Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

Halló Gyarmat!... A Magyar Posta balassagyarmati telefonközpontjában, kézi kap­csolással, havonta átlagosan 105 ezer helyi, és 8—900 távolsági beszélgetés terheli a vonalakat. A CB-k megyei kórháza: a vegyesipari javító vállalat szervize. A rádiók jelentős ré­szét ők telepítik, sőt az antennák gyártását, szerelését és felszerelését is elvégzik. i Brék-brék — hallik az au­tórádiónál alig nagyobb ké­szülék hangszórójából ez a furcsa szó. Valaki jelzi, hogy ő is a sávban van és beszél­ni szeretne. Pattognak a négyjegyű azonosító számok, és máris kezdődik a diskurzus. CB-sek keresik egymást au­tóból, lakásból, munkahely­ről és még ki tudja, honnan. A jó öreg Bell, ha látná és hallaná, hogy mivé lett tele­fonja, hogy drót nélkül Is messzire beszélnek az embe­rek; Puskás Tivadar is el­csodálkozna, hová fejlődött telefonközpontja és telefon- hírmondója. És, bizony, el­képzelhetetlen lenne, hogy ma valaki arra vállalkozzék, hogy híreivel „maratonit” fusson, hogy füstjeleiekéi, a várak fokain gyújtott lán­gokkal, fényes felületű tár­gyakkal továbbítsa informá­cióit. Ma leghamarabb a telefon­hoz nyúlunk. Ugyanakkor hegyezzük fülünket a rádió híreire, s hányszor, de hány­szor bosszankodunk, ha a világ más tájékán történt nagy ese­ményt nem azonnal látjuk vissza a tv képernyőjén. És mindez lassan újra nem elég, már karnyújtásnyi környeze­tünk eseményeit is azonnal tudni szeretnénk. Nyúlnánk a telefonhoz, de vagy nincs, vagy foglalt, vagy éppen ahol járunk, oda eleve lehe­tetlen telepíteni készüléket. És jött a CB — ellensé­geivel, híveivel és egyre több használójával — forradalma­sította a mindennapi kommu­nikációt. Első pillanatra talán erős kifejezésnek tűnik, még a technikai fejlődés gyorsasá­ga mellett is, a forradalma­sítás kifejezés, de gondoljunk jelenlegi telefonhelyzetünk­re és azonnal más értéket kap a szó. Csupán egyetlen adat illusztrálásként: az eu­rópai lista élén álló Svédor­szágban, száz lakosra 80 tele­fonkészülék jut, Csehszlová­kiában 21, nálunk 12. Alig van európai ország, ahol ennél kevesebb volna. Minden elvi érvnél többet mond a gyakorlat. Azon túl, hogy magánemberek remek szórakozását biztosíthatja a CB-rádió, intézmények, vál­lalatok, termelőszövetkezetek egyre jobban felismerik a je­lentőségét, és tapasztalják hasznosságát. Nógrád megyé­ben az elsők között volt a berceli Vörös Csilag Mgtsz mely szolgálatba állított tíz masinát. r— Üzemszervezési., szem­pont'-'! "I wméfhetétTén érté­ket képvisel ct'tB — mönfl-' ja Szántó Csaba műszaki és ipari ágazatvezető: — A te­lefon használhatósága lassan egyenlő a nullával. Tíz készü­léket vettünk, ebből öt- telepí­tett: egy itt a központban mű­ködik, négy a hozzánk tartozó községekben. telephelyeinken van felszerelve. A kocsiba szerelhetők a főágazaivezc- tőknél az elnöknél és helyet­tesénél vannak. így akár kocsiban is meg­tartható egy értekezlet, és úgy, hogy az érdekelt felek akár több kilométerre van­nak egymástól. Reccsen a készülék, és a szécsénket galvantzálóüzem- ből teherautót kérnek. Ám ugyanígy jelezték már az áramszünetet, és pillanatok alatt intézkedni lehetett, míg ha valaki busszal, esetleg au­tóval! avagy gyalog hozta, vagy telefonon próbálta vol­na kiküldeni a hírt, órákig tartó kiesés lehetett volna az üzemben. Volt eset, hogy az állatorvost is csak CB-n le­hetett elérni, de ez megmen­tette több állat életét. Aratás­kor az alkatrészek azonnali helyszínre szállítását segítet­te a masinával küldött infor­máció. — Szeretnénk még négy-hat készüléket vásárolni — lelke­sedik tovább Szántó Csaba. —, jó lenne, ha nagy értékű gé­peinket felszerelhetnénk rá­diókkal. A meglevő rendsze­rünkhöz kapcsolható beren­dezés nyolc-tíz ezer forint. Ezért n pénzt egy nap alatt el­veszthetjük például Rába— Steiger traktor meghibásodá­sakor. Kinn, a határban el­romlott gép, még, ha be is tud jönni a műhelybe, üzem­anyag-fogyasztásával nagy veszteséget jelent, nem is beszélve a kiesett időről és mátkáról. ______________ N éhány méterrel odébb az ikladi Ipari Műszergyár bér­céi! gyáregységében is hasz­nálják a CB-t. Gecse Jóí-sef gyáregységvezető Is Csak a hasznosságáról tud beszélni. — Nem lebecsülendő, hogy az információköziés lehetősé­ge néhány óráról néhány percre csökken. Ez a mai gaz­dasági helyzetben felbecsül­hetetlen érték, hiszen egyik percről a másikra kell időn­ként dönteni. A telefon ne­künk is , nehézkes. Négy kap­csolási hely után kapjuk meg például a központot. Naponta kétszer fél órára bérelünk te­lefonvonalat, de nagyon sok­szor kellene e megkötött idő előtt tárgyalni. A meghívott szám időnként négy-öt óra múlva jelentkezik. A CB azonnali élő kapcsolatot je­lent. Igaz, nem olcsó: a kiépí­tett rendszer megközelítőleg százhetvenezer forintba ke­rült — egyszeri beruházás­ként —, de telefonra évente háromszázezret költünk. Annyira bevált, és hasznos ez a rádiózás, hogy a Fehér­gyarmaton épülő új telepün­ket, egy esetleges kékesi át­játszóállomás segítségével fog­juk öszekötni az anyagyárral és velünk. Belehallgatva egy-egy sáv­ba, a leghétköznapibb dolgok kerülnek ki az éterbe. Szé- csénkéből reklamálták, hogy miért vontak le ennyit és ennyit a bérből. Salgótarján­ban egy autós CB-s vacsora- készítésre buzdította felesé­gét, mert nemsokára hazaér; két másik rádiós hosszú CB-s Ismeretség után a lakáson szeretné megismerni egymást, valaki alkatrészt keres, me­gint más: háza építésére in­vitálja „hallgatóit”. Miskol­con heti fél órában önálló adásuk van CB-hírekkel, ese­ményekkel, Pesten, már nyelv­tanfolyamot indítottak rádión keresztül. Nemegyszer halla­ni, hogy a „nagy” rádiónak információt adnak útviszo­nyokról, balesetekről. Nem egyszerű szórakozás tehát, s nem extrém hobbi. Külön sáv van már kijelölve a segélykérésre, aminek eset­legesen életet mentő, és nagy károkat megelőző szerepét nem lehet kétségbe vonni. Csak villanásnyi kép ez a cébézés területéről, és még apróbb pont a hírközlés, táv­közlés rendszeréből. De ugyanúgy része már életünk­nek, mint a rádió, a tv, a telex; és szerepe is az, amit a távközlési év mottója mond, hogy ezen eszköz se­gítségével is legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közötti kapcsolat, tudjanak érintkezni egymás­sal. a földkerekség lakói. Szöveg: Zengő Árpád Kép: Kulcsár József Vj feladattal bővült az IMI berceli gyáregységében a tit­kárnő feladata: CB-rádlón teremt kapcsolatot a központtal A főnök (Vincze Aladár) mellett, Bíró Józsefné galvanizáló is teljes természetességgel használja a rádiót Szécsénkében. Győri János örökös helyettes: fő *v--"'f,lvoTető. n szügyi postán, a 13 helyi telefontulaj- A „kisasszonykák” napi munkaideje hét óra. A több száz kapcsolás nem csupán nagy ionos egyikével teremt kapcsolatot. Naponta átlagosan 40 beszélgetés „fut” át a kis figyelmet, pontosságot, telefonszám-ismeretet, de jelentős fizikai erőt is kíván központon f§irek ú| csfllornán

Next

/
Thumbnails
Contents