Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

Szilárdabbá fenni az európai békét Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap délután háromnapos hivata­los látogatásra Bonnba érke­zett. A szovjet külügyminisz­ter fogadására a repülőtéren megjelent Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. Gromiko érkezése után bonni szálláshelyére, a gym- nichi kastélyba hajtatott, Andrej Gromiko megérke­zése után a repülőtéren ki­jelentette: látogatásának az a célja, hogy folytassák a Szovjetunió és az NSZK kö­zött az utóbbi években kiala­kult párbeszédet. Jelenleg, a bonyolultabbá vált nemzet­közi helyzetben különösen fontos a Szovjetunió és az NSZK közötti, őszinte párbe­széd, a kölcsönös bizalom megszilárdítása. Hangsúlyozta, hogy a .szov­jet—nyugatnémet , kapcsolatok jövőjét továbbra is a békés egymás mellett élésben és az együttműködésben nem pe­dig szemben állásban és el­lenségeskedésben látja. Ter­mészetesen ugyanilyen meg­közelítést várunk a Német Szövetségi Köztársaságtól is — mondotta. A megbeszélések várható témáiról szólva hangoztatta, hogy a fő figyelmet napjaink legalapvetőbb kérdésére, vagyis arra kívánják fordíta­ni, miként lehet megakadá­lyozni a nukleáris fegyverke­zési versenyt, és szilárdabbá tenni az európai békét. Ml úgy véljük, hogy ennek a feladatnak a megoldására kell irányulnia az összes eu­rópai állam erőfeszítésetek — jelentette ki Gromiko. A szovjet diplomácia veze­tője vasárnap este megtartot­ta első, nem hivatalos megbe­szélését Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszterrel an­nak magánházában. A hétfő délelőtti találko­zón is Genscher volt Gromi­ko tárgyalópartnere. A tár­gyaláson — a két fél előzetes közlésének megfelelően — a kelet—nyugati viszony, s azon belül is az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek kérdése állt a középpontban. A rakéták kérdésében az NSZK és a Szovjetunió állás­pontja jelenleg még jelentő­sen eltér egymástól. Legutób­bi javaslataiban a szovjet ve­zetés lehetségesnek nevezte közép-hatótávolságú raké­táinak olyan szintre való csökkentését, amely megfe­lelne Nagy-Britannia és Fran­ciaország rakétaerői együttes nagyságának. Ennek fejében a Szovjetunió azt várja a NATO-tól, hegy mor.djon le az 572 amerikai közáp-ható- tévolságú fegyver tervezett nyugat-európai telepítéséről. Ganscherre! való találkozó­ja után a szovjet diplomácia vezetője udvariassági látoga­tást tett Karl Carstens nyu­gatnémet államfőnél. KGST VB-ülés Marjai József Vogel interjúja a Spiegelben Most az USA-n a sor A szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — leszerelési javaslatai után most az Egyesült Államokon a sor, hogy megfelelő válasz- szal elősegítse az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalások sikerét :— jelen­tette ki Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje, a Der Spiegel hétfői számában meg­jelent interjújában. Az SPD mindkét nagyha­talomtól a fegyverkezési ver­seny befejezését várja, és miután a Szovjetunió Jurij Andropov javaslataival el­mozdult eredeti álláspontjá­ból, ... njosta. Reagan-kormány- nák is mozdulnia kell — -mondta-Vogel, A szociáldemokrata jelölt nyilatkozatában részletesen ismertette azokat az infor­mációkat, amelyeket a szov­jet vezetőktől kapott moszk­vai tárgyalásai során. Vogel igen pozitívan értékelte a szovjet javaslatokat, hozzáté­ve, hogy az SPD a szovjet rakéták még jelentősebb csökkentését kívánná. Ha a genfi tárgyalások „va­lamelyik fél nem kielégítő tárgyalási készsége” miatt nem vezetnének eredményre, akkor ez lényeges módon be­folyásolja majd a szociálde­mokrata párt álláspontját az amerikai rakéták telepítésé­nek kérdésében a párt őszi kongresszusán — hangoztatta Háhs-Jocben Vogel. •r,, (MTI) Szolidaritás Latin-Ámerikával Meghalt Vladimír Bakarics Vasárnap hajnalban 71 éves korában súlyos betegségben zágrábi otthonában meghalt Vladimír Bakarics, a jugo­szláv éllamelnökség alelnö- ke. a JKSZ KB elnökségének tagja. A zágrábi jogi karon szer­zett diplomával ügyvédként tevékenykedett, 1932-től vett részt a forradalmi munkás- mozgalomban. 1933-tól volt tagja a Jugoszláv Kommu­nista Pártnak. 1941-ben ő volt az egyik megszervezője Horvátországban a felkelés­nek. és ő volt a népfelsza­badító háború ottani egyik irányítója, a horvátországi felszabadító hadsereg és par­ti zánosztagok főparancsnok­ságának politikai biztosa. 1944. októberétől a Horvát KP KB titkára volt. A felszabadulás után magas párt- és állami funkciókat töltött be a Hor­vát SZK-ban és a JSZSZK- ban, így 1945-től 1954-ig a horvát kormány elnöke, 1954- ítől 1963-ig a horvát parla­ment elnöke volt, és betöl­tötte a Horvát KSZ KB el­nöki tisztségét is. A JKSZ valamennyi háború utáni kongresszusán a Központi Bi­zottság tagjává választották, tagja volt a JKSZ KB vég­rehajtó bizottságának, a JKSZ elnöksége végrehajtó irodájának, a X. és a XI. kongresszustól pedig a JKSZ KB elnökségének is. . A JSZSZK elnökségének tagjává 1974-ben választották meg. 1982. május 14-én vá­lasztották meg a jugoszláv államelnökség alelnökévé, a JKSZ 1982. júniusi kongresz- szusán pedig a KB-elnökség tagjává. Vasárnap délelőtt Belgrádban a jugoszláv ál­lamelnökség és a JKSZ KB elnöksége együttes rendkívüli ülésen emlékezett meg Vladi­mír Bakancsról, méltatva az elhunyt forradalmár politi­kus kimagasló érdemeit, Belgrádban bejelentették, hogy hétfőn délben Bakancs­ról gyászulésen. . emlékeztek meg a jugoszláv képviselő­i-házban, ahol Mit ja Ribicsics, B JKSZ KB elnökségének el­nöke mondott beszédet. Vla­dimir Bakaricsot ma temetik el Zágrábban. Részvéttávirat A Magyar Szocialista MunT káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa táviratban fe­jezte ki részvétét a Jugö- ' szláv Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága elnök­ségének és a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársaság 1 elnökségének dr. Vladimir Bakarics, a JSZSZK alelnö- ke, a JKSZ KB elnöksége : tagja elhunyta alkalmából. ........................ (MTI) G ROMIKO BONNBAN Moszkvában A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa végrehajió bi­zottságának 103. ülésére va­sárnap délután a szovjet fő­városba utazott Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, hazánk állandó KGST- képviselöje. A végrehajtó bi­zottság ülésének napirendjén szerepel, az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együt­tes tervezése terén szerzett ta­pasztalatok áttekintése. Tanácskoznak az energia, fűtőaanyag, nyersanyag bősz-, szú távú célprogram végrehaj­tásának menetéről. Tárgyal­nak a KGST egyesített,ener­giarendszerének kérdéseiről. Tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronikai együttműködés kiemelt terü­letein a korábban hozott ha­tározatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosz- szú távú célprogramjában és a tervkoordináció közlekedé­si fejezetében előirányzott feladatok teljesítéséről. Meg­vizsgálják a tagországok, ál­tal egymásnak szállított gé­pek, berendezések és jármü­vek tartalékalkatrész-ellátá- sának javításával összefüggő teendőket. Marjai József vasárnap délután Moszkvába érkezett. Marjai Józsefet a repülőté­ren Nyikolaj Talizin minisz­terelnök-helyettes, a Szovjet­unió állandó KGST-képvise- lője fogadta. A végrehajtó bizottság ülése ma délelőtt kezdődik a szovjet főváros­ban. .................... . (MTI) L atin-Amerika és a karibi térség helyzetét mélyrehatóan, átfogóan elemezte az el nem kötelezett országok képvise­lőinek managuai tanácskozá­sa. Kimutatta a problémák okát, és megjelölte a megoldá­sukhoz vezető utat — mon­dotta a nicaraguai fővárosban Isidore Malmierca kubai kül­ügyminiszter. — A managuai nyilatkozat révén ismertté lett záródoku­mentum felsorolja, hogy az imperialisták hol avatkoznak ma be országaink belügyeibe, egyszersmind felhívást tartal­maz a problémák tárgyalásuk útján történő rendezésére — hangsúlyozta Malmierca. Rá­mutatott, hogy a politikai tár­gyalásoknak Salvadorban is mielőbb meg kell kezdődniük a hazafias erők képviselőinek bevonásával. Közölte, hogy Kuba kérésé­re bemutattak a managuai ér­tekezleten több dokumentu­mot, amely bizonyította: az Egyesült Államok közvetlenül befolyásolni próbálta egyes küldöttségek magatartását. Ez az imperialista beavatkozás szemléletes példája volt. Kuba külügyminisztere fon­tos körülménynek mondotta az el nem kötelezett országoknak Latin-Amerikával vállalt szo- . lidaritását. Növekvő versenyképesség * fFolytatás az 1. oldalról.) mérlegeik értékét azzal nö­velték, hogy optikai skálával látták el, amit osztrák part­nertől szereznek be, cserébe saját termékeikért. A Csepel Vas- és Fémmű­vek transzformátorgyára erre az évre, sőt jövőre is ellátott tőkéspiaci rendelésekkel, de máris elébe megy az új igé­nyeknek, s ezért tovább kor­szerűsíti az eddig is kelendő olajhűtéaes transzformátoro­kat. legváltoztatják a hűtési megoldást, ezzel csökkentik a hűtőolaj-felhasználást, s így versenyképesebb termékkel léphetnek fel a külpiacokon. Azzal számolnak, hogy a tő­késexportra szállított termé­keik aránya a jelenlegi egy- harmadról mintegy ötven szá­zalékra növekedhet. A Hunor pécsi kesztyű- bőrruházati vállalat a közös anyagi érdekeltség szerint együttműködő külkereskedel" mi partnerével, a Tannimpex- szel együtt dolgozta ki idei üzlet- és piacpolitikai céljait. Eszerint lényegesen növelik a külföldön keresett RIAS-véd- jegyű termékek arányát és a sportkesztyűk szállításait. Min­takollekciójukat — több mint száz modellt — a szokásos­nál egy hónappal hamarabb elküldték külföldi megrende­lőiknek. Ugyanakkor a bu­dapesti és a pécsi bőrgyárral közösen kifejlesztett újabb hazai nyersanyagok bedolgo­zásával csökkentik a termé­kek költségét. Terveik sze­rint az idén kilenc százalék­kal növelik exportjukat. A szigetvári cipőgyár diva­tos női cipőinek vásárlói kö­re újabb cégekkel bővült, svéd és norvég megrendelőkkel, akik húszezer pár cipőt vásá­roltak. Piaci pozíciójukat erő­sítik azzal is, hogy rugalma­san vállalják kisebb sorozatok 2 NóGRÁD - 1983. január 18., kedd gyártását, szállítását is. Idei terveik szerint a tavalyinál százezerrel több, összességé­ben mintegy hétszázezer pár cipőt gyártanak tőkésmegren­delésre. E)zt segítik azzal is, hogy februárban közös piac- kutatási, eladási és szállítási irodát nyitnak a Tannimpex- szel és az amerikai Internatio­nal Leder Import kereskedel­mi céggel. A Kőbányai Tex­tilművek idei konvertibilis exportjának húszszázalékos növelését tervezi... Beérett ugyanis az az exportbővítő hi­telből megvalósított fejlesztés, amely növeli -az értékesebb szövetek termelését. Kínálatu­kat bővítették a hagyományos­nál sűrűbb szövésű bútorszö­vettel, amelyből a svéd Ikea cég az első fél évre ötven­ezer négyzetmétert rendelt. Ennek egy részét a Zala és a Kanizsa Bútorgyár használ­ja fel a svéd cégnek gyártott bútoraihoz. A 33 országba exportáló pápai húskombinát az idén lényege­sen bővíti a külföldön keresett döbozossonka-termelését, eh­hez szüksége van kiváló mi­nőségű, kevésbé zsíros húsú állatokra is. Ezért a kombi­nát mintegv harmincmillió forinttal segíti az állattartó nagyüzemi és kisgazdaságok fejlesztését, s anyagilag ösz­tönzi a termelőket a szüksé­ges mennyiségre és minőség­re. A kombinát új termé­kének, a farmerkolbásznak múlt évi sikeres bemutatko­zása alapján — a hazai igé­nyek kielégítésén túl — bő­víthetik a kínálatot Ameriká­ban és más országokban is. A gyulai húskombinát az idén már csaknem húsz új termék­kel jelentkezik a piacokon, s arra is vállalkozik, hogy kis tételekben is szállít terméke­ket a nyugati partnereknek. Különböző műszaki és techno­lógiai fejlesztéssel alapozták meg a választék bővítését és lehetővé tették, hogy az igé­nyekhez igazodva növeliék az olcsóbb termékek kínálatát. A húsipar egésze nagy gon­dot fordít a versenyképességet javító korszerű csomagolásra is. A hazai vegyipari, alumí­niumipari és papiripari vál­lalatokkal kialakított program szerint fejlesztik a korszerű csomagolóanyagok gyártását, így maid a külföldivel azo­nos minőségű hazai csomago­lóanyagok is mind nagyobb arányban járulhatnak hozzá a húsipari export versenyképes­ségének növeléséhez. A haderő-csökkentési Tárgyaié sok fiz ere Bécsi keringő A marathoni tárgyalássorozat helyszíne, a bécsi Hofburg • konferenciaterme. Ha egy nemzetközi tanács-., kozás túlságosan elhúzódik, nem feltétlenül a napirenden szereplő javaslatokkal lehet a baj, hanem mással. így van ez Bécsben, a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó tár­gyalásokon, amelyek most tíz éve kezdődtek. Egy évtizeddel ezelőtt, 1973. januárjának végén indult meg az előkészítés. A cél olyan értekezlet összehívása volt, amely a katonái értelemben vett Közép-Európában állo­másozó hazai és külföldi had­seregek létszámának és fegy­verzetének csökkentéséről dönt. Ilyenformán az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxem­burg, valamint az NDK, Cseh­szlovákia és Lengyelország te­rületéről lenne szó, a saját haderőkről, illetve az ott ál­lomásozó amerikai, angol, ka­nadai, a másik oldalon szov­jet egységekről. Kezdetben a nyugatiak Magyarországot is be akarták vonni a körbe, de mivel stratégiai NATO „el­lentételünk”; Olaszország lis­tára kerüléséiül,.'hallani sem. .alcgi-talc -y .maradt, az eredni összeállítás. ’ 'Mi is ott vá-" gyünk ugyan Bécsben, de — más NATO és Varsói Szer­ződés tagállomakkal együtt — csak tanácskozási joggal: se rólunk nem döntenek, se mi nem veszünk részt a dönté­sekben. . Fontos emlékeztetnünk még egyszer a kezdet dátumára: 1973, az enyhülés kezdetének, a helsinki csúcstalálkozó elő­készítésének az éve, a légkör kedvező a nemzetközi tárgya­lások számára. Már akkor világos volt, hogy a politikai kapcsolatok javulását katonai enyhülésnek kell kiegészíte­nie, különben veszélybe ke­rül az egész mű. ,E feladat egy részét lett volna hivatva megoldani a bécsi konferen­cia: ritkítani az állományt, katonákat, hadosztályokat, ki­vonni, illetve leszerelni Euró­pa közepén; tehát ott; ahol a világon a legnagyobb erők összpontosulnak, ahol az atomháború veszélye a legna­gyobb. Ez lett és maradt az egyetlen olyan tárgyalási fó­rum. ahol a NATO és a Var­sói Szerződés képviselői egy asztalnál ülnek, és főképpen a hagyományos szárazföldi fegyverzet korlátozásával fog­lalkoznak. Kezdettől egyetér­tenek abban, hogy ez a fel­adat. Miért nem sikerül a megoldás? Itt is, mint másutt, a. nyu­gatiak egyenlőtlen magálla­podást kívánnának: több en­gedményt a Szovjetunótól, mint amennyit maguk "ténni készek. Követelésüket azzal indokolják, hogy a szovjet hadsereg „fölényben van” az európai szárazföldön. Ugyan­ezt mondják az atomíegy- verzetről, a haditenserószet- ről, holott a két .tábori-fiSzött globális egyensúly áll fenn, azzal a‘ különbséggel,-Jváyy ki az egyik, ki a másik'fegyver­nemre helyez nagyobb súlyt. A nézeteltérések Bécsben is számosak, de a lényég á lét­számvita: a NATO kétség­bevonja azoknak, az adatok­nak a hitelességét,- amelyeket a Varsói Szerződés képviselői az e térségben állomásozó csapataikról előterjesztettek. A Nyugat szerint a szocialista országoknak .százötven-száz­nyolcvan ezerrel több katonát kellene kivonni az említett térségből, mint á NATO-nak. Két-három esztendeje, hogy a nemzetközi légkör megrom- !o!t. Általánosságban,. a ’ nemzetközi 'helyzet egészéi te- kfritvé, riégy fő terüTiSSén "kel­lene- kimozdulni- a holtpont­ról: a hadászati fegyverekről folyó szovjet—amerikaitér- gyaláspkon, a Szovjetunió és az Egyesült Állarhők tanács­kozásán a közepes hatótávol­ságú rakétákat illetően, a bé­csi konferencián, és azon, az értekezleten, amelynek, össze­hívásáról Madridban vitáznak, és amely a katonái ’ bizalom­erősítést mozdítaná elő. E négy téma összefügg egymással, ■— s döntő a szovjet—amerikai megegyezés lenne. De minden fórumnak külön-külön is van jelentősége: az előrehaladás bárhol kedvezően, hat -a töb­bire. Ezért foglalkozott a Varsói Szerződés tagállamainak po­litikai tanácskozó testületé Prágában külön Is á bécsi ér­tekezlettel : fontosnak - tarta­nák, hogy egy7két év . alatt siker szülésién az osztrák fő­városban. Először- á Szovjet­unió és az Egyesült Államok fegyveres erőit csökkentsék Közép-Európában, ezután va­lamennyi résztvevő fagyassza be haderőinek létszámát és fegyverzetének szintjét1 Mind­addig, amíg további megálla­podást nem, érnek el. A szo­cialista országok tehát lehet­ségesnek és kívánatosnak tart­ják, hogy számottevően csök­kenjenek a haderők Európa Szívében. Tatár Imre Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Egyiptom ismét .eszögezte, hogy jelenleg a közel-keleti kibontakozás egyetlen útjának a Reagan-tervet tartja. Hosz- ni Mubarak államfő az egyiptomi kormányzó csopor­tosulás, az NDP vidéki ve­zetői előtt szólt erről a kér­désről, tíz nappal tervezett nyugati körútja előtt, amely­nek első állomása az Egye­sült Államok lesz. A vasár­nap ismertetett beszédet ösz- szehangolt egyiptomi cikkek kísérték, amelyek kifejtették: szinte ez az arab országok utolsó lehetősége a ‘remény megragadására. máskülön­ben az amerikai igrv, a Jor­dánia és a palesztin „önkor­mányzat” unióján alapuló el­képzelés meghiúsul Izrael ak- namunkája és az amerikai belpolitikai helyzet miatt. Mubarak — amerikai útja előtt — az utóbbi napokban befolyásának teljes: súlyát latba vetette a Reagan-terv felkarolása érdekében- Most az egyiptomi államfő úgy fo­galmazott, hogy a konföderá­ciós tervezet „az igazságon és a jogon alapuló átfogó béké­re" kínál esélyt, amit — je­lentette ki — nem -zabad el­szalasztani. Egyiptom és a kiút...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents