Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
Ä megyei pártbizottság kibővített ülése bizottság legutóbbi kibővített ülésén elhangzottak ismertetésére, az 1982. évi gazdasági munka tapasztalataira és az 1983. évi feladatokra részletesebben visszatérünk. £1 mmegyensúlyi helyzet megszifárilásü, a fizetőképesség megtartása Meglelelő reagálás — árnyoldalak Megyénk termelő, gazdálkodó egységei, különböző mértékben és hatékonysággal járultak hozzá a két alapvető gazdaságpolitikai célkitűzés teljesítéséhez. Többségük megfelelően reagált a gazdasági környezet változásaira. A termelés üteme ugyan alacsonyabb volt az 1081. évinél, de még így is meghaladta az országos átlagot. Elsősorban a piaci helyzet, az igényekhez való alkalmazkodás függvényében zajlott le az ágazatok és üzemek közötti differenci- , álódás. A megye iparában tovább fejlődött a gyártmánykorszerűsítés. Számos üzem új, versenyképesebb, magasabb feldolgozottsági fokú termékkel jelent meg a piacon. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Romhányi Építési Kerámiagyár- üzemvezetője érzékeltette, milyen gyorsan reagáltak a piaci igények változására: három hónap alatt az R—II. üzemüket átállították a keresett padlólap gyártásra. Az idén a különleges igények kielégítése céljából 2500 csempekályhának megfelelő egységet állítanak elő. A megyében a termelés bővítését szolgálták az elmúlt években belépő új kapacitások. Több vállalat felülvizsgálta és továbbfejlesz- * tette szervezeti, irányítási érdekeltségi rendszerét. Az új vállalkozási formák előnyei is jelentkeznek. Az üzemek tevékenységében az egyensúlyi és hatékonysági követelmények kerültek a középpontba. Erre utalt felszólalásában a többi között Szabó István, a megyei pártbizottság tagja, a.salgótarjáni járási pártbizottság első titkára, mondván: érzékeltük a kezdeményezőkészség és tettrekész- aég fokozódását, ami mind«) területen nemcsak kibontakozik, hanem egyre jobban kiteljesedik. A aiöetn jelentős ágazat u építőipar. Termelése egy árnyalattal gyengébb az országosnál, ugyanakkor megközelíti a tervezettet A beruházást építés csökkenésévé! egyidejűleg nőtt a felújítás és fenntartási tevékenység. Az ágazat egyre nagyobb részt vállal a külgazdasági egyensúly javításában, de exportja még így is elmarad az országos és megyei kívánságoktól. Juhász János, a megyei pártbizottság tagja, a Nógród megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezető- / je felszólalásában utalt arra, hogy az Irakban végzett jó munka alapján felkérték a vállalatot, hogy vegyen részt egy újabb versenypályázaton. A külföldi munkák növeléséhez megvannak a szüksége1 feltételek, ugyanakkor az :i e;érhető nyereség segíti az erecményesebb gazdálkodást. Ipari üzemeink eredményei nagyobbak lehetlek volna, ha gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodnak az igényekhez, növelik versenyképességüket, korszerűbb termék- szerkezettel rendelkeznek. Továbbra is sok kívánnivalót x hagy maga után a belső irányítási és érdekeltségi rendszer működése. Ennek szükségességét és fontosságát érzékeltette részletesen Szahó István, mondván: itt még igen sok mozgásba hozható tartalék van. A helyes érdekeltség hozzájárulna a szellemi kapacitások érdemibb felhasználásához, javítaná a tisztánlátást, jobb keretet biztosítana a pártszervezetek irányító, szervező, ellenőrző munkájához, a gazdaságpolitikai feladatok jobb elvégzéséhez. Az építőiparban javítani kell az üzemek rugalmasságát, alkalmazkodó képességét, javítani a munka minőségét, növelni a szervezettséget, csökkenteni a költségeket. Tiésexport m — importcsölMés igen Megyénk üzemei jelentős erőfeszítéseket tettek a külpiacon elért pozícióik, megtartása, illetve további erősítése érdekében, Célul .tűzték, hogy megállítják a múlt évi vlsz- szuesést és kedvező irányba fordítják a tőkésexportot. A már ismert világgazdasági változások miatt a tervezett eredmények nem születtek meg. Az erőfeszítések nem bizonyultak elegendőnek. A kialakult helyzethez hozzájárultak saját munkánk gyengeségei, is. Az előzetes adatok alapján a rubelelszámolású export csaknem 40 százalékkal nőtt, a nem rubelelszámolású kivitel ugyanakkor 15—17 százalékkal csökkent. Az egyensúly javításához kapcsolódva a megye üzemei fokozott figyelmet fordítottak az importcsökkentésre. Az év közbeni központi intézkedések Alaposabb, ésszerűbb importgazdálkodásra kényszerítették a megye termelő, gazdálkodó egységeit. A forint devizaárfolyam változásából eredő Irhportar kisebb gondot okozott, mint az adminisztratív behozatali korlátozás. Az előbbiek miatt sehol sem kelült sor termeléscsökkentésre. Megyénkben is eredményesen folyik az energiaprogram megvalósítása. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése az energiafelhasználás mérséklése mellett következett be. További jelentős energiaracionalizálási kezde. ményezések történtek, illetve fejlesztésekre került sor. Megkezdődött Romhány község gázellátásának kivitelezési munkálata, tisztázódott Pásztó község gázellátásának lehetősége. A tanácsi intézmények és mezőgazdasági üzemek az elfogadott program alapján végzik energiaracionalizálási tevékenységüket. Az eredmények mellett az anyag- és energiagazdálkodásban a hatékonyabb gazdálkodás további nagy tartalékai találhatók meg. A sok jó példa ellenére még nem vádit általános gyakorlattá az a*yeg*BÍ és energiával való hatékonyabb gazdálkodás. Helytálltak a MiögazilasigbaD Megyénk mezőgazdasági üzemeinek termelése az országoshoz hasonlóan alakult. Az üzemek többsége továbbfejlesztette termelési szerkezetét, növelte gabona- és hústermelését. A terméseredmények, a bogyós gyümölcsű nö. vények és burgonya kivételével meghaladják az előző évit. Kalászos gabonából a múlt ét inél 14,3 százalékkal termett több. Az előzetes adatok alapján, a nagyüzemek nettó árbevétele 19 1 százalékkal emelkedett és 2,9 százalékkal haladja meg 'a tervezettet. Ezen belül az alaptevékenység bevétele 1,6, a kiegészítő tevékenységé csaknem 40 százalékkal emelkedett. A gazdaságok többségében nőtt a ga- bpna- és a hústermelés, dinamikusan bővült a kiegészítő tevékenység. Ez utóbbi aránya az árbevételen belül eléri az 55 százalékot. A tehénállomány 2, az anyakoca-állomány 4,9 százalékkal nőtt. A tejtermelés, az országoshoz hasonlóan az elmúlt évben először, tehenenként. meghaladta a 4000 litert. A vágóállat-értékesítés pedig 1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Az állattenyésztés gazdaságosságához kapcsolódva dr. üencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke felszólalásában részletesen felsorolta azokat a zavaró körülményeket, amelyek nem teszik lehetővé a nyereséges állattenyésztést. Javasolta, hogy a felsőbb szervek lí(í!4-ben az állattenyésztésnek juttatott ártámogatás helyett az árak rendezésével oldják meg ezt a problémát Az üzemek többsége megfelelően reagált a növekvő követelményekre, rugalmas, kezdeményező vállalkozási magatartással biztosította a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek jól éltek az állami támogatás kiterjesztéséből és az árkiegészítés körének szélesítéséből adódó lehetőségekkel. Mindezek tükröződnek az üzemi nyereség alakulásában. Az előzetes felmérések alapja» a múlt évi szinten — 285 millió forint körül alakul. A megyei pártbizottság az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordított az alacsony hatékonyságú üzemek helyzetére. A rendezésüket szolgáló intézkedési tervele többsége azonban nem minden területen felel meg a követelményeknek. Több szövetkezet nehéz pénzügyi helyzetbe* gazdálkodik. A sikertelenség visszavezethető a vezetők munkájának fogyatékosságai - ra, a kezdeményezés, az előrelátás hiányosságaira, a nem eléggé tervszerű munkára. A vezetők meghatározó szerepét bizonyító:ta Sdrkó János is, a Nógrádi Szénbányák szorospataki üzemének aknásza, aki elmondotta, hogy a náluk bekövetkezett vezetői váltás hozzájárult az éves terv tel. jesítéséhez, a jó munkahelyi légkör kialakulásához. Az elmúlt év — beruházási, műszaki, fejlesztési szempontból — legfontosabb vonása, hogy több jelentős fejlesztési cél tisztázódott, közülük egy részénél már hozzákezdtek a kivitelezéshez is. A megye mezőgazdasági üzemei beruházásra, az előző évinél — folyó áron — csaknem 28 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ennek 50 százaié, kát az elhasználódott gépállomány pótlására költötték. Amíg az iparban nem volt kezdeményez*« konvertálható exportárualapot bővítő beruházásra, addig négy mezőgazdasági üzemünk csaknem 16 millió forint értékben valósított meg ilyen irányú fej. lesztést. Az alapvető célok megvalósulnak Megyénkben « lakosság élet- és munkakörülményei tovább javultak. A pénzbevételek dinamikusabban nőttek az előző évekénél. Kiegyensúlyozott volt az áruellátás, javult a szolgáltatás színvonala, bővüit az új üzemelte, tési formák alkalmazása, befejeződött ötnapos munkahétre való áttérés. A költségvetés ésszerűbb, takarékosabb felhasználása, a gazdálkodáscentrikus szemlélet erősödése, a társadalmi munka szervezettebb hasznosítása jól segítette a kiemelt társadalompolitikai célok el. érését. Ennek kapcsán Dev- csics Miklós, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a tanácsi beruházásokkal hozzájárultak az élet- és munkakörülmények javításához, a közhan. gúlát kedvező alakításához. Mivel reálisak a feladatok, a középtávú tervet nem szükséges módosítani, az alapvető célok megvalósulnak. Hang. súlyozta, hogy továbbra is jelentős társadalmi összefogásra van szükség. a kitűzött célok teljesítése érdekében. Sze- rémi Sándor, a megyei párt. bizottság tagja, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője pedig a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos eddig kialakult jó módszerekről, a továbbá elképzelések ről és tennivalókról beszélt, majd foglalkozott a kisvállalkozások tevékenységének eddigi tapasztalataival. Nehéz, de eredményes évet hagytunk magunk mögött 1982-vel. Alapvető céljainkat a számítottnál kedvezőtlenebb külső feltételek között is teljesítettük. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy pártunk politiká. járói, a megvalósuló szocializmusról, idehaza és külföldön is kedvező kép alakuljon ki. Gyorsabban, rugalmasabban A gazdaságpolitikai munka középpontjában 1983-ban, megyénkben is a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének megszilárdítása, az ország fizetőképességének megtartása, az életszínvonal-politikai cé. lók megvalósítása áll. Ennek megfelelően ipari üzemeinknek az a legfontosabb feladata, hogy növeljék rész- vételüke'* a külgazdasági egyen, súly javításában, hatékony gazdálkodással járuljanak hozzá az ország fizetőképességének megtartásához. E cé. lók elérésének szolgálatába állítsák a gyártmányszerkezet korszerűsítését, a beruházási, műszaki fejlesztési tevékenységet, az anyaggal, energiával és munkaerővel való ésszerű gazdálkodást, a belső szerve, zeti és érdekeltségi rendszer továbbfejlesztését, a vezetés színvonalának emelését. Az ipari termelés növekedését meghatározó tényezők közül arra kell számítani, hogy a termelés mennyiségi növeléséhez, a belső piac rendkívül szerény lehetőséget biztosít. Ugyanakkor az export nőve. kedésével összefüggésben fokozódik a minőség, a korszerűség és a versenyképesség követelménye. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében szükség van arra, hogy az üzemek az eddiginél gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodjanak a szab'ályo. zó rendszer változásaihoz, különös tekintettel a bér. és importgazdálkodásra, az eszközátadás új feltételrendszerére és lehetőségeire. A helyi tartalékok erőtelje, sebb mozgásba hozása minden területen igényli a belső irányítási és érdekeltségi rend. szer korszerűsítésért. Tovább szükséges keresni az új _ termelésszervezési formákban rejlő lehetőségek kihasználását. A központi szervekkel együtt tisztázni kell az ala- csony hatékonyságú üzemek helyzetét, majd meghatározni, továbbfejlődésük irányát, feltételeit. Az építőiparig üzemek, ben a vállalati belső mechanizmus továbbfejlesztésével, a saervegettség és vezetés színvonalának javításával, haté. konyább és jobb minőségű munkával elégítsék kd az igényeket. Megyénk mezőgazdasági üzemei a gabona- és hústermelés növelésével még eredményesebben járuljanak hozzá a lakosság jó színvonalú ellátásához, az exportárualapok bővítéséhez. Alkalmazkodjanak még gyorsabban és rugalmasabban a szabályozók és az árrendszer változásaihoz, a magasabb hatékonysági követelményekhez. Az 1980. évi tervekben és a végrehajtásban kapjon nagyobb szerepet a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalának emelése, a gazdaságos hozamnövelés feltételeinek biztosítása. A kiegészítő —TSSssi Idei feladatai teljesítésében nagy segítség lesz a balassagyarmati kábelgyár számára az, hogy új, erősáramú gépei tavaly bejáratódtak, a dolgozók gyakorlatot szereztek. Könnyebbséget jelent majd az első negyedévben elkészülő pvc- ellátó silórendszer is. Az év első három hónapjára csaknem 408 millió forint értékű termékre kapott rendelést a gyár {*“52? .(Kulcsár József felvétele) tevékenység fejlesztésében á háttéripari, a szolgáltatási és a mezőgazdasági termékfeldolgozó tevékenységet szükséges bővíteni. Az irányító és gazdaságszervező munkában kiemelt figyelemben részesült az alacsony színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek fej-1 lődésének meggyorsítása, az elkészült intézkedési tervek végrehajtásának segítése. A lakosság élet- és munkakörülményei — az országos tendenciáknak megfelelően — a külgazdasági egyensúly javításival, a rendelkezésre álló elosztható forrásokkal, teljesítményekkel összhangban alakul majd. Az életszínvonal megvédésének feltételei, a korábban feltételezetteknél nehezebbek lesznek, anyagi forrásai differenciáltabban alakulnak- Az újonnan bevezetésre kerülő bérszabályozás a követelményekhez következetesebben alkalmazkodó bérgazdálkodást tesz lehetővé. A gazdálkodó egységek az új bérszabályozás hatásainak értékelése után csak akkor hajtsanak végre béremelést, ha ez tartós és jelentős többletteljesítményt, illetve gazdaságos exportnövekedést szolgál. Továbbra is fontos feladat az alapellátás színvonalasabbá tétele, a falvak lakosság- megtartó képességének erősítése, a tanácsi fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználása, a társadalmi erőforrások szervezett hasznosítása, elsősorban a kiméit társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Megértetni, elfogadtatni, mozgósítani Az 1983. évi feladatok végrehajtása során a gazdálkodás új körülményei között fokozódik a politikai munka szerepe és felelőssége. A pártszervek és -szervezetek politikai eszközökkel, hatékonyabban segítik majd az életszínvonal-politikai célkitűzések helyi megvalósítását, a lehetőségek tudatos alakítását.' Alapvető feladatuk, hogy előmozdítsák • vezetők szemle-’ létének formálását, műnké-’ juk helyes gyakorlatának kvJ elégitését. Segítenek a szabályozó rendszer új elemeinek megértésében, elfogadtatásában, felmérik * várható politikai hatásokat, segítik a gyakorlati alkalmazást. Ezzel kapcsolatban Krätschmer Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a salgótarjáni öblös- üveggyár pártbizottságának titkára hangsú'vozta, hogy az emberi tényezőknek milyen fontos szerepük van. Mint mondotta, a dolgozóknak nemcsak látniuk kell az új helyzetet, hanem Ismerni és megérteni az új helyzetből adódó feladatokat, értelmileg és érzelmileg azonosulni azokkal. Ennek megvalósításában fontos szerepe van a gazdaságpolitikai agitációnak. A dolgozók széles körű bevonása, aktív részvétele mel- ett szükség van arra, hogv oártszervek és -szervezetek következetesen támogassák a megújulást kereső, a tartalékokat hatékonyan kihasználó kollektívákat, s a felelősséggel kezdeményező, eredményesen dolgozó vezetőket. Ennek figyelembevételével kezdeményezzék és támogassák az indokolt kádercseréket, segítsék a vállalati irányítási és szervezeti rendszer új formálnak kialakítását és eredményes működtetését. Fel kell készülnünk a differenciálódás növekedéséből az egyes tevékenységek megszűnéséből, a gyengén gazdálkodó üzemek bérfejlesztési nehézségeiből eredő feszültségek fogadására, s e kérdések politikai eszközökkel történő megválaszolására. * A megyei pártbizottság ülése nyílt, alkotó légkörben értékelte az elvégzett munkát, reálisan, tényszerűen ítélte meg az eredményekét, konstruktív szellemben és az egyetéi tés jegyében vitatta meg az 1983. évi feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a sikerek megteremtésében továbbra is meghatározó szerepe van a dolgozok alkotó képessége sokoldalú kibontakoztatásának. Venesz Károly \
