Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
Térképek a Nógrádi Sándor Múzeumban A "térkép köztudottan a földfelszín valamely kisebb vagy nagyobb részének arányosan kisebbített ábrázolása sík felületen. A térkép a természetjáró turista útitársa, vezetője, de ugyanígy vezetője a történésznek is a helytörténeti kutatásban, a múltban való kalandozásban, ha ért a térkép „olvasásához”. Bármely területről olvashatunk részletes leírást, de igazán áttekinteni, megismerni csak térkép alapján tudjuk. Ugyanis a térképi ábrázolások a szöveges leírással szemben a területet térbeli kiterjedésében, egyszerre három dimenzióban, a természetes és műtárgyakat arányosan kicsinyítésben vagy egyezményes térképjelekkel ábrázolják. A korszerű történelemtudomány kutatása felhasználja a régi térképek adatait arra, hogy képet nyerjen a vizsgált terület felszínének válto- zásairól, gazdag névanyagáról, a folyók, hegyvonulatok, utak, települések, vasútvonalak, ipartelepek, bányák, malmok, huták és mezőgazda- sági területek (erdő, rét, szőlő, szántó stb) kölcsönös viszonyáról, területi elhelyezkedéséről. Jogosan elmondhatjuk, hogy történelmi, földrajzi, helytörténeti, régészeti kutatások közös forrása és alapja a térkép. A nagy könyvtárak, levéltárak, intézmények sorában a múzeumok is kialakították, illetve kialakítják térképgyűjteményüket a sajátos gyűjtési profiljuknak megfelelően. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Muzeum 308 darab eredeti térképlapot (nyomdai sokszorosításúak) és 218 darab film- és fényképmásolatú térképet őriz. Ezek feltárása és katalogizálása folyamatos- (Sajnos eredeti kéziratos térképek nincsenek a múzeum birtokában). Felhasználás szempontjából az itt lévő térképeket különbözőképpen csoportosítjuk. Egyrészt beszélünk katonai térképekről (helyszínrajzi alaptérképek). Ebben a gyűjteményben megtalálható a megye területét ábrázoló I. (1782—85,) II. (1840—55), III. (1872—84) katonai felvételekből származó térképek szelvénylapjainak film- és fényképmásolatai. De van néhány I. világháborús és II. világháborús eredeti katonai térképlap is. A polgári térképeket tudományos térképekre (földrajzi, domborzati, vízrajzi, gazdaságföldrajzi, néprajzi, éghajlati adatokat és tényeket ösz- szesítetten ábrázoló térképlapok) és közigazgatási térképekre (megye, ország, kataszteri térképlapok) osztjuk. Ezek sorában kell megemlíteni a Nógrád megye első megyetérképének tekinthető Ile- veneii Gábor féle térképlapot 1689-ből a megye területének első, az egyes településeket fekvésüknek megfelelően és megbízhatóan ábrázoló Mi- koviny Sámuel (1739), az 1804- es Korabinsky féle megyeábrázolást, Görög Demeter (1802—1811), Lipszky János (1806) megyetérképeit. Görög megyetérképe alapján Csintalan N. Nógrád megye térképét újra metszette és az 1826ban jelent meg Mocsáry Antal könyvében. Megtalálhatók a gyűjteményben ugyancsak fotómásolatban Gönczy Pál (1886) , Remekházy Károly (1887) , Hatsek Ignác (1890), Nógrádi Pál (Í906) térképlapjai. Ezen kívül rendelkezünk még néhány közigazgatási, illetve „átnézeti” térképpel is a történelem több korszakából (1870., 1890., 1930., 1934., 1957., 1960.) S ide tartoznak a közlekedési térképek (vasúti, úthálózati, hajózási) és az iskolai térképek (atlaszok, falitérképek) is. Ezek sorában Nógrádi Pál: Nógrád megye kézitérképét kell megemlíteni 1906-ból. S a gyűjteményhez tartoznak továbbá a turista térképek (elsősorban a megye területére vonatkozó térképek.) A térképekkel kapcsolatban szükséges megemlíteni egy, a kutatók által hasznosan forgatható kézikönyvet: Gazdag László (1927—1967) „Nógrád megye térképei” című munkáját Ez a 190 oldalas példamutató kézikönyv a Nógrád megyei Múzeumi Füzetek 6. számaként 1964-ben jelent meg s a 40 oldalas alapos tanulmány után 2240 tételt tartalmazó térképkatalógus következik községenkénti bontásban. Ezeknek a térképeknek, amelyekről csak vázlatos áttekintést adhatunk — tanulmányozására a Nógrádi Sándor Múzeumban lehetőség van, mert a fényképmásolatok illetve az eredeti térképlapok a kutatók rendelkezésére állnak. — szf — A feltaláló Szó szerint szópergőtűz alá vettek a munkatársaim, amikor szabadságomról visszatérve az üzembe mentem. — Micsoda? Hát te még nem tudod? — Hiszen maga Petrov jött hozzánk! — Ügy ám, a hires Petrov! Valóban nem hallottál volna még róla? Elismertem, hogy ismereteim szerfölött hiányosak erről a híres Petrovról. — Ő jelentős feltaláld! — Azt beszélik, hogy találmányainak műszaki rajzai két hatalmas bőröndben sem férnek el. — A személyzeti osztályon láttam munkáinak a jegyzékét. Hozzá képest Edison kalaposinas! — Majd meglátom, ha megnézem... — morogtam. Petrov hétfőn állt munkába. Nyomában két szekrényt cipeltek a rakodók. Erre már rendkívül kiváncsiak lettünk! Ráadásul Petrov naponta kapott leveleket. Meglestük a feladók nevét. Rendszerint t»- dományos kísérleti intézetek voltak, az egyiken azonban magának a tudományos akadémiának a címét olvastuk! — Ohó! — kiálltottunk föl a meglepetéstől. — Egyenest az akadémiától! Onnan pedig nem ii Icáinak csak úgy akárkinek. .. Most már mindent tudtunk. Csak a legfontosabbat nem: azt, hogy mit is talált föl ez a Petrov. Szégyenletes dolog és otromba figyelmetlenség is, hogy együtt dolgozunk egy ilyen hírességgel, és nem tudjuk, mi a találmánya! Pár hétig bökte az oldalunkat a kíváncsiság. Mikor már nem bírtuk, kulcsokat készítettünk a szekrényekhez, s mihelyt Petrov kitette a lábát a műhelyből, nyomban kinyitottuk mindkettőt. A meglepetéstől szólni sem tudtunk, csak bámultunk egymásra. A szekrényben mindennapi közönséges alumínium merőkanál volt, s annyiban különbözött a többitől, hogy fából készült a nyele. Rajta egy táblácska fityegett: „Egységesített kanál forró ételeknek egyik edényből a másikba való átmerésének céljából. Az átmerési művelet ideje alatt az ujjak nem égnek meg. Feltaláló: Iván Petrovics Petrov". Fordította: Ferencz Győző A Pártélet tartalmából A Pártélet februári számának vezércikke elemzi a Varsói Szerződés prágai tanácskozásának állásfoglalását. Vezető helyen foglalkozik az országos agitációs, propaganda. és művészetpolitikai tanácskozás anyagával. A folyóirat közli Aczél György bevezető előadásának több fejezetét, Övári Miklós hozzászólását, valamint részletesebb összefoglalót a tanácskozás vitájáról. Elemző írás vizsgálja a falu szocialista fejlődését a nemrégiben lezajlott kecskeméti tanácskozás alapján. A fiatalok vezetővé válásának kérdéseire keres választ a „Fiatalok a vezetésben” címmel rendezett kerekasztalbeszélgetés. A közelgő nemzetközi nőnap is adja az aktualitását annak az összeállításnak, amely a III. országos nőkonferencián elhangzott tanulságokat összegzi. A folyóirat február 1-től az előfizetés mellett utcai árusításban is megvásárolható. Serkentő nógrádi filmeseknek XXX. országos amatőrfilm-fesztivál Dombóvárott Az amatőr művészeti mozgalomban eddig sajnálatosan nem, vagy csak elvéve hallattak magukról Nógrád megyei amatőrfilmesek. Nem titkolt szándékunk, hogy némi ösztönzést adjunk a megyei kameratulajdonosoknak, a XXX országos amatőifilm- fesztivál felhívásának közzé- télével. A rangos amatőrfilmes-se- regszemlét a Népművelési Intézet, a Magyar Amatőrfilm és Video Szövetség, valamint az Amatőrfilmesek Országos Tanácsa védnökségével rendezi meg Tolna megye és Dombóvár város Tanácsa — más társszervek közreműködésével. A versenyen részt vehet minden olyan egyénileg vagy közösen készített amatőr film, amely eddig országos fesztiválon még nem szerepelt. A fesztiválra 8 mm-es, Super 8as és 16 mm-es fekete-fehér vagy színes, mágnes-, illetve fényhangos filmmel lehet benevezni. Természetesen minden filmet vetítésre kész állapotban, külön orsón keljl beküldeni. A film és a hang orsóján egyaránt fel kell tüntetni az alkotó nevét, a film címét, a vetítési frekvenciát, a magnetofon lejátszási sebességét és a hangsávot. A beküldött filmek közül előzsüri választja ki a fesztiválon bemutatásra kerülő alkotásokat. (Az előzsüri döntéséről mindenki időben értesítést kap.) A fesztiválra bejutott filmek alkotói közül egy személy díjmentesen vehet részt a versenyen, részükre a fesztivál idejére a rendező szervek teljes ellátást biztosítanak. A fesztivál legjobb alkotásait díjazzák, a díjnyertes filmekről az amatőrfilm-ar- chívum részére — külön díjazás nélkül — kópia készíthe-’ tő. A nevezési és a filmek beküldési határideje: 1983 március 22. (A személyes részvétel szándékát április 3-ig kell jelezni). A filmek '„előzsürizésére” március 22—24 között kerül sor. A XXX. országos amatőrfilm-fesztivál időpontja: 1983. április 8—10. Helye: a Dombóvári. városi Művelődési Központ, Dombóvár, Hunyadi tér 25., 7200. (Természetesen a filmeket is erre a címre kell beküldeni.) Nevezési díj: filmenként 50 Ft. A XXX. országos amatőr- film-fesztivállal egyidőben filmplakát-kiállítást is rendeznek. A pályázaton részt vehet minden amatőrfilmes, fesztiválra benevezett filmjének 50x70 cm-es méretű — saját készítésű — plakátjával. „Kodály nagyságát, akár a hegyekét, azok tudják felmérni, akik távolesnek egy kicsit az ilyen emberi nagyságok sajátos munkakörétől; vagyis jelen esetben, akik nem zenészek, nemcsak pedagógusok hanem mindazokkal a gondokkal is foglalkoznak, amelyek Kodály egész lényét, egész életét, betöltötték”. — írja Illyés Gyula az Így láttuk Kodályt című kötetben, melyet a Zeneműkiadó adott közre a Kodáiy-centenárium alkalmából, ötvennégy visz- szaemlékezést tartalmaz a mesterről, Kodály tanár úrról, zenészek, irodalmárok, tanítványok tollából, akiket Kodály a bizalmába, barátságába fogadott. Számuk köztudomásúan nagyon kevés, hisz Kodály néha ironikus, néha mogorva, s mindig szűkszavú ember volt. Megemlékeznek róla idősebb kartársai: Molnár Antal, Szabolcsi Bence, Ádám Jenő. de az egészen fiatalok is: Szokolay Sándor, Vikár László, s műveinek hű értője és tolmácsoiója, Eősze László. Nem történeteket, anekdotákat olvashatunk, az méltatlan lenne Kodályhoz — emberségének, magyarságának példáját olvashatjuk ki minden írásból; a szigorúságnak és a következetességnek azt az utolérhetetlen példáját, melv- lyel egy nemzetet lehetett nevelni. Mit tudott, mit ismert, s miben volt kérlelhetetlen — egységben az ember, a zenész és a közéleti férfi — így jelenik meg előttünk „a legmagyarabb zenész”, ahogyan sors- és bajtársa, Bartók, nevezte őt. Illyés Gyula szavait idézzük: .,Az,, hogy ő Bartókkal együtt lenyúlt a népzenéhez, nemcsak azt eredményezte. amit Európában Stravinsky és a többiek csináltak, vagyis, hogy az ősforrásból merítettek értéket. Sokkal többet adott ő: egy nép lelkületét hozta felszínre, ez abban az időben már, azt lehet mondani, a zenében volt konzerválva. Kodály munkája ezért óriási, öntudatra ébresztett egy nemzetet, megmutatva, hogy őneki is van sajátos értéke, hogy büszke lehet arra, amit ősei vég- hezvittek. S megtanította ezt a nemzetet arra is, hogy még tágabb értelemben foglalkozzék saját magával. Az a nevelő munka, amit ő itt helyben tán még Bartóknál is szívósabban végzett, nemcsak énekelni tanította meg százezerszámra a gyerekeket. Százezreket ébresztett közösségi öntudatra, arra, hogy hívek legyenek a közösséghez, amelyben születtek”. Hegyi Béla első kötetével, A dialógus sodrában című interjúkötettel kirobbanó sikert aratott. 1978-ban még kissé szokatlan volt az a hang, ahogyan „egy istenhívő riporter kérdez istentelen ateistákat”. Legújabb kötetének anyagát az utóbbi tiz esztendő terméséből válogatta. Az Alkotó időszakokban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, illetve felelnek egymásnak. Lukács György és Bartók Béla. Rónay György és Passolini tárgya tanulmányainak, abban a közvetlen és finom, érzékletes stílusban, melyet korábbi kötetei alapján már megszokott minden olvasója. Interjúi tanulmányaival egyenértékűek. Illyés Gyulánál, a gyógypedagógust kérdezi, nem Flórát, József Attila szerelmét, s értékes adalékokkal szolgál a hazai gyógypedagógiához. Terjedelmes magán- beszélgetése a „színészkiráiy- lyal”, Latinovits Zoltánnal — forrásértékű. Barátsága a tragikus sorsú színésszel korai keletű. Hegyi feljegyezte beszélgetéseiket, késhegyig menő vitáikat. Alkalma volt közelről megismerkedni Latinovits nézeteivel, vívódásaival, harcaival. Szerb Antal - nét is szóra bírta, aki igen ritkán nyilatkozott. Tőle tudjuk, hogy Szerb Antal jó néhány korai regénykísérlete, novellája kiadatlan. A könyv mutatóban közli Szerb Antal cserkésznaplóját is. Emellett áll Szerb Antalné testvér- bátyjával, Bálint Endre festőművésszel, készített beszélgetése. A képzőművészetet Az ismerős-ismeretlen Vajda című írásai képviseli még. Gazdag kötet Hegyi Béla új munkája, csupa meglepetés és izgalmas felfedezés. Esszék és beszélgetések — ígéri az alcím. Ekkép egészíthetnénk ki: pontos esszék, izgalmas beszélgetések. Sigmund Freud kétségtelenül minden idők legnagyobb hatású pszichológusa volt. Magyarországon utoljára 1956-ban jelent meg tőle kötet — A mindennapi élet pszichopatológiája — a Bibliotheca kiadásában. A jelenlegi, Esszék alcímet viselő ösz- szeállítás a következő tanulmányait tartalmazza: A vicc és viszonya a tudattalanhoz, Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke, Rossz közérzet a kultúrában, A pszichoanalízis foglalata. A kötet sikerét éppen a rendkívül ritka Freud-kiadások miatt nem nehéz megjósolni. Gondolatok Senki nem tudja, mi is az emberi élet, ha nem a szerelem. (Emanuel Swedenborg) Ha bőkezűen osztogatod vasoknak a tanácsokat, az is műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.37: Zenekari muzsika 10.05: Erdei szakmák, erdei emberek 30.35: Elza a tükör előtt 31.00: Szinetár Miklós színház* 12.45: Hét végi panoráma 14.03: Sándor Judit és Réti József Liszt-dalokat énekel 14.«: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Barangolás régi hanglemezek között 16.00; Húszas stúdió 17.05: Dvorzsák: A természetben — dalciklus vegyes kórusra Í7.2d: Mi közünk hozzá? 17.45: XVIII. századi muzsika 19.15: Győri Szabó József nótákat énekel 19.25 • Raksányl Gellért előadóestje az ELTE jogi karán SO.&r-s Operettkedvelőknek 81.30: Házról, házra 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót •0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Radics József népi zenekara játszik 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja 15.45: Kenny Loggins felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Sokféle 21.35: Magnósok figyelem! 22.20: Tűzön-vizén 22.30: Engedje meg! 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: bemutatjuk a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság új üzletét —■ „törékeny” témáról. Szolgáltatás vagy kiszolgáltatottság. — Jelentés az utakról. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Egymillió forintos megtakarítás a miskolci üveggyárban. — Harminc kilométer új ivóvízhálózat épül Nógrádban. —■ Focifarsang. Tudósítás a miskolci sportcsarnokból.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.30: Fizikai kísérletek 8.55: Magyar irodalom 9.25: Biológia 9.50: Lottósorsolás 10.00: Deltácska 10.20: Földrajz 10.45: Képújság 13.55: Iskolatévé. 14.05: Magyar irodalom 14.35: Biológia 15.00: Az anyag körforgása. II. rész: Levegő-tengerkőzet 15.30: Aki mer, az nyer! 16.10: Hírek 16.15: Frédi és Béni 16.45: Színházi fesztivál Arezzóban 17.20: Reklám 17.25: Természetbarát 17.45: csali. Horgásztízperc 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Palotai Boris: Hetedik év. Tévéfilm 21.25: A hét műtárgya 21.30: Pénteki randevú 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Audrey Hepburn-sorozat. Várj. míg sötét lesz. Magyarul beszélő amerikai film. 2. MŰSOR: 20.00: Pulzus. Könnyű zenei pano_ ráma 20.50: Csali. Horgásztízperc 21 00: Tv-hlradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Maláji tigris 22.20: Szép szó. Irodalmi séták Kelet-Szlovákiában 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.J0: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Blokád. Szovjet film 3. rész 21.35: Népdalcsokor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kockázatos játszma. Kanadai bűnügyi film 23.35: Hírek 23.40: NDK zenés szórakoztató tévéműsor 2. MŰSOR: 19.30: Szamovár mellett. 4. rész Bratislava—Leningrad (ism.i 20.00: Mogyorós csokoládé. Román filmvígjáték 21.30: Időszerű események 22.00: W. Shakespeare: Rómeó és Júlia. Színházi előadás felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Iskolamozi: du. 3-tól: Timur és csapata. Szovjet ifjúsági film. Háromnegyed 6-tól: Viadukt. Színes magyar—amerikai—NSZK- beli filmdráma. — Este 8-tól: R-afferty és a lányok. (14) Színes amerikai film. — Kohász: iskolamozi: Szent Péter esernyője. Színes magyar—csehszlovák film. — József Attila MMK: 15 órától: 14i perc a befejezett mondatból. I—II. (16) Színes magyar film — 18 órától: A félelem bére. Francia—olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től: Vigyázz kígyó! Színes szovjet bűnügyi film. — Háromnegyed 6- és 8-tól: A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: A lator. (16) Színes, szinkronizált olasz—franc**» filmvígjáték. — Rétsági Asztalom Megáll az idő. (14) Színes magys* film. — Szécsényi Rákóczi: Rohanj velem! Színes magyar film. — Érsckvadkert: Esküvő. Színes, szinkronizált amerikai filmszatíra. — Nagylóc: Bronco Bilije. Színes, szinkronizált amerikai film. 4 NÓGRÁD — 1983. január 28., péntek ÜJ KÖNYVEK előfordulhat, hogy valakinek jó tanácsot adsz. (Krecia P.) A hattyúnyak néha libaszármazásról árulkodik. (Wróblewski)
