Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

1280 fokon Elektromos fűtésű alagútkemcncében 1280 fokos hőmérsék­leten végzik a keramikus kötésű csiszolókorongok égetését a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyártó Vállalat rom- hányi gyáregységében. A termelés folyamatos műszakű, s ezt a mintegy huszonnégy órás égetési idő t.eszi szükségessé. Kiss Rudolfné és Pasztoláris Józsefné a kocsik rakását végzi. Közúti szeméiyszáHítási árkát Felkészülni a valós igényekre A felmérések szerint Salgó­tarjánban naponta hetvene­zer, a megyében kétszázezer ember utazik a Volán 2. szá­mú Vállalatának különféle járművein. A nagy számok azt jelzik, hogy a lakosság igen jelentős részét érinti a tömegközlekedés, éppen ezért ennek helyezete és jövője sen­ki számára nem lehet közöm­bös. A minap megtartott fu­varoztató! ankéton a válla­lat jelezte készségét arra, hogy a megváltozott körül­mények között fokozottabban figyeli a feltételeket a > biz­tonságosabb, megbízhatóbb, kulturáltabb közlekedés érde­kében. Ugyanakkor ez belső feltétele is a gazdaságosabb üzemeltetésnek. Salgótarjánban olyan mér­tékű a helyi közlekedés, hogy _ eléri a kiemelt nagyvárosok színvonalát. Az urbanizáció j folytatása, a szabad idővel kapcsolatos (kulturális, sport) utazások növekvő aránya, va­lamint a kedvező tarifaszint miatt a Volán szakemberei mintegy 3—4 százalékos for­galomnövekedéssel számolnak a jövőben. Az ötnapos mun­kahét általánossá válásával a csúcsidei zsúfoltság enyhült, bár a délutáni órákra még jellemző. A lépcsőzetes mun­kakezdés további kiterjeszté­se javulást hozhatna. A helyközi autóbuszközle­kedésben 148 teljesen új ko­csi vesz részt. A gazdaságos üzemeltetésnél új szem­pontok jelentkeztek. A vi­teldíj változása miatt még mindig további forgalomcsök­kenésre számít a Volán. Ez megköveteli a járati struktúra felülvizsgálatát, azzal a kité­tellel, nogy az alapellátás érintése nélkül kell az utas- forgalomhoz igazodni. Módo­sítást csakis az előírások be­tartásával és a tanácsok be­vonásával lehet végrehajtani. A felszabaduló kapacitást az elővárosi közlekedés javításá­ra, és a szabadáras üzletág, várhatóan növekvő igényeinek kielégítésére fordítják. A szerződéses járatok növe­kedése is várható, az utazta­tási igények átrétegződése a közületi autóbuszok selejte­zése, pótlási gondjai miatt. Az idegenforgalmi, külön­járati közlekedés a megyében nem jelentős, de ezen belül nagy szélsőséget mutat a nyá­ri forgalom javára. Jobb szer­vezéssel és kapcsolatterem­téssel ezen is szeretnének vál­toztatni. Az árváltozások mi­att úgy tűnik, előtérbe kerül a környékbeli kirándulóhe­lyekre történő utazás. Ha versenyről kell beszélni, akkor az legnagyobb a taxi­nál. Máris enyhítettek a kö­töttségeken, a feltételrend­szereken, s ez húszszázalékos teljesítménynövekedést ered- ményézett. A jövő évi terv egyik sarkalatos pontja: az együttműködés megvalósítás a magántaxisokkal, és a taxi­csekk kiterjesztése az úgyne­vezett nagyfuvaroztatóknak. A Volán számára — amint azt az ankéton megfogal­mazták — a teljesítménycsök­kenés mellett igen lényeges változás, amire fel kell ké­szülni, hogy a tarifaváltozás következtében tovább erősö­dik a társadalmi-politikai ‘ér­zékenység a tömegközlekedés magasabb színvonalon törté­nő ellátására. asseaBfln Már az első pillanatban szimpatikus ember benyomá­sát kélti, a ritkuló hajú, jól megtermett Bacsó Béla laka­tos csoportvezető, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár­ban. — Nehéz kérdés, de jó. Megpróbálok rá válaszolni, természetesen az ön segítsé­gével. utal a beszélgetés szo­katlan je'legére és arra, ami mögötte van, illetve lehetsé­ges : — Hogyan él ma egy munkáscsalád, azaz Bacsóék. * — Tizenegy éve dolgozom itt. A budapesti EVIG-től ke­rültem ide, félig mint labda­rúgó. Kétszer kaptam meg a gyár Kiváló dolgozója, egy­szer pedig az Üvegipari Mű­vek kiváló dolgozója kitünte­tést. Két családom van. Mind A könnyűipar és a piac Beszélgetés dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel Életszínvonalunk hátterében jelentős szerepet tölt be a könnyűipar. A megpróbáltatásokkal teli új gazdasági hely­zetben a kiegyensúlyozott belföldi ellátás, a fogyasztói Igé­nyek kielégítése mellett azonban exportfeladatait is meg kell valósítania az ágazatnak, a mind jobbam beszűkülő értékesítési lehetőségek ellenére. Dr. Szabó Imre ipari mi­niszterhelyettessel a könnyűipar alkalmazkodókészségéről, a következő évek reális programjáról beszélgetett munkatár­sunk, Horváth Anita. — Az új világgazdasági helyzet külföldön és itthon is arra készteti a könnyűipart, hogy szembenézzen a piaci ki­hívásokkal. Az 1983. évi prog­nózis stagnálást, egészen mér­sékelt keresletet jelez. Ennek ellenére, hogyan tud helytáll­ni az ágazat az export, és a belkereskedelmi értékesítés­ben? — A világgazdasági helyzet a könnyűipar számára is ked­vezőtlenül változott. Expor­tunk olyan országokba irá­nyul, ahol csökken a kereslet, erősödik az eladók versenye. A feltételek, nehezebbé váltak. Ez a tendencia már két éve tart és 1983. évre sem számít­hatunk számottevő javulásra. A piaci kihívásokkal szemben nem „visszavonuló” stratégiát választunk, hanem az új piaci helyzetnek megfelelő mód­szerekkel élünk. Növelni kí­vánjuk termékeink exportját, amit elsősorban termékeink ■színvonalának, versenyképes­ségének javításával és sok­kal jobb piaci munkával kell elérnünk. Gyártmányfejlesztésünkben, terméktervezésünkben az egyes külpiacok, vevők igé­nyeihez az eddiginél jobban és főleg gyorsabban, rugalma­sabban kell alkalmazkodnunk. Közelebb kívánunk kerülni a vevőkhöz, ebben vállalataink kereskedelmi munkájuk ja­vítására már eddig is számos intézkedést tettek. Több vál­lalat önálló külkereskedelmi jogot kért ©s kapott, mások a külkereskedelmi vállalatok­kal szorosabb, közös érdekelt­ségen alapuló együttműkö­dési formákat alakítottak ki. Vállalataink sokat tehetnek és tesznek versenyképességük növeléséért a költségek csök­kentésével is. Folyamatban van a vállalatok belső irá­nyítási és érdekeltségi rend­szerének továbbfejlesztése, amely növelni fogja rugalmas, ságukat, alkalmazkodóké­pességüket. Hasonló piaci „kihívással” találkozunk belföldön is. A magyar könnyűipar adja a hazai ellátás mintegy 85 szá­zalékát, ami azt is jelenti, hogy a lakosság nem, kor, jövedelem összetételét, di­vatérzékenységét figyelembe vevő választékot és méret- rendszert kell biztosítania. Ez nem könnyű feladat. Tö­rekvésünk, hogy itt is köze­lebb kerüljünk a fogyasztó­hoz: a közvetlen kiskereske­delmi értékesítés részaránya jelenleg 27 százalék, amelyet még növelhetőnek tartok. Vál­lalataink bővítik saját üzlet- hálózatukat. A ruházati ipar­ban a méretrendszer korsze­rűsítésével szeretnénk elérni, hogy minél többen tudják a gyárak, vállalatok termékeit vásárolni. Bútoriparunk az elemes és kisbútorok válasz­tékának bővítését tervezi. — Milyen intézkedéseket tesznek, hogy a ruházati, a bőr, a cipő és a bútor import­cikkek esetleges csökkenésé­vel is divatos, jó minőségű, korszerű hazai termékek ke­rüljenek az üzletekbe, s ne szűküljön a választék? — Már az idén több, főleg textil- és kötőipari vállala­tunk vállalkozott arra, hogy importpótló, divatos, jó mi­nőségű hazai terméket kínál­jon a belkereskedelemnek. Ezt a munkát még szélesíteni kell. Több kezdeményezést várok e téren a termelővál­lalatoktól: növeljék ajánla­taikat a kereskedelmi válla­latoknál, mert a mainál sok­kal erőteljesebb piacszerve­ző tevékenységre van szükség. — A korlátozott importle­hetőségek idején a devizaigé­nyes alapanyagok helyett a könnyűipar milyen változta­tásokat tervez az anyagfel­használásban, a termékszer­kezet-módosításban? — A könnyűipar az im­portigényes szakmákhoz tar­tozik, ezért kiemelt jelentősé­gűnek tartjuk azokat az in­tézkedéseket, amelyek az im­portnyersanyag felhasználá­sát csökkenthetik. Ezek több irányúak. Célunk az itthon előállított nyersanyagok — a len, a kender, a gyapjú, a nyersbőr, a vegyiszálak — na­gyobb mértékű felhasználása, e feltételek megteremtése. Az anyaggazdálkodási akció- program keretében konkrét feladatsorozatot dolgoztunk ki az érintett vállalatokkal együtt a fajlagos anyagfel­használás csökkentésére, az anyagkihozatal javítására, a másodlagos nyersanyag és a hulladék hasznosítására. Á pamutipar — a szükséges fej­lesztések megvalósítása után — jelentős eredményt ért el az alacsony minőségű pamu­tok és a keletkező saját hul­ladék fonodái felhasználásá­ban. A kötőiparban a korsze­rűbb szabászat! eljárások be­vezetése jelentősen csökken­teni fogja a hulladékot. A vállalatok közötti szorosabb együttműködéssel kívánjuk hasznosítani a maradékfona­lat. Pamut- és gyapjúfonalak-, bői a hazai kapacitások jobb kihasználásával, a termelés növelésével tudunk importot kiváltani. Felülvizsgáljuk a jelenleg érvényben levő szab­ványainkat, abból a szem­pontból, hogy összhangban vannak-e a készáru minőségi követelményeivel, nem tar­talmaznak-e indokolatlan, túlzott előírásokat, amelyek pazarló anyagfelhasználást okoznak. A papír- és nyom­daipar összehangolt együttes munkája, a papír súlyának csökkentése kedvezően hatott az importköltségek alakulá­sára. Itt még további megta­karítási lehetőségek rejlenek. A felsoroltak csak példasze­rűen illusztrálják azt a sok­irányú intézkedéssorozatot, amelyet részletes anyagtaka­rékossági akcióprogramunk tartalmaz. Végrehajtását szervezzük és folyamatosan ellenőrizzük. — Évről évre csökken az ágazat munkaerő-állománya. Bár az utóbbi időben javult a szervezettség, a jobb szerve­zéssel pótolni tudják-e a hi­ányzó munkáskezeket? — Az ágazat létszáma éven­ként 2,5—3 százalékkal, mint­egy 10 ezer dolgozóval csök­ken. A létszámfogyás nem egyformán érinti a szakágaza­tokat, vállalatokat, munka­köröket. Évről évre kevesebb a közvetlen termelő, gépeket kiszolgáló munkáskéz, s ezt csak szervezéssel tudjuk el­lensúlyozni. E felismerés volt az indítéka a több éve meg­kezdett üzem- és munka- szervezésnek, a korszerű szer­vezési módszerek bevezetésé­nek. A fonodákban, a szövö- dékben — a szervezés ered­ményeként — 13—60 száza­lékkal növekedett a gépek mellett dolgozók munkater­melékenysége, javult a mi­nőség, jobb, gazdaságosabb lett az anyagfelhasználás, az anyagkihozatal. A textiláru­ipar húsz vállalatából tizen­négy vállalat harminchárom gyárában megvalósult, illet­ve folyamatban van a na* gyobb jelentőségű üzem- é.9 munkaszervezés. Kiemelke­dő eredményt értek el a pa­mutipari vállalatok, néhány gyapjúipari vállalat (a Ri­chards, a Magyar Posztógyár, a Finomposztó Vállalat), to­vábbá a Lenfonó és Szövőipa­ri Vállalat. A textilruházati ipar évek óta élenjár a szer­vezési munkában, a felügye­leti vállalatok szinte mind­egyike sikeres üzem. és munkaszervezést hajtott vég­re, s ezzel főleg a varrodai tartalékok feltárásában, hasz­nosításában hozott ered­ményt. Jövőre is a gyártás­előkészítő és -befejező tevé­kenység szervezését tartjuk feladatunknak, amely a ter­melékenység növelése mel­lett anyagmegtakarítást is eredményez. Fontosnak tartom a már be­vált szervezési módszerek szervezett átvételét. adaptá­cióját, az e munkában nagy gyakorlatot szerzett szakem­berek, mérnökök tapasztala­tainak igénybevételét. Át- ütőbb eredményt akarunk el­érni több szakágazatunkba* is. — Milyen beruházási lehe­tőségei vannak oz ágazatnak 1985-ig? — Az ágazatban a IV. és V. ötéves tervidőszakban —, minden korábbi fejlesztést jelentősen meghaladó — re­konstrukció valósult meg. A jelenlegi helyzetben szerin­tem elsősorban nem a továb­bi fejlesztésben, beruházás­ban kell keresnünk a megol­dást. hanem abban, hogy a meglevő, korszerűsítésből fa­kadó kapacitásaink jobba* hasznosuljanak termelési és gyártmánystruktúránk alakí­tásában. Beruházási lehető­ségeink némileg csökkennek, de még mindig jelentős az a pénzösszeg, amit egy-egy év­ben beruházásra költhetünk. A következő évekre nem a nagy fejlesztések, hanem az exportversenyképességet ja­vító, anyag- és energiamegta­karító, a másodlagos és a hulladékhasznosítást elősegí­tő kisebb fejlesztésekre nyí­lik lehetőség. Csak jól megalapozott, a népgazdasági célokat szol­gáló és eredményt ígérő fej­lesztéssel lehet a versenyben részt venni. Ez lehetővé teszi a nemzetközi piacokon kedve­zően értékesíthető termékek gazdaságos előállítását. Ügy vélem, az 'elmondottak érzé­keltetik a könnyűipar teendő­it az elkövetkező években Nógrádban is. niszter, aki még takarékosab­ban gazdálkodik, mint én. Ne­ki köszönhetjük, hogy együtt- létünk ideje alatt nem kellett senkitől sem kölcsönkérni. De én ilyent el sem tudnék kép­Pillanatképek egy munkáscsalád éJetéből Szerényen, de Jél... a kettő fiú. Az egyik tizenkét tetőtől talpig felöltöztetjük, az esztendőben 15 ezer forin- fn n'i,-™ éves, a másik hét. Jó tanulók Velük kapcsolatban nem spó- tot takarítottunk meg. A fe- rdnk ér életmódunk kíván- — mondja nagy, és jogos rólunk. A gondot inkább az leségem és az én KST-ém S.-Paink ’ mindi<* a íehetősé- büszkeséggel a hangjában. A jelenti, hogy sokszor nem összege megközelíti a 10 ezer gekhez igazodnak Persze se nagyobbik jól futballozik is. kapjuk meg azt, amit szeret- forintot. gítséget is kapunk. Szüleink­Magasabb szinten ksfrgeti a nenk. Felesegemnek is min- * től Déldául évenként esv hí­labdát, mint annak idején én. den évben veszünk egy-egy — A főálláson kívül van-e zdt 8y Feleségem a Fővárosi Kéz- divatos nyári ruhát, szandált, más, pénzt fakasztó elfoglalt- _ Feieső„e nem méltatlan műipari Vállalat helyi tele- illetve amire szüksége van. sága? kodik a szombat és vasárnapi pen dolgozik. Kettőnk fizete- Szerencsénk, hogy tud varr- — Igen. Egy maszeknál távoliét miatt’ se, plusz a családi pótlék, ha- ni, így hát a régiből mindig dolgozom szombat és vasár- _ Mondja is hogy fokiam vonta csaknem megközelíti a újat, divatosat tud varázsol- nap. Amit üt keresek, az az vissza magam ’ hogv jó len­tízezer forintot. Ilyen kere- ni. Én három évvel ezelőtt én zsebpénzem. Ebből gaval- ne ha mi is’ kirándulnánk set után a legnagyobb össze- kaptam egy öltönyt, a téliéi- léroskodom a családdal szem- mi’nt a többiek Ilyenkor azt get fizetjük az iskolában a pőm is már a harmadik telet ben, ebből fizetem a kávé- válaszolom- ^ napközi otthonos ellátásért. kezdte meg. A nyári időszak- mat, meg a munkából haza- _ Húzzuk még ös~ze egy * - u , „ Jut nekem egy-egy szó- felé menet az egy-két üveg kicsit magunkat. Majd ha meg­A gyártól 1975-ben kapott lonadragra, no meg a szukse- soromét. Ebből az összegből lesz a kocsi akkor minden lakást és 50 ezer forint ka- ges fehérneműkre. A leg- kapják a gyerekek a külön- másként alakul Remélem matmentes hitelt. A két gyér- utóbbi két évben vettünk egy legességeket: a téliszalámit, addigra nem emelik" fel az mek után 60 ezer forint szó- tévét nyolcezer forintért. Igen. ha van, akkor a banánt, na- árát — mondja — majd kér­ciális kedvezményben része- sokba került viszont a gáz- rancsot, meg egyebeket. Igen, dden rámnéz J sült. Jelenleg 180 ezer forint- konvektor a hozzá való pa- a maszeknál jóval többet kell ' tál tartozik az OTP-nek. A lackkal. dolgozni a nagyobb pénzért. * havi törlesztés összege 800 fo- * mint a gyárban. Itt azt vég- Az előbbiek csupán a leg­rint. Az utolsó részlet 2002- — A gyerekek előrukkol- zem, amihez kedvem van, jellegzetesebb élethelyzeté­ben esedékes. nak-e extra kívánságókkal? méghozzá nyugodt körűimé- két, eseményeket, epizódokat — A kisebbik karácsonyra nyék között. — Nem panaszkodhatok, egy Legó játékot kért, ami * mert eddig a bérem az árak 1600 forintba kerül. Én ezt, A rövid felsorolás, a felvil- hírnevű, pártonkívüli, több­emelkedésével összefüggés- mai helyzetünkben, luxusnak lantott pillanatképek, sejtet- szőrösen kitüntetett lakatos ben alakult. Az áremelkedést tartom. Megbeszéltük vele, ni engedik, hogy értelmesen, csoportvezető és munkásőr senki sem fogadja tapssal, de hogy most erre nincs lehető- takarékosan, jó beosztással családjának életéből. Mint be kell látnunk, hogy elkerül- ség. Megértette. A nagyobbik élő munkáscsaládról van szó. mondía, nemcsak most, ha- hetetlen. Mi most is csak azt fiam nyáron kapott egy ke- Mindezt az előnyös, követés- nem korábban Is mindig meg­vesszük meg, ami feltétlenül rékpárt, amiben benne volt a re méltó, szimpatikus emberi gondolták, mire költik jöve- szükséges. Szerényen élünk, locsolási pénze is. Most vi- tulajdonságokat vajon honnan őelmüket. Ezt a beosztó, ta- de jól. Ne gondoljon napi öt- szont egy kismotort akart. — hozták magukkal? karékos életmódot illeti, ér­hat fogásos ételre és egyéb Egyelőre nem lesz — mond- — Otthonról. Szüleim sem zékelteti, jellemzi a követke- különlegességekre, luxuski- tam neki, mert tudod, hogy éltek sohasem nagylábon, pe- z? szóval: szerényen, de adásokra, hanem tisztességes négy éve gvűitünk már cev dig édpsanám lanár^pinnir vrwH jól élünk! pillantották fel a teljesség igénye nélkül Bacsó Béla jó adásokra, hanem, tisztességes négy éve gyűjtünk már egy dig édesapám tanácselnök volt. -l01 életmódra. Akárcsak más ren- használt kocsira, amit 1983- Feleségem olyan pénzügymi- des családban, nálunk is el- ban szeretnénk megvenni. Vé- 1 sok a gyerekek. Az iskolaév gül ő is belátta, hogy a kettő 1 kezdése előtt, mindegyiküket nem megy. A kocsihoz ebben | NOGRAD — 1982. december 23., csütörtök — venesz —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents