Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

PdMcrlvi FMKT Tesivérmegyénk Kemerovo (9.) Séta a T©.m Minden Kis Találmány A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom előtti kur- nyecki medence földrajzi k, - pe színtelen-szerény vo mindössze két jelentősebb ve rozt tüntethettek fel, Ku - nyecket és Marinszkot. Azóta számuk tizenkilencre gyara­podott. Ezen kívül említésre méltó még negyvenhat egyéb olyan ipari település, amelyek bár nem városi, rangúak, de nem sokkal maradnak el a városi titulustól, hiszen nincs lényeges eltérés sem lélek- számban. se;m ipári potenci­álban, sem pedig a települé­sek által nyújtott életszínvo­nalban. A szovjethatalom évei alatt vonzóra terebélyesedett a vidék, a lakosság száma meghatszorozódott, a városok lélekszáma pedig jelenleg százhuszonöt-szőr több, minta forradalom előtt volt. Az ilyen mértékű urbani- zálódás természetesen a kua- nyeckiek földjén sem járt gondok, ellentmondások nél­kül. Az egyik közülük, hogy hiába a gyors és szapora la­kásépítkezés, egyelőre még nem elegendő a korszerű la­kás. A hatalmas ütemű épít­kezések bámulatra méltóak, évente több mint egymillió négyzetméter új otthont ad­nak át, de ez is kevés. A kuznyecki medence la­kói nagy patrióták. A kedve­zőtlen klíma nem hogy ked­vüket venné, inkább serkenti. Szépítik, csinosítják városai­kat, falcaikat, sokat és álha- tatosan foglalkoznak a ter­mészet és a környezetvéde­lem problémáival. Ez a mun­ka különösen, mint szerte a világban, az utóbbi eszten­dőkben került a figyelem kö­zéppontjába, Vált széles kö­rűvé és aktívvá. Tegyünk egy rövid utazást a kuznyecki medencében! Is­merkedjünk meg legnagyobb városaival. A képzeletbeli út csodálatos színekben pompázó ta|ga, zöld lombjukkal inte­gető ligetek, fonnyadásba for­dult virágok, gondosan meg­művelt szántóföldek mellett visz el. Messziről szembe­szöknék a bodorkék füstfel­hőket komótosan pipáló gyár­kémények, a vaskohók, ahol csapoláskor szikrák röpköd­nek, mint izzó lepkék. Lenyű­göző hatást váltanak ki az emberből a monumentális ipa­ri üzemek. Az út elején el kell zarándokolni ismét ahhoz a helyhez, ahol két és fél év­századdal ezelőtt Mihail Vol­kov, az ércek jeles ismerője, először bukkant rá az „égő kőre”. Innen, a Tom folyó üde es tiszta levegőjével kacér&n csalogató fenyvesekkel öve­zett magas partjáról egy nagy ipari város panorámája tárul elénk. Jobbra egymás után sorakoznak az üzemek, a parkokkal övezett központban lakóházak fehér tömbjei ma­gasodnak büszkén, amelyeket a folyó beton rakpartja még magasabbra emel. _ Balra, ameddig a szem ellát, új épít­kezések képei villannak fél. Nehéz vasbetonelemeket _ ját­szi könnyedséggel mozgató ke­cses daruk, anyagot szállító óriás tehergépkocsik, szorgos munkások az egyre emelkedő falak árnyékában. Ez — Kemerovo város, a kuznyecki medence admi­nisztratív és kulturális köz­pontja. Egyidős a Nagy ^ Ok­tóberi Szocialista Forradaiom- mal, több mint félmillióan él­nek itt. ., A város gazdasági ere,lenek alapja a vegyipar. Néhány hatalmas gyár műtrágyát ont magából, festékeket, műanya­gokat, gyógyszer-alapanyagot gyártanak. A települést, me­lyükből szenet felszínre kül­dő bányák fogják karéjba. A város lakói között éppen ezért érthető, hogy jelentős a gépgyártók és energetikusok száma. A Tóm széles, szürke fo­lyama halkan locsog, rakodás- fa váró lapos uszályokat rin gat hátán. Mintha altatódalt dudorászna. A folyó partján kellemesen zsongó nyári dél­utánokon fiatalok és idősek korzóznak, párok andalognak egymáshoz bújva. A parton méltóságteljesen áll a Nagy Honvédő Háborúban elesett hősök emlékműve, az obeliszk lábánál örök tűz lobog. S itt kezdődik a Dicsőség fasor, amelynek zsenge csemetéit a Szovjetunió Hőse kitüntetést Kutató a kemerovói egyetem laboratóriumában kiérdemelt kemerovődak ül­tették. Az egyik fának a vá­ros nagyszerű fia. Alekszej Archipovics Leonov űrhajós ásott keskeny gödröt. Nem messe innen a Munka hősei­nek tere nyújtózik, amelyet a szocialista Munka Hőse el­ismeréssel rendelkezők hoz­tak létre két évtizeddel ez­előtt. A város számtalan, gondo­san egymáshoz fűzött utcája közül az egyik a Nógrád ne­vet viseli, a magyar testvér­megye tiszteletére. Üj és várceiésznyi lakótelep kör­vonalai is kibontakoznak, amelyet Salgótarjánról ne­veztek el. Az építők papírra vetett tervei tiszteletre mél­tóak: kilene-tíz szintes lakó­tömbök szélámyékában is­kolák, óvodák, bölcsődék, emeletes garázs, üzletek, szó­rakozóhelyek... A vár« ro­hamosan fejlődik. Tanúsítja egyetek közölt, hogy a koráb­bi négy kerület mellé a kc- zdmúltban szervezték meg az ötödiket, amely Lenin nevét vette fel. Üljünk személygépkocsiba, vagy vonatra! A terület köz­pontjától déli irányban kö­rülbelül kétszázötven kilomé­ter az út. A festői Tom folyó völgyében fekszik Szibéria egyik legnagyobb ipari köz­pontja, Novokuznyeck. Olyan híres ipari létesítményekkel büszkélkedhet a város, mint például a Lenin Vaskohászati Kombinát, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójáról elnevezett nyu­gat-szibériai vasmű, az alumi­nium- és vasötvözetgyár. Egy­más sarkában a gépgyártó vállalatok. Több mint tíz szénbánya küldi felszínre a környéken a kiváló minőségű fűtőanyagot. Saját erőművek szolgáltatják a villamos ener­giát, építőipari vállalatok gon­doskodnak lakóépületek, köz­intézmények, újabb ipari lé­tesítmények kivitelezéséről. Fellelhető Novokuznyeck ben tucatnyi könnyűipari és élel­miszeripari vállalat is. Alekszej Archipovics Leo­nov űrhajós pilóta, amikor űrutazásairól mesélt földijei­nek, elmondta, hogy a kozmi­kus magasságokból a kuznyec- ki kisebb-nagyobb városok csillogó csillagképnek tűntek neki, amelyeket a szovjet emberek munkája és alkotása hozott létre. Ez a csillagkép egyre tün­döklőkben fénylik, meleget és fényt adva a szülőföldnek. (Folytatjuk) — Nem kényszerülök sok kompromisszumra. Sajnos! Mert ez azt jelenti, hogy ke­vés a szerepünk — mondja asz FMKT-titkár. — Az lenne a jó, hogy a gyári feladatokból a szaktudásunkkal kivegyük a részünket. De szerintem a fel­adatok felkutatása nem a ml feladatunk... Pályázat, verseny Jelentékeny szakértelem, friss alkotókészség és tevé­kenységi hajlam összpontosul többnyire a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában. E tulajdonságok együttese nap­jainkban — kincs! Miként gazdálkodnak vele a salgótar­jáni síküveggyárban? Ezzel kapcsolatos kérdések szöge- zőötek az FMKT-titkár: Buj­tás József mellének. — A rólunk elterjedt véle­mény általában két dologra szűkíti le a mi tevékenységün­ket. Az Alkotó ifjúság pályá­zatok meghirdetésére, lebo­nyolítására és a szakmai ver­senyeik megszervezésére. Ho­lott ennél tágabbak a lehe­tőségeink. — Ez a kettő is fontos. Mennyire húz hasznot belő­lük a gyár? — A pályázatokkal kapcso­latban elég jó a hasznosítási arány. Igaiz, sok pályamunka már a megvalósulás stádiu­mában van, amikor benyújt­ják. Még így is lassú viszont az elbírálás. Vezérigazgatói utasítás lenne, hogy a decem­ber 31-ig leadott pályázatokat január 31-ig értékelni kell. Nálunk legutóbb (igaz, volt NAPI 1000 KÖBMÉTERREL TÖBB VlZ Mint arról olvasóink ie ér­tesültek, a hét végén veze­téktisztítást végzett az Észak­nógrádi Regionális Vízmű. Ez alkalommal a megyeszékhe­lyet Karancsaljával, az ott lé­tesült átemelő berendezéssel összekötő 500 milliméter át­mérőjű csővezetékből távo­lították el a lerakodott üledé­ket, Ezúttal is az idén beve­zetett „csőgörény” módszert alkalmazták, ám — a na­gyobb csőnek megfelelően — nagyobb átmérőjű készüléket alkalmaztak. Ez a megyében az első eset, hogy nagy át­mérőjű csövet is „görényez- tek". A tisztítás eredménye­képpen napi 1000 köbméter­rel nőtt az a vízmennyiség, mely az átemelőműtől Salgó­tarjánba juthat a vezetéken. Már folynak az előkészületek, hogy az átemelő és a mihály- gergei telep között is elvégez­zék a tisztítást. Mégpedig —, hogy a város vízellátásában minél kevesebb kiesés mutat­kozzon — egyveg+ében. A tisztítást az időjárás és az előkészületek függvényében mielőbb szeretnék elvégezni. Nem korhad, nem rozsdái MmmMódii rács A korábbi évek próbálko­zásait követően a KPM me­gyei közúti igazgatósága az előző években alkalmazott­nak többszörösét, mintegy 12 kilométeres útszakaszt lát el műanyag védművek- kel. A korábbi fa, vagy fém hófogó rácsoknál sok­kal tartósabb műanyag véd- művet elsősorban a hófú­vás által veszélyeztetett út­szakaszok mentén helyezik el. Javarészt a megye nyu­gati részén, de jut belőle például a .ceredi útra is. A kihelyezés időpontja azért maradt a tél elejére, hogy a felállítandó hófogók he­lyén befejezhessék az aktu­ális mezőgazdasági munká­kat. A műanyag hálót egyéb­ként brit licenc alapján Net­tón néven Magyarországon gyártják. Nem csökken A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében 13 tagú köz- művelődési bizottság irá­nyítja, szervezi a közműve­lődési munkát, kíséri figye­lemmel a kulturális alap cél­szerű felhasználását. Külön gondot fordít az általános is­kola nyolc osztályát el nem végzett dolgozók taníttatásá­ra, ennek ellenére nem csök­ken a nyolc osztály befejezé­séig eljutni nem tudók szá­ma. Jelenleg is 135-en nem rendelkeznek az alapfokú végzettséggel, közülük 35-en olyanok, akik még a harmin­cadik évüket sem töltötték be. A növények és a cink A radioaktív cink segítségével kimutatható a fiatal borsó­es babnövényeknél, valamint a fe­nyőcsíránál, hogy ezek a növé­nyek nehézfémeket adnak le a légkörbe. A fémet a gyökér veszi fel, és egy idő múlva az atmoszférában kimutatható. A levelek viaszréte­ge a felvett cinknek kb 20 szá­zalékát tartalmazza. A párologta­tás és a cinkkiválasztás között összefüggés nincs. A cink felte­hetően mikroszkopikus tűformájú viaszdarabokon kötődik meg, és a levélfelületről kerül a levegő­be. Szövetkezeti építés A jövő évre vonatkozó, elő­zetes tervek szerint a Nóg rád megyei ipari szöveckjiu- tek építési-szerelési tevé­kenységük értékét 3—4 szá­zalékkal növelik. Ezen belíM sokkal jelentősebb, 15 száza­lékos értékgyarapodást irá­nyoznak elő az építőipari kar­bantartásban. A lakóházépí­tés viszont várhatóan tovább csökken, az ipari szövetkeze­tek jövőre ötven lakás elké­szítésével számolnak. néhány pályázat, amit csak január 10-én adtak le) az el­bírálás márciusban kezdődött! Érdekes epizódja volt az ér­tékelésnek, hogy egy dolgozat­ra, mely aiz országos diploma- terv-pályázaton dobogós he­lyezést ért el, a mi gyárunk­ban aizt írták: „hibás, hiá­nyos”. Szerencsére mi korri­gáltuk a tévedést, és második díjra javasoltuk ezt a pálya­művet. A felületes elbírálás hamar elvehetné az alkotó­kedvet! Tízfős „mag" — Érdekes, hogy szakmun­kás-vetélkedőt is szervez az FMKT, amely műszakiak és közgazdászok szerve­zete. .. — Észrevehető tendencia, hogy az FMKT nemcsak a fel­sőfokú végzettségűeket, há- nem minden alkotó fiatalt sze­retne tagjai közt tudni. Mi is erre törekszünk. Eddig nem sok sikerrel. Az FMKT tíz- tizenkét fős „magjában” egye­lőre nincs szakmunkás. Pe­dig ) szükség volna rájuk, mert a jó tervek közül egy- kettő mindig .elsikkad. Ha a tervező fejek és a megvalósító kezek együtt lennének a ta­nácsban, az volna eszményi !-— Mi ennek az akadálya? — Huzamos időn át tartó társadalmi munkába elég ne­héz kétkezi embereket bevon­ni. Ha már így van, lehetősé­get kellene találnunk a pénz­zel való díjazásra. Ennek mód­ját azért is fontos mielőbb megkeresnünk, mert ma szel­lemi tevékenységet is egyre inkább csak anyagi ösztönző»? sei lehet elindítani. — Nyílik-e mód az anyagi fedezet megteremtésére? — Erre vannak elképzelése­ink. Tervezzük egy munka- csoport megalakítását, amely kimondottan szellemi felada­tokat oldana meg. A gyári fej­lesztésbe kapcsolódnának be, kezdetben csak FMKT-tagok, szerződés alapján. — Akkor ez olyan lennem mint egy kisvállalkozás... — Igen. Kimondva-kimon? dallamul az lenne. Az egyez­kedések már elkezdődtek, de még „cseppfolyós” állapotban van a dolog. A munkánk úgy­nevezett „minőségszabályozás” lesz, ami nagyjából azt jelenti, hogy a meglévő technológiá­ban megkeressük a további minőségjavítás lehetőségeit. Tájékozódtunk a gazdasági irányítóknál és az üzemveze­tőknél. Az eddigi fogadtatás — nem túl negatív... lártassá válók — Származik-e egyéni hasz­na a megbízatásból? — Az FMKT-munkáért ed^ dig kapott jutalom összege, nem éri el a kétezer forintot. De feltétlenül hasznosnak tartom ezt a megtisztelő megbízatást. Csoportvezetői beosztásom mellett látom el az FMKT-te- endőket. Ezek közben jobban megismerem az embereket, s megtudom, kire miben számít­hatunk Ezen kívül szakmai­lag is hasznos, ha jártassá vá­lók a „szomszédos” munkák­ban. Molnár Pál Pácolőban Az alumíniumtermékek piaci versenyképességének fokozá­sát, a technológiai kooperációs munkák pótlását teszi lehe­tővé a közelmúltban létesített eloxálómű üzemeltetése. Ez­zel a Balassagyarmati Fémipari Vállalat jelentős lépést tett a piaci igényekhez történő gyors és rugalmas reagálás ér­dekében. Képünkön: a termékszerkezet korszerűsítésével egyidejűleg kifejlesztett új termék, a konténer sarokelemé­nek pácolását végzik. | NÓGRÁD ~ 1982. december 1., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents