Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

Bajnokjelöltverés Csepel, 200 néző, ▼: Csillag. STC: László (Rédely, 46. perc) — Babcsán, Bogdán, Mákos (Kovács I., 46. p.), Kalmár, Balga, Varga (Földi, 46. p.), Berindán (Zsidó, 46. p.), Da- nyi, Kovács III., (Garai, 50. p.), Szedlák. Edző: Borbély András. Csepel; Kovács — Kincses, Kőhalmi, Godán (Elekes, 46. p.), Gálhidi, Kele­men (Vincze, 46. p.), Mészöly Varga, 46. p.), Lazsányi (Fisch- li, 46. p.), Tulipán, Dékány, Budavári. Edző: Keszthelyi Mihály. ! Már az első percben szög­lethez jutottak a vendégek, ;amelyet Kovács III. ívelt be balról, majd Bogdán fölé lőtt. jA 4. percben Mákos—Szedlák f—Kovács III. akció helyett a Renter mögé került a labda, pedig ez volt az első igazi helyzet. Feljött a Csepel, de ÍBogdán vezényletével min­dent tisztázott a tarjáni véde­lem. A 11. percben Lazsányi i— Dékány akció végén szöglet­be tisztáztak a védők. Ezután sokáig meddő mezőnyjáték, Sok pontatlan . átadás jelle- ímezte a játékot. Gyengélke­dett és' kapkodott a Csepel is. ÍÁ 25. percben Budavári elől Varga mentett bravúrosan, a jfnásik oldalon Godán szerel­té Kovács III-at. A 28. percben Mészöly—Tulipán akció végén a kapu mellé került a labda. Állta a sarat az STC, egyálta­I án nem tűnt alárendelt el- enfélnek. Sőt, a 32. percben j) vezetést is megszerezték a vendégek. Egy ártatlan helyzetben Berindánt lerántot­ták a 16-oson belül, s a meg­ítélt büntetőt Varga a bal al­só sarokba lőtte. X—0. Két percre rá újabb gólt ért el STC—Csepel 3—0 (2—0) az STC. Danyi labdáját Ko­vács III. éles szögből a kifutó kapus mellett a jobb alsó sa­rokba lőtte. 2—0. Szünet után, mindjárt az első percekben két veszélyes lövést is kellett hárítania a cserekapus Rédelynek. Az 53. percben Zsidó adott jó labdát Danyinak, a jobbszélső re­mekül adott középre és a pontosan érkező Földi ballal a jobb alsó sarokba talált. 3—0. Az 55. percben Kalmárt 11-es gyanúsan szerelték, de a játékvezető továbbot intett. A másik oldalon Gálhidi sza­badrúgását öklözte ki Rédely, majd néhány perc múlva is­mét a balhátvéd pontrúgását' követően Kincses magasan a kapu fölé lőtt. A csepeliek erejéből csak egy-két sza­bálytalanságra tellett és a 68. percben Kincses távoli mel­lélövése jelentett eseményt. A hátralevő percekben is a tar- jániak támadtak veszélyeseb­ben. Garai, majd Zsidó ha­gyott ki helyzetet. Később Ko­vács kapus 35 méterre kifut­va, lábbal tisztázott egy akci­ót. A 85. percben Földi 20 mé­teres kapuralövése volt az utolsó esemény. A salakos edzőpályán le­játszott előkészületi mérkő­zés a helyenkénti sárfoltok el­lenére jól szolgálta a célját. Igaz, elsősorban a vendégek­nek adott önbizalmat, hogy az NB I. listavezetőjét ott­honában biztosan le tudták győzni. Az első fél óra még egyenlő ellenfelek küzdelmét hozta, inkább a csepeliek tá­madtak többet, de eredményte’ lenül. Kapuralövésre alig vállalkoztak, a beíveléseket pedig Bogdánék rendre hárí­Klubértékelés Kiemelkedő sporteredmények' Szombaton délelőtt klub- közgyűlés keretében értékel­ték munkájukat a salgótarjá­ni MHSZ ötvözetgyár model­lezőklub tagjai. Márton Jó­zsef elnök megnyitója után Páuozdi Mihály klubtitkár el­sőként az MHSZ fennállásá­nak "5. évfordulójáról emlé­kezett meg. Értékelése alap­ján megállapítható, hogy mind a körrepülők, mind a hajómodellezők kiemelkedő eredményeket értek el. Me­gyei és országos versenyeken számtalan csapat és egyéni el­ső, vagy dobogós helyezést vívtak ki, s átlagosan is az ország legjobb klubjai közé sorolják őket eredményeik alapján. A beszámoló és az azt kö­vető vita kritikusan értékelte a munkát. Elsősorban a tár­gyi, anyagi feltételek megol­datlansága okoz gondot, s részben ennek következménye, hogy nem elég az utánpótlás. Végezetül a klub tagjai közül Bácskái László 30 éves klub­tagsága, Tokaji Tamás, ver­senyeredményei és Salamon József aktív társadalmi mun­kája elismeréseként pénzju­talmat, Kádár Mihály pedig tárgyjutalmat kapott. tották. Később az STC felis­merte a lehetőséget, hogy itt van keresnivalója és helyze­teit egyre veszélyesebben for­málta a hazaiak kapuja előtt. Végül is megérdemelten ke­rekedtek felül a teljesen idény előtti formát mutató Csepel­lel szemben, amelyen a les­taktika éppúgy nem segített, mint a maroknyi szurkolótá­bor biztatása. Jók: Babcsán, Bogdán, Má­kos, Balga, Zsidó, ill: Kincses, Gálhidi, Tulipán. Várkonyi Ferenc Walter Röhrl harmadszor győzött Ami az utolsó napi küzdelmek megkezdése előtt már valószínű volt, bekövetkezett: a tekinté­lyes előnnyel rendelkező nyugat­német Walter Röhrl biztos győ­zelmet aratott az 51. alkalommal megrendezett Monte-Carlo Rally-n, s ezzel 1000. és 1982. után immár harmadik alkalommal lett első a nagyszabású vetélkedésen. Röhrl akinek navigátora Christian Ge- istdorfer volt — 320 lóerős, 960 kiló súlyú Lancia gépkocsival küzdötte végig a 4269 km-es távot. A gyorsasági szakaszok összesí­tésében meglehetősen nagy előny- nyel, 6:50 perccel előzte meg leg­nagyobb riválisát, a. íjnn Alent, aki szintén Lanciával autózott. A műszaki adatait tekintve szenzá­ciósnak tartott Audi Quattro leg­jobb képviselője, a svéd Blom- qvist csak a harmadik helyet tud ta megszerezni A hatalmas termetű. 190 cm magasra nőtt, 35 éves regensbur- gi autóversenyző a most elért si­kereivel nem csak saját győzel­mei számát gyarapította, hanem a monte-carlói rallyversenyelt történetében eddig Is Igen ered ményesen szerepelt Lancia Jó nirét is tovább öregbítette. A hetvenes években már az öt al kálómmal győztes márka — 1972, 1975, 1976, és 1977, az olasz Muna- ri elsőségét hozta, majd 1979-ben a francia Darniche bizonyult a legjobbnak Lancia kocsijával — Röhrl révén 11 év alatt immár a nyolcadik alkalommal aratott nagy sikert első helyével. TEREMFOCI Bemuta*l<ozncs!í a dön.észlvevői (2.) Házi döntő az V—VI. he­lyért : Síküveg-KISZ—Síküveg­gyár „A” csoport 3. Síküveg-KISZ 74-3 17-13 12 Az együttes ismertebb játé­kosai: Zsédely, Bulyovszki és Ungvári. A csapat két vere­séggel rajtolt, majd jó hajrá­val biztosította a csoportbeli harmadik helyezését. Legjobb teljesítményüket az Öblösüveg­gyár (3—0) és az Ingatlan (3—1) ellen nyújtották. „B” csoport 3. Síküveggyár 74-3 32-24 12 Szinte lekopírozták helyosz­tóbeli ellenfelük teljesítmé­nyét. Az elején két vereség, s aztán sorozatban nyerték mérkőzéseiket. A csapat hú­zóembere az NB I-et is meg­járt Angyal Csaba volt, rajta kívül Váradi, Verbovszki, Ka­sza, Lőrincz, Szép és Csőri Csaba „ismertebb” játéko­sok. Részesei voltak annak a találkozónak, amelynek az eddig lejátszott 56 mérkőzés közül a legnagyobb közönség- sikere volt. A SZÜV ellen 7—6 arányban vesztettek ugyan, de a találkozó befeje­zése. után percekig szűnni nem akaró vastapsból nekik is ki­jutott: bátor támadó játékuk­kal meg is érdemelték. VII—VIÍI. helyért: Öblös- üveggyár—VSZV -KISZ „A” csoport 4. öblösüveggyár 74-3 16-13 12 Az együttes tavaly kissé meggyengült, Takács és a két Horváth átigazolásával vesz­tett ütőképességéből a gárda, ami meglátszott idei teljesít­ményükön is. Ráadásul sérü­lések tizedelték a csapatot, így is a Főiskola és a NOTÉV legyőzésével a csoport első és második helyezett csapatá­nak „skalpját” tűzhették övük­re. Az együttes húzóemberei: Sándor Zoltán, Pindroch és Pálmai. „B” csoport 4. VSZV-KISZ 7313 21-22 11 A VSZV-KISZ már a ko­rábbi években is csak haj­szállal maradt le a téli terem­tornáról. Idén aztán sikerült regi vágyuk. A nyári bajnok­ságból csoportmásodikként ke­rültek a 16-os döntőbe, s itt újoncként mindjárt 50 száza­lékos teljesítménnyel rukkol­tak ki. Az együttes eredmé­nyességét a kézilabdán Pádár és Drevenka, valamint An­gyal Zoltán teljesítménye ha­tározza meg. IX—X. helyért: IKV-Távíúíés—Bányagép­gyár „A” csoport 5. IKV-Távfűtés 7 3 - 4 24-19 9 „B” csoport 5. Bányagépgyár 7 3 - 4 17-24 9 Mindkét együttes váltakozó teljesítményt nyújtott. Az In­gatlanban kellemes meglepe­tés volt Kakukk Zoltán gól­erős játéka, a Bányagépgyár pedig megérezte kapusának, Szegedi Attilának kiválását, aki a tavalyi teremtornán a legjobb kapus címet nyerte el. XI—XII. helyért: AFIT— MHSZ-KIEG. „A” csoport 6. AFIT „B” csoport 7. SKU-KISZ 7124 15-28 6 Az MT Petőfi az SKSE- öregíiúk visszalépésével beug­ró csapatként vett részt a teremtorna 16-os döntőjében. Bár az erősebb csoportban szerepelt. játékosállományát tekintve többet vártunk a csapattól. Ismertebb játéko­sai: Surényi, Bodor, Fekete Gyula, Gombos, Szűcs László. Az SKÜ-KISZ azzal büsz­kélkedhet, hogy a csoport- győztes Szénbányák csapatától egyedül neki sikerült ponto­kat elvenni. Döntetlen után 7 m-es rúgásokkal győzték le Rénásékat. A csapat ismertebb játékosai: Szikora György, Hegedűs Csaba, és Jakas At­tila. XV—XVI. helyért: Szolgál­tatóipar—Volán-KISZ „A” csoport 8. Szolgáltatóipar 7 - - 7 4-36 ­„B” csoport 8. Volán-KISZ 73-4 13-17 9 „B” csoport 6. MHSZ-KIEG. 7214 20-31 8 Talán a teremtorna eddigj mérkőzéseinek legnagyobb csa­lódását az AFIT szereplése szol­gáltatta. Ebben a csapatban sokkal több van a látottaknál. Az MHSZ-KIEG újoncként azt nyújtotta, ami elvárható volt tőle. Ám el kell mondani, hogy, ha egyes játékosai meg­felelő sportszerűséggel készül­tek volna a mérkőzésekre, még jobb eredményeket is ér­hettek volna el. XIII—XIV helyért: MT Pe­tőfi—SKÜ-KISZ „A” csoport 7. MT Petőfi 73-4 16-20 9 7-16 14-36 t Teremtornaújoncok sze­rény képességekkel, ráadásul teljesítményük javulásában mindkét csapatot sérülések sorozata akadályozta. A fent említett csapatok te­hát február 5-én és 6-án dön­tik el az 1982—83. évi városi kispályás bajnokság végső sorrendjét. A program a kö­vetkező: február 5-én (szom- bat): 14.30 Szolgáltatóipar— Volán-KISZ, 15.25 MT Petőfi -SKÜ-KISZ, 16.20 ÁFÉSZ— Válogatott élsportolók (bemu­tató mérkőzés), 17.15 AFIT— MHSZ-KIEG., 18.10 IKV-Táv- fűtés—Bányagépgyár. Február 6-án (vasárnap): 14.30 Öblös- üveggyár—VSZV-KISZ, 15.25 Síküveg-KISZ—Síküveggyár. 16.20 ÁFÉSZ—DVTK (bemuta­tó mérkőzés), 17.15 NOTÉV— SZÜV, 18.10 Főiskola—Szénbá­nyák. P. L. Borg a mozgássérültekért A visszavonulási szándékát bejelentett ötszörös wimbledo­ni teniszbajnok svéd Björn Borg február 14-én az Egye­sült Államokban lép pályára. A Missouri állambeli Kansas Cityben a skandináv csillag azzal az amerikai RoscoeTan- nerrel méri össze tudását, egy bemutató mérkőzésen, aki­vel az 1979-es wimbledoni fi­nálét vívta, s akit akkor legyő­zött drámai csatában. A bemutató jellegű találko­zót szervező cég elnöke el­mondta, hogy Borg egyetlen kikötése a találkozóval kapcso­latban az volt, hogy a teljes bevételt mozgásgátolt gyerme­kek otthona céljaira fordítsák. A mérkőzés előtt egyébként világhírű versenyzők által „el­koptatott” teniszütőket árve­reznek el s az ebből származó összegeket is a mozgásgátolta­kért ajánlják fel. 3 © g s u I i Budapesten a városligeti műjégpályán csaknem 600 gyerek jár rendszeresen a jég, uliba. Jakabházi László vezetésével hetente háromszor edzésen vesznek részt a gyerekek. Egy kis pihenő Harmadfélezer évvel ezelőtt alakult ki a görögöknél a ka­lokagathiának nevezett em­bereszmény, amely a filozófiá­ban az erkölcsösség és a szép­ség elválaszthatatlan egybe- fonódását hirdette, a minden­napi életben pedig az „ép testben, ép lélek” jelszóban öltött testet; így ismeretes ez a gondolat napjainkban is. ismeretes, csupán nem hasz- rá’atos, legalábbis széles kör­ben nem. Az emberek ma nemigen törődnek fizikai ál­lóképességük — végeredmény­ben egészségük — megőrzé­sével, fejlesztésével, ami azért baj, mert a társadalmi és technikai fejlődéssel együtt­járó életmódváltozás nem ösztönöz erőfeszítésre, ennek következtében a test elernyed. Főleg a fiatalság körében mu­tatkoznak aggasztó jelensé­gek e tekintetben. Orvosok, tanárok, sport- szakemberek idestova két évtizede megfújták már a ri­adót és azóta is szól a kürt, mert az ifjúság edzettsége, erőnléte egészében véve ma sem kielégítő. A látlelet a tár­sadalom körében sem titok, frozen sokszor foglalkozik a sajtó ezzel a kérdéssel és gyakori vitatéma tudomá­nyos intézmények. társadal­mi szervezetek tanácskozá­sain is. Bizonyos szempontból nem is eredménytelenül. Figyelemre méltó lépás volt a hetvenes évek derekán a harmadik testnevelési óra be­vezetése általános és középis­koláinkban, továbbá nem le­becsülendő a vészjel elhang­Testedzés mindennap NÓGRÁD - 1983. január 30., vasárnap k zása után meghirdetett tö­meg,sportakciók hatása sem. Az 1977-ben útnak indított Edzett ifjúságért mozgalom keretében évente egymillió fiatal fordul meg a sportpá­lyákon. Az Országos Testne­velési és Sporthivatal kimu­tatása szerint tavaly 267 sport- ünnepélyen ötszázezren mu­tatták meg ügyességüket. Imponáló számok, de ettől a gondok továbbra is gondok maradnak, mert a statisztika végül is nem a rendszeres testedzésben részt vevő ifjú­ság adatait tartalmazza. Azé ugyanis jóval elmarad ettől. Pedagógusberkekben meg­oszlanak a vélemények a he­ti három testnevelési óra hasz­náról; az óraszám fölemelé­sének szükségességével min­denki egyetért, ám a több óra eredményességét főleg a hiá­nyos tárgyi feltételek miatt sokan kétségbe vonják. Nehéz állást foglalni ebben a kér­désben megbízható vizsgála­tok adatainak ismerete nél­kül, az viszont bizonyos, hogy az ifjúság edzettsége, test­nevelése elsősorban nem Is­kolai óraszám kérdése, ha­nem az életformával, a hét­köznapi életmóddal függ ösz- sze. Ebben az értelemben a gyökerek egészen a kisgyerek­korig. a családi szokásokig nyúlnak vissza. A serdülö- és ifjúkorban elmulasztott testedzést ugyanis később semmi sem pótolhatja, ezért nem mindegy, hogy a szülő milyen életmintát kínál gyer­mekének. Számos családra szinte úgy szakadt rá az ötnapos mun­kahét, ezért nem tudnak mit kezdeni a megnövekedett sza­bad idővel. Gyerekek hada meséli hétfőn az iskolában, hogy a szabad hét véget ott­hon töltötte a családdal, ta­karítással, „szöszmö telessel”, legtöbben azonban a tévé előtt ültek; kirándulni rao- zoghi, sportolni — ez nem jutott eszükbe a felnőtteknek. Nagy kár érte! Baj az is, hogy nemegyszer maguk a szülők tartják visz- sza fiukat-lányukat a sporto­lástól, mondván, hogy a túl­zott testi igénybevétel miatt visszaesik a gyerek szellemi teljesítőképessége. Igaz volna ez a vélemény? Hazai és kül­földi tudományos vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy az ilyen állítás csupán előítélet, s valóságban semmiféle alapja nincsen. Ellenkező­leg. A sportoló és nem spor­toló fiatalok tanulmányi ered­ményét összehasonlító vizs­gálatok vagy nem találtak kü­lönbséget, vagy ha igen. ak­kor a sportolók javára mu­tatkozott kisebb-nagyobb el­térés. A tanulság egyértel­mű: nem szabad és nem is lehet kettéválasztani a testi és a szellemi képességek fej­lesztését. A rendszeres testedzés, a sportolás ösztönzőleg hat a fiatalok szellemi • teljesítmé­nyére. Valahogy úgy, ahogy a régi görögök felismerték: ép testben ép a lélek. A tested­zésnek kisugárzó hatása van, ezért roppant fontos nevelé­si tényező a személyiség fej­lesztésében: igényességre, önmérsékletre nevel, hozzá­járul az akaraterő megacélo- zásához. Hogy is tanítja Köl­csey Ferenc a Parainesisben ? „A lólék és a test minden más tehetségeit szakadatlan gya­korlás fejleszti és neveli: s e gyakorlás az út akaratod ere­jét is óránként öregbíteni”. Egyénnek és közösségnek el­sőrendű érdeke a testkultú­ra gyarapítása. A sportoláshoz szükséges körülményeket a társadalomnak kell megte­remtenie és ez a kívánalom a szocializmus viszonyai kö­zött nem puszta óhaj, példák: nélkül is nyilvánvaló valóság. A sportpályák kapui ország­szerte rendre kinyílnak a tö­megsportakciók résztvevői előtt. A sportolni, mozogni vágyó ifjak évek óta kedvük szerint válogathatnak az OTSH, a KISZ, az úttörőszö­vetség kínálataiban — télen és nyáron is. A testedzés tárgyi feltételei az ország erejéhez mérten jórészt megvannak. A többi most mór azon múlik, hogy az emberekben — fia­talokban is, idősebbekben is — milyen erős a szándék a kalokagathia elérésére. P. Kovács Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents