemelkedőbb feladatait al­kotják. Ezután Égető Lajos, a III. kerület pártbizottságának első titkára ismertette Óbuda fejlődésének fontosabb állo­másait. A III. kerületben él Budapest lakosságának csak­nem tíz százaléka, mintegy százhatvanezer ember. Tizenöt esztendővel ezelőtt kezdődtek meg a nagy építkezések. A történelmi város magjának megőrzése mellett lebontották a vályogházakat, s helyükbe új házak, lakótelepek kerül­tek. A másfél évtized alatt 23 ezer lakás épült Óbudán. A kerületben több ipari üzem, három kutatóintézet működik. A munkásjelleg dominál, ám az utóbbi években megrtöve- '!redet; az öregek és a fiatalok aránya, amely sajátos gondo­kat jelent a kerület gazdái­nak. Ebben az évben négyezer lakás építését kezdik meg, a lakásigénylők száma megha­ladja az ötezret. A baráti beszélgetést köve­tően a III. kerület és me­gyénk párt-, állami és tömeg­szervezeteinek vezetői kézje­gyükkel hitelesítették az együttműködési megállapodást és az idei év részletes mun­kaprogramját. A megállapo­dás rögzíti a gazdasági, kul­turális, társadalmi élet térti létén, a jövőben kialakítandó cserekapcsolatokat. A kölcsö­nös ismerkedés jegyében lesz­nek baráti találkozók, eszme­cserék, képzőművészeti kiállí­tások, kulturális rendezvé­nyek, együttműködés jön lét­re a két terület kórházai kö­zött, Valamennyi program a barátság, az együttműködés mélyítését segíti. Az óbudai vendégek • dél­után városnézésen vettek részt, ismerkedtek a BRG és az öblösüveggyár munkájával. Irányítási rendszer ’83 Csak a versenyképesség erősítése segíthet Fiatal közgazdászok országos tanácskozása Salgótarjánban Vendégeink rövid városnézés keretében Ismerkedtek megyeszékhelyünkkel. Harmadízben tartják Salgótarjánban a fiatal közgaz­dászok országos tanácskozását. A tegnap kezdődött kétna­pos konferencián csaknem háromszáz fiatal szakember fog­lalt helyet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének nagytermében, hogy meghallgassa az Irányítási rendszer ’83 cím köré csoportosított előadásokat. A Magyar Közgazdasági Társaság és annak megyei szer­vezete által rendezett összejövetelen ott volt Devcsics Mik­lós, a megyei tanács elnöke is. Gubcsi Lajos, a MKT if­júsági bizottságának elnöke megnyitó szavai után Ozsvárt József, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszön­tötte a Salgótarjánba sereglett fiatal közgazdászokat. — Elkerülhetetlenül szüksé­ges olyan hajtóerők működ­tetése, melyek képesek nép­gazdaságunk jövedelemter­melő képességét a külső egyen­súly veszélyeztetése nélkül fo­kozni — mondta többek kö­zött a megyei pártbizottság titkára. — A gazdaság inten­zív fejlődése csak alkalmaz­kodóképességünk javításával, külgazdasági tevékenységünk aktivitásának növelésével érhe­tő el. Ennek -egyik legfonto­sabb feltétele, hogy a gazda­ságirányítási rendszert fo­lyamatosan tovább fejlesszük. A tegnapi program egyik nagy érdeklődéssel várt elő­adása Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadó­ja Gazdaságpolitikánk dilem­mái, céljai címmel jelzett is­mertetése volt. Bevezetőjében Nyers Rezső vázolta azokat a jövőképünk­höz tartozó szocialista érté­keket, illetve a változéko­nyabb, időhöz kötött korsze­rűsítési célokat, melyek közt a programok készítésekor ma­nőverezni kell — megtalálva az elvi alapokon nyugvó kompromisszumokat. Ezután jelenlegi helyzetünk fő jel­lemzőit taglalva szólt a ked­vezőtlen külső hatások elleni védekezés módszereiről. s azokról a radikális gyógysze­rekről, melyeket az egyensú­lyozás érdekében alkalmaz­tunk. Áttekintette az életszín­vonal védelméért, a társa­dalmi jövedelmezőség fej­lesztéséért tett intézkedése­ket. — Az alacsony jövedelme­zőség okai bonyolultabbak, mint eddig véltük — mondta többek között Nyers Rezső. — Három fő ok keveredik és fo­nódik össze: a vezetés szín­vonalának a feladathoz mért gyakori gyengesége, a műsza­ki fejlődés lassúsága, valamint a gazdasági mechanizmus fogyatékosságai. Ezt követően sorra vette azokat a választási lehetősé­geket, dilemmákat, melyek akár céljainkat, akár mód­szereinket illetően felvetőd­nek. A célokhoz kapcsolódó dilemmák közé sorolta az elő­adó az alábbit is: a külkeres­kedelmi mérleg tartós egyen­súlyát a világpiaci verseny- képesség növelésével vagy a szocialista országok önellá­tásának fokozásával valósít­suk-e meg? Közgazdászaink egyértelműen válaszolják meg a kérdést: a nehéz helyzet­ből csak a versenyképesség növelésével lehet kijutni! Szá­mos megválaszolásra váró probléma adódik a KGST-n belüli együttműködésben is. A Kétezer autóbusz darabonként Évente kétezer autóbusz részegységeinek gyártására alkalmas üzemcsarnok építé­se fejeződött be hétfőn az Ikarus székesfehérvári gyá­rában. A négyezerötszáz négy­zetméter alapterületű csar­nokban azokat a buszegysége­ket és tartozékokat készítik, amelyeket „csomagban” indí­tanak útnak Madagaszkárba, Irakba, Angolába és Kubába, az ott működő összeszerelő üzemekbe. Az exportnak ez a módja várhatóan újabb terü­leteket hódít majd, éppen ezért szükségessé vált a ma­gas termelékenységet és kifo­gástalan minőséget garantáló gyártási feltételek megterem­tése. E célt szolgálja az új üzemcsarnok, ahol elektro­nikus vezérlésű gépek, beren­dezések segítik, a munkát. Csohány Kálmán kopjafája A pásztói nagyközségi te­metőben vasárnap felavatták Csohány Kálmán 1980-ban el­hunyt Munkácsy-díjas grafi­kusművész síremlékét. A mintegy három méter magas, csúcsban végződő faragott tölgy kopjafát Kiss Sándor, Munkácsy-díjas szobrászmű­vész készítette. Az avatóün­nepségen megjelent Géczi Já­nos, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, továbbá Nógrád és Pásztó politikai, társadalmi és kulturális életének szá­mos képviselője, Csohány Kál­mán özvegye, gyermekei, a mű­vész pályatársai, barátai, tiszte­lői. A síremléknél Keres Emil színművész elmondotta Jó­zsef Attila Majd emlékezni jó lesz és Váci Mihály Mi­előtt meghalok című versét, majd B. Supka Magdolna mű­vészettörténész avató beszédé­ben méltatta az időnap előtt elhunyt művész derékba tört élete ellenére befejezett és je­lentős életművét. A bensőséges hangulatú ün­nepség után a Lovász József Művelődési Központ képző- művészeti galériájában Pász­tói emberek címmel kamara­tárlat nyílt Csohány Kálmán grafikáiból. A pásztói szüle­tésű és szűkebb pátriájához mindvégig erősen kötődő mű­vész jellegzetes pásztói em­bereket, tájakat, utcarészlete­ket ábrázoló huszonöt lapját abból a képzőművészeti gyűj­teményből válogatták ki, amelyet egykor Csohány Kál­mán alapított. A kiállításon Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének főtitkára mondott megnyitó beszédet. Csohány Kálmán pásztói síremléke naturális tervmutatók összeJ hangolásával vagy a közgaz­dasági eszköztár kifejleszté­sével célszerű erősíteni az együttműködést? Fenntartsuk vagy szocializáljuk a szocia­lista országok közti gyakor­latban már kialakult kon­vertibilis áruforgalmat? Mi legyen az elsődleges cél: a kölcsönös áruforgalom össze­tételének javítása, vagy a forgalom növelése — akár alacsonyabb műszaki színvo­nalú cikkekkel is? A módszerbeli választási le­hetőségeket hét fő téma köré csoportosította Nyers Rezső. Milyen nagyságrendűek azok a gazdasági tartalékok, me­lyek bevetését sürgetjük? Mek­kora stabilitás várható el a gazdasági szabályozóktól? Korlátozni vagy erősíteni ér­demes a gazdaság többszek- torúságát? Utóbbi probléma elemzésekor kitért az előadó a gyors terjedésükkel megle­hetős társadalmi aggodalmat kiváltott kisvállalkozásokra is. Hangsúlyozta, ezek egy része a szocialista gazdálkodás-kul­túra tartós elemévé válik. Eh­hez azonban meg kell olda­ni a szocialista gazdaságba való illeszkedésüket, vala­mint színvonalasabb, jobb adózást és jövedelemszabá­lyozást kell kidolgozni rájuk. Hogyan lehetne szabadabb utat nyitni a fejlődéshez a jól működő vállalatok számá­ra? Olyan hatékonysági nyo­mást kell gyakorolni a válla­latokra — adta meg a fele­letet az előadó —, mely so­rán annyi erő szabadul föl. melyet a gazdaság életképe­sebb egységei fel tudnak hasz­nálni. Meg kell találni a mód­ját annak is, hogy a hitelt a mainál hathatósabban állít­sák a vállalkozások szolgála­tába — kevésbé legyen az ál­lami elosztás eszköze, inkább üzleti célú befektetéssé vál­jon. . A ... _ Befejezésül a politikai és gazdasági cselekvés, mainál magasabb színvonalú harmó­niájának megteremtéséről beszélt a Közgazdaságtudomá­nyi Intézet tudományos ta­nácsadója. Hangsúlyozta: ezek egysége inkább csak a veze­tés alsóbb szintjein kérdője­lezhető meg, s leszögezte: nem haladhatunk a depoliti- Zált gazdaság felé! A konferencia további ré­szében Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter-helyettes A gaz­daságirányítás és a szabályo­zó rendszer lehetőségei, Kó­nya Lajos, az Állami Bér- és , Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese Bérszabályozásunk jelene és jövője, Vissí Ferenc, az Országos Tervhivatal osz­tályvezetője Az irányítás to­vábbfejlesztésének néhány kérdése, valamint Soós Gyu­la, a Bakony Művek vezér- igazgatója A nem szocialista külkereskedelem —. vállalati szemmel címmel tartott elő­adást. A fiatal közgazdászok sal­gótarjáni országos tanácsko­zása ma folytatódik. "! ! "!!!UU7

Next

/
Thumbnails
Contents