Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
Püfanaflcépek egy rmmtóscsafőd életéből Beosztással élünk SALGÓTARJÁN! JÄRAS A cselekvő erő és a őizaiem kasalai Az üveges dinasztiák — Glauber József. Jandala Alajos — családjába, rokonságába tartozik Simó Alajos, finomcsiszoló a salgótarjáni öblösüveggyárban. Annak idején Vratni József kultúrigazgató —, aki szintén a rokonságba számít — tanácsolta az altkor még süvölvény fiatal gyereknek, hogy menjen a gyárba dolgozni. A jóhírű elődök, valamint az általános iskola utolsó éveiben, a nyári szünetekben eltöltött gyári tartózkodás, az érdeklődő fiúban tovább fokozta az üvegesszakma iránti vágyat. * — Festő szakmunkás szerettem volna lenni — szól felém fordulva Simó Alajos, miközben a csiszolókőtől elveszi a mintázásra váró poharat. — De abban az időben nem indítottak osztályt az említett szakmában. Mivel meggyőződtek kézügyességemről, tanácsolták, menjek üvegcsiszoló-tanulónak, ott tudok újat alkotni. S ahogy teltek-múltak az évek úgy gyarapodtam tudásban, tapasztalatok ban. * — Leszerelésem után a szakmai feladatok elvégzése mellett a KlSZ-bizottsá- gon is dolgoztam. Erre az időre esik a gyár vezetői által szervezett ifjúsági lakásakció. Ebbe kapcsolódtam én is bele. Sikerült a vállalat vezetősége segítségével egy kettő és féil szobás lakáshoz jutni a Kemerovo-lakótelepen. Az OTP-hitelen kívül a vállalat 108 ezer forintot adott. Ebből 10 ezer forintot nyom-' ban levontak, mert szerződésben vállaltam, hogy tíz évig itt maradok. A lakás bútorainak megvásárlásában szüleim is segítettek. Abban az időben a gyár vezetősége jóval több támogatást adott az otthont teremtőknek, mint most. A szétosztásra kerülő lakások 50 százalékát a fiatalok, 50 százalékát pedig idősebb munkások kapták. Utóbbiak közül nagyon sokan régóta vártak már az új otthonokra. * — A feleségen» is Itt dolgozik a gyárban. Kettőnk havi keresete a családi pótlékkal együtt 9—10 ezer forint között váltakozik. Két fiunk van. Mindkettő jó tanuló. A nagyobbik, Attila, most Zán- kán van. Régész akar lenni. Nagyon szeret olvasni. Úgy kell lezavarni a játszótérre. A kisebbik, Krisztián inkább a gyakorlati élet felé vonzódik. Eleven, szeret rajzolgatni, fes- tegetni, jobban mint tanulni. Annak idején én sem szerettem a könyveket forgatni, de az élet rákényszerített. Munka mellett elvégeztem a köz- gazdasági technikumot, technikusi oklevelet szereztem az építőanyag-ipari szakmában, a mester cimet pedig a vállalatnál megszervezett első tanfolyamon. Harmincöt éves vagyok. Hogy a szakmában ilyen szintre eljutottam, nagyon sokat köszönhetek volt mesteremnek, Juhász Károlynak. Elismerve munkásságát, az én javaslatomra, az itt dolgozó egyik brigád felvette a nevét. Középiskolai tanulmányaim alatt a feleségemre hárult a munka neheze, ő viselte a terhek nagy részét. Később megpróbáltam visszasegíteni, amikor ő járt középiskolába. * — Mire költik a havonta összegyűlt pénzüket? — Az OTP-nek és a gyárnak havonta, együttesen 445 forintot fizetünk. Részletre vettünk egy gyermekbútort és íróasztalt. Ennek az esedékes havi részleteit is törlesztjük. Nem tudnám megmondani, hogy mennyit költünk a gyerekekre. Ahogy nőnek, úgy kell nekik mindenből egyre több. Az igények kielégítésében a nagyszülők is sokat segítenek. Nem túlzók, ha azt mondom: eddig még semmiben sem szenvedtek’ hiányt. A k'adások mérséklése céljából, amit lehet, azt a lakásban Sajó1- magam végzem el. Ezt a f^’ta magatartást, mozgé- k^vságot otthonról hoztam magammal: Például nem fizetünk a lakás festéséért, mert kétévenként én magam csinálom meg. A lakás egy részét is én burkoltam be az Ezermester boltból vásárolt lécekkel. Amikor szükség van rá, akkor lefestem az ajtókat, ablakokat. Pluszjövedelmem csak akkor van, ha a vállalatnál megkérnek, hogy túlórázzak. * — Van más program ja is a szabad idő hasznos eltöltésére? — Igen. Például régi faliórákat, ingaórákat gyűjtök. Eddig nyolcat sikerült megvásárolni. Sok időt vesz el a télken való munka. Az elmúlt évben volt olyan időszak, amikor munkaidő után rögtön oda mentem dolgozni, ami egyúttal jó kikapcsolódást is jelentett. A szabad időben olvasom el a kötelező rendeleteket, irányelveket, ismertetőket, jelentéseket, hogy, mint főbizalmi, szakszervezeti bizottsági tag és munkavédelmi felelős a különböző tanácskozásokon, megbeszéléseken, ellenőrzéseken eleget tegyek vállalt kötelezettségemnek. Emellett rendszeres újságolvasó vagyok. Szeretem tudni merre halad a világ és megérteni a zajló folyamatokat. * — Mint minden családban, valószínű önöknél is, a havi költségvetés elkészítésekor szóba kerül, hogy emelkednek az árak, emiatt jobban be kell osztani a pénzt. Jól meg kell gondolni mikor, mire jut. Méltatlankodik-e a felesége az árak emelkedése miatt? — Egyikünk sem örül. Meg kell azonban értenünk, hogy a jelenlegi helyzetünk és lehetőségeink alapvetően mások, mint a korábbi években voltak. Nemcsak mi, hanem sokan mások se gondoltak arra, hogy ilyen helyzetbe kerülhetünk. Annak idején volt olyan időszak, amikor a havi f izetésem az egyik hónapról a másikra csaknem megduplázódott. De nemcsak én, hanem velem együtt mindazok, akiknek ilyen jól változott az életszínvonaluk, egy pillanatra sem gondoltak arra, hogy lesznek szűkebb esztendők. Hogyan összegezhetném jelen helyzetünket — ismétli a kérdést, majd így folytatja: — Beosztással élünk, az egyik fizetéstől a másikig, különösebb gond nélkül. Van néhány ezer forint tartalékunk. Én havonta 500 forintot rakok a KST-be. Eddig a felújítások mellett még az apróbb dolgokat mindig meg tudtuk venni a lakásba. Egyelőre nagy értéket képviselő dolgok vásárlására nem gondolunk — érzékelteti a jelen helyzetet Simó Alajos finomcsiszoló, aki jelen beosztásában mintázó, aki a köz érdekében végzett munkájáért megkapta a salgótarjáni városi KTSZ-bizottság dicsérő oklevelét. a KISZ Központi Bizottságának elismerő oklevelét, a KISZ aranykoszorús jelvényét. Birtokosa az építőipar kiváló dolgozója kitüntetésnek, tavaly pedig érdemes társadalmi oklevéllel tüntették ki. Venesz Károly A volt Gelka salgótarjáni telephelyén hét szakmunkástanuló sajátíthatja el az ott dolgozó műszerészek segítségével a rádió-televizió műszerész és a háztartási gépszerelő szakma mesterfogásait. Képünkön: Oravecz László másodikos rádió-televízió műszcrcsztanuló lemezjátszót javít. A magyarázó, mozgósító szó különös erőt jelent akkor, amikor sokasodnak a gondok. Ekkor igazán fontos az, hogy valamennyi munkálkodó ember megértse, mi okból hozzák az intézkedéseket, s azok végrehajtásából mi a dolga az egyes közösségeknek. A salgótarjáni járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben, tanácsi szervezeteiben tevékenykedő kommunisták helyesen ismerték fel ezt az igényt, s az elmúlt évi gazdasági teendők ellátását személyes példamutatásukon túl tájékoztató, agitáló munkával is ösztönözték. S talán éppen az, hogy értékének megfelelően becsülték az úgynevezett emberi tényező szerepét, eredményezte azt, hogy a salgótarjáni járásban a megyei átlagot meghaladó teljesítményeket produkáltak tavaly az ipari, mezőgazda- sági üzemek, valamint a tanácsokon gazdálkodók. Ebben a járásban pontosan ugyanazok a gazdasági szabályozók érvényesültek, mint másutt. Nagyjából ugyanany- nyi eső hullott a földekre, mint a megye más területein. Mégis, ismertek és jól kamatoztattak egy olyan energia- forrást, mely képes megsokszorozni az adottságokat —, s ez a jobbulást akaró emberek személyes energiája. Többek között erről is szó volt a salgótarjáni járás legutóbbi kibővített pártbizottsági ülésén, melyen az elmúlt évi tapasztalatokból kiindulva térképezték föl az idei tennivalókat. Pópity József, a salgótarjáni járási pártbizottság titká- ra beszámolójában nem lebecsülhető tényt tett a testület tárgyalóasztalára: a korábbiaknál nehezebb körülmények dacára a járás valamennyi gazdasági egysége eredményesen gazdálkodott, sőt, több szempontból túlteljesítette az éves célkitűzéseit. Ez alól egyetlen kivétel van, a Nóg- rádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet, mely veszteséggel zárta tavalyi esztendejét. A vezetők szerepe Bz az egyetlen kivétel azonban több mint a szabályt erősítő realitás. Figyelmeztet arra, hogy a vezetés hozzáértése, következetessége, fegyelme alapvetően befolyásolja a gazdálkodó egység lehetséges teljesítményét. A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében például esztendő fordulója előtt, amikor hatalmasan feltornyolsultak a tő- kesexport -feladatok, a szokottnál jóval gyakoribban tartották a vezetői értekezleteket — összehangolva, szervezve az erők megfeszítését követelő tennivalókat. És fényes sikerrel! A kazáriak olyan eredményt mutattak fel a dollárelszámolású kivitelben, mint kevesen mások! A megyeriek esetében viszont éppen az évek óta visszatérő bajok megszüntetésének halogatása, az immár alaptalanul megszavazott bizalom vezetett oda, hogy a cigányszövetkezet szénája rosszabbul áll, mint valaha. Érzékelhető mértékben javult a salgótarjáni járás ipari üzemeinek alkalmazkodóképessége, gazdálkodásuk rugalmassága. Ez irányba kifejlesztett tulajdonságukra nemegyszer szükségük volt —, aligha tudták volna különben áthidalni akár az anyag- és alkatrészhiányból, akár a nehézkes értékesítésből eredő gondjaikat. És itt érdemes felfigyelni ismét a kazári gyáregység meó vezetőjének, Tő- zsér Isitvánnénak szavaira: azt, hogy a vidéki gyáregység milyen exportfeladatokat kap, úgyis a központ dönti el. Az már viszont a gyáregység dolga, hogy minden eshetőségre készen felkészüljön rá! Keresett, korszerű terméket! A járás több gazdálkodója, mint az előbb említett kazári üzemen kívül a FÜTÖBER és a Ganz-MÁVAG, valamint a Pentamer szövetkezet intenzív munkát fejtett ki jól értékesíthető, korszerű termékek kifejlesztése érdekében. Példájuk követése nem csak ajánlatos, hanem sürgető szükségesség is, hiszen a piaci boldogulás manapság tulajdonképpen két dolgon múlik: az elsőrendű minőségű, keresett terméken és a kedvező eladási feltételek felajánlásán. A salgótarjáni járás sem mentes ma még a magyar ipar általános betegségétől: lassú folyamat az elavult, veszteséggel gyártott termékek megszüntetése, illetve kelendővé, nyereségessé tétele. Holott ma minden eddiginél fontosabb a tőkésexport növelésére kínálkozó valamennyi lehetőség megragadása — nemcsak azok számára, aKik máris kapcsolatban állnak dollárral fizető partnerekkel, hanem azoknak is, akiknek egyáltalán módjukban áll ilyen üzleti együttműködés megteremtése. Nem kevésbé lényeges az importot helyettesítő, hazai termékek előállításának szorgalmazása sem. Erre a salgótarjáni járás számos ipari üzeme, szövetkezete, sőt mezőgazdasági egysége is kiválóan alkalmas. Ezekre a kérdésekre irányította a járási pártbizottsági ülés résztvevőinek figyelmét Géczi János, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Hozzátette azt is, hogy a legkapósabb árut is csak a hozzávalókkal való szigorú takarékoskodással szabad gyártani. Az utóbbi néhány esztendő nagyra értékelhe ő eredményeket hozott az alapanyagok ésszerű felhasználásában, többek között erre is ösztönöz a járási pártbizottság korszerű felfogású gazdaságszervező munkája. Ennek ellenére érdemes volna újra, még alaposabban átgondolni jelenlegi anyaggazdálkodási gyakorlatunkat, ami hosszabb távú program bár, de nem tűr halasztást. Közös gondolkodással A mindezekben való előrehaladás persze, kisebb-na- gyobb ötletek megvalósításán, a kezdeményezések bátorságán is múlik. Kérdés, hogy a haszonnal kibontható elgondolásokra, hol, mennyire tartanak igényt? Megkérdezik-e a munkáját végző embert, hogyan, milyen feltételek mellett tudná teendőjét gyorsabban, okosabban ellátni? Példa erre is, de bizonyára az ellenkezőjére is akad. A Nógrádi szénbányák például pályázatot ír ki a munkatermelékenység javítását célzó ötletek összegyűjtésére. A kazári kötöttárugyár az idei esztendőre hatszázalékos termelékenység-emelkedést irányzott elő, a módszereket illetően tehát nyilván ő sem mondhat le a közös gondolkodás hasznáról. Egyenletesen fejlődő, megbízhatóan gazdálkodó mező- gazdasági termelőszövetkezetek dolgoznak a salgótarjáni járásban — közülük elmúlt évi munkája alapján egy sem lesz veszteséges, illetve alaphiányos. Figyelembe véve a gazdaságok kedvezőtlen adottságait — ez bizony, nem kevés. A tagság — párttagok és pártonkívüli becsületes dolgozók — tenniakarását a közös gazdaságok sem nélkülözhetik: mindenekelőtt a ráfordítások hatékonyságának romlása, a költségeknek a termelésnél gyorsabb ütemű emelkedése figyelmeztet erre. Az idei esztendőben a bérek, jövedelmek igen szerény mértékű emelkedésére számíthatunk. Minden eddiginél fontosabb tehát, hogy a viszonylag szűkre szabott lehetőséget elsősorban azok élvezzék, akik teljesítményükkel a leginkább hozzájárultak megteremtéséhez. Arra is int ez a tény, hogy nagyobb érzékenységgel figyeljünk azokra — a kis nyugdíjjal rendelkezőkre, a nagycsaládosokra —, akik másoknál kevesebb anyagi tartalékkal rendelkeznek, s ezért őket súlyosabban érintik a nehézségek. Többször és igen határozottan fogalmazták meg a járási pártbi- zottsági ülés hozzászólói: a lehetőségekhez képesti legjobb áruellátást kell nyújtani mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal a rávalót megkeresték. Sz. M. Színvonalasabb mozgalmi munkát a KISZ-ben A választás joga a fiataloké Az ifjúsági szövetség munkájának tartalmi és szervezeti megújulása csak úgy képzelhető el, ha módosulnak a szervezés, a felépítés, az irányítás, valamint a választási rend elemei. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1982 októberében határozott ezekről a kérdésekről. Készítsünk egy gyorsmérleget a KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszakról. Ma a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek csaknem 912 ezer tagja van. Az ifjúkommunisták 62,6 százaléka dolgozó, 37,4 százaléka tanuló. A munkás és mezőgazdasági fizikai dolgozó KISZ- tagok száma együttesen 269 ezer fő. E réteghez egy év alatt tízezer fiatal csatlakozott, a szervezettség javult, de még most sem kielégítő. Az értelmiségi és alkalmazott dolgozó fiatalok között — főként a pedagógus és a közművelődési alapszervezetek gyors növekedése következetében — több lett a KISZ-tag. Mindez kedvező, de ha a KISZ-tagság megoszlását életkor szerint nézzük, érdemes elgondolkodni. A 14—18 éves korcsoport aránya 34 százalék. Változatlan az előző évekhez viszonyítva. A 19—26 évesek részaránya kevesebb lett 13 ezerrel. Ez másfél százalékos csökkenést jelent. A 26 évesnél idősebbek a tagság 36 százalékát alkotják. Ezen belül jelentősen emelkedett — 13 ezerrel — a 30 éven felüli fiatalok aránya. E korosztály ma már a KISZ-tagság több mint 10 százalékát alkotja. A KISZ politikai befolyása, erősödése szükségessé teszi, hogy a fiatalok sokrétű érdeklődéséhez, élet- és munka- körülményeikhez jobban igazodjon a szerződési rend. A KISZ szervezetei, alapszervezetei a jövőben is elsősorban a munkahelyeken, a tanintézetekben, a fegyveres erőknél, s testületekben, valamint a lakóterületen működnek. Az ide vonatkozó tavaly októberi határozat lehetővé tette, hogy munkásszállásokon, kollégiumokban, művelődési házakban, tudományos és sportegyesületekben, valamint más tartósan működő ifjúsági közösségekben is alakulhassanak KISZ-alapszervezetek. Az új KISZ-alapszervezetek létrehozását, a közvetlen irányításra jogosult KISZ-bizottság — e KISZ-szervezet létrehozását, a közvetlen irányító területi KISZ-bizottság hagyja jóvá. Ezután tehát minden fiatal maga döntheti el, hogy munkahelyén, tanintézetében, vagy lakóhelyén kíván-e a KISZ-tagja lenni, rnely alapszervezethez akar tartozni. Mindenki csak egy alap- szervezetnek lehet a tagja, de szervezeti hovatartozásától függetlenül több alapszervezet tevékenységébe is bekapcsolódhat. A koordinációs munka színvonala is javulhat, hiszen különösen a szorgalmi időben, a munkahelyi lakóhelyi, alapszervezet munkájában. is részt vehet a tanuló. Sokan aggódtak, hogv a szerveződés ilvenfaita módosításának az lesz a következménye, hogy a fiatalok egy része elmegy a nagyüzemi KISZ-alapszervezetekből, átjelentkezik a lakóterületeire, vagy a választhatóság miatt megszűnnek majd egy-egy helyen az iskolai KlSZ-alap- «zerveztek. Nem ez történt. Egy egészséges versengés jött létre. A fiatalok ugyanabba az alapszervezetba mentek, amelyben koruknak megfelelő, igényeiket kielégítő programokat kínálnak, amelyben konkrét feladatokat kaptak. Az ifjúsági közösségek élet- rehívása nem fogható fel kampányként. E munka is csak úgy ér valamit, ha folyamatos, állandósult. A területileg illetékes KTSZ-bizott- ságok — az ifjúsági szövetség politikai hatásának szélesítése érdekében — a KlSZ-aktívá- kat bízott meg, hogy segítsenek a lakóhelyek, a közművelődési intézmények, a tudományos és sportegyesületek, a munkás- és diákszállások, illetve más tartósan működő ifjúsági közösségek KISZ- alapszervezeteinek munkájában. Nagyobb súlyt kell helyezni más társadalmilag hasznos ifjúsági közösségek, szabadidősegyesülések szervezésére, támogatására is. A KISZ ösztönöz minden olyan helyi kézdeményezést, közösségi formát, amely alkalmas arra, hogy hasznosan kitöltse a fiatalok szabad idejét. A mozgalom a maga sajátos eszközeivel — esetenként anyagi támogatással is — segíti egy-egy közösség működését. Bár a számok önmagukban is jeleznek valamit, da hiteles tükörképet mégsem adhatnak a mozgalmi munkáról, annak színvonaláról. Ahol a számok alapján a szervezettséggel baj van, ott a módszerekkel is baj van, ott nem veszik kellő mértékben figyelembe a fiatalok sajátosság- igényeit. Az építőiparban például a fiatal fizikai dolgozók szrevezettségi aránya alig éri el a négy százalékot. Erre nem adhat megnyugtató magyarázatot a munkahelyi szétszórtság a munkahelyek gyakori változása, mert ott a mozgalmi élet gyengeségének egészen mások az okai. A KISZ szerveződése, felépítése és irányítása, valamint választási rend egyes elemeinek módosítása a társadalmi- gazdasági változásokhoz igazodik. Az eddigi tapasztalatok igazolják a döntés helyességét. A. S. | NÓGRÁD - 1983. január 27., csütörtök 3
