Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
Költséggazdálkodás, de hogyan? (I.) iiif, mennyit, mennyiért? Mezőgazdasági üzemeink gazdálkodásában a vezérlő elv az eredményesség szüntelen javítása, ennek pedig feltétele az ésszerű, hatékony költséggazdálkodás. A hatvanas évtizedben, amikor a termelés még alacsonyabb szinten alakult, egységnyi „növekményt” még olcsóbban lehetett előállítani. A termelés mai, magasabb szintjén viszont már nem mindegy, hogy a „többletterméknek” mi az ára, megéri vagy nem éri meg az üzemnek. A bűvös háromszög, három esúcs: a mi'bői-mennyit-meny- nyiért; más szavakkal hogyan aknázhatók ki a gazdaságosabb termelés tartalékai. A példák tucatját lehetne sorolni. Kettőt ragadjunk ki közülük! ban, s mik a mozgatórugók? vitásra sáorul a bizonylati fe- Végül, de nem utolsósorban gyelem, hiszen nem mindegy, — mivel kimondottan üzemi hogy a szemes kukorica költ- feladatról van szó, amelyhez ségeinek egy része a valós nem könnyű „receptet” adni helyen, vagy éppen a silóku— vizsgálják-e a gazdaságokban a költségek alakulását, okait, s a vizsgálatokat követi-e megfelelő intézkedés? Vitathatatlanok a megye korica költségeiben kerül kimutatásra. TERVSZERŰSÉG A közvetlen termelésirá- mezőgazdaságában elért jó nyitók térvezőmunkába történő bevonására az üzemekben többféle gyakorlat ■ alakult ki. A főágazatok, ágazatok terveit döntően a közvetlen termelésirányítók készítik. E kedvező folyamat mellett azonban gondként jelentkezik azon újratermelődő hiányosság, mely szerint a termelési tervmutatók készítésén túl kevésbé vonjuk be őket a pénzügyi és értékadatok meghatározásába. Akadt olyan tapasztalat, ahol a termelésirányítók tervezésbe való bevonása pusztán formalitás, de előfordult az is, hogy az ágazatvezetők a költségterveket nem is kapják vissza. A költségek tervezésénél még ma is' meghatározó a bázisszemlélet. Az előző évi tényadatok mellett azonban korrekcióként figyelembe veszik a különböző árváltozá- állított bályzattal a termelőszövetke- sok, szabályozómódosulásók SAJÁTOS ADOTTSÁGOK Sajátos adottságaink figyelem bevételével a hektáronkénti 4 tonna körüli átlagtermés búzából vagy a tehenenként! 4000 literes tejtermelés elfogadható eredmények, képezheti vita tárgyát, hiszen Ugyanakkor, ha azt értékei- erről konkrét jogszabályok júk, hogy az egyik termelő- „intézkednek”. A vizsgálat szövetkezet egy torma búzát tapasztalatai szerint önköltségközei 2200 forintért, míg egy számítási és árképzési sza- ■másák 4050 forintért eredmények: hozamokban, termelési szerkezetben, termelékenységben, együttműködésben. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy az év végi kedvező eredmény nem minden esetben a többlettermelés következménye, hanem a takarékosabb költséggazdálkodásé. S ennék az ellenkezője talán még hatványozottabban így van. Ahhoz, hogy reális bepillantást nyerjünk e komplex kérdésbe, néhány részterületet kell körbejárnunk. SZABÁLYOZOTTSÁG A belső szabályzatok megléte egyetlen gazdaságban sem eíő, akkor szembetűnő a dif- zetek rendelkeznek, de né- ferencia. De az említett ma- hány esetben szükségessé vágás színvonalon egy liter te-, lik a szabályzatok kiegészítései egyik helyütt 5 és fél fo- se, korszerűsítése. rintért, míg másutt 7 forintnál is drágábban termelték meg. A megyei népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági üzemek költség- gazdálkodásának helyzetét, amely 17 termel őszövetkezeA közös gazdaságok önköltségszámítási tevékenysége zömében egybeesik a mérleg- beszámoló készítésével. Az önköltségszámítások —, mint a termelés gazdaságosságának legfontosabb mércéi — a helyi igényektől, az egyes ágazatok gazdaságokban vélt mélysétet érintett, elégséges támpontot nyújtva egy-két követkéz- jelentőségétől eltérő tetés levonására is. Már a gűek. cél is sokszínű volt. Többek Találkoztunk olyan szövet- között annak megállapítása, kezettel, amely a húscsirké- hogy megfelelően szabályo- nél értékesítési turnusonként zott-e közös gazdaságaink ez — helyesen — elvégzi az ön— például támogatáscsökkenések — hatásait. Több termelőszövetkezetben jó gyakorlatként a helyi viszonyoknak megfelelő hosszabb időszak átlagából számított bázisadatokat veszik figyelembe. A belső üzemi információs rendszer alkalmas a költségek reális nyomon követésére, az elemzések színvonalas elvégzésére. A gyakorlat azonban ettől még több esetben elmarad. Külön fejezetet érdemelne a tervek végrehajtását segítő érdekeltségi rendszerek működése. Probléma, hogy éppen ott nem funkcionálnak Irányú tevékenysége. Hogyan költségelemzést, ugyanakkor kellőképpen — például az érvényesül a tervszerűség és a sokat emlegetett ésszerű takarékosság? Milyen tendenciák érhetők tetten a termelési költségek alakulásáa juhászatot összevontan értékelik, nem számolva a különféle tartási célok (anya, pecsenye stb.) eltérő költség- viszonyaival. Esetenként jaanyag- és egyéb költségek alakulásánál — ahol erre a legnagyobb szükség lenne. (Folytatjuk.) Dr. Gyöngyösi István Műszaki fejlesztés kooperációval Magyar vállalatok és tőkés cégek között több mint ezer kooperációs megállapodás van érvényben. A legkiterjedtebbek a könnyűipar, illetve a gépipar vállalatainak kooperációs kapcsolatai. A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozatán az együttműködés tapasztalatait értékelve megállapítot-, ták; a kooperációk a termelőkapacitások jobb kihasználása mellett egyben a vállalatok gyorsabb műszaki fejlődéséhez is hozzájárulnak. Ennek eredményeként az elmúlt években néhány vállalat gyorsan növelhette külföldi értékesítését, másutt pedig azért tarthatták meg piacaikat, mert az együttműködés során külföldi technológiához, licencekhez, ’ know- howhoz jutva korszerűsítették termékkínálatukat. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok többségénél^ a fejlett technológia átvételével csak egy-egy folyamatot korszerűsítettek, a műszaki fejlesztés nem hatott ki a teljes tevékenységre. Áz elkövetkezőkben kívánatos, hogy a vállalatok olyan együttműködéseket hozzanak létre, amelyekben biztosított a fejlett technika folyamatos átvétele. Ezzel elősegíthető, hogy az eddiginél több hazai vállalat zárkózhasson fel a világ élvonalához. Jelenleg külföldön a kutatás és a műszaki fejlesztés felgvorsu- lóban van, a jelentősebb cégeknél már a válság utáni időszakra készülnek. Mindezt a hazai szakembereknek is figyelembe kel-1 venniük, amikor a kooperációs kapcsolatokat szervezik, vagy újabb együttműködéseket alakítanak ki. Megállapították, hogy jók a lehetőségek az úgynevezett fejlesztési céltársulások létrehozásához.' amelyekben elsősorban a hazai szellemi erőforrások hasznosíthatók. Ismét sorsolás ÁB-bébl-sfatisstlka 46 ÁB-bébinek állítottak ki ajándékkötvényt az Állami Biztosítónál az 1961-ben indult akció során, öt gyerek már nagykorú lett és felvette a kötvény ellenértékét. A 41, 18 éven aluli „ÁB-bébiből” 25 a leány és 16 a fiú. 1983. január elsején egy fiú és egy lány veheti fel at immár 21 szer 648 forintot jelentő életbiztosítási összeget. Az évi 2 százalékos biztosítási összegemelkedés ugyanis —, melyet időközben vezettek be az élet- biztosításokra — az eredetileg húszezer forintos ajándékkötvényre is érvényes. 1983 hajnalán a sorsolást az Állami Biztosítónál ismét megrendezik. Szakcsoportok Nem kell mér reklámozni Valahol valakinek úgy is el kell kezdeni — biztatták egymást a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet műszaki dolgozói, s mielőtt bárkitől akár kezdeti tapasztalatokat is átvehettek volna, a megyében is elsőnként szakcsoportot alakítottak. A gazdasági munkaközösség szövetkezeti megfelelője ez a vállalkozási forma. A STÉSZ 13 kísérletező szellemű műszakija tervezésre, érintésvédelmi mérésre és Dexion-sze- relésre hozta létre a szakcsoportot. Ebben ma már 19-en dolgoznak munkaidő után. — Itt munka nélkül jövedelemhez jutni nem lehet! Ezt kezdetben kikötöttük, s ehhez azóta is szigorúan ratagnak. Saját költségeinket tudja, számíthat a szakcsoport persze, például az utazást ebből fedezzük. Adott a munka, adott érte járó pénz — a többi a szakcsoport dolga. Magyarán ez annyit tesz, meg kell tanulniuk megszervezni a tennivalókat. A tervet eleve úgy készítik, hogy a hozzávalók kaphatók is legyenek. A kivitelezéshez csak akkor fognak hozzá, ha már minden együtt van. Az úgy nevezett törtnapi kiesések csaknem a nullával egyenlőek: konzervdobozból ebédelnek, nincs terefere, bá- mészkodás, meg kell fogni a munka boldogabbik végét. Mindez meg is látszik a vállalási időkön: a saját tervezésű munkák átfutási ideje tokra. Kiterjedtebbek lettel! piaci kapcsolatai, a szakcso- az portok nemcsak várják, hanem maguk keresik a munkát. Ettől is érdekesebb azonban, amit Szarvas Imre főkönyvelő mond: — Most már adatok igazolják: ott, ahol szakcsoport működik, a csoporton kívüli dolgozók teljesítménye átlag tíz százalékkal nőtt! Mások is szeretnének keresni, s rájöttek, ez csak rajtuk múlik. Fogódzkodjon meg: a szakcsoporton kívüli Dexion-sze- relők teljesítményszázaléka a , tavalyinak másfélszerese! — Ezek szerint bőven volt tartalék... Tudtuk mi is, csak kihogaszkodunk — mondja Vajda az azelőtti egy-két évről hó- zásának módját nem találtuk. Csaba üzemmérnök, a esonort. nanokra csökkent! S aki eev- a I....1 A.-,' Csaba üzemmérnök, a csoport napokra csökkent! S aki egy- pénzügyi-számviteli intézője, szer megtanult mellékállásban — Nálunk nincsenek garan- jól szervezetten dolgozni, az tált kifizetések, nincs előleg, aligha képes többé főíoglal- csak az elvégzett munka utá- kozásában nehézkesen, komp- ni juttatást ismerjük. .likáltan ellátni dolgát... A szövetkezet elsőnként ala- Jól határozott a szövetkezet, kult szakcsoportjába sok ve- amikor a szakcsoportok tázetőállású is belépett. S noha a lehetőséget mindenkinek felkínálták, ez azért irritálta a közvéleményt. „Közel v.fn- nak a tűzhöz, naná, hogy kikaparják a gesztenyét!” — a sugás-bugás rendre fülébe tás: többre, jutott a csoport tagjainak, s szövetkezet ha sokat nem is törődtek ve- ’ le, mégis kellemetlenül érintette őket. — Amire igazán adtunk, az a fizikai dolgozók véleménye volt — így Vajda Csaba. — Magam is végigjártam a munkahelyeket, magyaráztam az új lehetőséget. Előttük számoltam ki mit és hogyan lehet dolgozni, mennyit kereshetnek vele. Nemsokára meg is alakult a másik négy szakcsoport. mogatása mellett voksolt. Tíz éve már csak nevében őrzi a tervezést, az idei évtől a tervező és szolgáltató szakcsoport révén ismét vállal. Egyébként is bővült a kapaei- bátrabban mer a szerződni, hisz A szakcsoportok léte óriási húzóerő a többiek számára. Ügy számítunk, jövőre 15—20 százalékot is elérhet a teljesítmény javulása, s ha belegondolunk, ettől lényegesen többet a külföldi szervezők sem ígérnek. A STÉSZ-nél ma már nem kell reklám a szakcsoportoknak. Legutóbb Stuller János jelentette be: ha elmúlik a téli holtszezon, alakítanak egyet a bádogosok, tetőfedők is. Szendi Márta — Azért irigykedő hangokat még ma is hallok — teszi hozzá Izsó Lajos szervezési előadó, csoporttag. — Óriási pénzekről szól a fáma, csak azt felejtik el hozzá tenni, hogy átlag minden második szombatunk vasárnapunk munkával telik, gyakran a hétköznap délutánok, esték is. Munkaidő alatt eleve nem végezhetjük a külön munkát, hiszen a szerelés, mérés a helyszínen történik, a tervezők meg otthon dolgoznak. Arra különben nagyon vigyáztunk, ne főállásunk lássa kárát, emiatt ne érhesse szó a ház elejét. — Az óriási pénzek egyébként igazak? — Lehet keresni — bólint rá Vajda Csaba. — Nálunk idén átlag 40 ezer forint tiszta pénz ütötte a markát egy-egy Egy csésze fekete a főnöki szsSsában December 22-én reggel 8 órakor megcsörrent a telefon Papanitz Istvánnak, a Salgótarján; Kohászati Üzemek huzalmű-gyárrészleg vezetőjének asztalán. A vonal másik végén Szőcs Tibor, a dróthúzó üzem vezetője jelentett: — Örömmel közlöm, hogy a 190 fővel dolgozó dróthúzó ma reggelre teljesítette az 1982-es év eredeti tervét! Érthető a közös öröm, hiszen a mai körülmények között a terv teljesítése nem egyszerűen számszerű és mennyiségi eredmény. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a világszerte dekonjunktúrával küszködő vas- és acéliparban ennek az üzemnek gyártmányaira konkrét igény volt egész évben. S, ha az év hátralevő idejében még többletet tudnak elérni, az is elfogy a hazai és a világpiacon. A gyárrészlegvezető néhány elismerő szóra invitálta meg a dróthúzó üzem vezetőjét, párttitkárát, főbizalmiját és két, termelés- irányítóját. A csésze fekete ott gő- zölgött az üzem szakemberei előtt, miközben a meleg kézszorítás után előkerült a zsebszámológép, úgy kalkuláltak, hogy zavartalan termelés biztosítása mellett, december 23-án este 10 órára a dróthúzó dolgozói teljesítik a két hónappal ezelőtt 500 tonnával megemelt operatív tervüket is. Azt a feladatot, amely a megrendelők igényeihez igazodva még további kedvező árbevételt biztosíthat a gyár részére. Aztán számba vették, hogy Libanon ez évben még 150. Írország pedig 55 tonna salgótarjáni huzalt vár. Ezek és a további belföldi igények maradéktalan kielégítése is megtörtént. Az eredeti és az operatív terven felül további 700 tonna termék legyártására vállalkoztak az egy csésze feketére meginvitált üzemi szakemberek. Biztásítva látják ennek a feladatnak a megoldását, hiszen egy nyelven beszélnek ők az üzem 190 dolgozójával. A céljuk és az akaratuk is teljesen azonos. A jó ízű, reggeli fekete mellett azután (az is kiderült, ha minden úgy történik, ahogy eltervezték, akkor ez az egyetlen üzem 800 millió forint feletti termelési értéket ér el 1982-ben. A gyár üzemei közül a dróthúzó volt az első, s talán az egyedüli is, amely jelenthette, hogy sikeresen teljesítette egész évre szóló célkitűzését. Érthető a bizakodás, hogy a gyárrészleg többj üzemeinek eredményes munkájával együtt nagy esélyük van az Élüzem cím elnyerésére. Bár ezt még korai kimondani, de az ilyen belső bizalmas beszélgetések során egy ilyen kedvező remény miért ne merülhetne fel? Ez a cím ugyanis az erkölcsi siker mellett a dolgozók jó munkájának anyagi elismerésével is jár. Ügy érzik, hogy rászolgáltak a melengetett reményre. Amíg a gyárrészleg az elmúlt évben 10 ezer tonna tőkésexportot teljesített, addig ez évben már 12 és fél ezer tonnára tudják növelni a dollárbevételű exportjukat. S ez jól beleillik az ország egyensúlyra törekvő munkájába. Orosz Béla Kiköti épül Szegednél A tckodi üveggyár megrendelésére a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár újfajta samott- vágó berendezést készít. Ez a gép a kemrnceépítésnél az őpüőkövek vágására zolgál. K írünkön Szirács Gábor és Szeles János lakatosok az Ady Endre brigád tagjai a motor és a vágókorong közötti ékszíj tárcsa beállítását készítik. Szeged déli határában a Tisza boszorkány-szigeti szakaszán medencés kikötő épül. A folyóhoz csatlakozó kétszázötven méter hosszú és százharminc méter széles medence gátrendszere már elkészült. A csaknem két éve kezdődött munkák során a kivitelező vállalatok gépesített brigádjai minteav nyolcszázezer köbméter földet mozgattak meg. Jövőre megkezdik a Tiszára majdnem merőlegesen húzódó, téglalap formájú óriás medence mélyítését, az új gátrendszer gyepesítését, a töltés koronáján pedig szilárd burkolatú út építését. A folyó alsó szakaszának legnagyobb ipari kikötőjét —. amelyhez közraktárak is tartoznak majd — úgy tervezték meg, hogy a nagy folyami hajók és uszályok mellett télen a csónakházakat, kompokat is befogadhassa. NOGRAD — 1982. december 28., kedd
