Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
M Építési tanácsok Könnyen érthető ábrákkal, hasznos technológiai információkkal füzetben ismerteti a lakosság részére is gyártott, s a magánerős építkezéseknél felhasználható termékeit a KEMIKÁL Vállalat, A sokféle termék között a habarcskép- lékenyítő anyagoktól a fagyás- gátló folyadékon át a beton., adalékszerekig, a homlokzatfestékekig számos korszerű építőanyag megtalálható. Köztudott, hogy az építkezők közül egyre többen használják azokat az anyagokat, amelyek télen is biztosítják a külső és belső munkák végzését, a nyáron kezdett technológiai folyamatok folytatását. A téli építkezést szolgáló anyagok közt fontos szerep jut a Kalcldur NV—3 nevet viselő, a beton szilárdulását gyorsító és fagyásgátló folyadéknak. Segítségével az egynapos beton szilárdsága például csaknem eléri a végleges szilárdsági érték felét, s az sem elhanyagolható szempont, hogy még mínusz 10 fokos hidegben is elvégezhetők a betonozási munkák. Hasonlóan segíti téli időszakban az építkezést a Barra Frost fagyásgátló betonadalék, amely elsősorban a beton megkötését gyorsítja. Előnye, hogy portlandcementból készült betonokhoz, vasbetonokhoz, cementhabarcsokhoz, egyaránt felhasználható. A füzet a külszíni tennivalóknál télen is használható anyagok mellett belső munkákhoz szükséges habarcsokat, ragasztókat, üvegezőtapaszokat is ismertet, s közli azoknak a TÜZÉP-vállalatoknak a névsorát is, amelyek országszerte forgalmazzák a KEMIKÁL korszerű termékeit. Budapesten, a vállalat. Somogyi Béla utca 22. szám alatti mintaboltjában a vásárlásnál szak- tanácsadással is segítik az építkezőket. ha már szóba került az elmúlt év, örömmel újságolja: terveiket alaposan túlteljesítették. A kirendeltség szervezésében csaknem hétezer nógrádit utaztattak, üdültetíek, s a szocialista országokba irányuló, valamint a belföld: forgalom is egyaránt több mint húsz százalékkal emelkedett. Az évi egyszeri nyugati utazás lehetősége pedig pezsgőén hatott a tőkésországokba irányuló utakra. — Ugyancsak szívesen választották az üdülés színhelyéül a megye szövetkezeteinek dolgozói a bolgár tengerpartot, megnövekedett az érdeklődés a Német Demokratikus Köztársaság idegenforgalmi nevezetességei iránt, gyakran indult csoportunk néhány napra Becsbe — sorolja a kirendeltség vezetője. Említi a hagyományos nőnapi utazásokat, ennek keretében az elmúlt esztendőben öt csoport ünnepelt Moszkvában. Az idén március elején Lipcsébe és Prágába szeretnének programot szervezni. •— A belföldi utazások miként alakultak? — Az ország szinte valamennyi tájegységét felkeresték szervezésünkben, s az idén is gazdag lesz a választék szocialista brigádoknak, diákoknak egyaránt. Az utóbbiak kirándulási ajánlatát úgy állítottuk össze, hogy a tanulmányaikhoz kapcsolódva gyarapí thassák földrajzi és történelmi ismereteiket... A Cooptourist folytatja az üdültetést is, az elmúlt évben tizenhét vállalat dolgozói pihenéséről gondoskodtak, s az idén © szolgáltatásukat is igyekeznek majd bővíteni. — Nem mellékes, hogy milyen árakon kínálják útjaikat .. Hollókői trapperek Január első munkanapján kezdték meg a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz hollókői melléküzemágában a trapper farmerkosztümök összevarrását. A 3000 db farmert a Salgótarjáni Ruhagyár megbízásából varrják, amely szovjet exportra kerül. A hollókői varrónők egy hónap alatt szeretnék elvégezni a Szovjetunióba kerülő trapper kosztümök összevarrását. Felső képen: szalagszerű munkában zajlik a trapper farmerek varrása. Alsó képen: Kádár Lászlóné a méretre szabott anyagok ösz- szevarrását végzi. — A saját szervezésű programjaink árait, amennyiben tőlünk függ, igyekszünk a múlt esztendeihez tartani, ezt elsősorban a belföldi utazásokra értem. A központunk által a külföldi és belföldi programfüzetekben meghirdetett utak ár? is csak minimálisan emelkedik, ezek is elsősorban partnereink szolgáltatásainak áremelkedéséből adódónak — mondja dr. Szittner Andrásné. Válogatni lehet: Ogyesszában tizenkét éjszaka kempingben 1200 forint, indiai—thaiföldi utazás negyvenkilenceaer forint. S ami a szakmai progra- I mókát illeti? Mezőgazdasági I kiállítás, bécsi, grázi vásár, klagenfurti erdészeti kiállí- ! tás, jubtenyésztési program Bulgáriában. Tanulmányozhatják a szakemberek a szarvasmarha-tenyésztést Dániában, a sertéstenyésztést, Finnországban, a balkáni országok gyümölcstermesztését. .. M. Sz. Gy. • ’iiaawawaiwawMWi»' :wj-fam”tasvrr*wa3Bsvm Amikor az egyszeri falusi bírót megválasztották — valamelyik komája hízelkedve azt mondta neki: „Na te aztán elkaptad a malac farkát”. Az új biró fanyar szellemességgel válaszolt: — „Megfogni megfogtam, csak aztán el is tudjam engedni”. Az efféle történetekben mindig van bizonyos racionális mag. A szellemes riposzt nyilvánvaló tanulsága az, hogy helyzetünket mindig reálisan kell értékelni. nem szabad a húrokat túlfeszíteni. Az élet gyakran megköveteli hogy esetleg éppen akkor engedjük, amikor legjobban meg vagyunk győződve vélt, vagy valós igazunkról. A mindennapok gyakorlatában nemcsak nagy, generális elvi kérdésekkel találkozunk. Nem mindig a lét vagy nem lét, a béke vagy háború, a becsület, vagy becstelenség a tét, amelyekben tudvalévőén csak igen vagy nem lehet a válasz. Az apró gyakorlati kérdésekben — mondhatni az embertársainkkal való békés egymás mellett élésünk hétköznapjai során egyre-ntásra szembe kell néznünk olyan problémákkal, amelyek nem életbevágóan ugyan, de azért jelentősen ’oefolvásolhat- jak sorsunk alakulását. Van-e jövője az értékelemzésnek? Beszélgetés dr. Scholcz Rezsővel, az értékelemzési tanács elnökhelyettesével Több évvel ezelőtt egyik nagyvállalatunk értékelemzési tapasztalatcserére hívott meg. Az előadók derűlátóan arról számoltak be, hogy a gyártmánytervezésben széles körben támaszkodnak az értékelemzés módszerére és a viszonylag szerény ráfordítások várhatóan nagy eredményt hoznak. A hatvanas években —, de különösen az 1973—74-es nyersanyagár-robbanást követően — világszerte előtérbe került annak a vizsgálata, hogy a termékfunkciók megőrzése, illetve bővítése miként oldható meg kevesebb anyag-energia és munkaráfordítással, azaz, hogyan közelíthető meg egy termék, tevékenység műszald- gazdasági optimuma. E vizsgálat a szakirodalomba érték- elemziés címszóval került be. Az értékelemzés módszere a tőkésországokban — különösen a nyersanyagokban szegény államokban — futótűzként terjedt el. Hazánkban az értékelemzési módszert központilag „importáltuk” és az OMFB és a szakminisztériumok a hetvenes évek elejétől ajánlották a vállalatoknak. Ügy tűnt, hogy a vállalatok gazdálkodásában e módszer hamarosan gyökeret ver. Ezt erősíteni látszott, hogy a tapasztalatcseréken különböző sikerbeszámolók hangzottak el. — Mi történt e módszerrel az elmúlt 10 év során? Erre kerestem választ az érték- elemzés koordinációját irányító dr. Scholcz Rezsőnél, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjénél, aki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöksége mellett működő értékelemzési tanács elnökhelyettese. — Az értékelemziési módszer alkalmazására hazánkban is számos eredményes példát lehet említeni. Például a Taurus Gumiipari Vállalat minimális ráfordítással 40 millió forintot spórolt azzal, hogy a termékek funkcióját megvizsgálta, s a gyártási folyamatban felkutatta a megtakarítás lehetőségeit. Ennek ellenére a módszer inkább csak az értekezleteken, a tanácskozásokon vált divatossá, gyakorlati elterjedése lassúbb a vártnál, a szükségesnél — mondta a Pénzügyminisztérium értékelemzési „főnöke’'. — Mi az oka a szavak, a lehetőségek és a tettek közötti jelentős különbségnek? — Erre csak saját véleményemmel válaszolhatok. Testületi álláspontot nem tudok képviselni — mondotta Scholcz Rezső. — Ez pedig nem teljes és talán vitatható is. Az értékelemzés elterjedésének korlátja, hogy a vállalatainknál a mai nehéz gazdasági feltételek ellenére sem alakult ki olyan kényszer, amely rászorítaná a vezetőket az elemzésre. Arra, hogy a -termékeket, a gyártástechnológiát, a szervezést vizsgálat alá vessék, ennek alapján módosítanák. A kényszer hiánya azonban szorosan összefügg azzal is, hogy a vállalatok vezetői jobbára elégedettek az elért eredménnyel, a különböző anyag- és energiafelhasználási mutatókkal, sőt a termékminőséggel is. Ezt támasztja alá, hogy általában nem ütköznek lényeges gazdasági nehézségeket okozó érr tőkésítési nehézségekbe, s ha igen, akkor azt igyekeznek vállalaton kívül álló objektív okokkal magyarázni, a közgazdasági szabályozásokra hivatkozni, s nem érdekeltek kellőképpen a várható megtakarításban sem. Az értékelemzés vállalati módszer és bármilyen aktív is legyen az értékelemzési tanács, mindaddig nincs remény a széles körű gyakorlati alkalmazásra, amíg ahhoz nem fűződnek vállalati létérdekek. (A termékszerkezet' alakulására vonatkozó vizsgálatok bizonyítják, hogy a hazai gyártmányszerkezetben az új termékek száma minimális, a gyártmány életkora pedig igen magas.) — A módszer terjedésének útjában áll az is, hogy kevés a vállalatoknál a szakképzett értékelemző. A személyi és szervezeti feltételek megteremtése nélkül aligha várható az értékelemzés gyors elterjedése. — Sok vállalat a módszer alkalmazását „csodafegyvernek” tekinti és attól azonnal óriási, látványos 'eredményt vár. Pedig az értékelemzés csak akkor adja a többleteredményt. ha az a vállalati gazdálkodás szemléleti rendszerébe beépül, s, ha az a gyártás minden szakaszában megjelenik. A részleges és Az idén nagy vállalkozásba fognak Pásztó határában. A közeli sertésteleptől megtoldják a földgázvezetéket, mely így eléri a nagyközséget, s a helyi fogyasztók igényeit is kielégítheti. A munkát többütemben kívánják elvégezni, ezen belül az elsőre, mintegy tizenhárommillió forintot fordítanának. Finnek felhasználásával az Üvegioari Művek Szerszám- és Készülékgyám. illetve a Kézműipari Vállalat nem következetes alkalmazás hamar csalódást okozhat, — Mi a kiút ebből a stagnáló állapotból? Az értékelemzést tanács munkája nyomán központilag vezérelhető lesz-e az értékelemzés gyorsabb elterjesztése? — A kiút olyan gazdasági közeg kialakítása, amelyben a piaci kényszer, a vezetők érdekeltsége fokozottabban szorítja a vállalatokat a módszer alkalmazására. Ennek elősegítésén fáradozik a testület. — A szeles körű alkalmazás egyik akadályozó tényezője a személyi és a vállalati érdekeltség nem kielégítő szabályozottsága. A vállalatok többsége nem él még a jelenlegi szabályozás adta lehetőséggel sem. Némely vezető nem vállalja azt sem, hogy az értékelemző csoport tagjait, akik többleteredményt hozó javaslatokat dolgoznak ki, az átlagtól eltérően nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesítse. Ehelyett a főhatóságoktól várnak utasítás- jellegű pénzügyi szabályozást. Az értékelemzés bevezetése és alkalmazása a vállalatoknál az önkéntesség, és önfinanszírozás elvének betartásával és nem hatósági utasításra történik. Az elmúlt évtizedben több vállalat gazdálkodási módszer született, vált a szakirodalom hevesen vitatott, vagy támogatott témájává, s végül elhalt a vállalati gyakorlat konzer- vatizmusa miatt. Nem kell külön bizonygatni, hogy még ma sem kerül nehéz helyzetbe az a vállalat, amelyik a vélt, vagy tényleges központi „elvárásoknak” megfelelően tevékenykedik és tartózkodik a kockázatok vállalásától, ilyen körülmények között az értékei cm zés módszerének nincs nagy jövője, s az értékslem- zési tanács munkája is csak akkor lehet értelmes és, hasznos, ha a vállalatok saját érdekükből követik- e módszert. Wiese! Iván helyi telepe térségében érkezne meg a gáz, s legelőször az érintett két üzem rendelkezésére állna. További cél, hogy a telenülés centrumáig „nyújtózkodjék” a vezeték, s újabb intézményeket, lakásokat láthasson el energiával. Ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak alaofeltétel az anyagellátás, melyben nem a legrózsásab- hak a kilátások. Egyelőre ugyanis nem kapható a szükséges műanyag cső. Cél a centrum Vezetéklopás Mindig van egy határ Természetes például, hogy az egy munkahelyen, műhelyben, irodában dolgozók az évek múlásával normális — emberi, baráti, munkatársi kapcsclatokat alakítanak ki magúig között. Ehhez az is hozzátartozik, hogy esetenként vitatkoznak, bírálják egymást, vagy éppen civód- nak. Amíg mindez nem megy túl a szokványos határokon nincs is semmi baj. De ahol nem tudják hol a határ, mikor kell a vitát abbahagyni, ott egykettőre pokollá válhat az élet. A szóváltásokból, veszekedés, harag, furkálódás, bizalmatlanság származhat. Megbomlik az egység. Minden átcsap a másik végletbe; a volt barátok kérlelhetetlen ellenségekké válhatnak, korábbi ellenfelek viszont egyszeriben szövetséget kötnek a közösen utált harmadik megfúrására. A hízelkedés, a kritikátlanság légköre szintén megront- hatja egy kollektíva életét. A „te sem bánts, és nem bántalak” elve — ha egyáltalán annak nevezhető — gyakorlata végül könnyen az ellenőrzés, a fegyelem lazulásához vezethet és nemegyszer a bíróságon végződik. Hány — egyébként jórava- ló, tehetséges, megbízható vezetőt tönkretett már a hajbókolás, egyes beosztottjainak időben fel nem ismert túlzott „szolgálatkészsége”. Abban semmi kivetni való nincs még, ha a főnök asztalára is virág kerül születése napján. Talán még az sem végzetes hiba, ha a túlterhelt vezető közvetlen beosztottja segítségét kéri valamilyen apróbb- cseprőbb magánügye elintézéséhez. Kevés olyan vezető akad. aki még soha sem használta magáncélra a szolgálati gépkocsit. Kialakulhat azonban a dolgok, a hibái: olyan láncolata, amikor az apró kis szívességek elfogadása, a kis szabálytalanságok folyamatos elkövetése és eltűrése következtében az ilyen vezetők fokról-fokra elvesztik tekintélyüket, korrumpálód: k. Nagyon sokan a szórakozás, a vidámság, az italozás tekintetében lépik túl a józan ész parancsolta határokat, pedig ha valahol, úgy itt igazán fontos megállni tudni. Hány tehetség, egzisztencia, szerelem, házasság ment már tönkre az alkoholfogyasztás, az élvezetek, a szórakozás mértéktelen hajhászása miatt. Az embernek mindig tudnia kell, hol a határ. Többek között éppen az teszi emberré, hogy uralkodni tud vágyain és ösztönein. Lehet, hogy ez prédikációnak hat —, de az élet tényei, a rendőrség, bíróság, a válóperek tapasztalatai sajnos túlságosán is sok bizonyítékot szolgáltatnak annak alátámasztására hogy a fegyelmezetlenség, akaratgyengeség a túlzásba vitt költekezés, az élveztek halmozása többnyire rosszul végződik. Lám.. . mi minden kikerekedhet egyetlen mondatból. Nincs az életnek olyan területe, ahol ne lenne szükség fegyelemre, önmérsékletre, arra, hogy mindig tudjuk hol kell határt szabnunk tetteinknek. Vasvári Ferenc fI NÓGRÁD - 19C3. január 11., kedd Szóvjeftrafótól Thaiföldig Szakmai programok, UdUlések, kirándulások a Cooptourisffal A programfüzetet lapozgatjuk. A képeken az Akropo- iisz, az isztambuli bazár, a brüsszeli királyi palota, a le- ningrádi Nyevszkij sugárút, s a többi érdekes látnivaló. Csupa' izgalmas ajánlat, amit a Cooptourist szövetkezeti utazási iroda kínál. Utasai az idén huszonhét országba indulhatnak, s hogy ki melyiket választja úticélul, azt minden bizonnyal a pénztárcája szabja meg. — Milyen érdekességet kínálnak 1983-ra? — érdeklődtünk dr. Szittner Andrásnétól, az utazási iroda megyei kirendeltségének vezetőjétől. — Változatlanul gazdag a programunk. Valószínű, hogy az idei sláger az autós út lesz, amelynek végcélja a Fekete-tenger partja, Szocsi, de szervezünk hasonló akciót Le- ningrádba, Moszkvába, Ung- várra is. Tavaly sokan jelentkeztek a Szovjetunióba szervezett programjainkra, mert színvonalas az elhelyezés, az étkezés, rengeteg az érdekes látnivaló — válaszol, majd,
