Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
Á Rubik-aíapífvány Felhívás brigádokból Ki ne ismerné ma már Ru- •»ik Ernő nevét, amelyet találmányával kapott szárnyra a -világhírnév. A történet 1975. január 30-án kezdődött, amikor bejelentette szabadalmát az Országos Találmányi Hivatalnak, írván, hogy „A találmány tárgya térbeli logikai játék, amely külső alakját tekintve zárt kockává, vagy szférikus felületű testté, célszerűen gömbbé, vagy egyéb amorftestté összeépíthető huszonhét téridőmből van •összeállítva...”; magyarázta el a hosszú leíró szövegben, 4 rajzzal, és 15 ábrával. Aztán e bejelentés után, 1976. október 28-án közzétették a szabadalmat, mely hivatalosan is megjelent 1977. •december 31-én. Minden ment a maga útján, ha nem is nehézségek nélkül. Végre sok huzavona után megkezdődött a gyártás is, a kockából világsiker, Rubik Ernő okleveles építészmérnök, főiskolai tanársegédből a magyar játék utazó nagykövete és egyetemi docens lett. Csák úgy mellékesen szocialista milliomos, ahogy az „Élet és Irodalom” cikkírója említette. Ám ezeket a milliókat nem csak a maga javára kívánja fordítani. Attól a szándéktól vezéreltetve ugyanis, hogy a játék embert kibontakoztató varázsa fokozódjék, hogy a magyar fátéktervezők külföldi tanulmányutakon kamatoztassák képességeiket, kötelezettséget vállalt hárommillió forintos alapítványra. A közjegyző által hitelesített alapítvány szövege így hangzik: „Kötelezettséget vállalok, arra, hogy 3 millió forintot a fiatal magyar iparművészek külföldi tanulmány- útjainak támogatására fordítok. E támogatásban részesülhetnek a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói, oktatói, s a már főiskolát végzett iparművészek is”. A összeget 2,5 millió forint konvertibilis valutában a többit forintban helyezte letétbe. Az alapítólevélben úgy rendelkezett, hogy az alapítvány a művelődési miniszter jóváhagyásával válik érvényessé. Ez gyorsan megtörtént: a minap Köpeczi Béla művelődési miniszter melegen megköszönve az adományt, jóváhagyta az alapítványt, melyet 1983-ban már igénybe vehetnek az arra érdemes magyar iparművészek, játéktervezők és jelöltek, oktatók és hallgatók. A miniszter levele az egész nemzet, mindannyiunk nevében szólt. Megköszönte Rubik Ernő tehetségét, nagylelkűségét, mellyel a magyar játéktervezés világbékességet szolgáló fejlődését valósította meg. Annyi bizonyos: találmánya felrázta nemcsak a közvéleményt, hanem a játéktervezőket. Itthon és külföldön egyaránt. Milliók forgatják a világon a Rubik-kockát villamoson, autóbuszon, várakozás közben, s e külső megjelenésében Vasarely op-art idomjaira emlékeztető logikai játék sokak társa lett. Olyan játék, amely egyúttal értelem- képzelet-lelemény-ügyesség fejlesztő eszköz, önmagában is, továbbá hatásában, abban az azóta bejelentett ezer magyar játékszabadalomban, melyre az Országos Találmányi Hivatalnak külön osztályt kellett szerveznie. Külföldön is hirtelen fellendült á logikai játékok tervezése. Ügy hírlik, hogy Rubik Ernő hosszúra nyúlt értekezleten találta ki a bűvös kocka alapelemeit, melyet az elmélyülés, és a kidolgozás követett. Bár Majakovszkij ostorozta az önagyonülésezőket, Vörösmartyt viszont egy nagy vers, a Gondolatok a könyvtárban megírására serkentette, ihlette egy akadémiai ülés, melynek véletlen vendége volt. Rubik Ernővel ismétlődött volna az egyéni töprengésre is alkalmas közös eszmecsere? Mindenesetre valami elindult, s azóta folytatódik az élő folyamat. Rubik Ernő tökélesíti kockáját és új játékokat tervez. Losonci Miklós A lakóhely szerint Tájékoztatás az új közlekedésrendészeti fogadónapokról Télen a Heunt Everesten A japán Kató Jaszuo a világ első hegymászója, akinek sikerült télen feljutnia a „világ tetejére” a Mount Everestre. A nepáli túrisztikai minisztérium közlése szerint Kató hétfői teljesítménye annál is figyelemreméltóbb, mivel ő mászta meg a Mount Everestet a nepáli oldalról közelítve a legrövidebb idő alatt: a 33 éves japán hegymászó 10 óra 55 perc alatt jutott fel a 8848 méter magas csúcsra — ezúttal ötödször. Kató Jaszuo az első, aki három különböző évszakban mászta meg' a csúcsot. 1973- ban lehetetlennek minősített feladatot teljesített — ősszel jutott fel a Mount Everestre. Igaz, akkor valamennyi lábujja lefagyott. A Nógrád megyei Rendőr- főkapitányság értesíti a lakosságot, hogy 198^. január 1-től a közlekedésrendészeti ügyek intézése (gépjárművezetői engedélyek kiadása, visszavonása, gépjármű-átírás, forgalomba helyezés) I. fokon a lakóhely szerinti városi és járási, valamint járási rendőrkapitányságok hatáskörébe kerül. 1983. január 1-től a rendőrkapitányságok közlekedésrendészeti ügyfélfogadás rendje: Salgótarján város és járás területén lakók részére, továbbra is a rendőr-főkapitányságon a jelenlegi helyen: hétfőn, szerdán, pénteken 8—13 óráig. A balassagyarmati városi és járási rendőrkapitányságon: hétfőn, szerdán 8—13 óráig. A pásztói járási rendőrkapitányságon: kedden 8—15 óráig. A rétsági járási rendőrkapitányságon: pénteken 8—15 óráig. Kérik, hogy 1983. január 1-től a felmerült közlekedés- rendészeti ügyekkel a lakóhely szerinti rendőrkapitányságokhoz forduljanak! T izenheten jöttek el. Pedig alighanem többüknek vitte ki a postás a meghívót, de hát az elfutott évek sokszor legyőzik az akaratot: a láb már nem mozdul olyan fiatalosan, mint mondjuk hat évtizeddel ezelőtt... Akik itt most körbeülik az asztalt a párt rétsági járási bizottságán, bizony sok mindent megértek már a szolgálat során. Névtelen harcosok, pártmunkások, akik igen hamar és teljes lelkűkkel álltak az élső vonalba és onnan mind a mai napig nem tágítottak. Mind a tizenhetük haja fehér. Egyikük-másikuk keze megremeg néha, van aki erőt sem tud venni rajta, a szívük néhanapján nehezen verekszik, de most csupa figyelem az arcuk. Ahogy ilyenkor már lenni szokott, az elmúlt esztendő történéseit sorolja a meghívottaknak egy „aktív”, egy „mai” — ahogy ők mondják —, dr. Varga József a párt rétsági járási bizottságának első titkára. Többek előtt jegyzetfüzet, papír. Futnak a tollak. (El- szégyelem magam. Eszembe jutnak tanácskozások ilyenolyan konferenciák, ahol egyetlen lejegyzésre érdemes mondat el nem hangzott, vagy ha igen, akkor nem volt, akit érdekeljen. íme, tizenhét idős ember. Hetven-nyolcvan év felé még mindig érdekli őket, A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat rom- hányi Videnta gyáregységében különböző méretű és alakú es.szolószerszámok készítése loiyik. Az éves 60—70 millió _ forintos termelési értékük j lentős részét a keramikus kötésű csiszolókorongok teszik 1«. A préselés folyamán nyeri el a korong végleges formáját, melyet félautomata présgépen készíti Manda Gáborné. — Kép: Gyurkó — A Nógrád megyei Tanács, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a József Attila Megyei Művelődési Központ által koordinált megyei közművelődési intézmények 1983. évre meghirdetik a szocialista, ifjúsági és munkabrigádok művelődését segítő mozgalmát. A művelődési mozgalom célja: segítse a brigádok tagjainak folyamatos művelődését, ehhez megfelelő és rendszeres segítséget és tájékoztatást adjon. Ösztönözzön szervezett és folyamatos — a politikai célokkal összhangban álló — közösségi tevékenységre. A művelődési mozgalom témakörei: 1. A munkahelyi demokrácia: A brigád ismerje a munkahelyi demokrácia alapelveit, fórum- rendszerét, működésének politikai, szervezeti kérdéseit (hatáskörük, szerepük a politikai, gazdasági életben). 2. Hazánk gazdaságpolitikai és gazdasági kérdései, munkahelyük ismerete: A brigád legyen tájékozott hazánk gazdasági helyzetéről, gazdaságpolitikai törekvéseiről. Ismerje meg munkahelyének szerepét a népgazdasági célkitűzések megvalósításában (pl. lakossági ellátás), adjon számot a korszerű gaz. dálkodás követelményeiről és helyi megvalósításának lehetőségeiről. 3. Madách Imre és kora: A brigád ismerkedjen a reformkorral, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc történetével, a kiegyezés korával, az e korra jellemző művészetekkel, kiemelten Madách Imre írói és politikai szerepével. A művelődési mozgalomra vonatkozó általános tudnivalók: A mozgalom az iparban, ipari szövetkezetekben, a közlekedésben, a szolgáltatásban dolgozó brigádok részére indul, brigádtagok iskolai végzettsége középfokúnál nem lehet magasabb. A brigád mindhárom témakört kötelezően vállalja. Minden témakörben a helyi (területi és üzemi) és az általános kérdéskörök kerülnek feldolgozásra.A nevezés határideje: 1983. január 30. Jelentkezési lapokat a munkahelyi szak- szervezeti bizottságtól kérjék a brigádok és három példányban kitöltve ugyanitt adják le 1983. január 30-ig. Ebből két példányt a helyi szb a József Attila Megyei Művelődési Központnak (3100 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13.) továbbít. A művelődési mozgalom szakaszai. A felkészülés: 1983.. február 10. A témakörükb~n való jártassághoz, a mozgalomban való eredményes szerepléshez a rendező szervek, a munkahelyi szakszervezeti bizottságok (művelődési bizottságok, versenyíelelősök) a közművelődési intézmények (megyei és területi) rendszeres .segítséget nyújtanak. A brigádok igényeljék a munkahelyi, lakóterületen élő értelmiségiek közreműködését is. A felkészülés ideje alatt havonta ajánlásokkal, módszertani segédletekkel látjuk el a brigádokat, illetve a munkahelyi szakszervezeti bizottságokat és területi művelődési házakat. Ezek segítségével havi feladatokat oldának meg. A művelődési mozgalommal párhuzamosan a kiírószervek vetélkedőket is rendeznek, melynek anyaga azonos a mozgalom három témakörével. Munkahelyi döntőket kell szervezni ott, ahol a jelentkező brigádok száma ötnél több. Területi döntők lesznek, ahol a munkahelyenként benevezett brigádok száma ötnél kevesebb (községek, városok). Megyei elődön, töket a munkahelyi és területi döntőkről továbbjutó csapatoknak rendezünk, azonos forgatókönyvek alapján (járások, nagyüzemek). Megyei döntőt az elődöntők győztes csapatai részére szervezünk. A vetélkedő díjai: a munkahelyi, illetve te- rületi döntők díjairól az üzemek (vállalatok, szövetkezetek stb.) és intézmények döntenek. A megyei elődöntők díjait, illetve a döntő díjait a rendező szervek biztosítják: I. díj 6000 forint II. díj 5000 forint III. díj 4000 forint IV. díj 3000 forint V. díj 2000 forint VI—X. díj 1000 forint Tanácsi dolgozók védelmében Lapunk ez év augusztusában közölte dr. Körmendy Józsefnek, a megyei tanács vb-titkárának írását a tanácsi hatósági tevékenység megyei eredményeiről, a további tennivalókról. E cikkben is olvashatjuk; sajnos továbbra is előfordul, hogy az eljáró ügyintézőket rágalmazzák, megsértik", esetenként sokkal határozottabban szükséges fellépni a rágalmazókkal, a panaszjoggal tudatosan visszaélőkkel szemben. Az ilyen jellegű eljárások nagyobb nyilvánosságot, szükség szerint sajtófórumot igényelnek. Ennek az igénynek teszünk eleget, amikor tájékoztatást adunk a közelmúltban a Salgótarjáni Járásbíróságon lefolytatott egyik büntető ügyről, annak tanulságairól. K. A. ellen a Salgótarjáni városi Tanács feljelentéssel élt, mert egyik dolgozóját bűncselekmény elkövetésével — alaptalanul — vádolta. A bíróság megállapította, hogy K. A. garázsépítésre engedélyt kapott a Salgótarjáni városi Tanács VB műszaki osztályától. Az építkezést szabálytalanul végezte, ezért elrendelték a garázs lebontását, azt végre is hajtatták. Üjabb építési engedélyt kért, de azt az Országos Építésügyi Szabályzat előírásaira figyelemmel elutasították. K. A. április 13-án kérelmet írt a megyei tanács vb- titkárához és a megyei tanács egyik osztályán meg is hallgatták. Ennek során — kellő körültekintés nélkül — már megtörtént eseményként azt állította, hogy a városi tanács műszaki osztályának egyik dolgozója a szomszédjától pénzt fogadott el, hogy a garázs ne épüljön meg. A büntető eljárás során K. A. állítása nem bizonyult valósnak, ezzel a városi tanács dolgozóját és szomszédját is bűncselekmény elkövetésével vádolta. A Salgótarjáni Járásbíróság ezért gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége miatt K. A. vádlottat felelősségre vonta és 3500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az ügy tanulsága? Egyértelmű az a következtetés, hogy az ilyen és hasonló jellegű magatartás káros a lakosság és a tanácsok kapcsolatára. A tanácsi dolgozók tisztában vannak azzal, hogy az állampolgárok ügyeinek intézése nagy felelősséget jelent és fontos a jogos egyéni érdeksérelmek, panaszok még gyorsabb orvoslása. A lakosság szolgálata, az ügyek körültekintő — törvényes előírások betartásával történő — intézése minden tanácsi dolgozó alapvető kötelessége. A tanácsok szakigazgatási szervei igénylik a lakosság tevékeny részvételét az ügyek intézésében. Ez nem jelentheti, hogy egyesek alaptalanul és büntetlenül rágalmazhatják a tanácsi szervek dolgozóit. F. M. Á lélek nem kopik ha a körülöttük levő világról esik szó. Tán úgy tetszik, hogy csodálkozom ezen. NEM! Valójában ez volna a természetes, ez az emberi érdeklődés a világ, mások iránt. Volna. De nem ez. Csakhogy ők ezt a világot szolgálták egy életen át. Az évek elfuthattak, de a lélek nem ko-, pik. ök már csak így tudnak gondolkodni.) Rakonczai József, a járási tanács egyljori elnöke sáros bakancsban feszeng. A háztáji gazdaságok, a kisállattenyésztők ügyében sokat sza- ladozott és most is munkából ugrott be a baráti beszélgetésre, merthogy elvállalta a hatodik iksszel a nyakában a pálinkafőző vezetését. Kazin- czi János bácsival szinte naponta találkozom, egyenruhában fogadja az érkezőket a pártházban — szolgálatot ad nyolcvanévesen. Emmer Ferenc humora semmit sem változott. Most is mosolyra dérit! a társaságot. Csóti József az olajtüzelés miatt kér szót. — Már mégiscsak furcsa, hogy energiatakarékosságról beszélünk és Rétság'on továbbra is olajtüzelésre beállított OTP-lakások épülnek. Nézem a bánki vízvezetéket fektető munkásokat. Téblábolnak, jörmek-mennek, alig haladnak. Hanem a hozzájárulás mértéke az annál inkább halad és persze fölfelé! Nem lehetne tenni valamit? Pál Károly, akinek már öt- venesztendős a párttagsági könyve, élesebben fogalmaz: — Mondogatják az ismerőseim, hogy sehol annyi munkanélküli segélyt nem fizetnek ki, mint éppen Magyar- országon. Nem dolgozzák ki az emberek a munkaidejüket.. Rakonczai József, mielőtt elköszönne, szólásra emelkedik. Az egész járás termelő- szövetkezeteiről beszél. Falujából Nagyorosziból kitekint, mert érdekli a világ. Aztán az öregek napközi otthonai felé kanyarodik: — Rossz a módszer! Nem üldögélni akarnak az idős emberek, hanem hasznosan eltölteni minden napot. Ehhez kell a segítség! Igenis munkát a megöregedetteknek, hiszen egész életükben csak dolgoztak, azt nem lehet kiiktatni egy tollvonással! (Peregnek a szenvedélyes szavak. Ki a romhányi játszótér hiányát emlegeti, ki az üzletek rossz ellátását a kisebb községekben, más azt az érthetetlen ostobaságot ostorozza, hogy a TÜZÉP-en drágább a szén, a betongerenda, mint a városban, mert Balassagyarmatról tengelyen szállítanak a rétsági járásba, pedig csupán ötven méter a vasútállomás. Ennek a tizenhét embernek semmi sem kerüli el a figyelmét — vélné az ember, és talán így is van. Mondjam-e, hogy sok „aktívat”, „mait” megszégyenítve? Mert a lélek nem kopik, mert másként nem tudnak élni, mert nekik ez a természetes, ezt erősítette bennük a mások, a köz szolgálatában eltöltött több évtized. Hiába akarnák letagadni. Nyugdíjban ugyan, de nem tétlenségben telnek napjaik. Ki-ki tagja faluja alapszervezetének, besegítenek a tanácsokon, a népfrontmunkába, a Vöröskeresztnél. Mindenütt, ahol segítség kell. Csöppet sem tűnik hihetett énnek Emmer Ferenc egyetlen mondata: — Akkor kérjük majd a fölmentésünket, ha már nem tudunk mozogni. Jó, hogy nem kérik a fölmentésüket. Olyan példák ők, akiknek mindennapi munkájuk, életük a példa maga.) — h — NÓGRÁD - 1982. december 29., szerda 5
