Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

Felhívás brigádokhoz Decemberi jogszabály-ösz- szefoglalónkat annak a tör­vényerejű rendeletnek a rö­vid ismertetésével kezdjük, amely a kötvényekről szól. Eszerint a népgazdaságban rendelkezésre álló jövedel­mek hatékonyabb felhaszná­lása érdekében bemutatóra vagy névre szóló értékpapírt, kötvényt lehet kibocsátani. Erre jogosultak a tanácsok, a bankok, pénzintézetek, bizto­sító intézmények, takarékszö­vetkezetek s a gazdálkodó szervezetek is. A jogszabály részletesen előírja, hogy a kötvénynek mit kell tartal­maznia : például a kibocsátás célját, beváltási, törlesztési feltételeket, az átruházásra vo­natkozó esetleges korlátozást stb. E jogszabály alapján je­gyeztethetnek most már . a ta­nácsok kommunális kötvé­nyeket is egy-egy település- fejlesztési cél gyorsabb meg­valósítása érdekében, a la­kosság anyagi támogatásával. A pénzintézetek kötvényki­bocsátásának célja az átme­netileg kihasználatlan pénz­források összegyűjtése és új­raelosztása lehet. A Magyar Közlöny decem­ber 4-i számában jelent meg az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete a társadalom­biztosítási törvény módosítá­sáról. Eszerint január l^től betegségi és anyasági ellátás­ra, családi pótlékra, nyugdíj­ra és baleseti ellátásra jogo­sult a kisiparos, a magánke­reskedő, az ügyvéd, és a mun­kaviszonyban nem álló elő­adóművész is. Anyasági és te­metési segélyt, családi pótlé­kot, nyugdíjat, és baleseti el­látást kaphatnak az egyéni gazdálkodók. Ugyanezek a jo­gok — a családi pótlék kivé­telével — megilletik a kisipa­ros és magánkereskedő segí­tő családtagként közreműkö­dő házastársát és élettársát. Anyasági és temetési segélyt, valamint családi pótlékot kaphatnak egyebek között a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói is. Baleseti ellátásra jogosultak a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjai és a társa­dalmi mvnkát végző szemé­i--.«. : ­t yCTC 15. zeti beutalásra akkor kerül­het sor, ha a korábbi tapasz­talatok alapján a rendelőin­tézetben, a kórház alkohoió- giai osztályán végzett kezelés­től már nem várható ered­mény és az illető önként nem veti magát alá az alkohol­elvonó kezelésnek. Nem kö­telezhető intézeti kezelésre, aki 18. életévét még nem töl­tötte be és az sem, aki olyan betegségben szenved, amely miatt kórházi gyógykezelésre van szüksége. Az intézeti kezelés legfel­jebb két évig tarthat, annak elrendelését állami szervek, 'társadalmi szervezetek, illet­ve az alkoholista által veszé­lyeztetett személyek is kezde­ményezhetik. A tanács egész­ségügyi szakigazgatási szerve előbb igazságügyi orvosszak­értőt hallgat meg, majd ha a kezelést indokoltnak tartja, az ügyészséghez továbbítja az iratokat. A beutalásról a já­rásbíróság dönt, népi ülnökök közreműködésével. Január elsején léptek ha­tályba az új lakásügyi jog­szabályok. Ezzel kapcsolatban a Magyar Közlöny december 15-i számában olvasható a pénzügyminiszter rendelete a lakásépítési (vásárlási) és egyéb építési kölcsönfelvéte­lekről. Egy négytagú család többszintes épületben levő lakás építéséhez 360 ezer, családi házhoz pedig 300 ezer forint maximális kölcsönt kérhet az OTP-től. Ugyanezek a felső határok 5—C fő esetén 400 ezer, illetve 340 ezer fo­rint. A felújítási, korszerűsí­tési munkákra nyújtható ked­vezményes kamatozású köl­csön felső határa 100 ezer fo­rint, míg emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre legfeljebb 150 ezer forint hitel nyújtha­tó. A közlönynek ugyanebben a számában található a pénz­ügyminiszter új rendelete az illetékjogszabályok módosí­tásáról. A legfontosabb válto­zás: a lakásszerzés illetéke 12-ről 7 százalékra csökkent. Deák András A Nográd megyei Tanács, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága, a József Attila Me­gyei Művelődési Központ által koordinált megyei közművelődési intézmények 1983. év­re meghirdetik a szocialista, ifjúsági és mun­kabrigádok művelődését segítő mozgalmát. A művelődési mozgalom célja: segítse a brigádok tagjainak folyamatos művelődését, ehhez megfelelő és rendszeres segítséget és tájékoztatást adjon. Ösztönözzön szervezett és folyamatos — a politikai célokkal össz­hangban álló — közösségi tevékenységre. A művelődési mozgalom témakörei: 1. A' munkahelyi demokrácia: A brigád ismerje a munkahelyi demokrácia alapelveit, fórum- rendszerét, működésének politikai, szervezeti kérdéseit (hatáskörük, szerepük a politikai, ;; ríasági életben). 2. Hazánk gazdaságpolitikai és gazdasági kérdései, munkahelyük ismerete: A brigád legyen tájékozott hazánk gazdasági helyzeté­ről. gazdaságpolitikai törekvéseiről. Ismerje meg munkahelyének szerepét a népgazda­ság: célkitűzések megvalósításában (pl. la­kossági ellátás), adjon számot a korszerű gaz­dálkodás követelményeiről és helyi megva­lósításának lehetőségeiről. 3. Madách Imre és kora: A brigád ismer­kedjen a reformkorral, az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc történetével, a kiJ egyezés korával, az e korra jellemző művé­szetekkel, kiemelten Madách Imre írói és politikai szerepével. A művelődési mozgalomra vonatkozó ál­talános tudnivalók: A mozgalom az ipar­ban, ipari szövetkezetekben, a közlekedésben, a szolgáltatásban dolgozó brigádok részére indul, brigádtagok iskolai végzettsége közép­fokúnál nem lehet magasabb. A brigád mindhárom témakört kötelezően vállalja. Minden témakörben a helyi (területi és üze­mi) és az általános kérdéskörök kerülnek fel­dolgozásra. A nevezés határideje: 1983. január 30. Jelentkezési lapokat a munkahelyi szak- szervezeti bizottságtól kérjék a brigádok és három példányban kitöltve ugyanitt adjáfc le 1983. január 30-ig. Ebből két példányt a helyi szb a József Attila Megyei Művelődési Központnak (3100 Salgótarján, Tanácsköztár­saság tér 13.) továbbít. A művelődési mozgalom szakaszai. A fel-; készülés; 1983. febrüár 10. A témakörökben való jártassághoz, a mozgalomban való ered­ményes szerepléshez a rendező szervek, a munkahelyi szakszervezeti bizottságok (mű« velődéii bizottságok, versenyfeJelősök) a köz- művelődési intézmények (megyei és területi) rendszeres segítséget nyújtanak. A brigádok igényeljék a munkahelyi. la­kóterületen élő értelmiségiek közreműködé­sét is. A felkészülés ideje alatt, havonta aján- •lásokkal, módszertani segédletekkel látjuk el a brigádokat, illetve a munkahelyi szakszer­vezeti bizottságokat és területi művelődési házakat. Ezek segítségével havi feladatokat oldanak meg. A művelődési mozgalommal párhuzamosan a kiírószervek vetélkedőket is rendeznek, melynek anyaga azonos a moz­galom három témakörével. Munkahelyi döntőket kell szervezni ott, ahol a jelentkező brigádok száma ötnél több. Területi döntők lesznek, ahol a munka­helyenként benevezett brigádok száma ötnél kevesebb (községek, városok). Megyei elődön­tőket a munkahelyi és területi döntőkről to­vábbjutó csapatoknak rendezünk, azonos forgatókönyvek alapján (járások, nagyüze­mek). Megyei döntőt az elődöntők győztes csapatai részére szervezünk. A vetélkedő díjai: a munkahelyi, illetve te­rületi döntők díjairól az üzemek (vállalatok, szövetkezetek stb.) és intézmények döntenek. A megyei elődöntők díjait, illetve a döntő díjait a rendező szervek biztosítják: I. díj 6000 forint II. díj 5000 forint III. díj 4000 forint IV. díj 3000 forint V. díj 2000 forint VI—X. "díj 1000 forint Vasarely-képek Tatabányán Vasarely — Vásárhelyi Vik­tor — festőművész munkáiból nyitnak kiállítást január 13- án 17 órakor a tatabányai népházban. Az „op art” egyik neves művelőjének munkáit Csepei Tibor budapesti zene­tanár bocsátja bemutatásra a népháznak. Csepei nagy ra­jongója a magyar származá­sú, Franciaországban élő és alkotó művésznek és értékes Vasarely-gyűjteménnyel ren­delkezik. Ezekből mutatnak be mintegy harmincat a ta­tabányai kiállításon, amelyen a gyűjtő vetített képes elő­adást is tart Vasarely mun­kásságáról. Sivatagi kozmetika Gizában A körültekintő kozmetikai kezeléstől ezúttal nem a pá­ciens megfiatalodását, ha­nem „csak" puszta fennma­radását várják. A helyszín Kairó, pontosabban Giza, a sivatag, s a különleges iszap­pakolást a csaknem 5 ezer esztendős szfinx kapja. A ke­zelés időtartama két hét — ennyi idő után lepattogzik a hatalmas szoborra felvitt kü­lönleges hatóanyagú réteg —, miután magába szívta a mész­követ pusztító szennyeződése­ket, ásványi sókat. Az eredményt régészek, épí­tészek, szobrászok várják iz­gatottan, tudósok, bizottsá­gok tagjai, akik tudományos eljárásokkal kísérleteznek a szfinx megmentése céljából, mert szeretnék még sok nem­zedéknek megőrizni az évez­redekkel ezelőtti kultúra e szépséges emlékét. Persze még, ha az eróziót sikerülne js meg­állítani, olyan már akkor se lesz soha, amilyennek 4600 esztendővel ezelőtt Khephren fáraó parancsára megalkották. A három piramis (köztük Khephren sírhelye) előteré­ben magasodó oroszlántest ma is az egykori uralkodó hatal­mát jelképezi, de a felkelő nap felé tekintő méltóságtel­jes emberfejen az idő — és a történelem — helyrehozhatat­lan károkat okozott. A Kheph­ren fáraó vonásait megörökí­tő arc erősen megrongálódott, a mamelukok ágyúinak rom­bolása következtében csaknem teljesen hiányzik az orr; egy másik támadás a szakádtól fosztotta meg. s a titokzatos mosoly ma már inkább csak sejthető. Kerek egy éve annak, hogy — áttérvén az ötnapos mun­kahétre — módosították az üzletek nyitvatartási rendjét. Erre egyrészt azért volt szük­ség, hogy a kereskedelmi dol­gozók is kivehessék a heti két szabadnapot, másrészt azért, hogy a szabad szombat révén módosuló vásárlási szokások­hoz alkalmazkodjanak. Tizenkét hónap tapasztala­tainak birtokában december­ben a kereskedelem vezetői úgy látták, hogy az új nyitva­tartási rend nagyjából Nóg- rádban is bevált; viszonylag jól egyezteti össze a különbö­ző érdekeket. Ennek ellenére miniszteri rendelet jelent meg, amelynek lényege, hogy a vál­lalatok, a szövetkezetek a he­lyi tanácsokkal együtt módo­síthatnak a nyitás, illetve a zárás időpontján, ha a telepü­lés, a környék áruellátása szempontjából szükségesnek látják. A városokban például az iparcikk-áruházak szombaton­ként általában már reggel 8- kor nyitnak, helyenként ez indokolatlan mivel kevés a korán kelő vásárló. Másfelől viszont hétfőn meglehetősen sok kisebb élelmiszerüzletet tartanak zárva, és ez olykor gondot okoz a háziasszonyok­nak. Országszerte azt tapasz­talták, hogy a TÜZÉP-telepe- ker. szombatonként csekély a forgalom; lehetséges, hogy az építkezők a szabadnapot nem vásárlással, hanem építéssel töltik, amiből arra következ­tetnek, hogy a telepek egy ré­sze szombaton zárva tartható. Mindennek eldöntését nem szabályozták központilag, ha­nem, bízva a kereskedelmi szervek és a tanácsok ítélő­képességében, rájuk bízták, hogy alkalmazkodjanak a he­lyi igényekhez, sajátosságok­hoz. A Belkereskedelmi Mi­Négy évvel ezelőtt alakította a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet budapesti válla­latokkal közösen a darázsdópusztai Építő és Szolgáltató GT nevű társulást. A terme­lőszövetkezet melléküzemágában mindössze nyolcvanan dolgoznak, akik a környék tele­püléseiről járnak a munkahelyre. Az itt dolgozó munkások különféle műanyagból előállítható tárgyakat készítenek. Bal felső képen: Oláh Jánosné méretre vágott mesefil­meket csomagol. Jobb felső képen: Percze Éva az egészségügyben nélkülözhetetlen transzfúziószereléket .építi össze. Jobb alsó képen: üveges diakeretek összeszerelését és csomagolását végzik. Bal alsó képen: tágas, tiszta helyiségben történik a transzfúziók összeszerelése, Király Bertalanná és munkaiársai serénykednek. Harmudik születésnapjukat ün- neplik kedden a firenzei hatos ik­rek, akik jelenleg az Arezzo mel­letti Bibbienáfcan laknak és mái óvodába járnak. A Giannini gyerekek — Linda. Letizia. Francesco. Giorgio. Ro­berto és Fabrizio — négy hónap- ia a szülőkkel és a nagyszülők­kel együtt új házban élnek ame­lyet a csalad a községtől kapott telken épített. A harmadik születésnap sze­rény, de boldog megünneplését csupán az árnyékolja be, hogy a községi elöljáróság egyik napról a másikra megvont minden anya­gi ' támogatást a népes csalódtól: a hivatalnok apa és a tanítónő anya fizetése elég szűkösre szán­ta a család anyagi lehetőségeit. NÜGRAD - 1983. január 12., szerda A hónap jogszabályai A kötvénykibocsátástól a társadalombiztosítóiig — Járulék c buszok után — Módosították a szövetkezeti törvényt — Pálinkafőzés, új szabó yolc szerint A pénzügyminiszter rende­letet adott ki az autóbuszjá- rulékról, amelyet január 1- től a közületek tulajdonában lévő, húsz főnél nagyobb be­fogadóképességű buszok után kell fizetni. A járulék össze­ge gyártmánytól, típustól füg­gően 30, illetve 60 ezer forint évente. A menetrendszerű utasforgalmat lebonyolító bu­szok mentesek a járulékfize­tési kötelezettség alól. A Magyar Közlöny decem­ber 10-i számában jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek a szövetkezeti tör­vény módosításával kapcso­latosak. Ugyanitt található a Minisztertanácsnak az a ren­delete, amely szerint ezentúl gyümölcsből készült pálinkát — a jogszabályok által meg­határozott keretek között — magánszemélyek is előállít­hatnak. További újdonság, hogy a szesz előáliilásával foglalkozó gazdálkodó szerve­zet szeszfőzdéjét — külön jogszabályban maghatározott feltételek mellett — üzemel­tetés céljából magánszemé­lyeknek bérbe adhatja. Itt tu­lajdonképpen a kereskede­lemből már ismert szerződé­ses üzemeltetési formáról van szó. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter végrehaj­tási rendelete szerint — amely ugyanebben a közlöny­ben olvasható — magánsze­mély pálinkafőzés céljára leg­feljebb 500 liter főzőüst kapa­citású szeszfőzdét létesíthet. Ennél ^ nagyobb kapacitású szeszfőzdét szerződéses üze­meltetésre sem lehet átadni. Ugyancsak a szesszel kapcso­latos, i mégis egészen más té­ma az, amellyel a december 13-i Magyar Közlönyben meg­jelent törvényerejű rendelet foglalkozik: az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelé­séről van szó. Erre az az al­koholista kötelezhető, aki rendszeresen ittas állapotával, magatartásával családját, kis­korú gyermekének fejlődését, környezete biztonságát veszé­lyezteti, vagy a közrendet, a munkahelyén a munkát, a fe­gyelmet ismételten és súlyo­san zavarja. A kötelező inté­Módosulhat a nyitvatartási idő Nógtádban is Hetente egy bevásárló­nap nisztérium csupán néhány teJ kintetben írja elő a nyitva-) tartással kapcsolatos teendő-) két. így például azt, hogy to­vábbra is legyen heti egy be­vásárlónap, amikor a nagyobb iparcikküzletek, áruházak késő estig fogadják a vásárló­kat. Abba azonban már nem szól bele, hogy melyik telepü­lésen a hét mely napját jelö­lik ki erre a célra. A nyitvatartási idő mégha-) tározása egyébként kényesebb feladat, mint ahogy az ember vélné. Arról van ugyanis szó, hogy a kereskedelem lehetőleg mindig álljon a vevők rendel­kezésére, amikor erre igény van. Másrészről azonban á kereskedelmi dolgozóknak is jár a heti két szabadnap, amit a vállalatok, a szövetke­zetek — munkaerő hiányában — csak nehezen tudnak kiad­ni. Emiatt nem lehet mindig, mindenütt igény szerint nyit­va tartani a boltokat, pedig hosszabb nyitvatartást indo­kolna a gazdaságosság is: a kereskedelem állóeszközeit ésszerű lenne minél jobban kihasználni. Ezt diktálná a vállalatok nyereségérdekeltsé­ge, de — sajnos — mást kíván meg a törvényes munkaidő betartása, a túlórázás elkerü­lése. Az említett miniszteri ren­delet nyomán — amely január 2-től tette lehetővé a nyitva­tartási idő módosítását — bi­zonyára több vállalat és szö­vetkezet végrehajt kisebb-na- gyobb korrekciót. Az üzletek, az áruházak, a változásról 15 nappal korábban kötelesek a vásárlóközönséget tájékoztatni a szokott módon: úgy, hogy a bejáratnál feltüntetik az eset­leges új nyitvatartási rendet, s azt is, hogy az mikortól lép életbe. G. Zs. Hatos ikrek szü?eté<;napia

Next

/
Thumbnails
Contents