Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
I<?L- lOÖ2b •í- b VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY EI Bl Z OTTS A GA- ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 26. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUÁR 1., KEDD A barátság további mélyítéséért EgyüifmukSdéss megállapodás Budapest III. kerülete és Hó^rád megye között A budapesti III. kerület és Nógrád megye kapcsolata több évtizedes múltra tekint visz- sza. Az eltelt időszak együttműködésének eredményei hozzájárultak a két terület politikai, gazdasági és kulturális feladatainak megoldásához. A barátság szép példájaként a közelmúltban a testvérkerületben megalakult a Nógrádiak baráti köre, amely a megyénkből elszármazott embereket tömöríti. A kerüle t és megyénk párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői szükségesnek tartották hogy az eddigi hagyományokat megőrizve a kapcsolat tervszerűbbé váljék, szorosabban kötődjön napjaink feladataihoz, s létrejöjjön az együttműködés szélesebb társadalmi bázisa. Ennek értelmében együttműködési megállapodást hoztak létre, amelynek ünnepélyes keresek között történő aláírására tegnap Salgótarjánban, az MSZMP megyei bizottságán került sor. A vendégeket, Égető Lajost, m III. kerületi pártbizottság élső titkárát, Kiss lm,re tanácselnököt, Griiz Arnold tanácselnök-helyettest, Szabó János kerületi népfront titkárt és dr. Bíró Józsefet, az MSZMP KB munkatársát Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese és Kovács István, a HNP megyei bizottságának titkárhelyettese köszöntötték. Géczi János tájékoztatójában szólt a megye gazdasági, társadalompolitikai, kulturális kérdéseiről, beszélt az ipari üzemek gondjairól, eredményeiről, mindazokról a fontos kérdésekről, amelyek a megye VI. ötéves tervének legkiemelkedőbb feladatait alkotják. Ezután Égető Lajos, a III. kerület pártbizottságának első titkára ismertette Óbuda fejlődésének fontosabb állomásait. A III. kerületben él Budapest lakosságának csaknem tíz százaléka, mintegy százhatvanezer ember. Tizenöt esztendővel ezelőtt kezdődtek meg a nagy építkezések. A történelmi város magjának megőrzése mellett lebontották a vályogházakat, s helyükbe új házak, lakótelepek kerültek. A másfél évtized alatt 23 ezer lakás épült Óbudán. A kerületben több ipari üzem, három kutatóintézet működik. A munkásjelleg dominál, ám az utóbbi években megrtöve- '!redet; az öregek és a fiatalok aránya, amely sajátos gondokat jelent a kerület gazdáinak. Ebben az évben négyezer lakás építését kezdik meg, a lakásigénylők száma meghaladja az ötezret. A baráti beszélgetést követően a III. kerület és megyénk párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői kézjegyükkel hitelesítették az együttműködési megállapodást és az idei év részletes munkaprogramját. A megállapodás rögzíti a gazdasági, kulturális, társadalmi élet térti létén, a jövőben kialakítandó cserekapcsolatokat. A kölcsönös ismerkedés jegyében lesznek baráti találkozók, eszmecserék, képzőművészeti kiállítások, kulturális rendezvények, együttműködés jön létre a két terület kórházai között, Valamennyi program a barátság, az együttműködés mélyítését segíti. Az óbudai vendégek • délután városnézésen vettek részt, ismerkedtek a BRG és az öblösüveggyár munkájával. Irányítási rendszer ’83 Csak a versenyképesség erősítése segíthet Fiatal közgazdászok országos tanácskozása Salgótarjánban Vendégeink rövid városnézés keretében Ismerkedtek megyeszékhelyünkkel. Harmadízben tartják Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos tanácskozását. A tegnap kezdődött kétnapos konferencián csaknem háromszáz fiatal szakember foglalt helyet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének nagytermében, hogy meghallgassa az Irányítási rendszer ’83 cím köré csoportosított előadásokat. A Magyar Közgazdasági Társaság és annak megyei szervezete által rendezett összejövetelen ott volt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke is. Gubcsi Lajos, a MKT ifjúsági bizottságának elnöke megnyitó szavai után Ozsvárt József, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte a Salgótarjánba sereglett fiatal közgazdászokat. — Elkerülhetetlenül szükséges olyan hajtóerők működtetése, melyek képesek népgazdaságunk jövedelemtermelő képességét a külső egyensúly veszélyeztetése nélkül fokozni — mondta többek között a megyei pártbizottság titkára. — A gazdaság intenzív fejlődése csak alkalmazkodóképességünk javításával, külgazdasági tevékenységünk aktivitásának növelésével érhető el. Ennek -egyik legfontosabb feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert folyamatosan tovább fejlesszük. A tegnapi program egyik nagy érdeklődéssel várt előadása Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója Gazdaságpolitikánk dilemmái, céljai címmel jelzett ismertetése volt. Bevezetőjében Nyers Rezső vázolta azokat a jövőképünkhöz tartozó szocialista értékeket, illetve a változékonyabb, időhöz kötött korszerűsítési célokat, melyek közt a programok készítésekor manőverezni kell — megtalálva az elvi alapokon nyugvó kompromisszumokat. Ezután jelenlegi helyzetünk fő jellemzőit taglalva szólt a kedvezőtlen külső hatások elleni védekezés módszereiről. s azokról a radikális gyógyszerekről, melyeket az egyensúlyozás érdekében alkalmaztunk. Áttekintette az életszínvonal védelméért, a társadalmi jövedelmezőség fejlesztéséért tett intézkedéseket. — Az alacsony jövedelmezőség okai bonyolultabbak, mint eddig véltük — mondta többek között Nyers Rezső. — Három fő ok keveredik és fonódik össze: a vezetés színvonalának a feladathoz mért gyakori gyengesége, a műszaki fejlődés lassúsága, valamint a gazdasági mechanizmus fogyatékosságai. Ezt követően sorra vette azokat a választási lehetőségeket, dilemmákat, melyek akár céljainkat, akár módszereinket illetően felvetődnek. A célokhoz kapcsolódó dilemmák közé sorolta az előadó az alábbit is: a külkereskedelmi mérleg tartós egyensúlyát a világpiaci verseny- képesség növelésével vagy a szocialista országok önellátásának fokozásával valósítsuk-e meg? Közgazdászaink egyértelműen válaszolják meg a kérdést: a nehéz helyzetből csak a versenyképesség növelésével lehet kijutni! Számos megválaszolásra váró probléma adódik a KGST-n belüli együttműködésben is. A Kétezer autóbusz darabonként Évente kétezer autóbusz részegységeinek gyártására alkalmas üzemcsarnok építése fejeződött be hétfőn az Ikarus székesfehérvári gyárában. A négyezerötszáz négyzetméter alapterületű csarnokban azokat a buszegységeket és tartozékokat készítik, amelyeket „csomagban” indítanak útnak Madagaszkárba, Irakba, Angolába és Kubába, az ott működő összeszerelő üzemekbe. Az exportnak ez a módja várhatóan újabb területeket hódít majd, éppen ezért szükségessé vált a magas termelékenységet és kifogástalan minőséget garantáló gyártási feltételek megteremtése. E célt szolgálja az új üzemcsarnok, ahol elektronikus vezérlésű gépek, berendezések segítik, a munkát. Csohány Kálmán kopjafája A pásztói nagyközségi temetőben vasárnap felavatták Csohány Kálmán 1980-ban elhunyt Munkácsy-díjas grafikusművész síremlékét. A mintegy három méter magas, csúcsban végződő faragott tölgy kopjafát Kiss Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. Az avatóünnepségen megjelent Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, továbbá Nógrád és Pásztó politikai, társadalmi és kulturális életének számos képviselője, Csohány Kálmán özvegye, gyermekei, a művész pályatársai, barátai, tisztelői. A síremléknél Keres Emil színművész elmondotta József Attila Majd emlékezni jó lesz és Váci Mihály Mielőtt meghalok című versét, majd B. Supka Magdolna művészettörténész avató beszédében méltatta az időnap előtt elhunyt művész derékba tört élete ellenére befejezett és jelentős életművét. A bensőséges hangulatú ünnepség után a Lovász József Művelődési Központ képző- művészeti galériájában Pásztói emberek címmel kamaratárlat nyílt Csohány Kálmán grafikáiból. A pásztói születésű és szűkebb pátriájához mindvégig erősen kötődő művész jellegzetes pásztói embereket, tájakat, utcarészleteket ábrázoló huszonöt lapját abból a képzőművészeti gyűjteményből válogatták ki, amelyet egykor Csohány Kálmán alapított. A kiállításon Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének főtitkára mondott megnyitó beszédet. Csohány Kálmán pásztói síremléke naturális tervmutatók összeJ hangolásával vagy a közgazdasági eszköztár kifejlesztésével célszerű erősíteni az együttműködést? Fenntartsuk vagy szocializáljuk a szocialista országok közti gyakorlatban már kialakult konvertibilis áruforgalmat? Mi legyen az elsődleges cél: a kölcsönös áruforgalom összetételének javítása, vagy a forgalom növelése — akár alacsonyabb műszaki színvonalú cikkekkel is? A módszerbeli választási lehetőségeket hét fő téma köré csoportosította Nyers Rezső. Milyen nagyságrendűek azok a gazdasági tartalékok, melyek bevetését sürgetjük? Mekkora stabilitás várható el a gazdasági szabályozóktól? Korlátozni vagy erősíteni érdemes a gazdaság többszek- torúságát? Utóbbi probléma elemzésekor kitért az előadó a gyors terjedésükkel meglehetős társadalmi aggodalmat kiváltott kisvállalkozásokra is. Hangsúlyozta, ezek egy része a szocialista gazdálkodás-kultúra tartós elemévé válik. Ehhez azonban meg kell oldani a szocialista gazdaságba való illeszkedésüket, valamint színvonalasabb, jobb adózást és jövedelemszabályozást kell kidolgozni rájuk. Hogyan lehetne szabadabb utat nyitni a fejlődéshez a jól működő vállalatok számára? Olyan hatékonysági nyomást kell gyakorolni a vállalatokra — adta meg a feleletet az előadó —, mely során annyi erő szabadul föl. melyet a gazdaság életképesebb egységei fel tudnak használni. Meg kell találni a módját annak is, hogy a hitelt a mainál hathatósabban állítsák a vállalkozások szolgálatába — kevésbé legyen az állami elosztás eszköze, inkább üzleti célú befektetéssé váljon. . A ... _ Befejezésül a politikai és gazdasági cselekvés, mainál magasabb színvonalú harmóniájának megteremtéséről beszélt a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója. Hangsúlyozta: ezek egysége inkább csak a vezetés alsóbb szintjein kérdőjelezhető meg, s leszögezte: nem haladhatunk a depoliti- Zált gazdaság felé! A konferencia további részében Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes A gazdaságirányítás és a szabályozó rendszer lehetőségei, Kónya Lajos, az Állami Bér- és , Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese Bérszabályozásunk jelene és jövője, Vissí Ferenc, az Országos Tervhivatal osztályvezetője Az irányítás továbbfejlesztésének néhány kérdése, valamint Soós Gyula, a Bakony Művek vezér- igazgatója A nem szocialista külkereskedelem —. vállalati szemmel címmel tartott előadást. A fiatal közgazdászok salgótarjáni országos tanácskozása ma folytatódik. "! ! "!!!UU7