Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
Gérard nagy kritikus arról vannak akik el tudja tszand, Gérard Philipe a Királylány a feleségem című filmben Az egyik francia miközben írt. hogy színészek, mindent nak szinte magától értetődőn, meggyőző példaként éppen Gérard Philipe- 1 említi. Azt az örök komédiást, aki — csak minimális sminkkel, apróbb gesztusokkal, takarékos mimikával — olyan feladatokat oldott meg, mint Corneille Cid-je, vagy a stendhali Fab- rizzió del Donga. Jean Vilar annak idejében hosszabb-tanulmányban igyekezett megfejteni a zseniális ifjú kolléga titkát, de lényegében csak addig jutott, hogy szinte nincs is titok, Gérard Philipe olyannyira sajátosan bújik hőse bőrébe. Minden alkalommal újként állt a közönség elé, úgy alakult azonban lelkileg, fizikailag szerepről szerepre, hogy közben mindvégig önmaga maradt. Vagyis Philipe az a filmszínész, akit képtelenség bármiféle skatulyába begyömöszölni, aki maga alkotja a törvényeket, amelyek alól egyszersmind ő maga a kivétel is. A színháztól jött a filmhez — Musset, Corneille, Camus, Lorca Giraudoux darabjaiban alakított sikerrel a háta mögött —, de úgy, hogy semmit sem hozott magával a mesterkélt dikció akkoriban majdnem kötelező emelkedettségéből, a túlkomplikált gesztusokból. Huszonöt évesen már teljesen kiforrt művészként hódította meg -nemcsak a nagyközönséget, de a kritikát is. A színpadhoz mindvégig ragaszkodott, nemcsak a megtisztelő meghívások miatt, de azért is, mert szerinte a színész — mindenes, minden műfajban ki kell szolgálja a művészetkedvelőket. Ez a soha igazán fel nem nőtt kamasz a tragikus férfiszenvedély, a nemes pátosz, vagy éppen a bűbájos esetlenség maszkjában mégis a filmben mentette át tehetségét az örökkévalóságnak. Szerencsés indulása is volt, az egyik legjobb Dosz- tojeuszlíij-íilmben, A félkegyelműben igazán nekivaló feladatot kapott, s ez a törékeny, kapkodó Miskin herceg egyszerre világhíressé tette. A következő évben forgatott, botrány árnyékolta A test ördöge csak fokozta népszerűségét Egy csapásra sztár lett. A gimnazista fiú szerelmi drámáját A pármai kolostor követte, majd Az ördög szépsége, s 1952-ben a ma is friss Királylány a feleségem, amely egy nálunk akkoriban feltűnő szépreményű színésznő, Gina Lollobrigida mennybemenetele is volt Könyvet ís írtaik róla, s még azt is megbocsátották neki, hogy mindenkinek hátat forditott, amint feljebb és feljebb lépdelt a siker létra- fokain. „Mindent önmagámnak köszönhetek” — nyilatkozta az elbűvölő- zsarnok, akinek a népszerűsége egyik pillanatról a másikra hullt az ölébe, oly viharos sebességgel, hogy még csak értékelni sem tudta. Oriana Faliad természetesen azonnal felkereste, és róla szóló riportjában alig tudta türtőztetni lelkesedését: „...Hát hogy lehetne megállni, hogy ne tapsoljunk ennek a félszeg, pimasz fiatalembernek? Csak. rá kell nézni, máris gyöngédség fogja el az embert. Talán szenvedő, elkényeztetett gyermekhez hasonló külseje az oka, talán ragyogó szeme, amely hol világfájdalmas, hol meg rideg, kíméletlen, akár egy ítélet- végrehajtóé, talán fanyar, elkényeztetett arisztokrata megjelenése... René Clair azt állítja: — Gérald Philipe az in- teligencia csodája”. Több mint húsz éve nincs közöttünk. Pedig még csak most lenne hatvanesztendos. Nemlaha György Á mesterség dicsérete ALIGHANEM MIND AN Y- NYIUNK kezében volt már valami régi használati eszköz. Akár csupán annyi köze volt a múlthoz, hogy nagyapánk kanalazta vele a cseréptányérból a levest, vagy dédanyánk tűje húzta belé a fonalat. Engem a múlt sokszor megérint. Tisztelem. Tudom, érzem, hogy nélküle nem lehetnék, hogy nélküle nem az lennék, aki vagyok. No, persze, aki nem törődik az elfutott évtizedekkel, a történelemmé öregedett évszázadokkal, az sem bújhat ki a múlt nagy subája alól — közösen melegszünk alatta, hiába tagadnánk. Talán csak az a baj, hogy nem mindig támaszkodunk rá, nem kapaszkodunk bele eléggé. Mindez egy könyv lapozgatása közben jutott eszembe. Jó könyv. Hasznos könyv. A jó könyv mindig hasznos is. Festett bútorok a Székelyföldön címmel bocsátotta útjára a Népművelési Propaganda Iroda szép kiállítású könyvét nemrég. Oly sokat panszkodunk a lakótelepi élet mindmegany- nyi lélekölő egyformaságáról, az egysíkúságáról, az ott gyökeret verő nemtörődömségről. Nekem volt már szerencsém néhány igen modern lakásban is megfordulni, ahol a sorozatbútorok, a nagyüzemi függönyök és asztalterítők, a műanyag ajtók szorításából épp a múlt felé fordulva sikerült kitörnie az ott élőknek. Nekik talán szerencséjük volt, mert idejében nyúltak még a veszni készülő tulipános ládák, festett tálasok, foszlani induló szőttesek után. Az utolsó pillanatban érkezve vették ki a szemétből az egykor volt mesterek remekeit. A népművészet, az igazi népművészet alkotásai ma már alig föllel- hetők, pedig nemzeti kultúránk mondhatatlanul fontos tárgyi bizonyítékai. Ahogyan Kodály és Bartók a századelőn a magyar népzene „tárgyi” emlékeit gyűjtötték — sokszor az utolsó pillanatokban érkezve —, ma úgy gombolyítják a közel- és régmúlt népművészetének remekeit a mai kutatók. Sok mester neve már nem írható föl a listára, mert az idő magával vitte őket a feledésbe. De nélkülük, az ő tudásuk nélkül bizony nem örülhetne ma a szemünk egy- egy gyönyörű saroktékának, tálas szekrénynek, vagy padlódénak. A SZÉKELYFÖLDI FESTETT bútorok történetét olvasva az ember igencsak elcsodálkozhat: a festett bútorokat nem is használta egész Európa? Pedig így van, csupán néhány náció díszítette mindennap használatos tárgyait állati és növényi eredetű festékekkel. És lám! Egy végtelenül leegyszerűsített tulipán v v akácvirág nem csupán látvány, de fontos jelentés hordozója is. A tulipán? Páll Antal, öreg erdélyi „bútorteremtő” így vélekedik róla: „A tulipán az élet és a szerelem jele. Ezért általában felfelé áll, a lefelé hajló tulipán rosszat jelent, halál, betegség, elhagyott szerető.” Ősi jelkép tehát, ami századakra néz vissza és bizony a múltba fordította a festett holmik használójának szemét is időnként. Mármost tekintve azt, hogy egy-egy bútordarab bizony két-három generációt (és persze sokkal többet is!) kiszolgált f— az utódok gyakran idézhették eszükbe a rég elporladt ősöket. Nem akarnám én túlértékelni a ralusi ládák, szekrények szerepét, de annyi azért bizonyos, hogy önma- gukon túl számtalan jelenté* hordozói is voltak, összefogták a családot, a faluközösséget, az etnikumot. Aligh# mondhatjuk el ezt egy mai ülőgarnitúráról, szekrénysor« ról. Sajnos. Kevesebbek vagyunk ezzel is. Kocsi Márta és Csömör Lajos könyve az egykor virágzó mesterség szerény dicsérete, egyben azonban kultúránk fontos adaléka, alig ismert területének jól megrajzolt térképe. Lesz, akinek csak olvasmányt jelent majd bizonyára ez a munka. De a célszerűségre, a szépségre törekvő ügyeskezűek akár tanulhatnak is a könyv lapoztán. Talán még a szerszámot is kezükbe fogják és teremtenek maguknak valamit ma a múltból. S ha az első próbálkozások nem is sikerülnek igazán jól, a teremtés varázsa fogva tarthatja őket. Már nem lesz olyan sivár a lakótelepi lakás. A KÉT FIATAL KT7TATÖ munkája figyelmeztet is bennünket. Talán még nem késtünk el, még idejében újítjuk meg múltvallató kedvünket, hogy a régi szépségek ne vesszenek ki mellőlünk. Ez a könyv talán újabb lendületet ad itt Nógrádban is a ma még csak elszigetelten, egymást alig ismerve búvár- kodóknak, hogy érdemes, hogy fontos, hogy kell az, amit padlásokon, pincékben bujkálva tesznek. Gyarapítják múltismeretünket egy di- ósjenői ivócsanakkaL, egy balassagyarmati varsával, egy hollókői szőttessel. Nemzeti múltunk megismerése része a valóságos, az igazi nemzeti önismeretnek. Enélkül pedig nem találhatjuk helyünket a világ nemzetei között. ( Hortobágyi Zoltáa '„Hány oldalt kell önnek lefordítania? Húszat? Egy perc türelmet kérek!” A hogyomá- nyos „egy perc türelmet” az adott helyzetben csaknem szó szerint értendő: a fordítást elektronika végzi. A fiatal moszkvai szakemberek által kidolgozott eredeti számító- gépes fordítórendszert a moszkvai alkotó ifjúság kiálForditógép litáson mutatták be. Az elektronikus fordítógép oroszul és angolul „tud”. Akár egyes szavak, akár — nem hosszabb mint 16 szavas — mondatok fordítására képes. A tervezők még arra is megtanították, hogy felismerje a vezetékneveket, amire a gép általában nehezen képes. A számítógép „lexikona” 12 ezer úgynevezett szóformát tartalmaz. A szükséges szó kiválasztásához 4 másodpercnél kevesebb idő kelL A fordítógép korrektorként is dolgozhat, felfedezi és kijavítja a nyelvtani hibákat. Egyenlő esélyekért Kálión Ügy vélem, bocsánatos bűn közhírré tenni egy személyes örömöt, ha ez egyben egy közösség eredménye. Olyan közösségé, melynek elsősorban a gondjairól tudósítottunk eddig. Valahogy így érzek a kállói iskolával kapcsolatban. Amikor legutóbb itt jártam, még NYOMOZZ VELÜNK! Ä „Nyomozz velünk!” salgótarjáni társasjáték szervező bizottsága és a NÓGRÁD-szer- kesztőség közös ötfordulós rejtvényjátéka idén „szerencsevadászatra” invitálja lapunk olvasóit! November 27. és december 25. között lapunk szombati számaiban közöljük az alábbi lottószelvényt. Ezúttal azonban senkinek sem kell Fortunára bíznia szerencséjét... A szelvényekhez ugyanis hetente öt-öt kérdést mellékelünk, s aki ezekre meg tud válaszolni, annak nem kérdéses a telitalálata. Igaz, a helyes öt számjegy beküldői között hetente csupán egy-egy értékes díjat sorsolunk ki, de akik mind az öt alkalommal öt találatot érnek el, azok biztos nyertesei egy kétszemélyes belépőjegynek, mellyel részt vehetnek a „nyomozók” szilveszter délutáni — vidám műsorral egybekötött — szerencsevadászatán, a József Attila Megyei Művelődési Központban. Azok az eredményes lottózók pedig, akik az utolsó fordulóban közlendő „pluszfeladványt” is sikerrel oldják meg, azok szilveszterkor az idei — V. — „Nyomozz velünk!” játék fődíjára is esélyesek. A szerencsevadászat tétje nem csekély, a nyertes személygépkocsit nyerhet... 1 r ra sál van ba 5 io 6 de lu kö 6 ma «D let “ . rí 61 ió X)t 15 lom 16 •g so ed vad 20 kas el 22 Üt 23 d 34 / go ss, ur 26 ' nyi 27 ga 2Q ce 26 hat 30 um 31 , e 32 ze 33 f va lar jan 35 ba 36 ut 37 ( pa 3B , mo 30 ros 40 tar IS 42 te 43 máz 44 _ ek hó 46 egy 47 per 46 új adi 50 SZÍ 51. va let 53 mm =? r ■ JO 55 sei 56 ik mu 5B ve 56 fa 60 mu NÓGRÁD — 1982. december 4., szombat A „lottózó nyomozóknak” az alábbi kérdésekre adandó válaszok első szótagjait tartalmazó rubrikákat kell „beikszelniük”! A rubrikákat számmal is megjelöltük és a beküldendő nyílt levelezőlapra csupán az öt számjegyet kell ráírni! Figyelem! A kitöltött szelvényeket gondosan meg kell őrizni, mert az utolsó fordulóban közlendő feladvány megoldásához mind az öt szelvényre szükség lesz. A szilveszteri szerencsevadászaton természetesen csak azok vehetnek részt, akik mind az öt alkalommal beküldik tippjeiket. Ezért a beérkezett levelezőlapokat hetente „könyveljük”, és a beküldési határidők után nem fogadunk el megfejtéseket! A második szelvény tipp jelnek beküldési határideje: december 10. Címünk: NÖRGÁD- szerkesztőség, Salgótarján, Pa- lócz Imre tér 4., 3100. (A levelezőlapokon kérjük feltüntetni: „Nyomozz velünk!”) * Kétszemélyes belépőjegyet sorsolunk ki azok között is, akik rejtvényünk emblémáját hetente kivágják, és azokat — a 4. fordulóban közlendő rejtvény megfejtésével együtt — egy borítékban beküldik címünkre. (Nyomozóinknak talán felesleges megjegyeznünk, hogy bár az embléma mindvégig azonos, hátoldala lapszámonként különböző...) * II. SZELVÉNY 1. Ha Grigorij Grigorjevics, akkor orosz festő, rajzoló, építész és művészettörténész; ha Jurij Alekszand- rovics, akkor 1961. április 12. jut eszünkbe! 2. Nem éppen aszú minőségű borfajta, avagy palóc tájszólással, régi főúri lakhely. 3. Egyszerű logikával kikereshető három, Salgótarjánhoz kötődő építész neve a betűnégyszögből. De van benne egy felesleges szó is. Ez a megfejtés. csak óhaj-sóhaj volt: ha nem kellene a szociális hátrányokból lemaradókat (szociálisan retardáltakat) az értelmi fogyatékosokkal együtt tanítani! Ne alakuljon ki már a legelején szinte behozhatatlan hátrány, ne kényszerüljenek arra se, hogy a végül is alacso- nyabb szinten álló, az iskola- kezdéshez sok alapvető ismerettel, szokással nem rendelkező cigány gyermek kilátástalan helyzetbe kerüljön a normál elsősök között. Korrekciós, avagy kis létszámú első osztály kellene! H G O R Z L A T N s O M F I R M A G Y A 4. Ez a kérdés öt tételből áll. A válaszok kezdőbetűi összeolvasva értelmes szót adnak. Ennek első szótagját kell bejelölniük! a) Molnár Tibor színművész is (aki 1921-ben Zagyvapálfalván született) játszott abban a filmben, amit Salgótarjánban forgatott Nádas- dy László és 1961-ben mutattak be. b) Ez a filmművészeti díj egy 28 cm magas, aranyozott bronzszobor. Nálunk először egy „légy” kapta. c) Kétszeres Jászai-díjas színművész. Az a hely, ahol született 1920-ban, még nem tartozott Salgótarjánhoz. Ki ő? d) Ez a filmrendező 1933- ban Salgótarjánban született, bár ő inkább pásztóinak vallja magát. Első, sikeres kisfilmje a Pályamunkások .címet viselte. e) ... ? a csodák csodája. 5. ... értekezlet; ... ügy, ...viszony; ...napló; ... hely. Azonos szóval kell kiegészíteni a fentieket, és azonnal keresheti a betűlottóban az első szótagot! * (Az első szelvény nyerőszámait és a nyertes nevét keddi számunkban közöljük.) kel. Amikor bekerültek ide; még a mesén is unatkoztak ■— volt, aki sose hallott még ilyet, nem tudta követni. Az egyik gyereket meztelenül hoztuk be a partról, elszökött — most kötéllel sem foghatnák már otthon. Szívesen énekelnek, rajzolnak, jól kihasználják a televíziót, gyakran hallgatunk pihentetőül is meselemezeket, zenés verseket, (mint például Halász Jutka lemeze), gyakran van munkában az írásvetítő is. Miközben körülnézek és hallgatom Czenénét, motoszOtt jártunkkor kiderült: az kál bennem egy kérdés: jó, ]ő elképzelésből szeptemberben .................. e z a kis létszámú osztály, de marad egy-két bökkenő. Az egyik: külön tanulnak a nem cigány származású társaiktól, a másik ebből következik: ha vége az elsőnek, úgyis újra összekerülnek. Vajon ér valamit ez az egyetlen esztendő? var a keFemes berendezés iá Választ kapok minderre, „ amikOT kirajzolódik előttem a jelenlegi alsóshelyzet, a difvalóság lett. Papp Károlyné igazgatónő a kalauzom, ő vezet el a külön álló épületben helyet kapott, egész napos formához hasonlóan működő kis létszámú első osztály birodalmába. Külön öröm a ’ viszonylag tágas udfelszerelések a teremben. Cze- ne Béláné tanító sokéves tapasztalattal állt az új tanuló- csoport élére, Mezei Zsuzsa napközis pedig maga is elsős az esztergomi tanítóképző főiskolán. — A tizennégy fős tanulócsoportban hatan korrekciós alanyok, négy gyermek évismétlő, ketten voltak áttelepítő bizottság elé utalva, hárman felmentettek. Nem egyforma a színvonaluk. Két gyerekünk az év elején még meg sem mukkant, teljesen félrehúzódtak, begubóztak. Most meg? Nem szeretem produ- káltatni a gyerekeket, de őket érdemes meghallgatni. Mint egy kis forgószél, úgy perdül be Erzsiké. A szeme is csillog, látható büszkeséggel mondja a mondókákat. Tünde már nem ilyen ügyes — bár folyamatosan beszél, a szavak, a hangok torzak * a szájában. Igen súlyos beszédhibás. Nehezen is írnak többen — de ahogy találomra egyet-egyet kiemelünk a füzetek közül, nehezen mondhatnánk rá, nem normál elferenciált beiskolázás egésze. Tehát- ebben az évben a 14 fős kis létszámú első mellet a „normál” is 25 fős. Tévedés lenne azt hinni, különválasztották a cigány gyermekeket — csak a szociálisan súlyos hátránnyal kezdőket, hiszen négyen vannak a kisegítő tagozat első osztályában is, és a 25 között is 11-en! Ami a jövő évet, a folytatás terveit illeti — adjuk át a szót Papp Károlynénak. — Valóban nem sokat értünk el, ha jövőre hozzá kell csapni a sikeresen felzárkózókat a 25 fős osztályhoz. A többi alsós osztály csak 20 fő körül van, itt nehéz lenne a munka, hamar elsikkadhatna a felszedett előnyük. Azt szeretnénk, hogy két évig együtt legyenek, csak akkor kelljen dönteni, kit hová engedünk, javaslunk És igazán optimális lenne, ha jövőre is indulhatna hasonló csoport. Ezt 1979-ben kértük először, most sikerült. Az .eltelt években közben a negatív „eredsősé. Ezek a munkák itt bent : gyerek sikkadt el, aki most nem a negyedik osztályban van, hanem vagy ki- segítős, vagy csak másodikos.:. Nem lett volna szükségszerű ez, ha az indulásnál már többet tehetnénk az egyenlő esélyek kialakulásáért, a fölzárkóztatásért. készültek, a napközis órákon — Nulláról indultak ezek a kicsik. A tíz hatéves korú közül mindössze k'éttő járt csak óvodába. Az otthoni körülményeik sokak előtt szinte elképzelhetetlenek — sivárak, piszkosak, zsúfoltak a lakások, nem törődnek a gyerekekG. Kiss Magaoma
