Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

Tóli könyvvásár Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan (1835—1910) A téti könyvvásárok legke­resettebb kiadványai közé tar­toznak évek óta azok a kép­ző- és iparművészeti albumok, amelyeket ez Idő tájt jelentet­nek meg a kiadók, köztük pél­dául a Corvina, a Helikon s nem utolsósorban a Képző­művészeti Kiadó. így van ez az idei téli könyvvásáron is. A polcokon — ha néha kicsit borsos áron is — szebbnél szebb kötetek sorakoznak, be­mutatva a képzőművészet egy-egy nagy alakját, korsza­kát, vagy éppen átfogóbb mű­vészettörténeti összefoglaláso­kat kínálva. A Képzőművészeti Kiadó egyik kitűnő és hézagpótló kezdeményezésének számít az a sorozat, amely a XIX. szá­zad magyar mestereit mutat­ja be. A sorozat új kötete ép­pen az idei téli könyvvásárra látott napvilágot, a magyar akadémizmus legnagyobb alakjának, Székely Bertalan­nak munkásságát elemzi. Ba­kó Zsuzsanna elmélyült ta­nulmánya a múlt század leg­nagyobb magyar mesteréről rendkívül időszerű. Nemcsak azért, mert Székely Bertalan­ról hosszú dő óta nem jelent meg a hazai könyvpiacon át­fogó mű s életművének rep­rezentatív bemutatása is új­ra megfontolásra érdemesnek látszik, hanem azért is, mert , festészetünk nagy klasszikusa az utóbbi évtizedekben némi­leg kiesett a művészeti köztu­datból.. Ez nemcsak a mester­hez méltatlan, hanem mai művészeti köztudatunk hiá­nyosságaira is utal, hiszen Székely Bertalan munkássága az e századi művészeti tö­rekvések felé is utat nyitott. E megállapítások első hal­lásra talán kicsit meglepőnek tetszenek, mert azt gondolhat­juk, hogy éppen Székely Ber­talan az, akinek néhány fő művét úgyszólván mindenki ismeri, vagy legalábbis hal­lott róluk. Valóban így van. Hogy csak néhány példát em­lítsünk, az önarckép, a II. La- lyos holttestének feltalálása, az Egri nők reprodukciója szinte valamennyi művészet- történeti tankönyvben megta­lálható; a budavári Koronázó- (Mátyás-) templom, a kecske­méti városháza tanácstermé­nek freskói szintén eléggé köz­ismertek. De talán éppen ez az „ismerősség” s — tegyük hozzá — közérthetőség az, ami elfödi a művész életmű­vében rejlő igazi értékeket, amelyekre Bakó Zsuzsanna most tudományos alapossággal megírt tanulmányában fölhív­ja a figyelmet. Székely Bertalan — ellentét­ben például a nála jóval si­keresebb, de jóval könnyűbb stílusú Lotz Károllyal — mű­vészettörténetünk vívódóbb, fajsúlyosabb alakjai közé tar­tozott (1853—1910). Monumen­tális formanyelve mögött, amelynek kedvéért valójában részben lemondott korának formálódó, időszerű festői problémáiról nagyformátu­mú, mélyen gondolkodó, hatal­mas áttekintőképességgel ren­delkező tépelődő ember és művész állt. Ez a mélyebben rejlő érték és gondolati tar­talom csak alaposabb vizsgá­lódás után tárja fel szépsé­geit és súlyos tanulságait. Eb­ben segíti az olvasót Bakó Zsuzsanna, aki tanulmányá­ban nem annyira a tematikai kérdésekre, inkább a művész festői felfogásának fejlődésére helyezi a hangsúlyt, elemezve az életút legfontosabb állomá­sait s kortörténeti háttért is rajzolva a tények alaposabb megértése érdekében. ..Köte­lező olvasmány”-ból így vá1- hat ismét elevenné és haté­konnyá a mester és a mű, el­lentmondásaival együtt is. Amint azt a Bevezetésben ol­vassuk; „Munkássága azon­ban a visszahúzó tényezők át­hidalására képes, kivételes te­hetségű művész alkotóerejét, akaratát, szellemi frisseségét tükrözi. Életműve a klasszicis­ta-biedermeier festészettől, az akadémizmussal ötvözött ro­mantikán át a XX. század új művészi áramlata felé halad, s hídként ível át a századon, átmentve a múlt hagyományait és felvillantva néhány lehető­séget a jövő felé." A reprezentatív kiállítású kötetet — Kass János tervez­te — 32 színes oldallal, 52 kis­méretű katalógusképpel és szöveg közötti grafikákkal je­lentették meg. (Képzőművészeti Kiadó, 1982.) T. E. Rendelet a lakástakarékossági betétszerződésről Az Országos Takarékpénztár 1983. január 1-től új szolgál­tatást vezet be, amellyel meg­könnyíti a lakásra takarékos- ko'dók számára szükséges ősz- szeg előteremtését. Azoknak, akik vállalják, hogy hosszabb időn keresztül nagyobb össze­get helyeznek el betétkönyv­ben, az OTP az eddigieknél nagyobb kölcsönt nyújt. A fel­tételeket az OTP-nél és a ta­karékszövetkezeteknél január 1-től megköthető „lakástaka- rékossági betétszerződés” rög­zíti. A szerződés feltételei sze­rint a takarékoskodónak leg­alább három esztendőn keresz­tül. évenként legkevesebb 6 ezer forintot kell betétszámlán elhelyeznie havi azonos rész­letekben, vagy egy összegben. A betétből részösszeget kiven­ni nem lehet, de a vállalt ta­karékossági időtartam eltelte után a szerződés meghosszabbít­ható. A betét évi 5 százalékot kamatozik, ha azonban az el­helyezés időpontjától számí­tott egy éven belül felveszik a pénzt nem jár kamat. Aki legalább 5 éven keresztül ta­karékoskodik, kamaton felül évi 1 százalék, 10 évi takaré­kosság után pedig 2 százalék prémiumra jogosult. A kamat és a prémium a betéttulajdo­nost akkor is megilleti, ha a pénzt végül is nem lakásépí­tésre vagy -vásárlásra fordít­ja. Abban az esetben, ha a be­tétben elhelyezett összeget a takarékoskodó olyan lakásépí­tésre, -vásárlásra és egyéb épí­tési munkára használja fel, amelyet az OTP kedvezményez, hosszú lejáratú kölcsönt is nyújthat, jogosult — betétje felvételétől számított három éven belül — a legmagasabb összegű kedvezményes állami, illetve bankkölcsön felvételé­re is. Ennek összege azonban nem haladhatja meg az össze­gyűjtött pénz kamattal és pré­miummal növelt összegének 50 százalékát. Aki a betétszerző­dés feltételei szerint öt éven át takarékoskodik ezeknek újabb 20 százalékát kérheti különkölcsönként. A külön- kölcsön feltételei a lakásépí­téshez és -vásárláshoz, illetőleg az egyéb építési munkákhoz nyújtott kedvezményes állami kölcsön feltételeivel azonosak, s a saját rész összegébe szá­mítanak. Ha a szerződést a takaré­koskodó a betét elhelyezésétől számított 3 éven belül fel­mondja, vagy az abban vállalt kötelezettségeket nem teljesíti, elveszti jogát a legmagasabb mértékű kedvezményes állami kölcsönre és bankkölcsönre. Ha azonban betegség, vagy más nyomós ok miatt a szerző­désben vállalt befizetést idő­legesen nem tudja teljesíteni, szüneteltetheti a takarékosko­dást, ennek idejével azonban a szerződés időtartama meg­hosszabbodik. A rendelet azokra az esetek­re is érvényes, ha dolgozója javára a munkáltató köt be­tételhelyezőként szerződést. (MTI) Barátságot erősítő találkozások Beszélgetés Vlagyimir Davidov'cs Litvinovval, a kemerovói filharmónia igazgatóiával A vendégjáték utolsó napján sem hagyta el a jókedv szovjet barátainkat, akik december 3—8. között tartózkod­tak megyénkben. Már túl voltak az izgalmas, fárasztó be­mutatókon: a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Há­zában tartott bemutatkozó előadáson, a salgótarjáni barát­sági nagygyűlés fellépésén, a nagyoroszi, a magyarnándori sze­repléseken. A zömében amatőr művészek — énekesek, tán­cosok, zenészek, versmondók — sikert arattak tudásukkal, igyekezetükkel mindenütt. Ezekre a sikerekre és találko­zókra emlékeztünk a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház­ban megrendezett búesűesten, ahol a 18 tagú együttes tag­jai még egyszer utoljára táncra perdülhettek a salgótarjá­ni Nógrád táncegyüttes tagjaival, megízlelhették a magyar táncházi szokásokat. Amíg a fiatalok vidáman múlatták ideiilket. rövid be­szélgetésre intünk le az pnnüttes vezetőjével, Vlagyimir Da- vidovics Litvinovval, a kemerovói filharmónia igazgatójá­val, egyben művészeti vezetőjével. — Milyen meggondolások alapján állították össze az utazó együttest? — Ügy gondoltuk, hogy a megyéink közötti kapcsolat, ezen belül a mostani másfél évtizedes évforduló egy folya. mat része. Szent meggyőző­désem. hogy Kemerovo és Nógrád megye barátságának, testvéri együttműködésének lesz még fényesebb jubileuma, például a 25. vagy az 50. év­forduló. Mindezt azért mon­dom. mert ezúttal nem töre­kedhetünk arra, hogy repre­zentatív együttessel rukkol­junk ki a közönség előtt. Azt akartuk, hogy méltőkéopen ünneoeljük barátságunkat, s egy kicsit megmutassuk, mi­lyen színvonalú öntevékeny művészeti munka folyik Ke- merovóban. Egy-két kivétel­től eltekintve, amatőrök al­kotják az együttest. Munká­sok, alkalmazottak, pártmun­kások, középiskolások; akik a munka, és az iskolai idő le­telte után áldoznak szenvedé­lyűknek, a művészetnek. Meg­ítélésem szerint magas szín­vonalon dolgoznak, többen már más országokban is jár­tak. Ketten — Viktor Jarkin és Albert Lenszkij — pedig már szerepeltek Magyarorszá­gon Is. — MfisornMMm nemcsak hazai nroduktnmok kaptak helvet, hanem maevarok is; például csárdás. Mivel indo­kolja ezt a műsorválasztást? — Az összeállításban két alapvető szempont vezérelt bennünket. Az egyik: kedves­kedni szerettünk volna ven­déglátóinknak. Ezért válasz­tottunk eredeti magyar kom­mélem. megbocsátják nekünk, ha ezek nem sikerültek olyan jól. mint amennyire szerettük volna, amilyen igyekezettel gyakoroltuk, előadtuk. Ügy érzem, minden hibáik ellenére jó ajándéknak bizonyultak. Másik kiindulási pontunk a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója volt. Műso­runkkal érzékeltetni kívántuk a Szovjetunió népeinek, folk­lórjának. művészetének sok­színűségét, gazdagságát. Töb­bek között ezért válogattuk be a műsorba moldvai, lett, uk­rán, orosz, belorusz számokat. Ugyanakkor az utazókat is ügy választottuk ki, hogy azok Kemerovo egész területét rep­rezentálják. Így a szerzett ta­pasztalatokat is szélesebb te­rületre vihetik magukkal, na­gyobb hatásuk lehet. — Hogyan értékeli együtte­sének fogadtatását, a magyar közönséggel való találkozásai­kat? — Elképzeléseink teljes egészében megvalósultak. Tud­tuk, hiszen hallattuk az itt jártaktól, kedves vendégszere, tetben lesz részűnk. Ezért ter­mészetesen mi is adni akar­tunk valamit, s nagyon gondo­san készültünk fel a vendég- szereplésre. Jártunk Budapes. ten, Salgótarjánban, Nógrád megye falvaiban, megismer­kedtünk városi, falusi embe­rekkel, katonákkal, munká­sokkal. parasztokkal. Némi képet kaptunk arról, hogyan élnek, gondolkodnak az itte­ni emberek. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom: együttesünk vendégjátéka hoz­zájárult a két megye lakói barátságának erősödéséhez, el­mélyüléséhez. — Honnan űrzlfc a legfe­lejthetetlenebb emlékeket? — Különösen ott szereztünk kedvező benyomást, ahol a koncertek után találkozókat szerveztek. Nagyszerűen érez­tük magunkat, Nagyoroszi­ban, Magyarnándorban. Ezek­nek a találkozóknak legfőbb értéke volt, hogy nélkülözték a protokollt. Magától alakul­tak ki a beszélgetések, s az emberek őszintén megnyilvá­nultak. S enné] nincs nagyobb öröm. A magyamándoriak sok népdalt énekeltek nekünk, mi oroszokkal viszonoztuk. És akadt, amit közösen adtunk elő. Képzelje el, milyen fen­séges érzés volt együtt halla­ni magyarul és oroszul a Drá­ga föld, szülőhazámnak földje című dalt. Mint a himnuszkor, mindenki felállt, s ragyogtak a tekintetek. Látszott, őszinte barátság él mindenkiben. Vlagyimir Davidovicg Lit­vinov valósággal újraéli azokat a pillanatokat. Kint, a nagyte­remben már javában áll a „bál”, beszűrődik a szobába a muzsika. Tréfálkozva megkér­dezem: — Ugyan mikor találkozunk legközelebb? A 25. évfordulón? Vlagyimir Davidovics LrfcJ vinov mosolyogva rázza a fe­jét: — Remélem korábban an-' nál. Hiszen van egymásnak mondanivalónk. Megyéink barátsága végtelen folyamattá. Sulyok László Kamarakoncertek megyeszerte Szombaton a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház ren­dezésében, a nagybátonyi ka­marazenekar közreműködésé­vel a Petőfi Művelődési Ház­ban tartottak karácsonyi hang­versenyt. A műsoron Bach- és Mozart-művek szerepeltek. Hétfőn Salgótarjánban a fil­harmóniai bérleti hangver­senyed keretében az állami ze­neiskolában Ella István or­gonaművész és a Corelli ka­marazenekar lép föl. Bach- Corelli- és Händel-darabokkal. Az este hétkor kezdődő elő­adás a kamarakoncertek első hangversenye. flgromeleorotógiai előrejelzés Az elmúlt periódus szá­raz időjárásának hatására az amúgy is meglévő csapadék- hiány tovább fokozódott. Je­lenleg 60—80 milliméteres csapadékhiányt regisztrál­nak; ez a mennyiség az ősz folyamán keletkezett. A ta­lajnedvesség tartalma első­sorban az alföldi területeken nem kielégítő, ezekben a na­pokban 40—50 százalék kö­tött mozog. Az előrejelzés szerint fel- kos lesz az idő, ismétlődő esőkkel, azonban kiadós mennyiségű csapadék most *em várható. Napközben 6 és |1 fok közötti felmelegedés­re számíthatunk, a hajnali minimumok 1 és 6 fok között mozognak majd. Erősebb le­hűlés csak a iövő hét köze­pén várható, ekkor az éjsza­kai értékek is fagypont alá süllyednek. Több mint 3000 kötetes könyvtár segíti a balassagyarmati ban a diákok tanulmányi munkáját. Geislcr Eta teánykollégium- — RT — Magyar munkások líbiai bútorgyárban A magyar bútoripar szak­emberei Líbiában használa­ton kívüli bútorgyárat he­lyeznek üzesnbe, amelyben magyar munkások fognak termelni is a jövő évtől. Az üzlet líbiai kezdeményezésre jött létre. A hetvenes évek végén ugyanis épült egy kor­szerű bútorgyár az észak-af­rikai köztársaságban, ame­lyet azonban tulajdonosa kép­telen volt üzembe helyezni. Az időközben állami keze­lésbe került létesítményt a Magyar Bútoripari Egyesü­léshez tartozó öt vallalat szakemberei megvizsgálták. Kiderült, hogy a berendezé­sek kapacitása közt nincs szinkron, nincs porelszívás — ami egy bútorgyárban nem­csak egészségvédelmi, de tech­nológiai követelmény is —, és van olyan — ugyancsak hipermoderngép is, amely egyáltalán nem illik bele a gyártási folyamatba. A részt • vevő magyar bútorgyárak ez­ért először a legjobb karban­tartó szakembereiket küldték Líbiába, akik lépésről lé­pésre üzemkésszé teszik a gyárat ott, ahol az pótlóla­gos beruházás nélkül rend­behozható. A termelést — fa- és kárpitozott bútorok előál­lítását —, előreláthatólag a jövő év elején kezdi meg egy mintegy negyvenöt főnyi munkásgárda. Ismét vásár Az október 10-én meg­rendezett népi és iparmű­vészeti kirakóvásár ki­robbanó sikerére való te­kintettel december 19.-én, aranyvasárnap reggeltől is­mét kirakóvásár lesz Salgótarjánban. Máris je­lezte részvételét több mé- zeskalácsos, bőrdíszműves, tűzzománc, fazekas, kera­mikus, textiles nép- és iparművész Leninvárosból, Sárospatakról, Százhalom­battáról, Budapestről és más városokból. Hogy sem a vásárlók, sem az árusok ne fázzanak, á vásárt ez­úttal nem szabad téren, ha­nem a József Attila Műve­lődési Központ üvegcsarno­kában, klubjában és ruha­tári szintjén rendezik meg. A vásárral egyidőben a művelődési központban a gyerekeknek játszóház lesz, ahol ki-ki saját kezűleg ké­szítheti el a szülőknek, testvéreknek szánt gyöngy- fűzéses és makramé kará­csonyi ajándékot. A szóra­koztató zenéről a budapes­ti Muzsikás, és a salgótar­jáni Düvő együttes gondos­kodik. NÓGRÁD - 1982. december 12., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents