Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
Polgári védelem Az új esztendő első Üttörősarkúban először is köszönjük a jókívánságokat, s hasonlót kívánunk valamennyi tudósítónknak és Olvasónknak. Az idei beszámolók azonban még természetesen az elmúlt esztendő eseményeiről szólnak, kezdjük a sort a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat tudósítója, Fodor Edina levelével. Milyen lesz 2000-ben? „Sokszor álmodozunk, vajon milyen lesz a jövő? Néhány évtized múlva mi lesz maképpen? Sokszor álmodozunk ilyesmikről, nemrégiben aztán valóban szabadjára engedhettük a fantáziánkat, sőt nem is kis nyilvánosság előtt! A miskolci rádió riportere, Zengő Árpád faggatott benőnket arról, milyen lesz Salgótarján 2000-ben? Elképzeltük Salgótarjánt légpárnás autókkal, iskolák nélkül! De aztán mégis csak valamiféle különleges tanítási módszereken törtük a fejünket. .. A vásárlást is szeretnénk megoldani, megkönnyíteni egy-két képernyős telefonnal, mozgólépcsővel...” Ám, térjünk vissza 1983 elejére, s folytassuk Edina levelének egy másik részletével, amelyben arról számol be, hogy a közelmúltban egy rendhagyó irodalmi órán vettek részt. A téma: a Nyugat költészete. Kürthy Papp László tolmácsolásában, s egy gitáros kíséretével idézték föl a század eleji irodalom remekeit. Kodályról Drégelypalánkon A Kodály-évf or dűlőhöz kapcsolódó ünnepségsorozatról küldték beszámolóikat Mózer Erzsébet és Bállá Györgyi drégelypalánki pajtások. „Legyen a zene mindenkié — vallotta Kodály, s mi kisdiákok igyekeztünk ezt a jelmondatot magunkévá tenni — írják. — Sok-sok népdalt tanultunk, énekeltünk, őrs- gyúleseken, rajfoglalkozáso- kon, énekkaron, ünnepélyeken. .. A centenárium alkalmából népdaléneklési versenyt rendeztünk, a zeneszerző születésnapján pedig csapatversenyt tartottunk." Bulla Györgyi nyolcadik osztályos diák arról ír, hogy nemrégiben a Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezetben jártak, majd Dunakeszin, ahol a vagongyárat látogatták meg. Aztán volt az iskolában egy pályaválasztási vetélkedő is, amelyen a hetedikesek és a nyolcadikosok mérték össze tudásukat. ünnep — együtt Sok pajtás számolt be a karácsonyi ünnepségekről, közülük említünk néhányat. Zeke Andrea pásztói tudósítónk, mint a Dózsa iskola táncszakkörének tagja vett részt a remekül sikerült ünnepélyen. A homokterenyei kisdiákok a helyi KISZ-esekkel együtt ünnepeltek, mint azt Kotroczó Róbert írja: „az est csúcspontja a tombolasorsolás volt.” Másnap az öregekhez látogattak el a tanulók, az óévtől pedig egy házibulival búcsúztak. Berceli Judit az Erdőkürti Általános Iskola fenyőfaünnepélyét rögzítette papírra. A rendezvény különlegességének számított, hogy a rajvezetőjük, s egyben osztályfőnökük Budai József arról mesélt a pajtásoknak, hogy évtizedekkel ezelőtt, a háborús időkben, milyen volt a karácsony. Hírek Posztóról A pásztói általános iskolákban ismét bőséggel zajlottak az események, mint az a tudósítók beszámolóiból kiderül. Tóth Gabriella, a Kun Béla iskolából az Arany Jánosra emlékező rendezvényekről ír, ahogyan olvashatjuk, az évforduló alkalmából az iskola minden tanulója beiratkozott a sulikönyvtárba, s az 590 tanuló közül több mint háromszázan részt vettek a vers- és prózamondóverseny első fordulóján. A csapatdöntőre februárban kerül sor. Mércsel Bernadett pedig egy könyvtári vetélkedőről számol be, amelyen hat őrs — valameny- nyien ötödikesek — mérte össze tudását, s végül a „Vadvirágoknak” sikerült meg. szerezniük az első helyet. Szintén kulturális hírről tudósította a rovatot Illés Gabriella, a Kodály Zoltán tiszteletére rendezett vetélkedőről írt, amelyen nagy küzdelem után a 8 a. bizonyult a legjobbnak, Zsiga Olga, Károlyi Edina, Tóth Gabriella és Illés Gabriella összeállításban. És végezetül még egy levélbe kukkantsunk bele. Simon Edina nem Pásztóról, hanem a salgótarjáni Budapesti úti Általános Iskolából küldte levelét, amelyben arról ír, hogy nemrégiben ellátogattak az öregek napközi otthonába, ©hol rövid műsorukat adták elő. majd szerény ajándékkal kedveskedtek az idősebbeknek. Nyertesek, fefadvóny A legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtői közül az alábbiaknak kedvezett a szerencse, könyvjutalmukat postán küldjük el: 1. Vallus Ádám Mátraszőlös, Felszabadulás út 98. 2. Kollár Krisztián Salgótarján, Kemerovo körűt 21. 3. Gulyás Szilvia Salgótarján, Ybl Miklós út 92. 4. Játék őrs, Somoskőújfalu, Általános Iskola. Beküldési határidő: január 20. Cím: „ÜTTÖROSAROK” NÖG- RÁD Szerkesztőség. Salgótarján, Palócz Imre tér 4. KÖZMONDÁS Az úttörőélet hírei Az ábra szótagjait rakjátok egymás mellé olyan sorrendben, hogy egy közmondást kapjatok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? Holnap, azaz szerdán ifielöj- képző Indul Salgótarjánban, az I. számú pártkörzetben. A mintegy százhúsz hetedikes és nyolcadikos pajtás önként jelentkezett a március 2-ig tartó, heti egy alkalommal megrendezendő képzésre. Oktatóik a Nógrádi Sándor Űt- törőház munkatársai és ifivezetői lesznek. * „A város testvére” címmel játékos úttörővetélkedőre kerül sor január 26-án, Salgótarjánban, az ifjúsági-művelődési házban. A több mint másfél száz résztvevő megye- székhelyünk testvérvárosainak történelméről, földrajzáról, zenei- és mozgalmi életének ismeretéről adhat számot a rendezvényen. Nyugalmunk érdekében, vizeink védelmében „A vizeinket nem a szüléinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. — Ezzel a gondolattal kezdődött a polgári védelemmel foglalkozó, a „Nyugalmunk érdekében” című tv-sorozat- nak a „Vizeink védelmében” című adása. A stúdióban megjelent vízügyi szakemberek azt fejtegették, hogy az „unokáinktól kölcsönkapott” vizeink ele- gendőek-e a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, minőségük megfelel-e a sokirányú igények kielégítésére. Azt is megvitatták, hogy a polgári védelem hogyan kapcsolódik a vízzel való felelősségteljes gazdálkodáshoz. ŐSI KÜZDELEM Közismert, hogy a víz a természeti környezet megkülönböztetett' jelentőségű alkotóeleme, amely mással nem helyettesíthető. Á víz az élet alapfeltétele, egyben nyersanyag, tápanyag, termék és környezeti tényező. Ma már viszont nem a természet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fejlesztési és üzemeltetési költségeket és mind bonyolultabb műszaki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiségben és minőségben előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küzdelmet folytat a vízzel. Egyrészt az éltető vízért, másrészt a vizek károkozása ellen. A XIX. században, az ármentesítési munkák megkezdése előtt az ország mai területének 25 százaléka árvízjárta, vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságú árvízvédelmi töltés szegélyezi és védi az ott élő lakosságot, vagyonát. Az ármentesítési munkában jelentős eredményeket értünk el. hiszen Magyarország ár- vízvédelmi rendszere világviszonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszázados tapasztalat birtokában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvízvédekezési feladatok fontossága napjainkban sem csökkent. mivel fokozódik a vízkárokkal szembeni érzékenység. Ezért a lakosság életbiztonsága a védett területen levő népgazdasági vagyon növekedése a védőművek biztonságának további fokozását indokolja. A vizeinket érő szennyeződések és ebből eredő károsodások, valamint a vízigények megnövekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények közötti egyensúly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek védelmét és tervszerű gazdálkodást velük. MENNYISÉGI VÉDELEM Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok közé. A felszíni és felszín alatti vízkészletei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégségesek a társadalmilag indokolt vízigények kielégítésére. A hozzáférhető vízkészlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészlet-gazdálkodásból eredő feladatok többirányúak. Elsődlegesen fejlesztésekkel indokolt a vízkészleteket a tározási lehetőségek ésszerű kihasználásával növelni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rendszerek kialakítására kell törekedni. Ilyen például a Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer is, a tiszalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgazdaságnak öntözővizet, Leninvárosnak és a Kábái Cukorgyárnak ipari vizet, Debrecennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az energiatermelési, az üdülési és sportolási lehetőségeinek biztosítása sem. Ma már azonban a fejlesztések mellett egyre inkább fokozódik a jelentősége a vízigények befolyásolásának (a víztakarékos üzemelési technológiák és öntözési módok kialakítására, a vízgazdálkodást figyelembe vevő telepf- téspolitikára stb.). A vízigények indokoltságának elbírálására és ellenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani. VÍZSZENNYEZÉS A felszíni és felszín alatti vizeket rendkívüli szennyezések is érik. Ilyen volt például a dunaújvárosi pakuraszennyezés, a szombathelyi vasútállomás hibás üzemanyag-tárolója következtében előállított, vagy a váci felszín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban komoly erőpróba elé állította a vízügyi szolgálatot. A szeny- nyezés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 ezer köbméter kapacitású déli vízbázis esett ki a termelésből, aini a vízmű kapacitásának 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedésként a gödi vízműtelepet gyorsított munkával üzembe kellett helyezni, vízkorlátozást kellett bevezetni, meg kellett kezdeni a városi vízmű összekötését a főváros vízellátását biztosító Szentendre szigeti vízbázissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kellett természetesen a szennyező góc pontos helyét is állapítani. A sokirányú vizsgálatok kiderítették, hogy a szennyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló telepe idézte elő. A vízszennyezés megszüntetésében közreműködő szervek között a Chinoin is jelentősi erőfeszítéseket tett. A hulladéktelepről a veszélyes anyagokat elszállították, amelyek pedig nem voltak szállíthatók, a helyszínen megsemmisítették, elégették és mintegy 50 ezer köbméter elszennyezett földet kicseréltek. A vízmű kútjainak minőségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamatosan ellenőrzik. A jelenlegi minőség miatt 1983. év végéig a kutak vizét az ipari üzemek technológiai vízigényének kielégítésére használják. A felmerült költségek tetemesek. A váci vízszennyezés elsőrendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell fordítani. POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK A MINŐSÉGÉRT A polgári védelemről szóló hatályos minisztertanácsi határozat rögzíti az ágazatok polgári védelmi feladatait. A vízgazdálkodás területén az Országos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkörében szervezi a megelőző rbv — radiológiai, biológiai és vegyi — védelmet, fele) a szennyeződésmentességért és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biztosításáért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminőség-védelem központi és területi rendszerére épülnek fel. A központi és a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai korJ szerű műszerellátottsággal felkészültek a radioaktív su- gáftóanyagok, az oíaj és olaj- származékok, a szintetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgálatára és mérésére. A méréseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban működő radio- hidrológiai szolgálat irányítja. A vízügyi igazgatóságokon szakszolgálati egységek, a tanácsi vállalatoknál (rendkívüli esetben) mérő- és ellenőrző állomások működnek. Az ágazat biztosítja rendkívüli körülmények között a lakosság, a mentés és mentesítési munkákban résztvevők vízellátását is. A rendkívüli körülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul.' Példa rá a nitrátos vizek miatti úgynevezett közegészségügyileg veszélyeztetett települések. Ellátásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a palackos és a tasakos vízellátás. Ez főleg a csecsemők érdeke, mivel a nitrátos víz rájuk nézve a legveszélyesebb. A szükségvízellátás kapcsán kísérletek folynak a víz tartósítására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosszabb időtartamra tudja a szükségvizet tárolni. MARAKODÁSOK, kisebb tolvajlások, szóbeli közlés útján terjedő becsületsértések, perpatvarok. Ügyek, melyek még nem tartoznak a bíróságra. elkövetőjük mégsem viheti el szárazon. Szabálysértések dr. Schink Annamária, a Salgótarjáni városi Tanács szabálysértési ügyintézőjének asztalán. A testes dossziékba lefűzött iratok az életvitel, magatartás rövidzárlatainak ezerféle variációját tárják fel. És igazolják külön-külön is: mennyire nem érdemes... * A jó negyvenes asszonyságot négy esztendeje sűrűn bír- s-oolják önkiszolgáló üzle- t ben bekövetkezett megingásai miatt. Csak italt lop. mégcsak nem is márkásat. Borral indult, most a Casino rumnál és a szilvapálinkánál tart. Ha elkapják, nem kapá- lódzik, szó nélkül fizet. Négy év alatt negyvenezer forintot... A többedik esetnél behívatták a tanácsra. — Kizárólag a barátnőm kedvéért teszem — védekezett a kérdőre vont asszony. — Mindig ő kér meg rá. Zsák a foltját megtalálja. Rövidesen a barátnőt is lefülelték. Szintén önkiszolgálóban, szintén oly formán, hogy éppen szeszes itallal kokettált — szorosan a polchoz simulva. Találják ki, kire hivatkozott. .. ! (A zömmel száz forint alatti eltulajdonításokat ó.tlag ezer forintnál nagyobb összegekkel torolják meg. A szabálysértési ügyek hetven százaiéTrillázik a szomszédasszony! ka mégis e kategóriába tartozik.) * A mama és kislánykái is ismert figurák. Bizonytalan eredetű holmikkal házalnak. Előbb a megyeszékhelyen, újabban a közeli községekben. Legutóbb Cereden csúszott el a banánhéjon a szorgal- maskodó család. Szoknyákkal, pulóverekkel csöngettek be minden házba. Szép sorjába, ahogy jött. Honnan tudhatták volna, hogy a körzeti rendőr is arra lakik? * Bérházban azután igazán tudni kell viselkedni. A falak vékonyak, a lakók nem túl elnézőek. A korosodó házaspár nem sokat vet efféle körülményekre: megissza a magáét, aztán hajrá! Ordibálnak egymásra, a másik fejéhez vágják, ami mozdítható. Rövid időn belül kétszer fizettek „kirívóan közösségellenes magatartásukért". S mi okozhat még szomszéd-perpatvarokat? Idézetek a feljelentésekből: hangosan húzzák le a vécét, kukorékol a kakasuk, sőt, trillázik a szomszédasszony! Na és az ebügyek. .. Négylábú barátunk nem trillázik, ellenben ugat. Liftezik is, s ha nem tudja visszatartani, ugye... Hát még, ha a szőrös kutyapaplant az erkélyen rázzák ki! * A becsületsértés már komoly dolog. Így vélte az is, aki ezt a feljelentést tette: — Az a senkiházi imigyen utálkozott rám: maga olyan, mint egy Moncsicsi! Behívatták a sértegetőt, hátha visszavonná becsmérlő kijelentését. Az azonban állhatatos maradt. — Hát nézzenek már rá, könyörgöm! — intett a Pa- naszkodóra, segítségül híván a tanácsiak jóízlését. — Talán nem olyan?! ERRE MONDJUK, ugyebár, akinek nem inge. ■. — szendi — KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS A vizek védelme nem váJ lasztható el a termelési folyat matoktól, az ágazati tévé-- kenységtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha minj denki felismeri, hogy hatékony környezetvédelem csak a társadalom aktív közreműködésével valósítható meg. Ä vízvédelem nem csupán a vízügyi dolgozók kizárólagos feladata, nem egy ágazat gondja és felelőssége. E munkában szükség van az ágazatok, a lakosság együttgondolkodására és tudatos, közös cselekvésre. Csak ily módon tudjuk a „kölcsönbe kapott” vizeinket unokáink számára megfelelő mennyiségben és minőségben megőrizni. ♦ Dr. Csevár Antal Országos Vízügyi Hivatal NÓGRAD - 1983. január 11-, kedd 5