Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

V ■ Kivetették (hir)hálójukat Lebeg a nehéz kő .. OH.) Itt a vége, fioE es vége? „A tőkésimporthányad nyolc Uz százalék között mo­zog termékeinkben. Azért m z g,. mert a belföldivel való helyettesítés folyamata igen felgyorsult. Szinte na­ponta érkeznek ezzel kap­csolatos ötletek, elgondolá­sok. A vállalat kiemelten dí­jazza az importhelyettesítést Célzó kezdeményezéseket.” Do lár? Font? Tekintélyes kiviteli terv há­rul idén a BRG salgótarjáni gyáregységére. Az előzetes terv ötszázba rmincöt-millió forint értékű szocialista és mintegy ötvenmillió forintos tőkésexportot tűzött ki a kollektíva elé. Ezeket a ke­retszámokat folyamatosan pró­bálták kitölteni megrendelé­sekkel, esélyt adván az el­képzelésnek arra, hogy való­sággá váljon. A dolog — vár­hatólag — csak részben sike­rül. A „sajnos” címszó alá köz­vetlenül a tőkéskivitel je­gyezhető föl a gyári esemény- listán. E fontos tevékeny­séget számos bonyodalom bék­lyózta és béklyózza; elsősor­ban az, hogy nincs olyan megrendelés, amelyet a tar­jám eszközökkel lehet kielé­gíteni. „Ez még nem jelenti azt — teszik hozzá jelentő­ségteljesen —, hogy az egész BRG ne teljesíthetné export­tervét, amit kitűzött”. Az egész vállalat tervének való­ra váltásába' dolgozott be a tarjánl egység is: belső koo­perációban. Tőkésexporthoz kellő alkatrészeket, részegy­ségeket gyártottak, gyártanak „családon belüli” egységek­nek. E munkák összértéke azonban nem mérhető az eredetileg megszabott kiviteli tervhez. Tárt karokkal Tapasztalhatók jelei a me­net közben történt változá­sokhoz való igazodásnak. Ne­vezetesén: a szocialista piac­ra való termelést kívánják bővíteni. Az eredeti 535 mil­liós terv helyett már 548 mil­lió forintos megrendelés van érvényben. Legfőbb vevőjük régóta a Szovjetunió, emellett helyet kap a lajstromban az NDK, Kuba, Lengyelország, Romá­nia és így tovább. Régi kap­csolatok alapján készítenek számukra már hosszú ideje bevált termékeket. Így minő­ségi kifogások is csupán el­hanyagolható mértékben ta­pasztalhatók. A gyártott URH- híradórendszerek, -állomások, -antennarendszerek kimun­kált, begyakorlott eljárással készülnek. Ezekhez képest már újszerűek lesznek az\in- tegrált áramkörös készülé­kek, amelyekből már Idén ké­szítenek egy sorozatot, jövő­re pedig teljes erővel állnak neki ezek gyártásának. A mű­szaki előkészítésen kívül — ami Idén jószerint lezajlott —, most kell nagy energiát fektetni a piac „megdolgozá­sába”, hogy a „nóvumokat” ne csak keleten, hanem ha lehet, a nyugati, illetve min­den dollárral fizető piacon is „tárt karokkal" fogadják. A BRG portékáit egyéb­ként a BUDAVOX Külkeres­kedelmi Vállalat forgalmazza határainkon túl. A mai elekt­ronikai viaskodásban, amely­ben japán, NSZK-beli, ame­rikai nagyvállalatoké a meg­határozó szerep, igen nehéz még részsikereket is elérni a mi gyárainknak. Fölöttébb élénk „mozgás” szükséges ah­hoz, hogy a fejlődő, illetve a közel-keleti országokban be­vett pozíciókat megőrizzük, esetleg bővítsük. Ehhez, a ke­reskedelemi tevékenység mel­lett: a jó minőség, illetve a szállításbeli pontosság elen­gedhetetlen. Gondolat, döntés Lényeges, hogy a kiviteli lehetőségek fogytával az im­portszükségletet méginkább leszorítsuk: ne kelljen tőkés- fizetőeszközt adnunk olyan al­katrészekért, amelyeket a mi piacunkon értékesítendő ké­szülékekbe szerelünk bele. Ilyenkor nagyobbodik meg a leleményesség szerepe, fontos­sága. E fölismerés gyakorlat­tá is vált a BRG-ben: az im-. porthelyettesítést szolgáló tip­pekért kétszeres, vagy annál is nagyobb díjat fizetnek az ötletgazdáknak a vállalatnál, szemléltetvén, hogy kényszer- helyzetben a jó gondolatokat kedvező döntések követik. M. P. Kispál Józsefet, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökét saját kérésére hívták meg az F 3-as jelű épü­let márciusi részközgyűlésére. Inkább kilép — Megdöbbentő volt szá­momra, ahogyan az egész hi­vatalos aktus lefolyt — mond­ja. — Közvetlenül előtte a la­kók kezébe nyomtak egy szá­mokkal telezsúfolt stencillapot, idejük se volt áttanulmányoz­ni. Az elnök beszámolója szin­tén adatoktól hemzsegett, emészthetetlen volt. A lépcső­házi folyosón, ahol a gyűlést tartották, jöttek-mentek az emberek, aki az elején részt vett, a végén már nem és for­dítva. A jegyzőkönyvvezető alig jegyzetelt valamit, az el­hangzottak java része a feledés homályába foszlott. Ami aztán egészen komolytalanná tette az egészet: az elnök javasolta a lakóknak, hogy egyesüljenek más lakásszövetkezetekkel. Tudnak erről az emberek? — kérdeztem tőle. Nem, most hallják először. A javaslatra fölállt egy bányász, és közöl­te, őt egyáltalán nem az egye­sülés gondolata foglalkoztatja, hanem az, hogy kilép a lakás- szövetkezetből. Mondom, szín­padra érett kabaré volt az egész részközgyűlés. Ilyen kö­rülmények közepette érdemben tárgyalni semmiről sem lehet! Az épület eddigi hercehur­cájából a következő véleményt mondta Kispál József: — Sem a tanácsnál, sem a MESZÖV-nél nem éreztem, hogy súlyának megfelelően ke­zelnék az ügyet. Pedig leg­alábbis két feszültséggócra fel kellene figyelniük. Hogyan egyesüljenek a kisebb lakás- szövetkezetek, ha gazdasági ügyeik ennyire rendezetlenek? Hogyan akarják idővel felújí­tani a házat, ha a felújítási számlán szereplő összeg évről évre apad? A megyei NEB elnöke egyébként a megyei ügyészsé­gen is tanácsot kért. Ott tájé­koztatták, hogy a lakásszövet­kezetek általában megértek a vizsgálatra, ilyet terveznek is A hozzájuk befutott informá­ciók ugyancsak azt jelzik: a lakásszövetkezeteknél van mit rendbe tenni. A Salgótarjáni városi Tanács termelés-ellátás felügyeleti osztálya a lakásszövetkezetek törvényességi felügyeletéért fe­lelős. Az Üvegipari Munkások Hőszigetelés — kívül, belül Szintetikus autópálya Nyugat-Szibériában sikere­sen kipróbálták egy kísérleti autópálya 7 kilométer hosszú szakaszát, amelyet vasbeton lapok helyett szintetikus anyagból készült bevonattal láttak el. Az autópálya különö­sen nehéz körülmények között épült. Az építéséhez felhasz­nált nem szövött anyagot „dornitnak” nevezték el, és a vegyipar hullqdékanyagaiból állítják elő. Alkalmazásánál már nincs szükség arra, hogy az úttestet kavics- és sóder­alapra ágyazzák. Az autópá­lya minden kilométere az ed­dig szokásos építési módok költségeihez képest 60 000 ru­bellel olcsóbb. Képjelek hanghullámok útján X francia Thomson-CSF el" ■’'.itatta az első ipari tele­víziós eljárást, amelyben hang- hullámok közvetítik a képjele­ket. Mintegy 1000 méteres tá­volság áthidalására alkalmas és tenger alatti átvitelre szán­ják. Ez az eljárás különösen parti vizeken való felhaszná­lásra alkalmas tenger alatti sze ' -etek ellenőrzésére, mint ami nek a fúrófejek, vala­min- a fúrószigetek és csőve­zetékek kihorgonyzása. Évekkel ezelőtt még egyet­len építtetőnek sem okoztak gondot a tüzelőanyag-számlák. Arra törekedtek, hogy a ház minél nagyobb, minél világo­sabb legyen. Az energiataka­rékosság ismeretlen fogalom volt, ezért például a lapos tetőket nem igen látták el hőszigeteléssel. Ugyanígy a szimpla üvegezésű ablakok­nak csak sok fényt kellett beengedniük. Az, hogy ily módon sok meleget is kien­gedtek a házból- néhány év­vel ezelőtt még senkit sem érdekelt. A gyökeresen megváltozott viszonyok, a drága energia­árak miatt, aki a házát régi, elavult hővédelemmel vagy anélkül építette, most gon­dolkozhat a korszerűsítésen. Tetemesek ugyan ennek költ­ségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a falak külső vagy belső felü­letén. Az előbbi esetekben a homlokzatfelületre 7—10 cen­timéter vastag keményhab- lemezeket ragasztanak, vagy kb. 5 centiméter vastagság­ban hőszigetelő vakolatot rak­nak, Illetve ásványgyapot- keményhablemezeket ragasz­tanak. Előnye a megoldások­nak, hogy a lakás hasznos te­rülete nem csökken, hátrá­nya viszont, hogy meglehető­sen drága, és ha a ház az építési határon van (ami na­gyon gyakori), azt a külső szigetelés miatt túllépik. nak. Svédországban újabban legszívesebben kemény poli- uretán habanyagból gyártott lemezeket erősítenek az épü­letek külső falainak belső fe­lületére. A lemezek hárorn- rétegűek, a rétegek kötődnek egymáshoz. Egy védő papír­réteg és a belső felületet adó 11 milliméter vastag, festést és tapétázást álló gipszkar­ton lemez között vannak a tulajdonképpeni szigetelő ré­tegbe ágyazva a felerősítés­hez szükséges lécek, ame­lyek egyúttal a lemezek me­revségét is biztosítják. Az 50 milliméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épü­letek hőszigetelését. A mód­szer előnye, hogy a szerelés helyiségenként történhet és nem függ az időjárástól. Je­lentősen megkönnyíti a helyi­ségek gyors fűtését, továbbá nagyobb ráfordítás nélkül, sa­ját kezűleg is elvégezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelőanyag védve van az időjárás viszontagsá­gaitól. Hátránya viszont, hogy csökkehti a lakó- és hasznos felületeket. A külső falak té­len erősen lehűlnek, fokozott hőveszteségek lépnek fel a födémek, padlók és közbenső falak csatlakozásainál. A ki­egészítő belső szigetelés fel­szerelése a fűtőtest-bemé'ye- déseknél nehézkes. ezért gyakran elmarad. Mivel a szigetelt falak nem tárolnak meleget. a helyiségek télen gyorsan kihűlnek, nyáron vi­szont a fordított hatás miatt A belső szigetelés céljára is különböző anyagokat gyárta- erősen felmelegednek. Lakásfenntartó Szövetkezeté­nek, közelebbről az F 3-as épü­let lakóinak ügye ide is „be­gyűrűzött”. Az osztály elvégez­te a törvényességi felügyeleti vizsgálatot, aminek során meg­állapította, hogy a jogszabály­ban és a belső szabályzatban foglaltak sérelmet szenvedtek. Ezért az elnök és az igazgató­ság figyelmeztetést kapott. Le- venda Józseíné osztályvezető­nek az a véleménye, hogy az osztálynak ettől többre nincs hatásköre, a dolgok rendbeté­telét a szövetkezeti demokrácia érvényesülésétől kell várni. Nem volt határozóik épes — A szövetkezeti demokrá­cia szinte egyáltalán nem jut kifejezésre, — ez már Kőházi Tiboménak, a MÉSZÖV főrevi­zorának az ügy során szerzett tapasztalata. — Az idei költ­ségvetést a küldöttgyűlés pél­dául nem hagyta jóvá, mivel nem volt határozatképes, új gyűlést pedig nem hívtak ösz- sze. Ennek ellenére a szövet­kezet úgy gazdálkodik, mint­ha ahhoz a tagság beleegyezé­sét adta volna. Nincsenek ren­desen megtartva a tagértekez­letek, a felügyelő bizottság évek óta nem működik. Sorra ellenőrizte a rendelke­zésre bocsátott számlákat. A költségek adminisztrálását megfelelőnek találta, de hogy az összegek kifizetésére valóban szükség volt-e, az utólag meg nem állapítható. Hisz éppen ezért volna szükség a felügye­lő bizottság rendszeres ellenőr­ző tevékenységére! — A vizsgálat során megál­lapított tényeket összefoglal­tuk, s harminc napon belüli realizálásra az elnöknek el­küldtük — mondja Gáspár yilmos, a MÉSZÖV revizori irodájának vezetője. — Az eh­hez szükséges igazgatósági ülést az elnöknél két alkalom­mal sürgettük, s mindkétszer megkértük, hívjon meg rá ben­nünket is. November 9-én le­velet kaptunk tőle. Ebben kö­zölte, hogy 3-án megtartotta az igazgatósági ülést! Tájékoz­tatott továbbá arról, hogy a vizsgálati megállapítások kö­zül mivel értenek egyet: ez- negyedoldalnyi helyet foglal el, amivel viszont nem tudnak azonosulni, az másfél oldalon át tart. Ha viszont valóban ekkora a nézetkülönbség köz­tünk, miért nem adtak alkal­mat a tisztázásra, amit egyéb­ként is nyomatékosan kér­tünk ?! — Mit tesznek ezek után? — Az elnök levelét továbbít­juk a NEB-nek és a TEF-osz- tálynak. S hogy aztán mi lesz’ Kezdődik elölről az egész a szövetkezeti demokrácia na­gyobb dicsőségére... Akkor még sepertek volna Miután a lakók, s azok vá­lasztott képviselőinek felelős­ségére valamennyi megkérde­zett utalt, nézzük hát, hogy fest a szövetkezet működése az ő szemszögükből. — Mondhatom, itt kezdettől fogva rossz volt a viszony a lakók és az elnök között — mondja Molnár Gyula igazga­tósági tag. — A beköltözés utáni bajok miatt (rossz volt a lift, akadozott a fűtés, a me­legvíz-ellátás) sokszor kerestem az elnököt, de alig-alig lehe­tett megtalálni. Aztán, új sep­rű, ugye jól seper, köriem, hadd tekintsek bele a pénz­ügyekbe. Erre azt mondta, ez a felügyelő bizottság dolga. Az igazgatóság se valami izmos, de a felügyelő bizottság... A kezdetekre utal vissza Huszár László igazgatósági tag is: — Kényszerűnek éreztük már magát a beléptetést is. Vagy tagja leszünk a szövetkezet­nek, vagy nem költözhetünk — ez volt az alternatíva. Ám­bár ettől még lehetne jó a szö­vetkezet... Valamennyi közgyű­lés személyeskedéssé fajult. A lakók egymást marták: te mi­ért ráztad a fejünkre a por­rongyot, te meg fapapucsban kopogsz a fejünk fölött stb. Jegyzőkönyv ezeken nem ké­szült. Igazgatósági üléseken határozatokat hoztunk, amik aztán zömmel nem valósultak meg. Betekintésünk semmibe sincs, akkjjr minek vagyunk? Huszár László egyébként kü­lön hangsúlyozza, nem azért kezdtek az F 3-as lakói ber­zenkedni, hogy az elnöknek feje vétessék. Miután azonban liftperüket az iratok hanyag kezelése miatt elveszítették, csak anyagi igazságot kaptak, jogit nem, most már az ő sze­mélyes felelőssége is felvető­dik. Hiba persze, a lakókban is van, ezt valamennyien el­ismerik. Sokféle helyről ve­rődtek össze, meg kell tanul­ni egymással és kicsit egymá­sért is élni — ami nem megy máról holnapra. Nem akarok belekeveredni Szabó Lajosné felügyelő bi­zottsági tag eleinte nagyon ko­molyan vette tisztét. Érdeklő­dött az elnöknél, mikör lehet­ne a számlákat ellenőrizni. Azt a választ kapta, hogy a szám­lákkal foglalkoznia nem kell, arra való a könyvelő. — A bizalmam akkor fosz­lott szerte, amikor aláírtam egy tiszteletdíjat, s kis idő után érdeklődtem a címzett­nél, megkapta-e a pénzt. Úgy tájékoztatott, hogy igen," csak nem annyit, hanem keveseb­bet. Annyi mindent hall az ember. Én nem akarok sem­mibe belekeveredni... A szálak most már igencsak az elnökhöz vezetnek. Megkér­deztük tehát az Ü végi pari Munkások Lakásfenntartó Szö­vetkezetének elnökét, Nemes Bélát: hogyan vélekedik mind­erről? Szerinte mi az oka an­nak, hogy ennyire megromlott a viszony közte -és a lakók közt? Nemes Béla azonban megta­gadta a nyilatkozatot. A be­szélgetéstől ugyan nem zárkó­zott el, az általa elmondandólí kinyomtatása ellen viszont ha­tározottan tiltakozott. Nagy kár. Talán teljesebb lehetne erről a félresiklott ügyről alkotott kép az általa felrakott színekkel. Így be kell érnünk az eddig elhangzottakból leszűrhető megállapítással: az F 3-as házban lakó családok bizalma nem csak saját szövetkezetü­ket tekintve ingott meg, ha­nem általában a szövetkezeti mozgalomban is. Igazán leg­főbb ideje helyreállítani azt. Szcndi Márta Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Az energia- és fűtőanyag­árak emelkedése miatt a haj- iatás sok melegigényes zöld­ségfaj esetében emeli a költ­ségeket. Nem így az uborká­nál, amely annak ellenére, hogy melegigényes, hajtatása mégis gazdaságos az új nagy­hozamú fajták révén. Ezt is­merteti Győri Ixtjosné és Ta­ta Sándor cikke a Kertészet és Szőlészet 49. számában. A tüskétlen szeder ma még a különleges bogyósok közé tartozik. A házikertek ked­venc növénye, de van az or­szágban, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben is. A megfelelő hozamok ér­dekében jó termőhelyről, tar­tós támaszról kell gondoskod­ni, meddig érdemes az üzemi felület növelése, mire kell ügyelni a termesztés során. Mindez kiderül Valló László írásából a népszerű hetilap e heti számában. A sportpályák, pihenőker­tek, parkok fárasztó füvesíté­sét új, a réginél könnyebb módszer váltja fel. A fűter eg>i olyan, viszonylag könnyen korhadó textília, amelyre fű­maggal, humusszal, műtrá­gyákkal egyenletesen összeke­vert anyagokat raknak, majd leterítik az egyenletesen el­egyengetett talajra. A fűtek­ről Rcdics Ferenc írt érdekes cikket. A salgótarjáni bányagépgyárnak csillekerekeket készít Markó István forgácsoló, az ÉLGÉP Vállalat pásztói gyá­rának dolgozója. wOGRÁD — 1982. december 8., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents