Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
A jókora edényben csak a tészta súlya 90 kilő. Kerék ide, vagy oda, mozgatásához nem kis erőre van szükség Műszakonként csaknem hétezer kilónyi tésztát kell e mérlegre, majd onnan a kúpos gömbölyítöbe rakni Oravecz Vilmosnak Húszévesen láttam először közelről amolyan Igazi falusi házi kemencét, szertartásosan fölfűtve, s a belőle származó legkülönfélébb ízű és formájú termékeket, a lángost, kenyeret. kalácsot, vakarót. A házi kenyér — ha emlékezetem nem csal — hetekig ízletes maradt, mindenfele bűvészkedés nélkül, egészen egyszerűen a kamrában tárolva. Megszegése a családfő feladata volt, a kenyér héját az idősebbek tejbe, vagy teába áztatták és igazán szerencsés volt az a malac, amelynek a saját sütésű házikenyérből jutott... Meózás magáDszorsalomból Itt a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat kettes számú üzemében a szertartást technológiának nevezik, a tészta finomságát tapintó asszonykezeket intenzív dagasztógépek helyettesítik. Eredményeként a több órás, verejtékes munka másfél-két perces műveletté szelídül. Eggyé a sok közül, amelyekben meghatározóak a precíz receptek, a mérlegek, a gépek. De nehogy azt higgye bárki, már nincs is szüksés» emberekre. — Egy-egy éjszakai műszakban tizennégyen dolgoznak — mondja Bozó János üzemvezető. — Kellenek is ennyien, hiszen 80—90 mázsa kenyér készül el reggelig. Most azonban még éppen éjjel két óra, s a monoton zúgásban a hajnal meglehetősen távolinak tűnik. Lóczi Zoltánnak ez szemmel láthatóan nem okoz gondot; Igaz megszokhatta. — Két éve dolgozom itt, azóta állandó éjszakás vagyok. Mit lehet szeretni ezen a munkán a dagasztógép mellett? Nem csodálatos, ahogy az élettelen masszából ropogós piros kenyér lesz? — azzal elgalonpozik a csarnok másik végére, hogy megnézze valóban pirosra sültek-e az általa dagasztott kenyerek. A kíváncsiságnak vajmi kevés helye Van a technológiában, az emberben viszont annál több, s így a fiatal pék eme tevékenysége felfogható a minőségellenőrzés egyik állomásaként >s. Megetetik, amit gyártottak Oravecz Vilmos jelenleg kézi feladó, de mindenhez ért. Na kell, még a csoportvezetőket is váltja, hisz már tízéves gyakorlat áll mögötte, s hogy ez milyen nagy szó a sütőiparban. annak a munkaügyisek a megmondhatói. — Egy-egy műszakban háromezer darab két kiló huszonöt dekás tésztáért kell lehajolni a kocsiba, le kell mérni, hogy pontosan annyi legyen és be kell rakni a kúpos gömbölyítőbe. Így elmondva meglehetősen egyszerűnek tűnik, de próbáljon meg valaki nyolc óra alatt háromezerszer lehajolni és kiegyenesedni, csak úgy üres kézzel... A burgonyás kenyeret már régen megkedvelték a vásárlók. Ezt formázzák Malovecz Lajos és felesége, — Huszonhárom éve dolgozunk együtt — mondja az asz- szony miközben ujjal alatt vekniformájúvá válik a tészta. Ö is háromezer darabot tesz műszakonként a szakajtókba. — Milyen érzés a maga által készült kenyérből venni? — Kevés olyan munkahely van, ahol & dolgozók elmondhatják, hogy meg is ehetik, amit gyártottak. Mi — ha így nézzük — szerencsések vagyunk. És többnyire sikerül jó kenyeret sütnünk. Konténer, kontra műanyag láda A kemence szalagjára most éppen vázsonyi kenyerek kerülnek. Ez az egyik legújabb terméke az üzemnek. Perceken belül valóban az lesz. Mihelyt kisül... — A kenyér 320 fokos melegben sül a legjobban — magyarázza az üzemvezető. — Persze a végén már nincs ilyen meleg. Mi viszont az elején állunk és így jut bőven & hőségből. A kinti mínuszok ellenére is lehet vagy negyven fok meleg. A kemence túloldalán a szó szoros értelmében kesztyűs kézzel bánik a kenyérrel Bodor Tiborné elszedő, ö a legújabb munkaerők közé tartozik, alig több, mint egy éve dolgozik itt. — Általában vető vagyok, a kemence túlsó végén, de most ide irányítottak. Nekem mindegy, szeretem amit csinálok, bár a kenyeret igazgatni, formázni, a tetejét késsel szépen bevágni mindig izgalmasabb. Az már olyan, mint az alkotás.« Eodomé korábban a vendég1 átónál dolgozott. Az italboltok zaját, füstös nehéz levegőjét cserélte fel a lassan sülő kenyér illatává'., a halkan surranó konténerek neszével. Hradszky István művezető á készáruraktárban irányítja a. munkát. A ropogósra sült veknik egy része színes műanyag ládákba kerül, a többi konténerekbe. — Akik ilyenhez jutnak, azok járnak jól, mondja a művezető. — A konténerekben nem nyomódik meg a kenyér, jobban hűl, szellőzik, nem beszélve arról, mennyivel köny- nyebb mozgatni is, mint a ládákat emelgetni. És ötkor az első vevő Hegyed négy múlt. Most érkezik az első kenyérszállí- tó kocsi Szécsényből. A fiatal gépkocsivezető, Kanyó Boldizsár frissen pattan ki a fülkéből, mintha reggel nyolc óra *jj lenne. — Tiszta jég az út — mentegetőzik, miután felrótták neki a tízperces késést. — Alig negyvennel tudtam jönni. A Robur teherkocsi gyomrából kereken száz láda kígyózik elő, hogy helyére 20 mázsa kenyér kerüljön. Negyed óra múlva már indulhatunk is. — Én is pék vagyok — mondja a volánnál ülő Kanyó Boldizsár. — Csak most építik át a szécsényi sütőüzemet, ahol eddig dolgoztam, Salgótarjánban meg nem kifizetődő bejárni a 'gyárba. Ha túlórázni is akarok, napi tizenhat órám is elmegy az utazgatással együtt. A frissen sült kenyér illatával a hátunk mögött utazunk a jégtől csillogó úton, az éjszaka sötétjébe. — A következő fordulónál már világos iesz... A szakboltban már ‘most világos van. Veres András örömmel üdvözli a szállítmányt. .1 — Én nem boltos vagyok — világosít föl. Boldizsárnak a váltótársa, csak bejöttem segíteni. A pulton szól a Sokol zsebrádió, most mondják az ötórás híreket, ©yorsan fogynak a ládák a kocsiról. A polcokon szépen sorákoznak a lassan hűlő kenyerek, várva a hat órás nyitást. Az első kenyér azonban rögvest elkel. Egy alkalmi segítőtárs — volános autóbuszvezető — máris vevőként jelentkezik két kenyérre. Pénz a kasszába, kenyerek a selyefnpapírba. Tán két órája jöhettek ki a kemencéből... — Jól is esik fogni ebben a hidegben — mondja a buszos magahoz ölelve a mindennapit. Szöveg: Zilahy Tamás Kép: Gyurkó Péter A gépesítés ellenére lg sok még a fizikai munka. Malovees Lajosné egyszerre 160 kenyeret tol a kemence szalagjához. Huszonhárom éve dolgozik férjével együtt az üzemben Egy-egy éjszakai műszakban 80—90 mázsa kenyér kerül a kemencékbe, amelyek melleit meg télen is negyven fok vau Ez már csaknem alkotás Konténeres kenyérszállítás Bodor Tiborné viszont a legújabb dolgozók egyike. A kemence mindkét végén feltalálja magút, igaz ebben sokat segítenek inunkatársai, Ezért is érzi jól magát új munkahelyén .liESfll É s § már az első vásárié ÉJJELI SÜTÉS
