Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

mm illess Sarlón a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra, az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke előterjeszté­se alapján áttekintette a ba­latoni üdülőkörzet fejleszté­séről, valamint a területren­dezési és- építési előírások végrehajtásának tapasztala­tairól szóló jelentéseket, és az üdülőkörzet regionális ren­dezési tervének vég”ehajtá- sához készített intézkedési program korszerűsítésére vo­natkozó javaslatokat. Megvi­tatta a vízgazdálkodás javítá­sának a legújabb tudomá­nyos eredmények alapul vé­telével kidolgozott koncepció­ját és a szükséges intézke­déseket. Elismerve az eddig elért eredményeket, köte­lezte az érintett minisztériu­mok és országos hatáskörű szervek vezetőit, továbbá So­mogy, Veszprém és Zala me­gye tanácselnökét, hogy ké­szítsék el a korszerűsített in­tézkedési programhoz kap­csolódó saját terveiket. Fel­kérte a társadalmi szervezete­ket, hogy sajátos tevékeny­ségükkel segítsék eló a prog­ramok megvalósítását. A kormány határozatot ho­zott a fővárosi közterületfel­ügyelet létrehozásáról, amely­nek feladata a Budapest rendjére és tisztaságára vo­natkozó jogszabályok vég­rehajtásának ellenőrzése, s e jogszabályokba ütköző cselek­mények elkövetésének meg­előzése, illetve a szükséges hatósági intézkedések meg­tétele. A Minisztertanács az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen általános iskolai ta­nárképző főiskolai kar létesí­tését határozta el. Ezzel egy­idejűleg a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola budapesti kihelyezett tagozata meg­szűnik. A rendelkezés 1983. február 1-től lép hatályba, a kar új feltételek közötti mű­ködésére pedig szeptember 1-től kerül sor. A kormány az állami terv­bizottság tájékoztatója alap­ján áttekintette a konzerv­ipar gazdasági helyzetének rendezésére hozott intézkedé­sek végrehajtásáról, szóló je­lentést. Megállapította, hogv a korábbi közgazdasági és szervezeti intézkedések ered­ményesek voltak, jó irány­ban befolyásolták az iparág fejlődését. Meghatározta a to­vábbi feladatokat, amelyek között kiemelt figvelmet kell fordítani a költséggazdálko­dás javítására, a termékszer­kezet korszerűsítésére, a tár­sulási és más együttműködé­si formák alkalmazására, a jobb minőségű csomagoló­anyag- ellátásra, valamint az ágazat versenyképességének további javítására. Andrej Gromiko és Erich Honecker megbeszélései Kétoldalú és nemzetközi kér­désekről volt szó Andrej Gro­miko és Erich Honecker csü­törtök délelőtti hivatalos meg­beszélésén. A reggel kilenc órakor meg­nyílt tanácskozáson — ame­lyet a barátság és a testvéri­esség légköre jellemzett — a szovjet külügyminiszter tolmá­csolta Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának szí­vélyes üdvözletét, és részletes áttekintést adott a közelmúlt­ban Bonnban lezajlott szov­jet—nyugatnémet tárgyalások­ról. A felek méltatták az NDK és a Szovjetunió, valamint a két párt kapcsolatait, min­denoldalú együttműködését, és kiemelték az 1975. október 7-én '■ megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés je­lentőségét. Erich Honecker elismerően szólt a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájáról és meg­erősítette: az NDK messze­menően egyetért a javaslatok­kal, amelyeket Jurij Andro­pov terjesztett elő a szovjet állam megalakulásának hatva­nadik évfordulója alkalmából mondott beszédében a straté­giai fegyverrendszerek jelen­tős csökkentésére. Gromiko válaszában nagy­ra értékelte az NDK aktív békepolitikáját, azt a törek­vését, hogy megakadályozza újabb háború kiindulását né­met földről. A megbeszéléseken teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy új amerikai nukleáris fegyverek nyugat-németorszá­gi telepítése ellentétes a tö­rekvéssel, hogy a Szovjetunió és az NDK rendezett kapcso­latokat tartson fenn az NSZK- val, és súlyosbítja az európai és nemzetközi helyzetet. A nemzetközi helyzetet át- tekntve a felek megállapítot­ták: nincs ma fontosabb fel­adat annál, mint hogy meg­akadályozzák az Egyesült Ál­lamok és más éÍATO-országok legagresszívabb körei részé­ről megnyilvánuló kalandor­törekvéseket, elhárítsák a nuk­leáris háború veszélyét és biz­tosítsák a tartós békét. Ezt tanúsítja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek legutóbbi prágai állásfog­lalása is, amely a szocializ­mus kiegyensúlyozott és ak­tív békepolitikáját tükrözi. Különösen nagy a nemzet­közi hordereje annak a ja­vaslatnak — mutattak rá —, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést: kölcsönösen nem alkalmaznak katonai erősza­kot egymással szemben és bé­kés kapcsolatokat tartanak fenn. Egy ilyen szerződés so­kat tenne a nemzetközi hely­zet javításáért, a nemzetközi bizalom erősítéséért. A prágai tanácskozás politikai nyilat­kozata, és a benne foglalt ja­vaslatok a béke üzenetét vit­ték el a világ államaihoz és népeihez és — mint a nem­zetközi fogadtatás ás tanúsítja — ilyen üzenetet látott ben­ne minden békeszerető és ha­ladó erő. A Német Demokra­tikus Köztársaság és a Szov­jetunió — húzták alá a ber­lini megbeszélésen — a többi szocialista országgal együtt minden erejével munkálkodik e reális javaslatok megvaló­sulásán. (MTI) H;tterrand Bonnban A francia nukleáris erő „elrettentő célzatú”, függet­len nemzeti erő, s ezért azt nem vehetik figyelembe az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről fo­lyó genfi tárgyalásokon — jelentette ki csijtöirtökön Bonnban Francois Mitter­rand. A francia elnök a Bun­destag ünnepi ülésén beszélt, amelyen a francia—nyugat­német barátsági szerződés megkötésének 20. évforduló­járól emlékeztek meg. A legutóbbi szovjet lesze­relési javaslatoknak ezt a visszautasítását Mitterrand a NATO iránti francia szö­vetségi hűség hangoztatásá­val egészítette ki. Erősíteni kell az atlanti szolidaritást, mert csak így érhető el si­ker a genfi tárgyalásokon, csak így válhat , feleslegessé az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése — vélte a francia elnök. Beszédében Mitterrand ugyanakkor reményét han­goztatta, hogy az erőegyen­súly alapján sikerül biztosí­tani az európai békét- Fon­tos állomás lehetne, . ha a madridi konferencián meg­állapodás születne európai leszerelési értekezlet össze­hívásáról. A francia államfő részle- teserr foglalkozott a Közös Piac gazdasági helyzetével, a már 11 milliós és rohamo­san növekvő munkanélküli­séggel. Nyugat-Európa foko­zottabb összefogását szor­galmazta az USA és Japán „kihívásával” szemben. A francia elnök, aki csü­törtökön reggel érkezett Bonnba, rövid megbeszélést folytatott Helmut Kohl kan­cellárral. Délben Kari Carstens nyugatnémet állam­fő adott díszebédet a francia küldöttség tiszteletére. Az évforduló kapcsán a nyugatnémet sajtó terjedel­mesen taglalta a szerződés jelentőségét, amelynek kere­tében eddig negyven fran­cia—nyugatnémet csúcstalál­kozót tartottak. Helmut Kohl kancellár es­te hat órakor — több mint ezer. vendég jelenlétében — fogadást adott a francia el­nök tiszteletére a Bad Go- desberg-i Stadthalléban. Francois Mitterrand ezt kö­vetően hazautazott Párizs­ba. Az ünnepi megemléke­zést ma Párizsban foly­tatják, ahová ebből az alka­lomból küldöttség élén Hel­mut Kohl kancellár is ellá­togat. (MTI) Befejezte munkáját a KGST VB Csütörtökön Moszkvában Jegyzőkönyv aláírásával vé­get ért a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának 105. ülé­se. A tanácskozáson részt. vevő magyar küldöttséget Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-képviselője vezet­te. Mint az ülésen elnöklő Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese és állandó KGST-képviselője megállapította, a háromna­pos tanácskozás résztvevői alkotó légkörben számos fon­tos kérdést vitattak meg. Áttekintették többek között a tagországok energetikai, fűtő- és nyersanyagtermelé­si, valamint közlekedési hosszú távú célprogramjának végrehajtását. Megvizsgál­ták, hogy a KGST-országok miként szállhatnak szembe a nemzetközi kereskedelem normális fejlődését akadá­lyozó és elsősorban ellenük irányuló intézkedésekkel. A végrehajtó bizottság ülé­séről közlemény jelenik meg. sjc A KGST VB ülésének vé­geztével hazautazott Moszk­vából Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Magyar- ország állandó KGST-képvi­selője. A repülőtéren Nyiko- laj Talizin miniszterelnök­helyettes, a Szovjetunió ál­landó KGST-képviselője bú­csúztatta, Marjai József csü­törtökön este hazaérkezett Budapestre. Ülésezett a Ncg.ad megyei Tanács folytatás az 1. «Idáiról.) A kulturális szolgáltatásokra, a testnevelés és sport felada­taira, a középtávú tervhez ké­pest valamelyest kevesebb áll rendelkezésre. MEGALAPOZOTTAK A TERVEK Az előterjesztést követő vi­tában elsőnek Géczi János szólalt fel. A megyei pártbi­zottság első titkára tájékozta­tást adott a megye politikai helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a megye lakossága bízik a párt politikájában, megérti a népgazdaságunk nehézségei miatt született intézkedéseket cselekvőén támogatja a tár­sadalom előtt álló célokat. Tudják, hogy a nehezebb kö­rülmények között a szerényebb eredményekért is többet és jobban kell dolgozniuk. Ezt követően arról szólt, hogy a megye ipari üzemei, a ter­melőszövetkezetek, az intéz­mények az elmúlt esztendei feladataikat zömmel eredmé­nyesen teljesítették. Javult a termelékenység, a gazdálkodás színvonala, több a korszerű termék, viszont nem sikerült a tőkésexport célkitűzéseit maradéktalanul teljesíteni, s növekedtek a termelés költ­ségei, ami gyakran a munka fogyatékosságaiból követke­zett. Géczi János azt is szóvá tette, hogy még mindig nem lehetünk elégedettek a piaci igényekhez való alkalmazko­dással, s vannak alacsony ha­tékonysággal, veszteséggel dol­gozó üzemek is. NÓGRÁD - 1933. januói 21., péntek Elismeréssel szólt a taná­csoknak az életkörülmények javítása érdekében kifejtett tevékenységükről, s hangsú­lyozta.. hogy nem kis részük van abban, hogy életszínvona­lunk elért vívmányait társa­dalmi méretekben az elmúlt esztendőben sikerült megőriz­ni. Ügy ítélte meg, hogy a megye idei fejlesztési terve és működési költségvetésének előirányzata megalapozott, fi­gyelembe veszd a VI. ötéves terv célkitűzéseinek fő voná­sait. Hangsúlyozta, hogy a most és a közelmúltban le­zajlott pártalapszervezeti tag­gyűlések. a tsz-ek zárszámadó közgyűlését előkészítő fóru­mok tapasztalatai arra utal­nak: a megye lakossága, dol­gozói készek a nagyobb fel­adatokat is vállalni. Felhívta a figyelmet az emberi ténye­zők fontosságára, a helyi le­hetőségek jobb kihasználására. Hangsúlyozta, hogy a külön­böző színtű vezetőknek ‘foko­zódik a felelőssége, s azok érdemlik meg a támogatást, akik bátran kezdeményeznek, reálisan veszik számba lehe­tőségeiket. Géczi János szólt arról is, hogy olykor találkozni kétke­déssel, aggodalommal, vannak, akik kétségbe vonják, hogy a bonyolultabb körülmények kö­zött képesek vagyunk céljain­kat teljesíteni. Az aktívabb politizálásra hívta fel a figyel­met, a párt iránti bizalom to­vábbi erősítésére, a türelmes, meggyőző politikai munkára. _ Ezt követően Zsidai László megyei tanácstag, az OTP Nógrád megyei igazgatója, Tő- zsér Gáspár országgyűlési képviselő. Ember Csaba me­gyei tanácstag, Kenyere* Pál, a Nagybátonyi nagyközségi kö­zös Tanács elnöke, megyei ta­nácstag, dr. Kovács Bertalan, a pásztói kórház igazgatója, megyei tanácstag mondták el véleményüket, majd a testület az Idei fejlesztési tervet és működési költségvetést egyhan­gúlag elfogadta. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG A továbbiakban a megyei tanács Nógrád megye köz­rendjének és közbiztonságá­nak helyzetéről, a rendőri szervek tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg, amit Szerémi Sándor, a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője terjesztett e!ő. A napirendhez hozzászólt ár. Csonka Tibor megyei fő­ügyész és Juhász Gyula. a salgótarjáni síküveggyár igaz­gatója, megyei tanácstag. A tanácsülés elfogadta a beszá­molót, elfogadta a megyei ta­nács idei munkatervét, a Nóg­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tervét, majd tanácsrendeletet módo­sított, s érvényben levő hatá­rozatokat helyezett hatályon kívül. A tanácsülésen Fáklya Ká­roly, a KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának veze­tője válaszolt Papp Vencel megyei tanácstag interpellá­ciójára. A tanácstag az End- refalva és a Szécsényfelfalu közötti út, valamint a pilinyl bekötő út rossz állapotát tet­te szóvá. Az interpellációra adott választ & megyei tanács elfogadta. Í Sz Gy. KHOMEINI: JELKÉP Tovább halod-e az iráni forradalom? A napokban két meglepő kb-----—-Mimn-i_iiMi|ijM|M h írrel szolgáltak a távirati irodák Iránról. Az egyik sze­rint az iráni haderő a kurdok lakta területen, nem messze a török határtól, új frontot tervez nyitni Irakkal szemben. A másik, száraz gazdasági hír: az iráni kőolajtermelés ja­nuár közepén elérte a napi 3,2 millió hordót. Az óév végén a napi t'ermélés még csak 2,4 millió hordó volt. Elhúzódó hábörú — gazda­sági stabilizálódás? Bármily valószerűtlennek tetszik az el­lentétpár, nagyjából így ala­kul Irán valói'ga. Életét át- és átjárják a szélsőséges el­lentmondások. Noha a hábo­rú hatalmas anyagi és em­beri energiát köt le, emészt fel, az ország pénzügyi helyze­te ma kedvezőbb, mint két éve. Teheráni jelentés szerint a lakosság helyzete javult, az évi csaknem 16 százalékos 'inflá­ció ellenére is. A beruházás 57 százalékkal nőtt 1979-hez képest. MEGBUKOTT JÓSLATOK Mindent egybevetve a jós­latok, amelyek az Irakkal ví­vott háborúra és a belpoliti­kai összecsapásokra célozva, at iráni gazdaság összeomlá­sát vetítették előre, nem vál­tak valóra. Khoméini ajatol- lah rendszere szilárdnak lát­szik. A jelek szerint sikerült felelnie az elmúlt évek viha­ros. kihívásaira. Ennek a sajátos, nagy hatá­sú iráni forradalomnak nem a múltja, nem is a jelene, ha­nem a jövője képezi vita tár­gyát — országon belül és kí­vül egyaránt. Tagadhatatlan, hogy a sah önmagát túlélt rendszerét népi forradalom döntötte meg. A folyamat a népi erők taposta úton ha­ladt jó ideig, jóllehet a ve­zetés a mohamedán papság kezében volt. Érdemes emlé­keztetni rá, hogy a — gya­korta — véres belpolitikai küz­delem nyomán élőbb (a for­radalom 'győzelmében- ; -‘ fón- tos szerepet-játszó) fedajinok és mudzsahidok szorultak ki a hatalomból, s váltak a rend* szer ellenségeivé, majd őket a liberális burzsoázia, a kis­polgári erők, s pártok követ­ték. Rendkívül bonyolult a Tudeh párt, a kommunisták helyzete. Ök ugyan osztatla­nul támogatják a forradalom antiimperialista, szociális megújulást hirdető eredeti programját, mégis a féllega­litás és a betiltás határán mo* zognak — az utóbbihoz kö­zelebb. RESTAURÁCIÓS TERVEK? Iránban ma a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat a mohamedán egyház monopo­lizálja, s a jövővel kapcsola­tos bizonytalanságérzet forrá­sa az, hogy a papi vezetés nem egységes. A forradalom — ellentmondásaival együtt is — történelmileg haladó fő áramlatát Khomeini ajatol'lah testesíti meg. Akadnak a hierarhiában olyanok, akik tőle balra állnak és szaporo­dó számban olyanok, akik jobbra, vagy szélsőjobbra. Nos, ennék a muzulmán szél­sőjobboldalnak tudják be meg­figyelők, hogy a politikailag- társadalmilag t>ly fontos föld­reformból, a külkereskedelem államosításából mindeddig édeskevés valósult meg. A szovjet külpolitikai hetilap, a Novoje Vremja tudósítója irá­ni benyomásait összegezve, így írt: „Csalódott a munkás­Kbomeini — tekintélye válto­zatlan osztály, mindenekelőtt az olaj munkások,' a haladó diák­ság, az értelmiség, amely már a szociális haladás felé indu­ló társadalom építéséről ál­modott és végül csalódtak azok a mullahok, akik közel állnak a néphez, a nép kö­rében élnek, és érzékelik ér­dekeiket... Mindez nem hagy kétséget afelől, hogy restaurá* ciós előkészületek folynak.” Az iráni forradalom holnap­jához fűződő széles körű ag­godalmat táplálja az a puszta tény, hogy a muzulmán szél­sőjobboldal rendkívüli érős pozícióval rendelkezik a pár­iamentben (a medzsliszben), a kormányban s a gyakorlati je­lentőségét tekintve mindkettőt felülmúló, úgynevezett alkot­mányőrző tanácsban. AZ UTÓDLÁS KÉRDÉSE- -„-.j: j ' v i. --*--V--^ .3 A különböző, érdekeikben egymásnak ellentmondó felső­papi csoportokat Khomeini személye mindeddig integrál­ta. Az ő tekintélye változat­lanul ' megfellebbezhetetlen. Némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, az iráni változá­sok jellegét, sorsát alapvető­en befolyásolja: miként, meny­nyire harmonikusan sikerül Khomeini utódlását biztosíta­ni — szellemében és gyakor­latában egyaránt. A belső küzdelem középpontjában most épp az utódlás problé­mája áll. December középén, szavazással, 83 tagú szakértői gyűlést hoztak létre, amely­nek feladata a főpap utódjá­nak kijelölése. Ha e testület­nek nem sikerül egyetértésre jutnia — s ez nem kizárt az éles érdekellentétek miatt — három—öt főből álló tanácsot alakítanak, amely. ' kollektív vezető testületként lép majdan Khomeini helyébe. Nem titok, hogy ő maga nem rokonszen­vezik a szakértői gyűlés gon­dolatával. Feltehetően azért nem, mert ő maga sem látja biztosítottnak, hogy a vajú­dásból az általa fémjelzett forradalmat folytatni kívánók kerülnek majd ki győztesen. Folytathatnánk az ellentét­párokat. Miközben az iszlami- zálás hullámai újból magasra csapnak, nagy erővel zajlik az ellenforradalminak minősített bandák felszámolása. Közben újra megnyílnak az egyete­mek, a főiskolák. Győri Sándor Jugoszláv dokumentum Albániának A jugoszláv kormány az ország ellen irányuló ellen­séges politika beszüntetésére szólította fel az albán kor­mányt. A jugoszláv külügyminisz­térium képviselője csütörtö­kön dokumentumot nyújtott át a belgrádi albán nagy­követnek. A dokumentum megállapítja: a tiranai veze­tés durván beavatkozik Ju­goszlávia belügyeibe és terü­leti követelésekkel áll elő. Az albán kormány által a Jugoszlávia egyes részeiben meglevő ellenforradalmi ele­meknek nyújtott támogat;'* felhívás a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság alkotmányos rendjének meg­döntésére. Enver Hodzsa al­bán vezető, hogy elterelje • figyelmet országa nehézsé­geiről. és hogy megtévessze a közvéleményt, Jugoszláviá­ra próbálja hárítani a fele­lősséget .az Albániában ki­alakult helyzetért.

Next

/
Thumbnails
Contents