Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

r VILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ /A&ZMP MOÖRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 15. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 19., SZERDA HÁRMAN - EGYÉRT Pedagógusok a pályaválasztásról Iskolaválasztás és pálya- irányítás volt a téma a sal­gótarjáni általános és kö­zépfokú oktatási intézményété igazgatói munkaközösségének tegnapi tanácskozásán. A sal­gótarjáni gyermek- és ifjú­ságvédő intézetben megtartott összejövetelt a végzős diákok közelgő pályaválasztási idő­szaka indokolta, mely minden esztendőben felelősségteljes munkát ró a pedagógusokra is. A döntés-előkészítésről Sza­bó Miklós, az általános isko­lai igazgatók munkaközössé­gének vezetője tartott vitain­dító beszédet, melyet a hoz­zászólók több órás élénk esz­mecseréje követett. A tanács­kozáson megfogalmazott gon­dolatok eredményesen járul­tak hozzá a pályairányítással és iskolaválasztással kapcso­latos feladatok közös kialakí­tásához. Abban valamennyi jelenlevő egyetértett, hogy a pályairánytást a társadalmi szükséglettel és az egyéni ér­deklődéssel összhangban kell segíteni. Ezt célozza az a hangsúlyozott kívánalom is, hogy a szülő-gyermek-peda- gógus együttes vegyen részt a nemegyszer egy életre szóló döntések meghozatalában. A tanácskozáson szó esett még az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséről, szakmai területen az azonos értékrend kialakításáról, a tehetséggondozásról, vala­mint az oktatási intézmények közötti jobb információcsere szükségességéről. A jövőben is megkülönböztetett figye­lemmel kísérik a pedagógu­sok a szakmunkás-utánpótlás biztosítását. A tanácskozást követően Ponyi Béla, a GYIVI igazga­tója ismertette a jelenlevők­kel a gyermek- és ifjúságvé­dő intézet sokrétű oktató­nevelő munkáját. Az élelmiszer-kereskedelem idei tervei Figyelem az olcsó cikkekre — Korszerű élelmiszerek A lakosság élelmiszer-ellátása tavaly — miként évek óta — kiegyensúlyozott volt, az alapvető cikkekből folyamatos kínálat volt a jellemző. Az elmúlt évben átlagosan 74 kiló húst fogyasztottunk fejenként, zöldségből és gyümölcsből egy lakosra több mint 160 kg jutott, tejből és tejtermékek­ből 163, s kenyérből, pékáruból pedig mintegy 100 kilo­gramm. Szeszfogyasztásban tavaly sem maradtunk el az el­múlt évek mögött- Az élelmiszer-ellátás alakulásáról, az idei tervekről tájékoztatta Szlgethi Gyula, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője, az MTI munkatársát. A lakosság táplálkozása az elmúlt évben tovább korsze­rűsödött — mondotta —, az eredményekben nem kis része volt az élelmiszer-kereskede­lemnek. A kereskedelmi vál­lalatok egyebek közt kiemel­kedően jó eredményeket ér­tek el a baromfiértékesítésben, 11—12 százalékkal többet ad­tak el tavaly, mint a megelő­ző évben. A szárnyasok személyen­kénti, 16—17 kilós évi fo­gyasztásával a világrang­lista élére kerültünk. Javult a kereskedelem élőhal­kínálata is, a nyári hónapok kivételével kielégítették az igényeket. A zöldség-gyü­mölcs fogyasztás szintén növe­kedett, főként a tavalyi jó ter­mésnek köszönhetően és kü­lönösen a második fél évben. Ehhez hozzájárult a kedvez­ményes almavásár, ennek so­rán olcsón és nagy mennyi­ségben juthattak a vevők a gyümölcshöz. A javulás mellett azonban akadnak még gondok táplál­kozásunkban, s ez az élelmi­szer-kereskedelemben is érző­dik. Még mindig túl magas a zsíradékfogyasztás, bár ma már sertészsír helyett egyre többen napraforgóolajjal főz­nek, s a tervezettel ellentét­ben nem csökkent a cereáliák és a szénhidrátok fogyasztása, forgalma sem. Sőt, különösen az édesipari lisztesáruk egyes fajtáiból több is elkelne az üzletekben. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar idén is megfelelő mennyiségben és választék­ban bocsátja a kereskedelem rendelkezésére a lakosság el­látásához szükséges élelmisze­reket. Az ipar és a kereske­delem tárgyalásai, szerződései alapján az alapvető élelmisze­rekből — húsból, kenyérből, tejtermékekből, cukorból, lisztből, zsírból és burgonyá­ból — folyamatos lesz a kí­nálat. A ZÖLDÉRT-ek és ÁFÉSZ-ek kellő mennyiségű burgonyát, zöldséget és téli almát tároltak, így a primő­rökig kitart a készlet. A kereskedelem ki emelt figyelmet fordít az olcsó cikkekre. Ebbe a kategóriába több száz élelmiszeripari termék tarto­zik, például a húskészítmé­nyek 60 százaléka — ezek fo­gyasztói ára kilónként nem haladja meg a 70 forintot —, az olcsóbb főzőzsír, margarin, kristálycukor, a félliteres és literes tej, a tehéntúró és né­hány sajt, valamint egyes ke­nyér- és péksüteményfajták. Az olcsó termékeknek van egy szűkebb köre is, az úgyneve­zett fehértermékek. Ezekből jelenleg mintegy 40-féle van forgalomban, s noha a fo­gyasztók megkedvelték eze­ket, termelésük az utóbbi időben megtorpant- A keres­kedelem szorgalmazza, hog az ipar egyenletes és stabil kínálatot biztosítson ezekből a termékekből is. A belföldi diabetikus ké­szítmények kínálata javul. A hazai édesipar már megkezd­te gyártásukat, s néhány he­lyen már kapható is a diabe­tikus táblás csokoládé, s a fruktoz felhasználásával ké­szült nápolyi. Ezek a korábbi hasonló termékeknél jobb ízűek, élvezhetőbbek. Várha­tóan még az első fél évben forgalomba kerül néhány dia­betikus ételkonzerv is, a ven­déglátóipar pedig diabetikus fagylaltporok előállítását ter­vezi. A főváros és néhány vi­déki nagyváros néhány cuk­rászdájában már kaphatók a diabetikus sütemények. A kiváló minőségű hazai bébiételek kínálata — leg­alábbis papíron — ma már kifogástalan. A főosztályveze­tő tájékoztatása szerint ugyanis a kecskeméti bébi­ételgyár 35-féle készítményt képes előállítani, az üzletek­ben azonban többnyire csak néhány fajta kapható. Ennek az az oka, hogy a gyár nem megfelelő ütemben, s nem elég folyamatosan szállítja termékeit. Az ez évi kereskedelempoli­tikai célkitűzések között ismét első helyet kapott a korszerű táplálkozáshoz szükséges élel­miszerek kínálatának javítá­sa. Bár a vállalatok a hagyo­mányos étkezési szokásokhoz ‘''’•rnészelesen továbbra is messzemenően alkalmazkod­nak, a kínálat kialakításánál igyekeznek mind nagyobb súlyt helyezni a korszerű élel­miszerekre. A Belkereskedel. mi, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi, valamint az Egész­ségügyi Minisztérium közö­sen dolgozta ki azt a részle­tes programot, amelynek ke­retében az ipar mind több korszerű élelmiszert állít elő, s a kereskedelem mind na­gyobb arányban forgalmazza azokat. Alapvető cél továbbra is a szolgáltatások színvo­nalának emelése, a kultu­ráltabb kiszolgálás, a fo­lyamatos ellátás biztosí­tása. Noha nagyobb beruházásokra nincs lehetőség, a rekonstruk­ciók során — a forgalom zök­kenőmentes lebonyolítása ér­dekében — törekednek a kon­téneres áruszállítás kiterjesz­tésére, az önkiszolgáló rend­szer bővítésére, és az önki- szolgáló nagykereskedelmi raktárak megszervezésére. KAROTKA ÉS ZÖLDSÉGKONZERV Oj ZÖLDÉRT-termékek De| tárról 4 Éj 3 1 r .''jflijfi f W * r fi® Hr MlJIi vili ...................if 9 igm m F^||J Lf\ A Nógrád megyei ZÖLDÉRT dejtári tartósító üzemében sárgarépát dolgoznak fel karot- kának. (Felső kép.) Űj termékként értékesíti a ZÖLDÉRT a nagy konyhák számára a mére­ten aluli sárgarépából előállított konyhakész zöldségkonzervet, amely levesek, főzelékek készítésére alkalmas. (Alsó kép.) (Fotó: Kulcsár) A budapesti gyermek- élelmezési vállalat szabadal­ma alapján 1982 tavaszán kezdték el a Nógrád megyei ZÖLDÉRT dejtári telepén a karotka előállítását. A múlt évben mintegy négy tonna rendkívül magas karotintartai- mú kandirozott gyümölcsjeíle- gű sárgarépa hagyta el az Üzemet, s ennek jelentős ré­sze tőkésexportra került. A tavalyi — próba jellegű — gyártás után, idén már janu­ár elején hozzáláttak a kere­sett termék készítéséhez. A tervek szerint ez évhen nyolc­van tonna sárgarépát dolgoz­nak fel és szállítanak a GYEV részére Dejtáfról. A Komárom megyei mocsai ter­melőszövetkezettől érkező sár­garépát megtisztítják, hámoz­zák, szeletelik, majd hőkeze­lés után citromsavval és na­rancsaromával ízesítik és sző­lőcukorral vonják be. A mun­kafolyamat nagy része gépesí­tett, így ■ a szárítót naponta 4—500 kilogramm karotka hagyja el tízkilós fóliás cso- mogalásban. Az elszállított terméket a GYEV 200 gram­mos csomagolásban hozza for­galomba; részben belföldön, de sok kerül belőle exportra is. A keresett termék hazánkban egyedül Dejtáron készül jelen­leg üzemi méretekben. A gyártási folyamat során nagyobb mennyiségű — mére­ten aluli — sárgarépa maradt vissza, amelyet eddig nem használtak fel. Ez évben eb­ből is új terméket állítanak elő nagy konyhák számára. A karóikénak nem alkalmas sár­garépából konyhakész zöldség­konzerv lesz, amely kiválóan alkalmas ’evesek, főzelékek ké- : szítésére. A dejtári tartósító üzemet egyébként tavaly csaknem 800 ezer üveg savanyúság és gyü- mölcskonzerv hagyta el, 28 millió forint értékben. Idén a tavalyi hatféle termékkel szem­ben, a tervek szerint már nyolcfélét állítanak elő egy­millió üveggel. HP Szövetkezetek a lakosság szolgáltában Sa'gótarjánban A megyeszékhely ipari szö­vetkezetei közül feltárcsáz­tunk néhányat, hogy megkér­dezzük, milyen eredménnyel zárult az elmúlt esztendő,, milyen terveik vannak 1983- ra? Új boltok, többletexport A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, Vincze József azzal kezdte a beszélgetést, hogy az árbevételi tervet túl­teljesítették, a nyereség a korábbi felett mozog. Eredmé­nyes esztendő volt a tavalyi, hiszen egy sor régi kérésnek, sikerült eleget tenniök. Ka- rancsberényben korszerűsí­tették az élelmiszerboltot, a fágas helyiségben az áruvá­laszték is bővült. Sóshar- tyánból egészségügyi okok miatt kitelepítették a szesz­főzdét a falu határába. A ki­telepítés mellett korszerűsí­tést is végeztek, az új szesz­főzde modernebb és gazda­ságosabb a réginél. A Besz- terce-lakótelepen 280 négyzet- méteres új élelmiszerbolt vár­ja a vásárlókat. Havi forgal­ma 2,5 millió forint. Az idén Cereden a III. osztályú biszt­róhoz új melegkonyhát alakí­tanak ki 150 négyzetméter nagyságban. A salgótarjáni ÁFÉSZ a mérlegakció kere­tében többletexport-vállalást tett és nem is akármilyen si­kerrel Vállalták, hogy az előírt 14 vagon méz helyett 16 vagont szállítanak, s ezt 18 vagonra téliesítettek. Farmer bérmunkában A Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet éves tervét 2—3 százalékkal teljesítette túl, 1 millió 512 ezer forint terme­lési értékkel. A szövetkezet tevékenysége sokirányú. Fog­lalkoznak lakossági méretes szabásokkal, férfiöltöny-ja­vítással. mosással, vegytisztí- .tással. Népszerű az ágynemű- kölcsöíjzés, a bőr- és szőnyeg­tisztítás. A közületek részére ugyancsak vállalnak méretes varrást. Jól jövedelmez a bérmunkában készített far­mernadrág, az idei év elejétől pedig a Salgótarjáni Ruha­gyárnak overállokat varrnak, amelyek szovjet exportra ké­szülnek. A lakosság által leg­inkább kedvelt szolgáltatás a vegytisztítás, ágyneműköl­csönzés. A legiöbb pénzt pe­dig a bérmunka hozza a szö­vetkezetnek. Salgó cipő, jó minőség Ki gondolná, hogy a Salgó Cipőipari Szövetkezet 1982- ben mintegy 160—170 ezer pár férficipőt szállított a ke­reskedelemnek? Míg az 1981- es árbevételi terv 98 millió forint volt, addig 1982-ben ezt 105—106 millió forintra teljesítették. A szövetkezet a férficipők mellett női fapapu­csokat. különböző szakmák­hoz szükséges munkavédelmi eszközöket is gyárt. Cipőik az ország minden részében meg­találhatók. Úgy érzik, hogy lépést tudnak tartani a divat­tal. Gyakorlat, hogy a mo­dellőrök által tervezett áru­ból félévenként börzét ren­deznek, 20—30 modellt mu­tatnak be a kereskedelmi partnereknek. így kötődnek a szerződések egy-egy cipőfélé­re. Értékesítési gondjaik oly­annyira nincsenek, hogy már az idei első fél évre lekötöt­ték a kapacitást. Szalagbőví­téssel, átszervezéssel megol­dották azt is, hogy az eddigi napi 650 pár cipő helyett a jövőben naponta 670 párat gyártanak. Milyen a legújabb férficipődivat? Általában a spo'rtos, puha bőrből készüli lábhoz könnyen simuló cipő­ket keresik a vásárlók. Havasi Ferenc Finnországba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására kedden Finnor­szágba utazott. (MTI) Sarlós István fogadta SzvatopluH Palacet Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden reggel a Parlamentben fogad­ta a hazánkban tartózkodó Szvatopluk Potacot, a cseh­szlovák minisztertanács el­nökhelyettesét, az állami terv­bizottság elnökét. Jelen volt Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Andrej Barcák. a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesa nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents