Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
A téma az utcán hever (TI.) Várisik, leveleztünk, elfáradtunk A kivitelező sosincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen bármi késedelmeskedés, hiba esetén az ostor rajta csattan. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak nem éppen a legnagyobb munkái közé tai-tozoít a balassagyarmati Patyolat szalon technológiai szerelése, ám ehhez képest aránytalanul sok energiáját emésztette föl. — Mi nem akartuk vállalni ezt a munkát — mondja Angyal László építésvezető. — Ez külön műfaj, nem értünk hozzá, Ezért nem készült el hosszú ideig a szerződés sem. Mire végre tisztázódott, hogy mégis csak a mi teendőnk lesz —. s ez már az 1977-es esztendő —, akkor rneg hiányoztak a munkához az alapvető feltételek. Hogyan dolgozzon a kivitelező, ha egyszer nincsen kezében tervdokumentáció ? — Miért lassult le ennyire • kivitelezés tempója? — Nem volt igazi gazdája ennek a beruházásnak. Sokan szerepeltek benne, de többnyire erőtlenül. Több segítséget reméltünk a Patyolattol is. Akkoriban sok volt ott a személyi változás, s ahányszor új műszaki vezető vette kézbe a dolgot, rendszerint az előzőtől eltérő igényekkel lépett föl. — Mi a tanulsága ennek a nyolc esztendőnek? — Először Is aZ, hogy pontosan elő kell készíteni a munkát, nem pedig menet közben várni, majdcsak megoldódnak, a bajok valahogy. Szerintem mi ott hibáztuk a legnagyobbat, hogy nem tartottuk magunkat következetesen ahhoz a fontos elvhez; munkához fogni csak a tervek és a szerződés birtokában lehet! Meg kellene már tanulni nemet mondani —, ha a feltételek hiányoznak. — Párját ritkító beruházás ez a megyében — ez Lado- merszki Józsefnek, a NŐG- RÄDTERV főmérnökének a véleménye. — Még kedvezőtlen körülményeket figyelembe véve is legfeljebb két év alatt az egészet készre kellett volna vágni. — Mi indokolja akkor a négyszerié hosszabb időt? — Már az indítás eleve rossz volt. A Patyolat új gépeket akart beszerezni, mi ezekre terveztük meg a technológiát. Közben kiderült, hogy vásárlásra nincs elég pénze, s mégis csak a Thököly utcai mosoda berendezését költözteti át. Ekkor buktak elő a bonyodalmak: az egyik nagy gép nem fér be az ajtón, nincs gőzelszívás. Üjra kellett tervezni az egészet, ráadásul úgy, hogy már elkészült részeket kellett szétbontani. Tetejébe megváltoztak az érintésvédelmi előírások is. Mindez legalább kétévi veszteséget okozott. — A nyolc esztendőnek még így is jócskán híja van... — A többire én nemigen tudok magyarázatot. Kisebb csúszások bizonyára mindenki lelkiismeretét terhelik, de inkább arról van szó, hogy sokszor hónapokra megállt minden. Egymásra vártunk, leveleztünk, vitatkoztunk. Látva, milyen nehezen halad előre a beruházás, azt hiszem, mindenki belefásult. Építkezések folyamán éttől jóval apróbb hibákat, csúszásokat perre visznek. A balassagyarmati Patyolat szalon vajúdása közepette senki nem fordult bírósághoz, de még csak kötbérigénnyel sem lépett föl! Nem kell tehát túlságosan gyanakvónak lenni a feltételezéshez: alighanem mindenki érezte, vaj van a fején. Zsély Gyula a megyei tanács ipari osztályáról kísérte figyelemmel a fejleményeket. Itt adták föl azt a levelet is, amiben kilátásba helyezték a szolgáltatás-fejlesztési alapból kiutalt támogatás visszavonását a megjelölt határidő lekésése esetére. — A határidőt nem tartották be. Valóban visszavették a pénz? HficsőlSrés Kilukadt a salgótarjáni táv- hőellátó hálózat Gagarin iskolát ellátó bekötő vezetéke. A sérülés helyét nein volt könnyű megállapítani, végül azért kiderítették: a meleg víz az úttest alatt szivárog el. Hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsák, a szerelők e héten végén, szombaton és vasárnap fogják kicserélni a sérült csőszakaszt. A kárhely közelében a gerincvezetéken is kisebb lukadás keletkezett, s az innen szivárgó víz miatt olykor gőzölög az egyik csatornanyílás a Pécskő utcában. Tekintve, hogy a hőveszteség csekély mértékű — amennyiben a helyzet nem romlik — ennek a szakasznak a javításával megvárják a fűtési idény végét, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak azoknak a lakóknak, akiknek otthonait ez a szakasz fűti. Telkek a pálya mellett Lakások Szécsényben Szécsényben a nagyközségi tanács munkájában kiemelt szerepet kap a iakár,kérdés. Ceglédi János, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága titkárának szobája falán ott függ a sportpálya mellett kialakításra kerülő új telkek térképe, feltüntetve rajta a beépítés ütemezését. — Komoly és felelősségteljes munkát jelent az új telkek kialakítása. Gondoljunk csak a kisajátításra, vagy a szanálásra. Az ilyen jellegű intézkedéseink sokakat érintenek. Bizony egy-egy döntést rengeteg konzultáció, számolgatás előz meg. Az új lakónegyedek kialakításánál figyelembe kell vennünk a nagyközség harmonikus fejlesztését. Mindezt úgy kell megoldanunk, hogy kevés épületet kelljen szanálni, azok is lehetőleg régiek legyenek. A mezőgazdasági terület sem csappanhat sokat — magyarázta Ceglédi János. A sportpálya melletti 93 telek értékesítése márciusban megkezdődik!. A leendő tulajdonosokkal szembeni kikötés, hogy korszerű, esztétikus kétszintes házakat építsenek. A. második ütemben a tanács 52 telket értékesített- A Serház- kertben 14 telek vár beépítésre. A község központjában a Rákóczi úton a régi öreg, egyszintes lakások helyén új többszintes házakat építenek. A Hársfa és a Bartók Béla út közötti szakaszon az év első felében hozzáfognak az építkezéshez. A szanált két épület helyén 18 célcsoportos állami és 32 OTP-lakásépül. A földszinti helyiségekben különböző szolgáltatások kapnak helyet. A Somogyi Béla utcában 16 OTP-lakás építését tervezik. — Nem — válaszol Zsély Gyula. — Afféle ráhatásnak, fenyegetésnek szántuk, kevés eredménnyel. Többszöri felügyeleti, politikád nyomással jutottunk el egyáltalán oda, ahoil most tartunk. — Véleménye szerint hol volt az alapvető hiba? — Jobban oda kellett volna figyelnie a Patyolatnak és a városi tanácsnak is. Hajtani, sürgetni a munkát, hiszen az ő érdekük elsősorban a szalon működése! Hogy kinek mi az érdeke, arról a Balassagyarmati városi Tanács elnökének, dr. Vass Miklósnak kicsit más a benyomása. Ebben erősíti meg két kollégája, Berta Róbert városgazdálkodási és -fejlesztési osztályvezető, valamint Puszta Istvánná tervcsoportvezető is. — Ne kérdezze, ki a hibás, erre egyértelműen talán senki nem tud válaszolni — vélekedik dr. Vass Miklós. — Be hogy kinek az érdeke, hogy a szalon csupán felvevőhelyként szolgáljon, azt kizárásos alapon legalábbis sejtjük. Tér. vező, bonyolító, kivitelező letudta a munkát, ők nem jöhetnek szóba. Mi azt szeretnénk, ha a város szolgáltatásai az új szalonnal is javulnának. Marad maga a Patyolat. .. Ez aztán az elképesztő fordulat! Miután ebben a beruházásban már akadt egy-két meglepetés, talán érdemes utána nézni. Kun Lajostól, a Patyolat igazgatójától a következőket tudjuk meg. A salgótarjáni, központi mosoda kapacitásának kihasználtsága a 36 millió forintos rekonstrukció után jelenleg csúcsidőben 80—85 százalék. Olyképp, hogy nemcsak a gyarmati ruhákat mossák itt, hanem a Duna-kanyarból is szállítanak tisztítanivalót. (Az itt túrázó autók hordják be egyébként a Balassagyarmaton felvett szennyest is.) Mint az igazgató mondja, a vállalatnak ahhoz fűződik szorosan vett érdeke, hogy minél gazdaságosabban dolgozzék központi mosodája. Jóval kifizetődőbb itt leterhelni a gépeket, mint a drága olaj fel- használásával helyben rendbehozni a gyarmatiak ruháit. Határozottan állítja azt is,' hogy a balassagyarmati lakosok legfeljebb sürgősségi esetben szenvednék hátrányt emiatt. \ — Mi lesz a szalon sorsa, ha az üzembe helyezési eljárás rendben megtörténik? — Elképzelhető, hogy akkor sem indítjuk meg — válaszol Kun Lajos. — Legalábbis addig nem, míg néhány közület megnyerésével a mostani piaci igények lényegesen nem nőnek. Akkor bizonyára szükség lesz a balassagyarmati szalonra is. Ha e sorok .szerzőjének lenne még kedve a költészetből meríteni, most alighanem Arany János lenne aktuális: .,szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik... ” S körülbelül ez minden, amit ehhez még hozzá lehet tenni... Szendi Márta Közlekedési pályázatAz Ml-es és M7-es autópálya, valamint Észak-Buda és Észak-Pest között kielégítő közlekedési kapcsolatok megteremtésére országos tervpályázatot hirdetett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács. A pályaművek díjazására és megvételére 540 000 forint áli rendelkezésre. A tervpályázati kiírást a Közúti Beruházó Vállalat gazdasági osztályán (Budapest, XII., Böszörményi út 24.) vehetik át az érdeklődők szombat kivételével valamennyi hétköznapon. A pályaművek beküldési határideje április 11-e, az értékelés eredményét május 9-ig hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság. iJI \ A varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet melléküzemágában különféle műanyag flakonok készülnek, amelyeket fővárosi vállalatoknak szállítanak Varsányból. Képünkön: Szép livla automata íröccsfúvó gépen készíti a flakonokat. I NÓGRÁD - 1983. január 26., szerda Törvényességi tapasztalatéit a gazöáfMás rendiéről, az állampolgárok vegyem érdekeinek védelméről Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozata A gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban, mind a termelés, mind a termékek forgalmazása terén — a döntő jelentőségű közgazdasági eszközök mellett — fontos szerepe van a jogi szabályozásnak, a felelősségre vonatkozó előírásoknak is. A jog eszközeit latba vetve, hogyan segíti az ügyészi szervezet hazánkban a szocialista törvényesség érvényesülését a gazdálkodás körében, az állampolgárok vagyoni érdekeinek védelmében? — erről nyilatkozott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Tóth Ferencnek, az MTI főmonkatársának: — Az ügyészség megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy a népgazdaságban is minden területen törvényes legyen a jogalkalmazás, erősödjék a gazdálkodási fegyelem, megfelelően érvényesüljenek a jogszabályokban kifejeződő ösztönzők és szankciók. A gazdálkodási folyamatok szervezésébe és lebonyolításába, a döntések, az elhatározások szakmai, célszerűségi kérdéseibe azonban természetesen nem avatkozunk be — mondotta elöljáróban a legfőbb ügyész. FELÜGYELET, PEREK, BÍRSÁGOK — A törvényesség töretlen érvényesítésének ügyészi eszközei és tapasztalatai kapcsán két fő szerepkört kell kiemelni. Az egyik az, hogy az ügyész a gazdálkodó szerveknél közvetlenül gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez kiterjed a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonynyal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekre, továbbá a gazdálkodó szervek belső szabályzatainak és fegyelmi, illetve kártérítési felelősségre- vonási gyakorlatának a vizsgálatára, valamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A másik fontos ügyészi tevékenység a részvétel a gazdasági perekben, amelyeknél — például a bíróság előtti indítványokkal, fellebbezéssel, a jogsértések okainak feltárása után a megszüntetésükre irányuló felhívással, szignalizációval — az elsődleges törekvés a szerződési fegyelem szilárdítása. A gazdálkodási rend szilárdításának egyik fontos eszköze a gazdasági bírság, amelyet — többek között legfőbb ügyészi kezdeményezésre is — a népgazdasági, vagy a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő, illetve jogellenes módon eljáró, indokolatlan jövedelmet szerző gazdálkodó szervvel szemben lehet kiróni. Ez a joghátrány részben kollektív, részben egyéni szankciót jelent: ha ugyanis a bíróság a vállalatot, illetve a szövetkezetét gazdasági bírság megfizetésére kötelezi, akkor a jogszabály értelmében a vétkes személyek felelősségre vonására is intézkedni kell. Tapasztalataink szerint az érintett vállalatok a bírságot ugyan befizetik, a személyi feleiősségrevonás azonban gyakran elmarad. Ilyenkor az ügyésznek kell intézkednie e mulasztás miatt. BÜNFELDERÍTES ÉS MEGELŐZÉS — A gazdálkodási kötelezettségek megsértése önmagában általában nem bűncselekmény. A gazdálkodási érdekek védelmében a büntetőjog csupán végső eszköz, s igénybe vételé csak a legkirívóbb és a legsúlyosabb következményű esetekben indokolt — törvényeink is erre nyújtanak lehetőséget. Részben ez a magyarázata annak, hogy gazdálkodási kötelezettségeket sértő bűncselekmények miatt viszonylag kis számban indul büntető eljárás. Tavaly például 48 ilyen cselekmény vált ismertté, s ebből 32 a pénzügyi fegyelmet sértette. A gazdálkodás körében előforduló bűncselekmények elemzésekor megállapítottuk, hogy több mint 70 százalékukat a bűnüldöző hatóságok derítették fel, s a gazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervek által feltárt ügyek a cselekmények 10 százalékát sem érték el. Ez egyúttal arra utal, hogy — az illetékes gazdasági ellenőrző szervek tevékenységét tovább javítva — növelni kell az állampolgárok felelősségérzetét is a gazdálkodás körében tapasztalható visszásságok megszüntetéséért. Ami a spekulációs bűnözés személyi oldalát és hátterét illeti, az ilyen bűncselekmények nagy részének elkövetésében, a bűnöző életmód kialakulásában jelentős szerepet játszik a munkakerülés, a csavargás, a lógás. Éppen ezért fontos, hogy a munkakerülő életmóddal, annak okaival és formáival, a „táptalajt” adó negatív társadalmi jelenségekkel szemben szigorúan fellépjünk és folyamatosan elemezzük, miként érvényesülnek a megelőzést, illetve a szankcionálást szolgáló jogszabályok. Az ügyészi szervezet éppen most folytat kiterjedt, feltáró vizsgálatot ilyen irányban, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítani fogjuk. Tapasztalataink szerint előfordul az is, hogy a jogi rendelkezések hiányos ismerete, gyakorlatlanság, vagy hanyagság folytán sértik meg a vállalatok, vagy a hatóságok a különböző ügyekben hozott döntésekkel a rendelkezéseket. Az ilyen egyedi jogsértések sokszor az állampolgároknak okoznak érdeksérelmet — nemegyszer vagyoni hátrányt —, ez azonban természetesen korrigálható megfelelő jogorvoslati eljárásban. Súlyos közösségi kárt isj okozhat a joggal való visz- szaélés, rontja az emberek hangulatát, a társadalom közérzetét, különösen, ha elmaradna a jogsérelmek megfelelő orvoslása, illetve a jogsértő személy felelősségre vonása. A törvényességnek minden tekintetben — ügyészi intézkedésekkel is — érvényt szerzünk! ÁLLAMPOLGÁRI SÉRELMEK, JOGORVOSLATOK — A szocialista demokrácia alapvető és maradéktalan megvalósulásának fontos feltétele és egyben garanciája, hogy az állampolgárok ügyeit minden fórumon törvényesen intézzék, sehol se fordulhasson elő jogszabálysértő, lélektelen, a törvény szellemét figyelmen kívül hagyó, bürokratikus ügyintézés. Az ügyészség ezért megkülönböztetett feladatának tekinti, nogy akár a sérelmet szenvedett állampolgárok bejelentése révén, akár ügyeszi vizsgálat útján, vagy, ha bármely más módon tudomására jut a jogsértés, intézkedjék annak orvoslására. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy törvényi eszközökkel kezdeményezze a jogsértők felelősségre vonását, elejét vegye a hasonló jogsérelmeknek. Mind az ügyészi, mind pedig a más felügyeletet, irányítást és ellenőrzést gyakorló szervek nagyon fontos feladata, hogy mindenütt gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen intézzék az állampolgárok kérelmeit, és beadványaikat is ugyanígy, érdemben bírálják el. Ügyészi tevékenységünkben a törvényességi kérelmek megvizsgálása felügyeleti munkánk egyik információs forrása, amelynek révén a jogalkalmazási gyakorlat jobbítására, az állampolgárok magatartásának helyes formálására is törekszünk. A törvényesség két oldalát jelenti — egyebek között —, hogy miközben számon kérjük, megköveteljük az állampolgári fegyelmet és a törvénytiszteletet, egyidejűleg garantálnunk kell az állami fegyelem megtartását, az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülését. Az állampolgárok beadványainak, törvényességi kérelmeinek elintézése nemcsak az egyéni jogsérelmek orvoslását szolgálja. Az ügyek egy részében olyan általános okokat is találunk, amelyeknek a megszüntetésére külön intézkedést teszünk. Például, ha egy határozat azért hibás, vagy sérelmes, mert a jogszabályt — annak valamilyen hiányossága, szaknyelven joghézag folytán — a jogalkalmazók tévesen értelmezik, akkor kezdeményezzük értelmező állásfoglalás kiadását, vagy a jogszabály módosítását, kiegészítését. SZIGORÚ FELLÉPÉS A KORRUPCIÓ ELLEN — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivatalos személyek, illetve a gaz-: dálkodó szervezetek dolgozói által elkövetett cselekményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek törvényes és elfogulatlan működéséhez a legalapvetőbb társadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazgatási és az egyéb állami funkciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetetlen az erkölcsi feddhetetlenség. A korrupció nem csak az egyes ügyekben tett intézkedésekkel csorbíthatja a -törvényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi méretekben is alááshatja . az állampolgárok bizalmát a hatalom és szervei iránt. Ezért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulásokkal szemben! A magas erkölcsi mérce, írott és íratlan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugodtan állíthatom: hazánkban e tekintetben is rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az erkölcsi és a jogi követelményeknek megfelelően, tisztességgel végzik felelősségteljes munkájukat. Az utóbbi időszakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mintegy 150 alkalommal történt büntetőjogi felelősségre- vonás. Ez a hivatalos személyek számához viszonyítva — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fellépése továbbra is határozott lesz! A gazdálkodó szervek dolgozói körében, sajnos már többször fordul elő korrupciós bűnözés. Az ilyen esetek száma az utóbbi két-három esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem könnyű felderíteni az ilyen bűncselekményeket, amelyeket „objektív” okok (például az áruellátás hiányosságai) • is motiválhatnak. Most, amikor a gazdálkodásban előtérben áll a népgazdasági érdekek fokozott érvényesítése, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezzel egyidejűleg erősítsük a jogrendet, a törvényességet — fejezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly.
