Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
rfa-' JOCOtf VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESOLJETETÍ OGRAD XXXIX. ÉVF., 9. SZAM ARA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 12-, SZERDA Tanácskozás a párt eszmei-ideológiai tevékenységéről Országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött kedden — a Magyar Stocialista Munkáspárt Központi Bizottságának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-politikai életünk vezető személyiségei, az ideológiai-kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai. A tanácskozási —, amelynek elnökségében foglalt helyet Sarlós István., az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, ' Szent- ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „A párt eszmei-ideológiai tevékenységének néhány időszerű kérdésé” címmel. tására jobban építő kultúra kibontakoztatását, a demokratikus, sokszínű, de egységesen szocialista tartalmú művelt, ség fejlesztését. A szellemi műhelyek, művészeti alkotó közösségek munkájának eredményeiről, s időszerű problémáiról szólva a mai valóság kritikai elemzését, tanulságainak feldolgozását vállaló művészet támogatásának, ösztönzésének szükségességét emelte ki. Foglalkozott kulturális életünk néhány jellemző szemléletbeli kérdéseivel, a kritika helyzetével, a marxis, ta kritika szerepével. A kulturális műhelyek vezetőinek önállóságával és felelősségével kapcsolatos követelményeket áttekintve rámutatott az elvi, elemző-irányító teve. kenység javításának szükségességére. Ezt követően a társadalomtudományi kutatás időszerű feladatairól, a marxista elmélet fejlesztésének tennivalóiról szólt, majd a hatékonyabb tudatformáló, agitációs és propagandamunka lehetőségeivel, módszereinek, eszközeinek további gazdagításával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnövekedett feladatok aktivitásunk, kezdeményezőkészségünk fokozását, a nem marxista nézetekkel folytatott viták erősítését, s mindettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének megszilárdítását követelik minden szinten — mondotta. A vitában felszólaltak A több húsért és tejért Nagyobb értékű tenyészállatok — Folytatódik a szakosodás Megyénk állattenyésztése évek óta dinamikusan fejlődik. Nő a tej- és hústermelés, s a szar vasmarha-tenyésztésben végbemenő szakosodás is mindinkább beváltja a hozzáfűzött reményeket. Egyre kevesebb tejhasznú tehén tartásával is növekszik a tejtermelés, miközben a húshasznú állomány mind jobb minőségű terméket produkál. A szakosodás folytatása — éppen a gazdaságosság, a hatékonyság növelése érdekében — ezután is létfontosságú lesz a megye mezőgazdasági nagyüzemei számára. A hét elején a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat salgótarjáni, balassagyarmati állomásának vezetői megkötötték az idei szerződéseket a gazdaságokkal, ismertették az új vállalat szolgáltatásait. Eszerint ez évben a korábbinál is magasabb tenyészer- tékű állatok biztosítják a jobb tenyésztői munkát, növelik a hozamokat, javítják a minőséget. A vállalat a nagyüzemek valamennyi ilyen irányú igényét ki tudja elégíteni, tehát a nagy tenyészé-rtékű állatok hiánya nern fogj- nehezíteni az állattenyésztés gazdaságosságának fokozását. A szolgáltatás a termékenyítésen túl kiterjed a szaporodásbiológia területére is, s ez újabb segítséget jelent a gazdaságok nagy értékű állatállományának eddiginél jobb kihasználására. Az állattenyésztés idén is nagy feladatok előtt áll. Tejtermelésben a tavalyi négyezer literes tehenenkénti termelés 300 literes növelése a cél, míg hústermelésben 5 százalékos termelésnövelés , a feladat. Az előbbi eléréséhez a jelenlegi mintegy 16 ezres nagyüzemi tehénállomány 40 százalékára alapozhatnak, mint tejhasznúakra, míg a hústermelés zömét a 30 százaléknyi húshasznú állomány biztosítja. Befejeződtek a magyar-lengyel tárgyalások Marjai József miniszterelnök-helyettes Varsóban befejezte tárgyalásait Zbigniew Madej lengyel miniszterelnök-helyettessel. A magyar— lengyel gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei a megbeszélések során megállapították, hogy 1932-ben a két ország közötti együttműködés sikeresen fejlődött, és olyan új területekre terjedt ki, valamint olyan új formák kialakítását eredményezte, amelyekre alapozva a most aláírt 1983. évi külkereskedelmi áruforgalmi jegyzőkönyv már jelentős növekedést irányoz elő. Megfogalmazták a külkereskedelem évközi folyamatos bővítésének, a külkereskedelmi áruforgalmi jegyzőkönyvben foglaltak kiegészítésének módjait, A gazdasági együttműködés évközi bővítése mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös, új termelési együttműködések és szakosítási megállapodások létrehozása útján lehetséges. A magyar miniszterelnökhelyettes. akit hétfőn fogadott Wojciech Jaruzelski hadse- regíábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, eszmecserét folytatott a nemzetközi politika és a világgazdaság, valamint a két ország széles körű együttműködésének kérdéseiről Józef Czyrekkel, a LE.MP Politikai Bizottságának tagiával, Manfred Goriwodával — a LEMP KB titkáraival, Janusz Obojowski minisztar- elnök-helyeitessel, a tervbizottság elnökével és Zénón Körnender miniszterelnök-helyettessel, valamint Jerzy Oz- ao'vskival a szejm aielnöké- vel. Mérle&ü* •/ / Ezekben a hetekben a karancslapujiős termelőszövetkezet számviteli szakemberei az elmúlt esztendő gazdálkodásának eredményeit összegzik. A gépteremben Ascota és Robotron könyvelőgépekké) a főkönyvi mérleget számolják, amelynek adatait a februári zárszámadási közgyűlésen hozzák nyilvánosságra. A mcrlegkfezítck már tudják, hogy az 1982-es esztendő eredményes volt, nyereséggel zárják tevékenységüket a karancslapujtői közös gazdaság tagjai. Képeinken a gépteremben Simon Tiborné bércsoportvezető, Vanya Istvánná bérszámfejtő, Miklós Anna, Kokánka Lászlóné, Simon Vilntosné gépkönyvelők. — kj — Ülést tartott a Négrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nóg- rád megyeó Tanács Végrehajtó Bizottsága, a megyei tanács vb termében, Devcsics Miklós megyei tanácselnök elnökletével. Az ülés napirendjén szerepelt a megyei múzeumi szervezet munkájáról szóló 38/1977. (IV. 26.) VB. sz. határozat végrehajtása. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a határozatban foglaltak végrehajtása megtörtént, a megyei múzeumi tevékenység ennek jegyében magas színvonalon valósult meg. Döntöttek az 1983. évi Madách-díj odaítéléséről is. Ezután a januári tanácsülés előkészítéseként szerepelt a napirenden Nógrád megye 1983. évi fejlesztési tervének és működési költségvetésének megállapítása, valamint tájékoztató a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények szervezeti korszerűsítéséről. igazodva az igényekhez Fő feladat az ismeretek széles körű terjesztése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fő feladata ma is a tudományos ismeretek széles körű terjesztése. Ez a tevékenységi kör azonban az igények változásai miatt némileg módosul. Mind gyakrabban szükséges olyan ismeretek átadása, amelyek nem tartoznak a szűkebb értelemben vett tudományos ismeretekhez, viszont itt is követelmény a tudományos megalapozottság. A változó igények és követelmények szükségessé teszik az ismeretterjesztő munka tartalmi, formai és módszerbeli változásait is. Ezen gondolatok jegyében indította ez évi feladattervét a TIT salgótarjáni városi elnöksége tegnapi ülésén. Alapvető változás nincs. A jövő; beli feladat: tartalmilag sokszínű, az igényekhez rugalmasan igazodó ismeretátadás, a tudományos, politikai, művészeti, világnézeti, a mindennapi kultúrát szolgáló ismeretek olyan differenciált feldolgozása és közvetítése, amely alkalmazkodik az emberek eltérő helyzetéhez, lehetőségeihez, a különböző műveltségi szintekhez. Természetesen helyet kapnak a hagyományos ismeretterjesztési tormák, az át-, és továbbképző tanfolyamok — ezzel is segítve az üzemeket a termelési feladatok megoldásában —, továbbra is működnek a közhasznú tanfolyamok, s a hagyományosan nagy sikerű nyelvoktatási formák. A TIT városi szervezete aktív résztvevője és alakítója számos megyei és országos jellegű rendezvénynek is. így idén közreműködője lesz az ifjúsági nyári egyetemek, a Madách-emlékév rendezvénysorozatának, a magyar nyelv hetének, a földrajzi heteknek, a csillagászati heteknek és szokásos módon a MTESZ-szel közösen a műszaki hónap programsorozatának. Az elnökségi ülésnek a munkaterv megvitatása és elfogadása mellett, egyebek között, még egy fontos feladata volt: Tarján Györgyné személyében megválasztotta a TIT salgótarjáni városi szervezetének új titkárát. u Követelmény, a cselekvési egység tökeinek védelmére elfogadtatására az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezzel összefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és nevelő munka idő. szerű tennivalóit, kitérve ar. ra, hogy a korábbinál nehezebb körülmények között kell megnyerni céljainknak a felnövekvő nemzedékeket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az emberi tényezők szerepe mindinkább növekszik a közösségi és egyéni alkotószeliem feléién, kítésében. Népünk kulturális felemelkedésének történelmi útjára visszatekintve, különösen fontosnak nevezte az emberek érdekeltségére, aktiviBeszédében áttekintette ideológiai munkánk feladatait, egyebek között azt, miiként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideológiai, szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsíthatja, de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas allkalmaz- kodóképességének fejlődését, a megújulási készség kibontakozását. Teendői rét nemzetközi hát. terét felvázolva, a nemzetközi politikai viszonyokról szólva hangsúlyozta a fegyverkezési verseny veszélyeit, ösz- szevetve az imperializmus szélsőséges, agresszív köreinek törekvéseit a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte békeakaratával. Elemezte a nyugati világ sok tekintetben újszerű válságtüneteit. Vázolta közgondolkodásunk szocializmusképének fő vonásait. Beszélt a szellemi éle. tünket napjainkban is élénken foglalkoztató nemzeti és nemzetiségi kérdésről, a szocialista demokrácia problémaköréről, a marxizmus hegemóniájának fejlesztése érdekében megoldandó felada. tokról. A továbbiakban a szocializmus szülte új társadalmi normák, erkölcsi elvek és viszonyok erősítésének szükséges, ségéről, feladatairól szólt Aczél György. Hangsúlyozta, hogy a társadalom régi. ám ma is időtálló, illetve új érAczél György előadását vita követte, amelyben felszólaltak: Hajdú János, a televízió A Hét című műsorának főszerkesztője, Ekler György, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára, Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lipkovics Károly, az MSZMP Politikai Fő. iskolájának rektorhelyettese, Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője, Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Malonvay Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Hermann István akadémikus, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnök, helyettese és Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója. Az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás szerdán folytatja munkáját. ■ (MTI)
