Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
A TÉMA AZ UTCÁN HEVER fl.) Lassan, bandukolva Balassagyarmaton Hiánycikkeink és igényeink N incs szerencsém a lakásomhoz legközelebbi élelmiszerbolttal: délutánonként, mire hazaérek, gyakran nem kapok tejet, tejfölt, sőt, olykor kenyeret sem. Gondolom, mások is tapasztaltak ilyesmit. Nógrádban mégsem jut eszébe senkinek sem, hogy a tejet, vagy a kenyeret hiánycikknek nevezze. A hiánycikkek között tartjuk viszont számon sok egyéb mellett például a Legét, amelyhez legfeljebb karácsony előtt lehet némelyik jobban ellátott áruházban hozzájutni. A két véglet, az itthon bőven előállítható tej, kenyér és a tőkésimportból származó márkás játék között van azonban az áruknak egy meglehetősen széles skálája, amelyet hosszabb-rövidebb ideig nem lehet kapni. Az ezen a skálán elhelyezkedő termékek hiányát már bajos olyan egyértelműen indokoltnak, vagy indokolatlannak ítélni, mint a Legóét, illetve a kenyérét. Az ítéletalkotáshoz tudni kellene, mi, milyen okból hiányzik. Egy jól szervezett, olajozott gazdaságban az a természetes, hogy a termelők a fogyasztók igényei elé mennek: előre kutatják, mi lesz, mi lenne kelendő a piacon, és, ami jól eladhatónak ígérkezik, azt villámsebesen elkezdik gyártani. Az új terméket ajánlják a kereskedelemnek, amely —, ha szintén fantáziát lát a forgalmazásban — biztosan megvásárolja. így a fogyasztó számára a hiány szinte ismeretlen; a vásárló inkább a bőség, az áru és az áruválaszték zavarával küzd, és a tetszetős, reklámozott, ám számára esetleg felesleges drága termék megvásárlásától igyekszik megóvni magát. A magyar ipar távolról sem csupán rugalmatlansága, vagy szerényebb érdekeltsége miatt kullog olykor a fogyasztók igényei mögött. Alapanyagok, félkész termékek hiánya gyártókapacitások szűkössége, korszerű gépek, technológiák kényszerű nélkülözése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos cikkekből nem tudja kiszolgálni a kereskedelmet, illetve a fogyasztót. Ez az állapot régóta arra készteti a kereskedelmet, hogy maga keresse, szedegesse ösz- sze a termelőktől a fogyasztóknak szükséges árukat. Az intenzívebb keresés módja, a „Vevők vagyunk” kiállítások szervezése: a kereskedelmi vállalatok összegyűjtik a legnyomasztóbban hiányzó, főként apróbb árukat, és koncentráltan — kiállítás keretében — tárják a termelők elé keresletüket. Ez a módszer meglepően eredményesnek bizonyult: a kiállítások látogatói — helyi kis- és nagyvállalatok, gyárak, termelőszövetkezetek, ktsz-ek képviselői és kisiparosok — mind gyakrabban vállalkoztak a keresett termékek előállítására. Bár a kereskedelem termelésszervező tevékenysége egyre nagyobb méreteket ölt. és mind több terméket töröl le" a hiánycikkek listájáról, a folyamatnak mégsem látni a végét, hiszen a fogyasztó igényei változnak, megújulnak: mindig más, és újabb cikkek előállításához kell a termelőknek és a forgalmazóknak összefogniuk. Mivel nemcsak ásó, kapa, vagy laposfogó, hanem márkás külföldi fogyasztási cikkek is hiányoznak a boltokból, és a kereskedelem rendelkezésére álló konvertibilis devizaösszeg véges, a forgalmazó vállalatok változatos eszközökkel igyekeznek' devizakiadás nélkül imoorttermékekhez jutni. A termelési együttműködés olyan ió, bevált példái állnak előttük, mint, amilyen a márkás farmerruházati cikkek, vagy a Triumph fehérneműk közös előállítása és forgalmazása. Hasonló gyártási kooperációk szervezésébe újabban kereskedelmi vállalatok is bekao- csolódtak, egyes cikkek hiányát enyhítendő, így kerülnek forgalomba például olyan korszerű termékek, mint az egykaros csaptelepek, az acél főzőedények, vagy bizonyos háztartási műanyagáruk. De, ha ez sem elég, hát — cseréljünk! A határ menti árucsere, a választékcsere keretében —, amelyet külkereskedelmi vállalatok közvetítésével folytatnak a hazai és a külföldi belkereskedelmi vállalatok — szintén számos termék hiánya mérséklődött, vagy szűnt meg. Az olyan árucserére, amely nem igényel devizát, minden belkereskedelmi vállalatnak lehetőséget adnak a legújabb rendeletek, előírások. Mindennek tükrében lehet reálisabban megítélni, hogy az egyes termékek indokoltan, vagv indokolatlanul hiányoznak az üzletekből. És, hogy az indokolatlan hiányokra is bőven akad Délda, hogy miközben a belkereskedelmi vállalatok törik magukat a több, a jobb, a változatosabb áruért, aközben másutt mesterséges hiányt teremtenek, arra hadd mondjak el egy ellesett telefonbeszélgetést. Az év végén jártam egy szerelvényeket értékesítő áruházban. Üres polcokat találtam, ezért bekopogtam az áruház vezetőjének kis irodájába érdeklődni, mikor jön 1056-os jelzőszámú lengőcsap. Mielőtt kérdésemet feltehettem volna, csengett a telefon, a boltvezető felvette, és a következőket mondta: — Ne küldi nekem édes öregein semmit, én már teljesítettem az éves tervemet. Nem, köszönöm, nem kérem. Azt sem, Nem érted? F —-—; t se küldj! emcsak a tej és a kenyér „óvatos” rendelése okoz olykor indokolatlan áruhiányt, amint indokoltnak tetsző hiány is megszüntethető némi leleménnyel, szervezéssel, piacismerettel. G. Zs. A munkahelyen Erdőművelő szakmunkások képezése A téma az utcán hever, mint köztudott. Ez a mostani a balassagyarmati főutcán. Onnan is nyílik — rendes nyitvatartási időben, mint ez a Patyolat szalonoknál általában szokásos. f Bévülről is teljesen úgy fest, mint akármelyik ilyenfajta szolgáltató üzlet. Mosó-, vasaló- és vegytisztító gépek állnak benne. Akkor hát mi ebben a különös? Az, hogy ezek a gépek — állnak. Évek óta immáron, mint valami hosszú esztendőkre prolongált színi előadás díszletei. A balassagyarmati Patyolat szalonban nem száll a gőz, nem takarodnak le a kelméről a foltok. Itt nem mosnak, nem festenek, nem vegytisztítanak. Az ügyfél behozza a szennyest, rendben át is veszik tőle, majd kocsira pakolják, s irány Salgótarján! Mindez egy Patyolat szalontól nem épp túlzásba vitt eredmény. Tudni kell azonban, hogy ebben a „negatív eredményben” nyolc év kemény munkája fekszik. Viták, kifogásolások, késedelmeskedések, végszükségben fenyegetőzések, labdázgatás a felelősséggel. És iszonyú mennyiségű papír, ami eleve igazolja: ennek az ügynek egyetlen szereplője sem esett soha kétségbe, ha éppen hivatkozni kellett valamire. Nézzük hát, mi minden történt vagy nem történt a nyolc év alatt! * 1971. Tanácsi döntés arról, hogy a főutcán épülő 66 lakásos tömb földszintjén többek közt Patyolat szalont rendeznek be. 1975. Elkészült az épület. A lakásokba beköltöztek, a földszinti helyiségeket pedig további hasznosítás céljából átvették a leendő gazdák. A Mátrában emberemlékezet óta nem volt olyan szelíd tél, mint az idei. A Ká- kestető a sok évtizedes feljegyzések szerint egyetlen évben sem volt olyan „hószegény” mint ezen a télen, holott az ország legmagasabb pontját úgy tartja számon az időjárás krónikája, hogy itt az év kilenc hónapja havas. Kékestetőn decemberben 14 csapadékos napot jegyeztek fel, egész hónapban összesen 66 milliméter csapadék hullott. az is jobbára eső volt, csupán hat napon keresztül 1977 májusa. A- Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megbízást kapott a- gépekhez szükséges vezetékek kiépítésére. A berendezések odavitelét és beüzemelését azonban a Patyolat vállalta magára- A rendelésben szereplő üzembe helyezési határidő 1977. III. negyedév. (Első határidő.) 1977. október. Letelt a határidő, de még a szerződést sem kötötték meg a kivitelezővel. 1977 november. A Patyolat levélben közli a Balassagyarmati városi Tanáccsal: nem látja biztosítottnak a technológiai szerelés befejezését. Ezt követően a megyei tanácson valamenyi érintett fél részvételével értekezletet tartanak, ahol mindenki minden segítséget megígér. 1977. december. A Patyolat újfent tájékoztatja a városi tanácsot, hogy a vegytisztító- nak nincs szellőzőnyílása, valamint odébb kell tenni a bejárati ajtót. Idézet a levélből: „Fenti beruházás előkészítési, bonyolítási és kivitelezési hiányosságai miatt a szalon impozáns épülete több mint egy éve kihasználatlanul van.” 1978. március. Most a NO- TÉV ír levelet- Ebben megfogalmazza, hogy kiviteli szerződése még mindig nincs. Továbbá kéri a Patyolatot, hogy vigye a szalonba a gépeit, de valamennyit, mint ahogyan egy korábbi levelében, mint befejezett tényt már állította is. 1978. május. Kiviteli szerződés változatlanul nincs. A NOTÉV csak a jövő év első negyedévére vállalja a szerelés befejezését. 1979. május. A centrifugaalap terve végre elkészül, 1979. június. Aláírják a technológiai szerelés vállalkozói szerződését. (Két évvel az első határidő után!) A szerződés 1979 végére jelzi a befejezést (második határidő), borította jelentéktelen hófátyol a csúcsot. Januárban a csapadék még kevesebb volt, mostanáig alig szállingózott hó és csak a legutóbbi napokban visel vékony fehér leplet a Galyatető és Kékestető. Januárban eddig a középhőmérséklet mínusz 1 fok volt, 15-én a leghidegebbet. mínusz 6 fokot, 6-án pedig a legmelegebbet, plusz 5 fokot mértek. Á Mátra nagyobb vésze inkább a tavaszra emlékeztet: a fák alatt — márciust idézően — sűrűn sarjad a zöld fű. 'itaw smw •A ezt aztán a NOTÉV 1980 március végére módosítja (harmadik határidő). 1980. február. A városi tanács egy helyszíni szemle után leszögezi: a harmadik határidő módosításához semmilyen körülmények között nem fog hozzájárulni1980. május. Műszaki átadás. A Patyolat 14 rendbeli kifogása miatt nem veszi át a szalont. Pótmunka, pótter- vezés, pótkivitelezés. Miután azonban a munkát' a tanács átvette, a kivitelező szerződéses kötelezettsége megszűnt. 1980. június. Most már a megyei tanács ipari osztálya is sürgeti a dolgot. 1980. augusztus. Ismét teljes körű értekezlet. A Nógrád- terv megígéri, hogy a hónap végére kettő kivételével a szükséges terveket átadja. Az értekezlet után készült emlékeztetőben 1980. november 1-re tűzik ki a befejezés hai táridejét. (Negyedik határ* idő.) Az ipari osztály nyomatékül még hozzáteszi: ameny- nyiben 1980. december 31-ig (ötödik határidő!) nem üzemel be a szalon, visszavonják a szolgáltatásfejlesztési alapból nyújtott támogatást- A pótmunkák elvégzésére kötött szerződésben a NOTÉV 1981. február 20-ra vállalta a befejezést. 1981. március. Műszaki átadás. A városi tanács átveszi a szalont — ám újabb hiánypótlásokkal! A KÖJÁL nem emel lényeges kifogást. A Patyolat hozzáfog a gépek próbaüzemeléséhez. 1981. november. A KÖJÁL leállítja a próbaüzemet, miután a hiánypótlási munkákat még nem végezte el a kivitelező. 1982. október. A NOTÉV megszüntette a hiányosságokat, néhány kisebb munkába a Patyolat is besegített. Lévén azonban év vége, az üzemeltető már nem tudott foglalkozni a szalon beindításával. 1983. február. Elsejére tűzték ki az üzembe helyezési eljárást. Hogy ezen a napon ismét sorompót kap-e a szalon, vagy végre zöld utat, az egyelőre nyitott kérdés- A derűlátást — ha van még — mindenesetre kár elsietni. E nem mindennapi beruházás eseményeinek időrend) sora eddig tart. (Egyelőre, hiszen február elseje még előttünk van.) Addig is tanulságos lehet megkérdezni a közreműködők véleményét: mitől lett ilyen ez a mosoda- építés, mint ama bizonyos állatorvosi ló, melyen mindenfajta betegség megtalálható? (Folytatjuk) Szemű Márta Az erdőművelésben kevés a szakmunkás, ez esetenként hátráltatja a fejlesztési tervek megvalósítását. A MÉM erdészeti és faipari hivatala most olyan szervezeti és módszertani javaslatot dolgozott ki az erdőgazdaságoknak amellyel az erdőművelők szakmunkásképzését nagyobb nehézség nélkül megoldhatják. A gondot korábban az okozta, hogy a munkahelyek nagy távolságra vannak egymástól, központi képzésre nemigen van lehetőség. A számításba vehető szakmunkásjelöltek nagy része nő, akik nehezebben szakadnak el otthonról, s az iskolai rendszerű továbbképzést nem szívesen vállalják. A hivatal nrfódszertani anyaga lehetővé teszi, hogy az érintettek közvetlenül a munkahelyen sajátíthassák el az ei dőművelési ismereteket. Az audiovizuális technika fokozott felhasználásán alapszik a 165 képből álló erdészeti szaporítóanyag-termelési iskolai program, valamint a 210 képes Mesterséges erdősítés című anyag, amelyet különleges, úgynevezett önkonzultációs tanulóasztal segítségével „hívhatnak elő” a tanfolyam hallgatói. A jövendő erdőművelő szakmunkások e technikai felszerelésekkel ismerkednek meg az alapvető ismeretekkel, azokat jól rendszerezhetik, és így köny- nyebben készülhetnek fel a vizsgára. A bemutatóasztal használatát a napi munkaidőhöz igazítják és lehetőség van arra is, hogy a telepen, az erdőkerületekben dolgozó erdészek is segítsék a foglalkozást. Az erdőgazdaságok és faipari vállalatok már 11 tanulóasztalt vásároltak Az első szakmunkás-taníolyamot a kiskunsági erdőgazadságban tartják, még ezen a télen hozzálátnak az oktatáshoz. Szeh'd té! a Mátrában Autójavítás másképpen Alapítva: 1983-ban Mint ismeretes, 1932. december 31-én megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt — közismert nevén AFIT — és vállalatainak túlnyomó része önálló lett. A tanácsi felügyelet alá került kisvállalatok teljesen önállóan működnek ez év január elsejétől, megyénkben is, Balassagyarmaton, illetve Salgótarjánban. A Salgótarjáni Autójavító Kisvállalatnál, mint, Eged Sándor, a SAKIV kinevezett igazgatója mondotta, a jelenlegi forma minden módon arra kényszeríti a fogyasztási kisvállalatként működő egységeket, hogy — az eddigiekkel ellentétben — saját erőből fedezze kiadásait, valamint megfelelő nyereséget produkáljon. Legfontosabb lépés ennek érdekében a dolgozók érdekeltségének megteremtés?. a hatékonyabb munkavégzés érdekében. További teendők: az anyaggazdálkodás javítása a rugalmasabb anyagbeszerzés és a la- k^'s-mi szolgáltatás arányának növelése. Ehhez "természetesen az szükséges, hogy jobban kielégítsék a lakosság igényeit. Az autótulajdonosok az eddiginél jobb, szélesebb körű szolgáltatásban részesüljenek, rövidüljenek a javítási határidők, egyszóval azt kapják pénzükért, amit méltán elvárhatnak. Nos az első intéz kedések mái megtörténtek. a SAKIV vállalja az alváz- és üregvédelem elvégzését, erre új kocsiknál négyéves garanciát is adnak. Megtehetik, mert a jelenlegi legkorszerűbb eljárással végzik a gépjárművek korrózióvédelmét. A vevőszolgálati tevékenységen belül új szolgáltatás a 126-os Polski FIAT garanciális javítása. Rövidítik az úgynevezett futójavítások átfutási idejét, növelik, és karambolos gépkocsik javítási kapacitását, valamint több gépkocsi műszaki vfesgárn történő felkészítését vizsgáztatását vállalják. • A dolgozók egyénileg is érdekeltek a végzett munka minőségét és gyorsaságát illetően. tényleges .evékenysé- gük alapján kapják munkabérüket. A kisvállalatnál egyszerűsödik az adminisztráció, gyorsul az ügyintézés, kulturáltabb az ügyfélfogadás. Ez utóbbit — mint humán szolgáltatást — igen lényeges kérdésként kezelik, mert a bizalom egyáltalán nem elhanyagolható szempont a szolgáltatásban. Mivel az autójavítás szabad áras kategóriába tartozik, az árakban lehetnek ki- sebb-nagyobb eltérések a korábbiakkal szemben, azonban összességükben nem emelkednek. Az előzetes számítások szerint az önállóság - -az első évben, a hatékonyság növelésének az új szolgáltatások bevezetésének, a tevékenységi kör bővülésének eredményeként mintegy tízmillió forint árbevétel-növekedést hozhat. Institórisz György és Perez György szerelő Skoda gépkocsi diagnosztikai vizsgálatát vég* zi a SAKIV szerelőcsarnokában.
