Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
S2CWBÁT! TÁRSASJÁTÉK MotfiSc ^Wfevden szóról eszébe jut valakinek valami ■ L Mondjuk: ? • A Wsowolt »*61 Dsnkó Hrra6T>Pt. NagTbítony, Dó»sa György út t. ar.im alatti nlvasór.K küldi« l>«. Nyereményét — egy 100 forintul könyruuuYányt — postán küldjük el. Továbbra I» várjuk olvasóink javaslatait! A javasolt s*6 — a mellékelt seri vény re írva — január 23-ig küldhet^ be szerkesztőségink elmére» Salgótarján, Palóca Imre tér 4., 3100. (A borítékon kérjük (eltűnteiül a* »Egy szóval is nycrliet!” jeligét!) Siómban túra«»játékunk kai legközelebb január 20-1 számunkban jelenik euftnfc. Szovjet könyv Petőfiről A becsület vitéze címmel új könyv jelent meR Moszkvában Petőfi Sándorról. Je- remej Parnov a könyv szerzője átfogó tanul mánnnyal szolgál a szovjet olvasóknak a magyar költő életéről, egyéniségéről, munkásságáról és forradalmán tetteiről. A moszkvai Politizdat könyvkiadó „Lánglelkű forradalmárok” című sorozatában kiadott mű szerzője jelentős mennyiségű dokumentumanyagból dolgozott, különösen Petőfi szellemi örökségét és a magyar költőről eddig megjelent szakirodalmat tanulmányozta gondosan — állapította meg a könyvről közölt értékelésében a Lityera- turnaja Gazeta. Graham Greene Nicaraguában Graham Greene, az ismert angol író az elmúlt nét keddje óta a sandinista front nemzeti vezetőségének és a nemzeti újjáépítés ideiglenes kormánya kormányzó tanácsának vendégéként Nicaraguában tartózkodik. Felkereste az ország északi határvidékét, ahol a Hondurasból kiinduló, rendszeres ellenforradalmi támadások miatt rendkívüli éllapot van érvényben, A helyi rendőri alakulatok talmival beszélgetve elmondta. hogy igazságosnak tarti1 és támogat í-j Nicaragua ügyét. Európába visszatérve Igyekezni fog a világ elé tárni az igazságot az országtól. IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA Kolombuszi torzó Eltévedtem szerelmed dzsungelében és megtámadtak csókjaid mérgeskígyói valami különös kór lepett meg, melyből a köznapok keserű kininje se gyógyít Megpillantottam legszebb gyümölcseidet és Te szertefoszlottál aranyos délibábként Egy idegen földrészt fedeztem föl a szívedben S Te nem engedtél partraszóllni. A veszprémi úttörőház A jászberényi fürdő — ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... A Hazai és Külföldi Tudósítások 1821-es számában örökíti meg először a magyar színjátszás pécsi kezdetét, amikor is a Fejér megyei szín- társulat kereste fel a várost. Színházaink történetéből A pécsi Nemzeti Színház egész világot bejárta Izgalmas produkcióval. Pécs a magyar dráma felkarolásában is máig egyedülálló helyet vívott ki magának: Czímer József dramaturg kezdeményezésére a pécsi Nemzeti Színház köré a mai magyar drámaírók nemzedékei csoportosultak. A színház vállalta a és vállalja az ismeretlen, elsődrámás szerzők felkarolását éppúgy, mint ahogy Illyés Gyula új drámáinak szinte minden évi bemutatását. Segítségére volt az is, hogy 1955-ben megnyílt a kamaraszínház, mely kiválóan alkalmas intimebb, meghittebb előadási formák kikísérletezésére. A színház nem csupán a magyar drámairodalom fellendítése terén rendelkezik elévülhetetlen érdemekkel hanem azok ragyogó színvonalú színreállításával is, s nagy gondot fordít a fiatal rendezőtehetségek felfedezésére és foglalkoztatására is. Révy Eszter 8 NOGRAD — 1983. január 15., szombat A pécsi Nemzeti Színháa homlokzata Mondjuk: benzin Nemrégiben a tétevftfő mig szinte naponta között rekJémrhűsoraibr.n újabb és újabb ötleteket,' javaslatokat, miként érhetik el a géctoocsive. ssetők, hogy autójuk, kevesebb benzint fogyasszon. Egykori szomszédom híven követte az utasításokat, sőt gondosan fel is jegyezte, hogy melyik módszerrel az üzemanyag hány százalékát lehet megtakarítani adott útszakaszon. Egy nap elém tette a listát, miszerint: „— Ha a gépkocsivezető mindenkor helyesen választja meg a sebességet, azzal az üzemanyag 10 százalékát takaríthatja meg, — ha leszereli « csomagtartót, azzal 5 százalékot, — ha kifogástalan gyújtó- gyertyát használ, azzal újabb is százalékot és egy csomó bosszúságot, — ha a kerekekben mindig megfelelő a légnyomás, azzal a benzin 6 százalékát takaríthatja meg, — stb., stb..” — Na, mit szőlssT! — mondta büszkén. — Eddig százon tíz litert fogyasztott a Zsigám. .. — És most? — kérdeztem naivan. — Most semmit! A benzinfogyasztást sikerült 0-ra csökkcntenem. Aki minden tanácsot bétáid, az az üzemanyag száz százalékát takaríthatja meg. Számold csak ki! Bevallom, nekem csak 90 százalékos megtakarítás jött ki, de szomszédom elárulta., hogy indetás előtt 6 mindig tisztára mossa a karosszériát, és ez további kétszázalékos üzemanyag-megtakarítást jelent.. —tér Kit érte. Bizonyos esetekben. S mégis pocsékoljuk. Sajnos. Rossz beidegződésből. Vagy túlzott önbizalomból. Mart nehezen fogadjuk el a lehetőség határait. Reménykedünk, Hátha mégis. Talán. Legalább megpróbáljuk. Ak. kor utólag nem tehetünk magunknak szemrehányást. Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt. Így sorakoznak az érvek. És pocsékoljuk a benzint. Pedig kár érte. Ezt tudjuk is a lelkünk mélyén.. De nem valljuk be magunknak. Csak utólag. Amikor már kárba veszett sok nafta. Jó len. ne elsorvasztani a rossz beidegződést. Vagy rövidebb pórázra fogni az önbizalmat. Mindjárt az elején nyakon ragadni az ábrándozást. Az óhajt szembesíteni a nyers valósággal. S leküzdeni a ben. sö tiltakozást. A józan belátással már jól használhatjuk föl a benzint. Érdemes cél felé haladhatunk vele. Elfogy ilyenkor .is. De nem kár érte. Visszatérül minden megtett kilométeren. S végül befutunk általa a kitűzött állomásra. Itt győződhetünk meg a fölhasználás helyénvalóságáról. Csalódás nem ér bennünket. Az „állomás” nem csodálatos. De nem is kiábrándító. Valóságos. Amilyenre nagyjából szá. míthattunk. Amilyet az elégetett benzinnel elérhettünk. Sokakat ez talán nem csábít? Lehet. Ok inkább merészebb vágyálmok felé hajtanak. Szuperbenzinnel. Pazarlóan beállított porlasztóval. „Tékozlás? Nem baj. Csak így érdemes kocsizni C Így filozofálnak. S néha célba érnek. Legtöbbször viszont nem. Am ekkor sem ' bánkódrtnak. Szép volt a röhögés! Ez is megérte. Nem volt kár a benzinért. mól— ...Majdnem mindig átitatta a politikát, vagy a politika növelte időnként a benzin oktánszámút; a hadigépesei nedvkeringésének ázsióját, Olyankor többet ért a vérnél. Mégis, nekem a benzinről a tea jut eszembe „magánszorgalomból”, inkább kényszerbe!, amiben a háború a kényszerítő. Az angolok híres teája (ami indiai), teázószer- tartása még a hadsereget sem kerülte el, ez is „angolos” dolog: a szokás a hadseregben sem tehet más, mint szokás! De előbb a benzinről:az egyetlen német hadsereg, amelyet nem szennyezett be semmiféle SS-kommandő, amelyről az ellenfelek is elismerik — „csak katonák voltak”, a Römmel-féle Afrika Corps. Az angol felderítés időben feltárta egyetlen gyenge pontját a sivatagi előrenyomulásban, raktárait a föld alatt. Rommel lendülete homokba fulladt. Ö maga később belekeveredett a Hitler- ellcnes összeesküvésbe, érdemeire tekintettel, öngyilkos lehetett. Az angolok mégsem győztek egy nullra. Előtte többször keményen meglepték őket a németek a sivatagban, teázás közben! Alit a konvoj és teázott, „tee time”, negyedórára vége a háborúnak. Akkor csaptak be a gránátok: döntetlen a fair play szabályai szerint. Benzin és tea. Férfias dolgok. De csak háborúban! Nem voltam ott, de valahol én is voltam akkor. Időnként benzinízí érzek a teámon, nem ért véget a háború, amíg a tea illatát elnyomhatja valami. • — pat — Minden épület dallamot sugároz Arckép Zalavóry Lajos építészről — Nem készültem tudatosan építésznek, bár gimnazista koromban azért már sok épületet „terveztem”, rajzol- gattam, csak úgy a magam gyönyörűségére — mondja Zalaváry Lajos építész. — Rajzban ugyanis kitűntem az iskolákban. Az építészkarra édesanyám íratott be még a háborús években, ő fedezte fel bennem a hajlamot, kedvet. Nekem akkor azonban még nem voltak határozott céljaim, csak közvetlenül a szigorlatok előtt éreztem, hogy megtaláltam a nekem való pályát. — Hol kezdte el az építészpálya gyakorlását? — A háború után ahogy megszereztem a diplomámat, az építéstudományi Intézetbe kerültem. Az ott levő építész- csoportból alakult meg később a mai Középülettervező Vállalat, ahol ma is dolgozom rangidős alapító tagként. Nagy szerencsém volt az induláskor, mint mindig is később az egész pályámon, mert a neves építész, Janáky István mellé kerültem, akit mindmáig a mesteremnek tekintek, s akivel munkakapcsolatom egészen haláláig tartott Ez a kapcsolat egész pályámra kihatott. A tapasztalat igazolta: az építészetet nem lehet az egyetemen megtanulni, erre csakis egy kiváló mester mellett kínálkozik lehetőség. — Mi eoft az első megbízatása? — Janáky István más kollégáimmal együtt bevont a miskolci műszaki egyetem építésének tervezésébe. Ez a munka rendkívül tanulságos volt számomra. Az egyetem hosszúra nyúlt építésének 25 esztendeje alatt — bár igaz, közben sorra kikerültünk mesterünk védőszárnyai alól — két alapvető dolgot tanultam meg. Az egyik: az építésznek nagy türelemre van szüksége: a másik, hogy igen gyorsan változnak a szokásos kívánságuk, stílusok. — Nem vágyott közben végre saját, önálló megbízatásra? — Nem nagyon siettem Önálló munkához jutni. Már az egyetemi évek serán sok mindent megfogalmaztam, körvonalaztam magamnak, Először is azt, hogy kellő tudásra kell szert tennem, ahhoz, hogy tervezhessek. Mér olt igyekeztem kifejleszteni magamban ezt a módszert, hogy fejben és ne papíron kísérletezzem. A másik elhatározásom az volt, hogy minden épület, ház, amelyet megtervezek optimista atmoszférát sugározzon. — Sikerült elképzeléseit megvalósítani? — Pályámra visszatekintve úgy érzem igen. — A tervező mennyire követi a megvalósítás munkáját? — A kivitelezés végigkövetését a szakmai fejlődésem érdekében tartottam fontosnak. Minden alkalommal sok gondot fordítottam a művezetésre. így volt az már Miskolcon, vagy később a veszprémi úttörőház építésekor is, ahol hetenként háromszor én is megjelentem. Sohasem sajnáltam a fáradságot, és ma is ezt tanácsolom minden építésznek. — Mi volt az első önálló tervezése? — A jászberényi fürdő megtervezése volt az első jelentős munkám. Hangulatában, atmoszférájában magyaros elemmel jelentkezhettem. A fehér falak, a búbos kemencékhez hasonlatos fürdőépületek csakis a magyar Alföldön épülhettek meg. — Hol valósíthatja meg leginkább építészeti elgondolásait, a fővárosban, vagy vidéken? — Vidéken nagyobb < lelkesedést tanúsítanak az építész tervei, elgondolásai iránt. Jobban megértik, értékelik egy- egy formába öntött gondolat megvalósítását A jászberényi fürdő terve pályázat eredményeként született meg, s a helyi tanács vezetői elfogadták a merész tervett. Az ötvenes évek végén ez a fürdő valóban különlegességnek' számított, és fel is figyeltek rá. Ugyanez történt a veszprémi úttörőház tervének kiválasztásánál is. A vidék, véleményem szerint, nemcsak Jiogy lépést tart a fővárossal, Se sok mindenben — így az építészetben is — megelőzi- Nagyobb ihle- tettséggel tudok tervezni a vidéki embereknek! Ügy érzem, vidéken bőven van se- gítenivaló, és ott értékelik is ezt a segítséget. — Vannak tanítványai? — Sorozatosan együttműködve dolgozom Csontos Csabával és Dobozi Miklóssal- A délpesti kórház terveit is együtt készítettük el, mely ha megvalósul az eredeti elgondolások szerint, korszakalkotó kórház lehetett volna, ők ketten tanítványaim, de egyúttal barátok és munkatársak is vágyunk. Most a keszthelyi B'estetich-kastély rekonstrukcióján dolgozunk közösen, már hosszú ideje. — A most felépült és már átadott gyönyörű Duna-parti hotel az Atrium Hyatt menynyire tükrözi a tervezőjének elveit, elgondolásait? — Az Átrium Hotelre is vonatkozik mindaz, ami a szakmáról kikristályosodott bennem. Az Átrium azonban egy városi palotaépület, kicsit kozmopolita jellegű. Általános törekvésem, hogy magyaros stílusú épületeket tervezzek az országban, és ez a vidéki munkáimban fel is fedezhető. Ám ide a Roosevelt térre magyaros épületet tenni komikus lett volna. Egy pesti palotát akartam ide állítani, nagy belső udvarral, zárt erkéllyel. — Pályája csúcsának tekinti az Átrium megépítését? — Majd azt az épületet tekintem pályám csúcsának, amely sok minden más alapvető tulajdonsága mellett magyaros is lesz. Ez az épület azonban még nem született ineg, de ha majd netán kapok egy ilyen feladatot, megpróbálom megvalósítani. Én keresem ezt a lehetőséget Ügy vélem, valahol vidéken lesz a legkézenfekvőbb ennek a megépítése, ott, ahol már hagyományai vannak a magyaros építészetnek. Persze, ezt a magyaros építészeti elgondolást úgy kell tudnunk megvalósítani, hogy közben semmiben sem maradjunk le mások mögött. Ügy érzem, minden épület dallamot sugároz, és én csupán dallamokat akarok átmenteni. Szémann Béla A színlelőadásokat egészen 1840-ig magánházakbah tartják. 1830 július havában lerakják a színház alapkövét, melynek felirata: „Egy negyedszázadig virító üdves béke olajága szülte Thál la oltárának első kövét egyesülve”. A színház igazgatósági tagjai között megtaláljuk a város nevezetes polgárait, így például egy tábla- s főbírót, városi tanácsost, városi szószólót és egy „nolgárt”-t, Talt Ferenc személyében. Az első előadást az új sz.ínIrtiao német társulat tartói- ia Schmidt Sándor igazgató vezetése alatt. de 1840-tól kezdje kizárólag magyar társulatoké a szó. Ez elsősorban Pichler Józsefnek, majd veiének Oertzen Gusztávnak köszönhető, akik az 5ö-es években megvették a színház ösz- szes részvényeit, így a szerződtetett társulatok kiválasztásában döntő szavuk érvényre juthatott. A sűrűn Pécsre látogató híres magyar színtársulatok közül elsősorban La- tabár Endréét kell kiemelnünk az ő társulatának érdeme elsősorban, hogy a magyar nyelvű színjátszás és színiirodalom kiváló alkotásaival valódi élményt nyújtott a 48 után igaz, emberi szóra vágyódó közönségnek. Egymást váltják a különféle társulatok. Jelentős lépés, hogy Somogyi Károly igazgató 1895-ben félmillió forintnyi költséggel új, 1150 főt befogadó színkört építtet. A két világháború között Pécs azon színházaink közé sorolható, melyek már 8—9 hónapos színházi szezont játszottak végig egy-egy évben, őszi és nyári évad-kiegészítésként a játszási szünetekben látogatták a társulatok Kapós- várt, Nagykanizsát, Mohácsot és Baját. A felszabadulás után időről időre olyan színházi megmozdulásoknak ad otthont a pécsi színház, melyek a maguk nemében egyedülállóak. Pécs fogadta be az időközben világhírűvé Vált Pécsi Balettet, mely Eck Imre vezetésével úttörő vállalkozása volt a színházi életünknek A Pécsi Balett társulata azóta szinte az
