Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
I oz ?,-a4VX y vX ., % .:■; .■ _ "II Az angol DEVILBISS vállalat által szállított elektrosztatikus zo-náncozéberendezés automatikus egységei jól beváltak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A nagy termelékenységű gép az eddigieknél lényegesen jobb minőségben juttatja a fedőzománcot a SAL.GÖ tűzhelyek burkolóelemeire. — Kép: űpirkó — \ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TAN ÁCS LA4*jA ’ XXXSX. ÉVF., 3. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 5., SZERDA Prágában Megkezdte munkáját a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé kedden délelőtt a prágai várban megkezdte soron lévő ülését. A tanácskozáson részt vevő magyar párt- és . kormánykül- döt'séget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá nak első titkára vezeti, tagjai pedig: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A szovjet küldöttség vezetője Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, s a többi tagállam dele- - Rációjának élén ugyancsak az J illető ország kommunista és munkáspártjának legmagasabb rangú képviselője áll: Bulgáriából Todor Zsivkov, Csehszlovákiából Gustáv Hu- sák, Lengyelországiból Woj- ciech Jaruzelski, az NDK-ból Erich Honecker, továbbá Romániából Nicolae Ceausescu. A tanácskozást Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a testvéri országok küldöttségeit. Az ülés résztvevői egyperces csenddel adóztak Leonyid Brezsnyev emlékének. Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé kedden megnyílt ülésének első napi tanácskozásáról. Mint a közlemény megállapítja, megtárgyalták azokat az időszerű kérdéseket, amelyek az atomháború veszélyének elhárításáért, a nemzetközi enyhülési folyamat megőrzéséért és megszilárdításáért, az európai biztonság megerősítéséért és az együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelemmel függnek össze. A délelőtti megbeszélésen Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője, a délutáni tanácskozáson pedig Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A Varsói Szerződés tagállam mai politikai tanácskozó testületének főtitkári tisztségét ezen az ülésen Dusán Spácil csehszlovák kü 1 Qgy m inis - ter- helyettes tölti be. (MTI) 1 Öltöző, kemence, daru Megfontoltan költik el a fejlesztésre, felújításra szánt forintokat Idén csaknem mindenütt takarékosabban Ijell fölhasználni á fejlesztésekre, felújításokra fordítható forintokat, azonban így is sok, ebbé a kategóriába tartozó munkát végeznek el megyénkben. Számos ide sorolható kérdésben még nem kristályosodott ki a döntés, mert a pénzfedezettel kapcsolatos megbeszélések még javában tartanak a vállalatoknál, pénzintézeteknél. A gépek beszerzésével kapcsolatban még nincs végérvényes elhatározás, ám az épületek, berendezések fölújításával kapcsolatban már kialakult az idei terv a Nógrádi Szénbányáknál. A nagyvállalat erre a célra, a külső kivitelezővel elvégeztetett munkákat számolva, 25 és fél millió forintot szánt. Ebből a pénzből a legtöbbet a nagybátonyi gépüzemben használják föl: nyolc és negyed milliót. Ott rendbehozzák a műhely és az irotla épületé több mint kétmillió forintból, nagyjából ennyit szánnak a kazánház felújítására, egy-egy millió fordítódik a 35 kilovoltos villanyhálózat korrózió- védelmére és a darabolóhely. téliesítésére, a többi pénzt kisebb tökéletesítésekre költik. Az egybevont kányási és ti ri- besi aknaüzemben valamivel több mint kétmillió forintot költenek felújításra. A summa nagyobbik részéből a volt szálló épületét renoválják. Szorospatakon egy régi házat formálnak át szociális épületté. Ott erre és több apró munkára két és fél millió forintot terveztek. Mén- kesen kisebb összegből fejlesztik, jobbítják a munkakörülményeket, többek közt a korábban építeni kezdett öltöző-fürdő épületét adják át. Jelentékeny pénzt fordítanak még az igazgatóság épületének tökéletesítésére, a külfejtés fejlesztésére és így tovább. vTöbb saját kivitelezésű fejlesztést is végrehajtanak, ezek legjelentősebbje a nagybáton.y. osztályozó porelszívójának megépítése. A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában idén túlnyomó- részt közvetlenül a termelést, az importhelyettesítést szolgáló fejlesztésekre költik a rendelkezésre álló forintokat. Befejezik például annak a kamrahegesztő gépnek a kialakítását, amelyhez a Jicencet egy NDK-beli vállalattól vették meg két évvel korábban. A berendezéssel az eddiginél termelékenyebben, megbízhatóbban hegesztik majd a maximum kétezer milliméter átmérőjű tartály- öveket és tartályfenekeket. Ebben az évben kívánnak berendezést üzembe állítani az egyik fontos termék, a golyós kalibráló bevonatának ,,föirakásához”. Eddig ezt a munkát külföldön végeztették el, most viszont sikerült egy hazai gyárban olyan anyagot kifejleszteni, amely az importálttal legalább azonos, sőt — az eddigi kísérletek alapján — valamivel jobb minőségű, kopásállóbb. A megfelelő festőberendezést paksi tapasztalatok alapján választják ki. A tervek szerint elkezdik egy röntgenezőkamra kialakítását is az idén. Erre azért van szükség, mert jelenleg csak éjjel vizsgálhatják röntgennel a varratokat, s ez szervezésbeli nehézségeket okozhat. Ezeken kívül még számos célgép kifejlesztésével próbálkoznak házon belül; a leendő eszközök a rugalmasabb, gyorsabb termelést szolgálják. A salgótarjáni bányagépgyárban még nem alakult ki határozottan körvonalazható kép az idei gépvásárlási lehetőségekről. Folytatják viszont az évek óta tartó felújításokat a gyár termelő- és közösségi épületein.. Átépítik például a daraboióműheiyt, s renoválják a gyár régebbi öltözőjét. Mindkét munkát a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet végzi. A tervezett költség több mint öt és fél millió forint. Elhelyezik továbbá az Iparvágány mellett tavaly épült 49 méteres darupályára a bakdarut. E munka költsége hozzávetőleg egymillió forint. Van még tennivaló a termőterületek védelmében A termőterületek védelmének jelenlegi helyzetéről, a talajok termőképességének megőrzésével kapcsolatos gondokról, s a közeljövő feladatairól tájékoztatta kedden, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület ülésén a megyei földhivatalok vezetőit és munkatársait Ion gyei József, a .MÉM földhasználati főosztályának főmunkatársa. 1 Elmondta többek között, hogy a minisztérium felügyelete alatt működő Központi Földvédelmi Alap irányítása mellett a megyei földhivatalok az elmúlt évben felmérték a mezőgazdaságilag kihasználatlan — ám művelésre alkalmas — területeket. Az adatok szerint mintegy 10 ezer hektárnyi olyan parlag terület található az országban, amelyet viszonylag kis költséggel, négyöt év alatt szántóföldi művelésbe vonhatnának. Ebből a vizsgálat útbaigazításait is felhasználva, az idén már 2,5 ezer hektárnyi területet művelnek is. A megyék közt nagyok a különbségek, helyenként nem fordítanak kellő gondot az elhanyagolt részek művelésbe vonására. A felmérések szerint országosan mintegy 75 ezer hektáron olyan gyenge termőképességű gyepterület varr, amelyet nyolc-tíz év alatt meg lehetne erősíteni. A feljavítás költségei ugyan magasabbak, de néhány év alatt megtérülnek. Az érintett megyék a földvédelmi alapból támogatást is kapnak. Bár a földhasználat: díj elmúlt évi progresszív emelése arra ösztönzi a beruházókat, hogy minél kisebb területű jó minőségű földet vegyenek igénybe új létesítményeik elhelyezésére, továbbra is számolni kell a termőterületek csökkenésével. Leginkább a vízügyi beruházások veszik igénybe a mezőgazdasági földterületet árvízvédelem és öntözés céljaira. Ezeknél a létesítményeknél a technológiák korszerűsítésével lehet takarékoskodni a földdel. A településfejlesztők és a mezőgazdászok kapcsolatai az utóbbi időben lényegesen javult. Debrecen városát például az eredeti tervek szerint a hajdúsági löszhát felé kívánták terjeszteni, a földvédelmi szempontok alapján azonban módosították az elképzelést, s a város új lakótelepeit a Nyírség felé eső, gyengébb minőségű földekre építik. I Veszprémben szintén ütköztek a mezőgazdasági földvédelem szempontjaival a városfejlesztők eredeti elképzelései. A Balaton felé eső déli részen kívánták ugyanis tovább bővíteni az új lakótelepeket, a módosított tervek alapján azonban az új épületek a gyengébb termőterületekre kerülnek. Eleve hasz- nosíthatatlan területen is épültek már lakótelepek, épület- együttesek; Izsákon és Solt- vadkerten ingoványos területeket töltöttek fel. szilárdítottak meg, s ide kerültek a családi házak. Múzeumi megállapodás Balassagyarmaton Helytörténeti kutatás — új alapokon Egészen újszerű megállapodás aláírására került sor a napokban Balassagyarmaton; a még a múlt esztendőben kidolgozott együttműködési javaslatot parafálta a városi tanács és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának- vezetése. A Balassagyarmati városi Tanács VB indokoltnak és célszerűnek tartja, hogy azt a helytörténeti tárgy- és dokumentumgyűjtő és kutató munkát, melyet a Palóc Múzeum a Nógrád megyei Tanács három évvel ezelőtt született döntése óta végez Balassagyarmat történetének feltárása érdekében, a lehetőségeihez mérten több irányban támogassa. Ennek céljából évente meghatározott összeget utal át a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága (NMMI) számlájára. Az egységes és tudományos értékű várostörténeti gyűjtemény létrehozása érdekében 1983. január 31-i hatállyal a Rákóczi út 107. szám alatti Csillag-féle műemlék házat az NMMI és a városi könyvtár közös használatába adják át. Tudományos helytörténeti gyűjteménytár és kutatóhely kialakítására kerül sor. Az itt folyó munkát a Palóc Múzeum helytörténész muzeológusa irányítja, éves munkatervvel fognak dolgozni. Igen fontos része a megállapodásnak, hogy a HNF városi bizottságával közösen a városban tevékenykedő önkéntes gyűjtőket, honismerti aktivistákat e kutatóhely tudományos programjában megjelölt tárgyak, dokumentumok felkutatására mozgósítják. E cél édekében a Palóc Múzeum és a városi könyvtár honismereti körének tagsága közös honismereti munkatervet dolgozott ki. így egyesült energiával, lehetőségekkel két kiállítás megrendezésére koncentrálnak elsősorban. Az egyik a város felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére készülő időszakos kiállítás^ Az anyag a felszabadulástól napjainkig eltelt időszak eredményeinek bemutatására törekszik. Emellett munkálkodni fognak Balassagyarmat történetének állandó bemutatóját szolgáló tárlat összegyűjtésén Is. Ehhez természetesen a szocialista honismereti tevékenység elmélyítésére, kiszélesítésére, a haladó hagyományok ápolására van szükség. A városi könyvtár honismereti köre 1983. január 31-ig eddigi gyűjteményét tételesen összegezi és ezt az egységes balassagyarmati helytörténeti gyűjteménytár és kutatóhely működési feltételeinek és követelményeinek rendeli alá. A Csillag-házban a könyvtár kezelésében rendelkezésre áll minden helytörténeti vonatkozású könyvanyag. Ami az előttünk ( álló 1983- as év aktuális feladatait illeti: Balassagyarmaton is az egyik központi téma a Ma- dách-év méltó megrendezése. Emellett nem fognak megfeledkezni a 125 esztendővel ezelőtt született Komjáthy Jenő emlékének felelevenítéséről sem. MegaSaiiult a Ha'dex—Os'rava magyar—csehszlovák Itözös vállalat Haldex—Ostrava elnevezéssel magyar—csehszlovák vállalat alakult azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bányáinál az évtizedek során felhalmozódott meddőhányókat a Tatabányai Szénbányák szakemberei által kidolgozott Haldex-eljárás alkalmazásával. A közös vállalat két részvényese a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna szenet termelő Ostrava—karvinai konszern. A vállalat központja Ostravában működik, vezetőinek csehszlovák, tagjainak magyar szakértőket neveztek ki. A közös vállalat megalakítása előtt a tatabányai szakemberek tüzetesen megvizsgálták az ostravai meddőhányók összetételét, s megállapították, hogy azok 6000— 6500 kalóriás, gazdaságos módon kinyerhető kőszenet tartalmaznak. A szén különválasztása után visszamaradó meddő pedig alkalmas arra, hogy alapanyagként hasznosítsa az ipar, többek között a cement-, a tégla- és a cserépgyártásnál. A magyar—csehszlovák vállalat közös tőkebefektetéssel hozza létre az első ostravai meddőfeldolgozót. A Tatabányai Szénbányák, mint fővállalkozó kulcsrakész állapotban adja át rendeltetésének. Tatabányán már készülnek a tervek. itt gyártják, innen szállítják majd a berendezéseket Ostravába, ahol ez év végén megkezdik a helyszíni munkálatokat. A jövő év második felében már termel az új üzem, amelyben évente félmillió tonna meddőből nyolcvanezer tonna kőszenet nyernek majd vissza. A jó minőségű szén értékesítéséből származó nyereségen osztozik a közös vállalat két résztvevője a tatabányai és az ostravai szénbánya. A széntől különválasztott meddő felhasználásáról később döntenek. (MTI|
