Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
■ w mW m mm Wf Kié, mié a jovor Lovas a legszebb álmomból vert fel. Egyszerűen beállított, de előtte állítólag már fél őrá. ja fütyülte udvarunkon a jelet, a „jenkidudl” egy részletét, erre azonban nem ébredtem, ezért egyszerűen felállított, nem törődve őseim megjegyzéseivel, hogy már megint „itt van a riskafülű barátod” .. Soha nem derült ki, mit értettek ők a riakafülűn, sőt, a legbölcsebb értelmező szótár sem adott mind ez ideig választ erre a nyelvi rejtélyre, hiába, na, sok még a tisztázatlan dolog a világban... — Gyere, apacs! Megvan az új bulim, ha meglátod eldobod magad, na öltözz! Lent megvárlak, addig teszek néhány kört... Öltözés közben néhányszor olyan zajt hallottam a kapu felől, mint amikor szabad- kipufogós repülőgépmotort vontatnak „meztelenül” és közben túráztatják a gépezetet, de ezt a gondolatot elhessegettem magamtól, mert zavart az öltözésben, bár... A Lovastól minden kitelik. A múlt héten például egy idomított cserebogárfogattal ismertetett meg és kiolvastatott velem három tudományos munkát is — köztük egy Herman Istvánt — a természet rajzairól. Érthetően ideges lettem és félig felöltözve lerohantam a kapu elé. Éppen akkor húaott el előttem egy leírhatatlan szerkezeten... Tett még négv-öt fordulót, hogy én ie láthassam; miről van szó, azután egyszerűen felszáguldott a járdára és lefékezett egy lehúzott redőnyön. — Na, pancser! Láttál már ilyet? Ez a jövő Bagarolkám... Már éppen azt akartam kérdezni. hogy hova lettek a kincset érő idomított cserebogarai, amikor kitámasztva a szerkezetet felvilágosított; — A bogarakban nincs igazi fantázia, nem tudtam megtanítani őket semmi újra, amit tudtak az oltári, de, ha tőlem nem hajlandók leckét venni — menjenek vissza a színpadra! Elcseréltem ezzel a csodagéppel, egy revüszínész- szel, ez az övé volt, ő is építette, az volt a terve, hogy faljáró motorbiciklivel hódítja el a közönséget, gondolkozz! Ez világszám! Most én dolgozok rajta, ő meg a cserebogarakkal foglalkozik, egészen beléjük esett,.. Lovas azt akarta, hogy én is üljek fel a micsodára, mert ezen ketten fogunk száguldozni a falakon, világszám leszünk! Utoljára kerékpáron ültem, ennek meg hat kereke volt és középen — belül a kormánya és egyáltalán... Érthető talán, ha nem kaptam az alkalmon. Lovas lehülyé- zett és közölte, hogy másik untermant, vagy mit szerez és azért is legyőzi a gravitációt. Két nap múlva került elő. Egy segédmotoros kerékpár volt nála, a csodagépet erre cserélte, mert, mint közölte velem — „a dongós kerékpáré a jövő... ” Most a bogarak és a motor összeházasításán fáradozik, azonnal menjek vele a Rómaira, mert ott jelölte ki a gyakorló terepet... Felszálltam egy buszra, Lövas meg elindult a dongóval mögöttünk, de mindenáron előzni akarta a buszt, ami a megállóknál sikerült is, de aztán kezdődött minden elölről. Mire kiértünk — darabokban volt a dongós bringa, de Lovas akkor sem tört le. Azt mondta — ez szándékos volt, mert így legalább nem kell szétszerelni a gépet. Úgyis átalakításokat kell végezni rajta, mert még nem tökéletes. ., Harmadnapra arra ébredtem, hogy Lovas fújja a jelet, az öregein meg morog, hogy „újra itt a riskafülű barátod. .. ” Lerohantam, mert rosszat sejtettem. Lovas a ház előtt állt és mellette egy tarka gebe legelte a flasztert; akkor már tudtam, hogy a lóé a jövő és persze vele a miénk is! De a következő napok minden képzeletet felülmúltak. Lovas megjelent és vele volt egy impresszárió is, aki bohócszámokat szerződtetett. Akkor néhány óra alatt új számot kellett betanulnunk, ment minden simán, de Lovas a szám végét úgy képzelte, hogy lebegni fog a porond felett, mert „ebben van a jövő... ’’ Három hét múlva jött ki a kórházból, felfütyült, még sántikált, de máris tele volt új tervekkel. Két nap múlva beállított egy diaporá- ma-vetíWvel és megbízott, hogy csinos nőket szerződtessek a „Viszi a víz lefelé... ” című új monstre, színes, dia- poráma filmprodukcióhoz, aminek a teljes szövegkönyvét két óra alatt együtt ívtuk meg egy belvárosi presszóban, sőt, az irodában le is gépel- tettük a kisasszonnyal... Aztán sokáig nem láttam Lovast. Egyszer azonban a Keletinél belebotlottam; két, hatalmas cserépedényt cipelt és diadalmasan közölte velem, hogy rájött az igazira: 02 ikebanáé a. jövő! Mögötte kullogott valaki, akii nem ismertem, bár nagyon ismerősnek tetszett... Nyolc szak könyvet cipelt az ikebanáról, fantáziátlanul. T. Pataki László Automata mozipénztár Moziba járni jó dolog. Viszont a pénztár előtt tülekedni, a mogorva pénztárossal vitatkozni, csalódottan odébb állni nem pusztán időfecsér- lés, hanem a film nyújtotta esetleges örömökhöz képest bizony nagy áldozat. A mozijegyváltás bonyolultságán próbálnak enyhíteni Moszkvában az automata jegypénztárak bevezetésével. Erre annál is nagyobb szükség van, mivel a jegy kiadásakor a pénztáros nemcsak az eladott bilétákra, hanem a szóban forgó előadás ülésrendjét rögzítő lapra is feljegyzést tesz. Márpedig napi hat-hét előadás van egy ezer férőhelyes moziban és emellett elővételi árusítás is folyik: Keservesen megbünhődsz még ezért — gondolta a róka, amikor az oroszlán álnoksága miatt kizavarta az állatok tanácsából. Híréhez illően a róka hízel- kedéssel, szép szóval a szúnyog bizalmába férkőzött, s bár kicsi, de ha akarja, akkor igyekezett meggyőzni, hogy legyőzheti az állatok királyát. így érthető, hogy Moszkvában miért nem könnyű dolog mozipénztárost találni. A Novorosszijszk filmszínház a szovjet főváros egyik legkorszerűbb mozija. Az elmúlt esztendőkben sokszor előfordult, hogy tizennégy helyett mindössze két pénztáros „státus” volt itt betöltve. Nem véletlen tehát, hogy a jegyárusító automaták éppen itt jelentek meg először. A filmszínház kistermének bejáratánál három automata működött. Az éppen következő három előadásra árusítottak egységáron jegyeket. A kísérlet vegyes eredményt hozott: egyesek (főleg az idősebbek) azt kifogásolták, hogy a jobb helyekről kilökdösik őket. Máa róka Nem kell mást tennie, csak ha az oroszlán elalszik, szurkál- ja meg az orrát. Mindig csak álmában, s,végül az oroszlán jajgatva, szűkölve fog kegyelemért könyörögni. A szúnyog igent zümmögve elröpült az oroszlánhoz — jelenteni, hogy mire akarta rávenni a ravasz róka. sok dicsérték az automatát, mondván, hogy végre megszűnt a protekciózás és gyors a kiszolgálás. A szakemberekben felmerült annak gondolata is, hogy a földalatti lengökarjaihoz hasonló, pénzbedobással működő automatát állítsanak fel. Ez teljesen kiküszöböli a jegyárusítást. Ez a megoldás jól bevált két moszkvai híradómoziban. Csakhogy a nagy. filmeknél a hely árak különbözőek. A sokfajta jegy kiadására képes automaták régóta sikerrel működnek a moszkvai vasúti pályaudvarokon. A helyek száma felett a fénytablón megjelenő „eladva” illetve „szabad” felírat egyértelmű tájékoztatást adhat mindenkinek. A Jereván moziban felállított, ehhez hasonló automatáról azonban hamar kiderült, hogy igen lassan „dolgozik”. A filmszínházak műszaki berendezéseit előállító moszkvai tudományos laboratórium az i dén — úgy tűnik — megtalálta a megoldást. Kétezer rubel értékű minikomputert fejlesztettek ki. A kiadandó jegy papírönköltsége tonnánként 14 kopejka. Az ígéretek szerint a jegyautomata ára sorozat- gyártás esetén tetemesen csökken. Ravasz Kodály-hangverseny Salgótarjánban Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a napokban emlékhangversenyt tartottak a salgótarjáni zeneiskolában. A megemlékezést növendékek műsora kezdte. A Nógrádi Sándor úttörőház zenekara játszott Virág László vezetésével, Kodály Gavotte- ot. Kodály: Gyermektáncokat hallottunk zongorán növendékektől, majd más hangszeresek is fölléptek, mindany- nyian szépen játszottak. Ezután ismét zenekart hallottunk. Kocsár Miklós Pozsonyi táncok című művéből az első tételt, életkorukhoz és tapasztalatukhoz képest ízlésesen és szépen. Ezután következett a tanárok műsora. A sort Mátyás Éva nyitotta Bach c-moll prelúdium és fúgájával. Mendelssohn Fantáziával. Mindkettő zeneileg és technikailag igényes darab. Zeneileg születtek jó megoldások, bár a fúga eltúlzottnak hangzott, a témabelépéseknél nagy volt a kitartás, kissé romantikusnak hatott. Technikailag nehéznek bizonyult. Talán a rutin, talán a gyakoriás hiánya okozta. Mindenesetre örülünk a kiállásnak, hiszen ő nem zongora, hanem ütő szakos tanárnő. (Bár ez nem mentség a hibákért). Utána Kapi Gyula lépett színpadra, aki már előző nap ezért a műsoráért vastapsot kapott a közönségtől. Reihe IÍ. harsonaversenyből játszotta az Adogio tételt Tor- ják Vilmosné zongorakíséretével. Megoldotta az izgalom ellenére. Egy helyen érezhettünk lemaradást. Ha másnál nem is, de nála érvényes a gondolat: soha nem a hibák a fontosak, hanem a tehetség. Ö tehetségesnek mutatkozott, zongorakísérőjével együtt. Reméljük, még sokat lesz alkalmunk hallani őket. Ezután szvit következett két fuvolára. melyet Vályi Nagv Ta- másné és Kmetty Józ«eCné adtak elő. A szerző: Szer- vánszki Endre. A sort Torják Vilmos szerzeménye zárta. Címe: Kaleidofónia. Fuvolán Szvoren András, csembalón Mátyás Éva, hárfán dr. Bé- lypi Lajosné, gordonkán Farkas Erzsébet játszott. Tökéletesen sikerült a négy ember összhangja, felülmúlva az elképzeléseket. Pedig nem köny- nyű szólamokat kaptak a szerzőtől, különösen a hárfáé bizonyult nehéznek. De mindez nem érződött, ezt csak a kottaképből tudhatjuk. A legnagyobb dolog úgy megtanulni a nehéz részeket, hogy ebből a közönség ne vegyen észre semmit. Kü’ön dicséret jár érte. Mindenki örült a sikernek, a szereplők, a szerző. és nem utolsósorban a családtagok, hiszen a próbák a családtól rabolták el az időt, nagyon sokan csak hét végén tudtak erre készülni, és bem bánták a fáradságot, sokan a szereplő tanárok közül. A Kaleidoföniából most csak két tételt hallottunk, de reméljük, hamarosan bemutatásra kerül a hiányzó kettő is. Büszke leh-et a zeneiskola, hogy tagjai között található olyan ember, aki a tanítás mellett zeneszerzéssel foglalkozik, (ami nem köny- nyű munka), akinek már máskor is hallhattunk művét. A Kaleidofóniát viszont most Játszották először a nagyközönségnek. m. i. Jól megy a sínbusz A brit vasutaknál sínbuszok építésére készülnek. Az első 20 sínbusz abból a 3100 kiöregedő dízel-elektromos egységből néiyínynak a helyébe lép majd, amelyeket most vidéki vonalakon járatnak. Ez a döntés egy hosszú műszaki harc végét jelzi a brit vasutakon belül a sínbusz támogatói és a kétkedő gépészmérnökök között. A sínbusz a brit vasutak tudósainak szellemi gyermeke volt. Az ötlet olcsó volt és szellemes: vedd két Leyland- busz kocsiszekrényét, illeszd őket össze egymásnak háttal és szereld fel őket egy nagy vasúti tehervagon alvázára. A kocsiszekrény olcsó volt, meri a buszokat tömegével gyártották A négykerekű alváz köny- nyű volt, mert nem volt rajta forgózsámoly. A sínbusz rekordidő alatt ment át az engedélyezési próbákon. Aztán átadták a brit vasutak gépészmérnökeinek, hogy fejlesszék ki * tömeggyártási változatát. Erre nekifogtak újra kitalálni a vonatot. A buszkocsiszekrényt megerősítették és „vonatsze- rűbbé” alakították. A buszüléseket is kidobálták, és a helyükre szabvány vasúti üléseket tettek. Az eredmény az volt, hogy a vonat tömegter- melésű alkatrészeinek száma csökkent, a súlya meg az ára viszont emelkedett. A gépész- mérnökök vonatának az ára 50 százalékkal volt több mint a sínbuszé, és háromszor any- nyi, mint a buszé, ami valószínűtlenné tette, hogy ezzel helyettesítsék a vonatokat a kevéssé használt szárnyvonalakon. A tudósok ismét- fegyvert ragadtak. Az eredeti sínbuszt kísérleti utasforgalomba állították. Az Egyesült Államok szövetségi vasútigazgatósága is vett egy sinbuszt. Ekkor a brit vasutak — felismerve, hogv ebben exportlehetőség rejlik — épített még egyet a dublini tömegközlekedési kiállításra. Ezt már el is adták az északír vasutaknak. Hommage a Petőfi Tavaszy Noémi metszetei Petőfi Sándor születésének másfél évszázados évfordulóján avatták várossá szülőhelyét, Kisköröst. A most egy évtizedes város ünnepségsorozattal emlékezik a tíz esztendő fejlődéséről, s egyben Petőfi születésnapjáról, melynek szilveszter éjszakáján lesz 160 esztendeje. A városi művelődési központban állítják ki — december 29 és január 15, között — Tavaszy Noémi linóleummeiszet-sorczatát, mely- lyel a költő emlékének adóznak. Ezúttal ezekből két János vitéz-illusztrációt mutatunk be. Tavaszy Noémi: Kukorica közt születtem... Tavaszy Noémi: Pásztorok királya műsor CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Haydn: A patikus 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: Téli mustra 10.35: Balogh Albert népi zenekara játszik 11.20: Kisváros — nagy gondja 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat XVI/9. rész: Az utolsó bál 12.45: Bevallom magának. Rip©rt 13.00: örökzöld dallamok 14.00: Szabadpolc 14.40: Fatachicfc Iván fúvósműveiből 15.05: Százszorszép klub 15.35: Vásárhelyi Zoltán vezényel 16.10: üj Zenei Cfjság 17.05: Évszázadnál hosszabb ez a nap. Il/l. rész 19.15: Látogatás a moszkvai rádió zenei archívumában 29.25: Nótamuzsika 21.14: Üj lemezeinkből 21.40: a Dunánál 22.30: A vonósnégye9jóték mesterei 23 08: Gp«rarészletek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalok 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Az én rádióm 15.00: Sport, ritmus, zene 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista ' 20.35: Világkongresszus a veséről 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Zenés játékokból 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Hevesi képek — Szádvári história — Kiforrt ü bor — Falak és bútorok.). Szerkesztő: Dobog Béla. — 18.G0: Észak-magyarországi krónika (Szovjet filmek fesztiválja Borsod megyei záróünnepsége — Pezsgőspoharak a salgótarjáni öblösüveggyárból). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna 9.05: Szünidei matiné. A föld titkai. NSZK filmsorozat. 13/8. rész. 9.30: Vitya, Mása és a tengerészgyalogság. Szovjet játékfilm, (ism.) 10.35: A Losniawski család. Lengyel kisjátékfilm-sorozat. 7/3., rész. 11.05: TTT asztalitenisz-kupa. Döntő. 12.20: Képújság 14.20: Iskolatévé 15.25: Hírek 15.30: Gólyavári esték. Etnikum és politika. 8/4. rész. 16.10: Tévébörze 16.20: Képújság 16.25: Képes Sport Kupa teremlabdarúgó-torna. Közvetítés Győrből. 18.10: Ablak 19.00: Reklám 19.15: Tévétorna 19.20: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Dóczi Lajos—Fényes Szabolcs—Szenes Iván: A csók. Zenés játék. 21.30: Panoráma. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.10: Ecranul Nostiu. A mi képernyőnk, A szegedi körzeti stúdió nemzetiségi műsora. 19.30: Tv-híradó 20.00: A szamárbőr. Francia film. 1—2. rész. (16 éven felülieknek’) 21.25: Közben: Tv-híradó 2. 22.50: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 16.31: Titkosírás. Amerikai film 18.00: Sportrevü. Magazinműsor 18.30: Tv-fórum 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Aki játszik, az nem haragszik. Szatirikus tv-komédia 21.15: Teletipp. Szórakoztató összeállítás 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Junior jégkorong VB. Kanada—Szovjetunió mérkőzés felvételről 23.35: Hírek 2. MŰSOR: 16.25: Junior jégkorong VB. Csehszlovákia—SvcU- ország mérkőzés 18.45: Szovjet zenés szórakoztató tv-rnűsor 19.30: f rancia nyelvtanfolyam 4. lecke 20.00: összeállítás szlovák művészek alkotásaiból 21.00: Népszerű melódiák. 21.30: Időszerű események 22.00: En, Claudius Angol filmsorozat, 7. rész (15 éven felülieknek!) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A lator (16). Színes, szinkronizált olasz—francia filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Esküvő (14). Színes, szinkronizált USA filmszatíra. — Szécsényi Rákóczi: Az éjszaka utazók (16). Színes, szinkronizált olasz—spanyol sci-fi. — Kisterenyei Petőfi: Az ifjúság édes madara (16). Színes USA film. — Érsekvadkert: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált USA fantasztikus kalandfilm. — Nagylóc: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. 4 NÓGRAD - 1982. december 30., csütörtök j
