Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

IP ÜZ-'X * f VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP;. NÓORÁ O MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 25. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JANUAR 30., VASÁRNAP Zárszámadás Kisterenyén Színvonalas vezetés — tisztes eredmény Elégedett emberek gyűltek össze a kisíerenyei termelő­szövetkezet zárszámadó és tervíárgyaló közgyűlésére, amelyet tegnap tartottak Nagybátonyban. Az esemé­nyen megjelent és felszólalt Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese, valamint Klimó Istvánná, a járási párt- bizottság titkára. Töretlen fejlődés — Egy évvel ezelőtt, terv­ként azt fogalmaztuk meg, hogy az élet és a közgazda- sági szabályozók minden ne­hézsége ellenére is megőrizzük ■az 1981-es esztendőben elért jó eredményeinket — kezdte beszámolóját Percze József, a kisterenyei „Mátra” Termelő- szövetkezet elnöke, majd így folytatta: — Akkor ezek nem voltak kis célok. Most, öröm. mel jelenthetem • szövetkeze, tünk dolgozóinak, hogy 1982- re meghatározott főbb célkitű­zéseink teljesültek, a VI. öt­éves tervciklus második évét is sikeresen zártuk. Sőt, a múlt év termelőszövetkeze­szerkezet adottságainak a követelményekhez való igazi, tására, rugalmasságára és nagyfokú alkalmazkodóképes­ségre volt szükség ahhoz, hogy a termelőszövetkezet több mint 7 millió 600 ezer forintos nyereséget érjen el. E kis termelőszövetkezet be­vétele és nyeresége egyaránt meghaladja az elmúlt évit és a tervezettet. Az előbbi 13 millió, az utóbbi egymillió forinttal több. Az árbevétel két esztendő alatt több mint 26 millió forinttal nőtt, s a múlt évben minden 100 fo­rint bevétel 9 forint nyere­séget hozott a közös gazda­ságnak. Mindez azt is jelentette, hogy sikerült á költségek nö­vekedését termelés- és bevé- telnövekedésse! ellensúlyozni. Egy év alatt az alaptevékeny­ség 11, a kiegészítő tevékeny­ség termelése pedig 10 száza­lékkal nőtt. Természetesen az egyes ágazatok részesedése a termelésből és a nyereségből különböző. Igaz, veszteséges ágazat nincs a termelőszövet­kezetnek, de van ahol igen szerények az eredmények. hogy tovább javult a vezetés színvonala, az irányítás, a munkaszervezés, összeforrot- tabb, egységesebb a dolgozó kollektíva. Növekedett a be­csületesen, lelkiismeretesen dolgozók tekintélye, anyagi, erkölcsi megbecsülése, jobb az üzemi légkör, s ez mindenkit jobb murikára sarkall. Ez a jövő fejlődésének záloga­Célkitűzéseink megvalósultak Az elnöki beszámolókat kö­vetően az ellenőrző, majd a döntőbizottság elnöke szá­molt be a múlt évben végzett munkáról. Ezt követően a hozzászólásokra került sor. A felszólalók nagy felelősséggel, hozzáértéssel és jószándékkai nyilatkoztak a gazdaság eddig megtett útjáról és az előttük álló feladatok megoldásának lehetőségeiről. Ezután szólalt fel Havas Ferenc, a megyei tanács el­nökhelyettese, aki elismerését fejezte ki a termelőszövetke­(Foly tatás a 3. oldalon.) Öröm a családban — fizetik a nyereségrészesedést. — kulcsár-fotó — Munkásőr-egységgyűlések Pasztán és Balassagyarmaton Eszméink és elveink változatlanok A „Gubis Ferenc” pásztói járási önálló munkásörszázad szombaton a Lovász József Művelődési Központban tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését, amelyen jelen volt Géczi Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pari bizottság első titkár, Jakab Sándor, a,z MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkárhelyettese. Részt vettek az eseményen a járás, a nagyközség párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői, a társ fegyveres erők, a gazdasági egységek képviselői. A Himnusz hangjai után az önálló munkásörszázad elmúlt esztendei tevékenységéről Vincze István parancsnok szá­molt be. ség tagjai a szolgálati fel­adataik teljesítése mellett e'"- get tettek szolgálatéi 1:';: ú kötelezettségeiknek is. Ha> ;- súlyozta, hogy az egység ál­lományszervező munkája terv­szerű, az utánpótlás kiválasz­tása és nevelése érdekében a kapcsolatok szorosabbá váltak az illetékes pártalapszerveze- tekkel, gazdasági egységek­kel. Arról is beszélt, hogy — Szép hagyomány, hogy a munkásőrök minden év ele­jén megtartják ünnepélyes egységgyűlésüket, amelyen ar­ról is szólunk, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta mi, munkásőrök hogyan végeztük munkánkat, hogyan szolgáltuk a párt politikáját, milyen feladatok várnak ránk a jö­vőben — mondotta elöljáró­ban az egység parancsnoka, majd ezt követően azokról a hazai és nemzetközi ténye­zőkről beszélt, amelyek befo­lyásolják a politikai közhan­gulatot, az emberek közérze­tét. Hangsúlyozta, hogy ebben a bonyolult helyzetben a munkásőrök munkájukban, tevékenységükben, megta­nultak társadalmi méretek­ben gondolkodni, felismer­ték, értik és jól értelmezik társadalmi, gazdasági, szo­ciális és kulturális környeze­tünk változásait. A munkás- őrök is tudatában vannak annak, hogy fejlődésünk kulcskérdései: szocialista vív­mányaink megőrzése, egyen­súlyi helyzetünk megteremté­se, az életszínvonal vívmá­nyainak megvédése, az élet- körülmények javítása min­denkitől nagyobb erőfeszíté­seket követel az élet minden területén. A pásztói járási önálló század munkásőrei az elmúlt esztendőben is ennek szellemében munkálkodtak, igazodni tudtak és tudnak a valóságos helyzethez. Az ál­lomány megőrizte a párthoz való hűségét, hozzájárult ah­hoz, hogy a XII. kongresz- szus óta elvégzett munka számadása a pásztói járásban is sikerekről szólhatott. Vincze István ezt követően szólt a pásztói járás társa­dalmi, gazdasági fejlődéséről, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javulásáról, majd így folytatta: — Ne­künk, munkásőröknek is az a feladatunk, hogy a dolgozó kollektívákkal együtt jól is­merjük céljainkat és kommu­nista meggyőződéssel, tettre- készséggel, fegyelmezett mun­kával mindent megtegyünk jövőnkért! A továbbiakban a munkás- őrszázad tavalyi tevékenysé­gét elemezte. Elmondta a töb­bi között, hogy a kitűzött és a tervekben rögzített felada­Munkásőrök kitüntetése tokát az egység teljesítette, az állomány tagjai felelősség- teljesen, politikai öntudattal viszonyultak a munkásőri párt- megbízatáshoz. A jó politikai felkészültséget jelzi, hogy az állomány fele rendelkezik ma­gas pártiskolai végzettséggel, nyolcvan százalékuk tagja a pártnak. Ez mind a magatar­tásukban, mind pedig közéle­ti tevékenységükben tükröző­dik. Munkahelyi feladataikat példásan látják el, s, többen részesültek ezért kiemelkedő elismerésben. Az egység parancsnoka szólt arról is, hogy a munkásőri foglalkozások feltételei biz­tosítottak voltak, az egység munkásőrei felkészültségükből és fegyelmezettségükből a har­cászati gyakorlaton is jeles­re vizsgáztak, pedig az állo­mányt a foglalkozások iga­zán próbára tették. Az egy­részt vettek a munkásőrség keretében szervezett szocialis­ta versenymozgalomban, amelynek lehetőségeit kihasz­nálták az egység szervezettsé­gének, fegyelmi helyzetének, kiképzési színvonalának és harckészültségének javításá­ra. Vincze István századpa­rancsnok végezetül az egy­ség előtt álló feladatokat ele­mezte. Rámutatott, hogy a zf eredményes munka ellenére indokolt növelni a politikai szilárdságot, a tájékoztatás színvonalát, s a legfontosabb, hogy a járás munkásőrei, a parancsnoki állomány az idén a kiképzési és egyéb fel­adatokat maradéktalanul hajt­sa végre. A parancsnoki értékelés után Géczi János és Péter Balázs, a munkásőrség megyei tFolytatás a 3. oldalon.) tünk történetében az eddigi legeredményesebb esztendő­nek bizonyult- Bevételünk, nyereségünk, a dolgozók jö­vedelme egyaránt tovább nö­vekedett, fejlődésünk az utób­bi években töretlen és felfelé ívelő... Mindezt azonban nem adták ingyen. A közös gazdaság va­lamennyi dolgozójának nem kis erőfeszítésére, a termelési A kifizetésre kerülő 4,5 szá­zalékos nyereségrészesedés, több mint kétheti fizetésnek megfelelő összeget jelent. A tervekről szólva az el­nök kijelentette, hogy a be­vételek növekedéséhez, a nyereség emelkedéséhez a fel­tételek adottak, illetve meg­teremthetők, tartalék is akad, bár ezek kihasználása egyre több munkát igényel. Biztató, Időköri választások országszerte Tassács-si^i pótvá asztások Kégrád raegys 54 váaszlókeril etében Az országos választási el­nökség döntése alapján janu­ár 29-én szombaton ország­szerte időközi választásokat tartottak. Nógrád megyében szomba­ton összesen 54 választókerü­letben került sor tanácstagi pótyálssztásokra. Salgótarján­ban két helyen adták le sza­vazatukat a választásra jogo­sultak, az új tanácstagjelöl­tekre. Somoskőújfaluban a 3. számú választókörzetben reg­gel fél kilenckor befejeződött a szavazás. Salgótarjánban a 80. számú választókörzet vá­lasztópolgárainak szavazóhe­lyisége az új benzinkút mel­letti STOP bisztró volt. Az üzemek dolgozói már kora reggel, fél hat előtt az urná­hoz járultak, délelőtt tizenegy órakor pedig a választópolgá­rok csaknem nyolcvan száza­léka leadta voksát Megyénk két városában és 28 községében a kora délutá­ni órákban fejeződtek be a tanácstagi pótválasztások. Va­lamennyi helyen jó hangulat­ban, kedvező légkörben, a törvényes felételek között ke­rült sor a Hazafias Népfront jelöltjeinek megválasztására. Országos tudományos tanácskozás Salgótarjánban Madáchra emlékeztek A Madách-évfordulőra ör­vendetesen lepték el Salgó­tarján utcáit, tereit azok a művészi kivitelű, nagysze­rű plakátok, melyek Ló­ránt János festőművész 1973-ban készített díjnyer­tes alkotásáról készültek. A lila, barna és kék tónusű festmény a 160 évvel ez­előtt- született drámaköltőt ábrázolja, amint belefeled- kezetten egy gumiszálra fűzött krampusszal, ördög­figurával játszadozik. Talá­ló, sokat jelentő kép. En­nek két másolata díszíti — a Korunk és Madách szö­vegű felirattal együtt — a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezetének salgótar­jáni előadótermét, ahol szombaton országos tudo­mányos tanácskozást és elő­adói konferenciát rendeztek a Madách-emlékév keretén belül. A résztvevő TIT-előadó­kat, tanárokat, könyvtároso­kat, muzeológusokat, irodai" mi és történelmi kutatókat Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója, a megyei TIT- szervezet irodalmi szakosz­tályának elnöke köszöntöt­te. Emlékeztetett a dráma­költő születésének, valamint fő művének, Az ember tra­gédiájának évfordulójára, s felkérte a meghívott szak­embereket előadásuk meg­tartására. A tudományos tanácsko­zás és előadói konferencia első előadását dr. Mezei Jó­zsef tanszékvezető egyete­mi tanár tartotta „Eszmék és élethelyzetek Madách korában” címmel. Monda­nivalóját — saját meghatá­rozása szerint — afféle szél­jegyzeteknek tekintette az egy héttel korábban Salgó­tarjánban járt Sőtér Ist­ván akadémikus Madách- előadásához. Valóban jel­képesnek foghatjuk fel azt a tényt, hogy rendszerint Madách Imre születésének és nem halálának évfordu­lóján emlékezünk meg éle­tének sorsdöntő eseményei­ről, gondolkodásának, mű­vészetének alakító ténye­zőiről. Az ember tragédiá­járól. Madách művészete — elemzésével, finom megfi­gyeléseivel meggyőzően bi­zonyította az előadó — nem pesszimizmust sugall, ha­nem erősíti az ' ember nagy­ságába, küzdeni tudásába és szükségességébe vetett hitet. Madách tíT művében is a nemzet és az emberi ha­ladás érdekének egyezteté­sét vállalja magára, s tör­ténelmi látomássorozatával, biblikus fantáziájával a harmónia és diszharmónia, a rend és a káosz ellenté­tét ütközteti, egyértelműen pozitív elkötelezettséggel. Dr. Szabad György aka­démikus, egyetemi tanár a drámaköltő reformkori po­litikai hovatartozásáról, sze­repléséről adott összefoglaló érdekes tájékoztatást. Idé­zett az alig 17 éves Madách első ismert beszédéből amelyben tanulmányai leg­főbb értékeként az előíté­letektől való megszabadu­lást tekinti. Szabad György akadémikus különféle for­rásokból származó idézetek­kel támasztja alá állítását, s mutatja be az ifjú Ma­dách Imre politikai néze­teinek alakulását, közéleti aktivitását. A reformkori küzdelmekben elhatárolja magát Széchenyi István né­zeteitől, Kossuth Lajos hit­vallása, politikai törekvése mellé áll, némely kérdés­ben meghaladva őt, a cent­risták — Eötvös József. Szá­lai László — felfogásához csatlakozva. Dr. Radó György iroda­lomtörténész és műfordító Az ember tragédiájának gazdag fordítástörténetével ismertette meg vázlatosan a hallgatóságot. Az előadó 81 fordításról gyűjtött ösz- sze adatokat. Dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész, a Magyar Színházi Intézet tudományos titkára a Tra­gédia színháztörténetét fog­lalta össze. Részletesen ele­mezte a mű első. 1883-as budapesti nemzeti színház­beli bemutatóját Paulav Ede rendezésében. Az ér­deklődők megismerhették a Tragédia későbbi híres ma­gyar és külföldi bemutatóit is, többi között Hevesi Sán­dor. Horváth Árpád. Né­meth Antal, Major Tamás rendezését, valamint a ham­burgi, a bécsi előadást. A tudományos konfe en- cia hozzászól ásókkal és Németh Antal 1" M-bon fa gatott Madách -filmjének bemutatásával ért vécét Néhány e’harz-oít gon m latra későbbi lapszámunk ban visszatérünk. t

Next

/
Thumbnails
Contents