Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

Erp a megújhodáshoz Porhintés és eredmények u,vö"y05 verseny So'gó'o'iánban a Mct délelőtt folytatás következik Äszialifenisz Kezd általánossá válni a megyei atlétikai szövetség, gyakorlatában, hogy a sport­egyesületek szakosztályainak helyzetét, tevékenységét a \ helyszínen vizsgálja. Ebbén az évben az atlétikai szakosz- ' tályt működtető sportegyesüle­tek . csaknem mindegyikét legalább kétszer látogattuk meg. A járási-városi sportfel­ügyelőségek vezetőinek, mun-i katársainak aktív közreműkö­désével sokrétű, őszinte tény­feltáró beszélgetéseket foly­tattunk a sportkörök elnökei­vel és. az atlétaedzőkkel. Ügy érezzük, hogy a beszélgetések is segítettek bennünket, hogy feltárjuk a munka gondjait, és megfogalmazzunk az előre­lépés közelebbi és távolabbi tennivalóit. Biztatónak tartjuk, hogy az érintett szakemberek, sportve­zetők többsége — elfogadva a vitathatatlan és legtöbbször nem kellesmes tényeket — ma már kutatja, keresi a határo­zottabb előrelépés lehetőségeit. Szükségesnek tartom már az elején megjegyezni, hogy nincs szándékomban a sportegyesü- letekben dolgozó vezetők, ed­zők, társadalmi aktivisták munkáját minősíteni, hiszen legtöbbjük „húzza a szekeret”, úgy tűnik azonban, hogy az „iránnyal” nem egy helyen kisebb-nagyobb baj van. SzámháHér ______Bgggg_________ A z atlétika az idén is je­lentős mértékben járult hoz­zá Nógrád megye olimpiai pontjainak összegyűjtéséhez. •! A tavalyinál sajnos kisebb, “ alig 170 pontból az atlétika ; 71-et szállított, 20-al többet, [j mint tavaly. Ez nem mondha- ; tó rossz eredménynek, és tá­ji Ián még elégedettek is le- jj hetnénk, ha nem iíéMéhk á ij számok mögé. A szép ered- !, mény elsősorban (es szinte Íj kizárólag) az STC atlétikai ji szakosztályának jól összefo- gott és igényesen végzett, or­szágosan is elismert, utánpót­lás-nevelési munkáját dicséri. A 71 pontból a STC csupán négyet engedett át a balassa­gyarmati atlétáknak, abol pe- I dig az objektív feltételek je­lenleg még jobbak, mint Sal­gótarjánban! Az STC atlétái sajnos, egész idényben pálya- gondokkal küzdöttek. A szé­les . körű összefogással és nem kis megyei támogatassa! épülő futófolyosót is csak hónapok múlva lehet birtokba venni. . A szakosztályvezetés, a veze- : tő edző és edzőkollégái vé- jj gül is úrrá lettek a nehézsége- ; ken. Kihasználták (amennyire i lehetett) a természeti adott- 1 Ságokat és az öblösüveggyári ' pálya nyújtotta — nem ép­pen kellemes — lehetősége­ket. Az STC-nél ma már rend­szeresek a tudományos igé- ÚJiyességű eredményvizsgálatok, elemzések. Sokféle motivációs pészközzel érik el, hogy a spor- !; tolók vállalják a nem kis lemondással járó erőfeszítése- j; két. Bővül kapcsolatuk az is- j| kólákkal, a szülőkkel, a mun- ; kahelyekkel. Az STC edzőinek ji többsége a sportág megszál- I lottja, s nem tartja rangon alulinak a tehetségesek váro- j; son kívüli felkutatását. Le­lj hét, hogy Szurdokpüspökiben, vagy Jobbágyiban bontogatja szárnyait (mint az aranyjel­vényt elért Láng Tamás és 1 Ozsvárt S., akiket azonban az FTC mindenkinél előbb fede­zett fel). Megnyugtatónak tartjuk, hogy az STC atlétikai szak­osztályának nincsenek anya­gi jellegű gondjai. A ,, sportkörtől és megyei szint­ről is megkapják az anyagi és erkölcsi támogatást, ami az eredmények alapján megilleti őket. Bátran kijelenthetjük, hogy : az STC-nél alapvetően a szub­jektív (az emberi) tényezők azoK, amelyek a siker előidé­zői. És másutt? Az emberi tényező Számunkra úgy tűnik föl, hogy másutt a szubjektív fel­tételek hiányosságai a kívána­tosnál gyengébb eredmények, vagy eredménytelenségek leg­főbb okozói. Talán élesnek és túl merész­nek tűnik a megállapítás — de mi a helyszíni tapasztala­tok alapján igaznak érezzük — hogy a megye atlétikájának eredményesebbé tételéhez, ma­gasabb szintre emeléséhez sok helyen hiányoznak az alapve­tő emberi összetevők, hiányoz­nak a kellően fanatizált szak­emberek, az atlétikát értő és szerető, azért minden áldozat­ra kész és képes sportköri ve­zetőik, társadalmi munkások. Ügy látszik, hogy a meglévők­kel sem sáfárkodunk elég jól. Előfordul, hogy tehetséges szakembereket engedünk úgy távozni, hogy meg sem kér- dezzvli, hogyan segíthetnénk rajtuk. Általában nehezen tudjuk a kisebb-nagyobb eg­zisztenciális problémákat meg­oldani. Látogatásaink során sajná­lattal kellett megállapítanunk, hogy nem működnek a váro­si-járási szakszövetségek. A két városban létezik ugyan egyszemélyi! „szövetség”, meg­lehetősen hézagos informá­ciókkal ciláivá a sportfelügye- 1 őség ék részéről. Ennél is sú­lyosabb gond azonban, hogy az STC-t és a Bgy. SE-t kivéve, sportegyesületi atlétikai szak­osztályvezetés sehol nincs. Az edzők kénytelenek mindenféle — nem csak szakmai — fela­datot képező teendőket is el­látni. Nagybátony, Pásztó, Sze- csény — hogy csak a „na­gyobbakat” említsük — sport- kori vezetése nem tudja (ne­künk egészen a legutóbbi ta­nácskozásig úgy tűnt: nem is akarja!) az atlétika körüli gondokat megoldani. Eljutottak hozzánk olyan vélemények is, hogy néhány sportkörnél, örülnének, ha el­maradna a központi anyagi támogatás, mert így lenne in­dok az atlétika „kiiktatására”. Határosatok vannak, de... sportágai. 5. Egyéb sportágak. Az utasítás tartalmazza, hogy az egyesületeknek együtt kell működniük az iskolák­kal, részletes, szerződés alap­ján. Sajnos a megyében a szer­ződések megkötésével még a kiemelt egyesületek is késle­kednek! Ezzel talán halogatni akarják bizonyos anyagi vo­natkozású kötelezettségek tel­jesítését. Klubiéi klubra Itt kénytelen vagyok né­hány lényeges dokumentumot említeni, amelyet mindenki­nek ismerni kellene, aki a sporttal foglalkozik. (Sokan ismerik is, csak a végrehajtás akadozik!) Az OTSH 1374-es, az atlétika helyzetével és a továbbfejlesztés feladataival kapcsolatos állásfoglalása megállapítja, hogy az atléti­kát belátható időn belül olyan szintre kell emelni, hogy számottevő eredmények­kel jelentkezhessünk nemzet­közi versenyeken. (Az athéni Európa-bajnokság után keserű szájízzel állapítjuk meg, hogy az eredményekre még várni kell.) E dokumentum fogal­mazza meg, hogy tudatosan, tudományos alapossággal kell végezni a kiválasztást! Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1979. március 27-i határozata is leszögezi, hogy „biztosítani kell a verseny és élsport eredményeinek foko­zását.” Az OTSH elnökének 11/1981. (OTSH. K. 10—11.) OTSH számú utasítása a sportegyesületek utánpótlás- nevelésével kapcsolatos. Meg­állapítja, hogy a sportiskolái módszerek alkalmazására kije­lölt egyesületekben (nálunk az STC, a Bgy. SE, a Nagybá­tony és a Pásztó) a kiválasz­tást az alábbi sportági sor­rend figyelembevételével kell végezni: 1. Atlétika, 2. Labdarúgás, úszás, torna. 3. A nyári olim­piai játékok további' egyéni sportágai. 4. A nyári olimpiai játékok további labdajátékok Súlyos gond, hogy néhány egyesületben — punt már em­lítettük — az atlétika megtűrt mostohagyerek! Nágybátony- ban, a szép atlétikai hagyo­mányokkal rendelkező klub­ban, ebben az évben egyet­len minősítést sem sikerült „kitermelni”, pedig ehhez megkapták a megyétől is a korábbi évekhez hasonlóan az anyagi támogatást. Az egye­sületnek nincs számottevő kapcsolata a nagyközségben működő nagy létszámú isko­lákkal. Abban reménykedhetünk, hogy a néhány hónapja tevé­kenykedő függetlenített veze­tő edző és a szakosztályveze­tést a napokban vállaló tár­sadalmi munkás tevékenysé­gének mielőbb jelentkezik az eredménye. Pásztó külön tanulmányt ér­demel. Aki a megyei sajtó sportrovatát olvassa, gyakran találkozik a PSE utánpótlás korú atlétáinak figyelemre méltó eredményeivel. (14 mi­nősítés. amelyikből 2 aranyat sajnos, az FTC mondhat ma-/ gáénak!) A PSE versenyzői azonban jobbágyi gyerekek! Ami önmagában nem, is len­ne baj, ha a 8500 lakosú Pásztó nagyközségben is- lát­nánk nyomait az atlétikának. tgy azonban a jobbágyi gye­rekek pásztói státusa hova­tovább már porhintés! Szabó Imre Jobbágyiban minden évben képes tucatnyi tehet­séget a felszínre hozni. Pász- tón még az sem rajzolódott ki, hogy a most beindított ta­gozatos osztályok délutáni ed­zéseit és versenyeztetését lesz- e, aki szabályszerűen ellátja? (Nem kellene messze menni­ük, tapasztalatokat szerezni. Sőt! A birkózók" módszereit is átültethetnék az atlétikai vonalra,) örvendetes, hogy Rétságon ebben az évben — a helyi viszonyokhoz képest — kiug­róan jó eredmények születtek. Tíz minősítés, egy edzőnél, nem akármilyen teljesít­mény! Szécsény, Bércéi, Nóg- rádmegyer még, ahol „műkö­dik” szakosztály, igen szerény eredménnyel. Egyszerre tizenkét asztalon kezdődtek a párosok versenyével a küzdelmek. Szombaton délelőtt a salgó­tarjáni városi sportcsarnok­ban egyszerre tizenkét asz­talon kezdődött az or­szágos I. osztályú ifjú­sági minősítő asztalitenisz- ranglistaverseny. A küzdel­mek látványos mérkőzéseket, színvonalas csatákat hoztak és a privigyei pingpongozok in­dulásával nemzetközivé bővül­tek. Először a párosok álltak asz­talhoz — 65 kettős —, s már ennek során is lemérhettük, hol tart a magyar asztalite­nisz utánpótlása. A két Nógrád megyei fia­tal, a Kocsa—Salamon páros — a harmadik fordulóban kényszerült búcsúra, mégpe­dig a későbbi bronzérmes ket­tős a Pigniczky—Vitsek duó ellenében. Az elsőség kérdése nagy küzdelemben dőlt el, az idő­sebb, rutinosabb versenyző­pár javára. A páros végeredménye: 1. Szosznyák (DÉLÉP SQ—Im­re (Bp. VSC), 2. Podp’lnka (Bp. Spartacus)—-Somosi (Fővárosi Vízművek), 3. Harezi (Ceg­léd)—Simon (Bp. Spartacus) és Vitsek (BVSC)—Pigniczky (Bp. Spartacus). Az egyéni verseny lapunk zártakor még tartott. Ma délelőtt 10 órai kezdet­tel a serdülők egyéni küzdel- I meire kerül sor. A döntőiket. || — várhatóan — délután két órakor kezdik. Á; nézőtéren a világbajnok Klampár Tibor- kj — Megújhodás? Gondjaink közepette nem kis bizakodással tölthet el bennünket, hogy a közelmúlt­ban született megyetanácsi határozat ér. a műveiődésügyi irányítás egyik központi kér­désként kezeli az. ifjúság ver­senysportját közte az atléti­kát. A megyei sportvezetéssel egyetértésben 1983-ban szeret­nénk elérni, hogy az egyesü­leteknél kezdjék el tényleges működésüket az atlétikai szakosztály-vezetőségek, hogy sokrétű együttműködés ala­kuljon ki az egyesületek és a tanintézetek között, hogy az egyesületekben színvonalas, korszerű és folyamatos szak­mai munka alakuljon ki, szé­les körű összefogással! A tá­mogatást — a szigorított fel­tételek között — ennek meg­felelően biztosítjuk. Kell, hogy legyen erőnk az anyagi eszközöket nem igénylő szubjektív feltételek javításához, a megújhodáshoz! Czene Gyulá a megyei atlétikai szakszövetség elnöke Népes mezőny Emlékverseny Romhényban A napokban nagy sikerű asztalitenisz-emlékversenyt 1 rendezett * Romhényban a já­rási „El” koordinációs bizott­ság, Varga György emlékére. Közel száj fő. indult a verse­nyen, és örvendetes, hogy az idősebb generáció tagjai is asztalhoz álltak. A járáson túlról — Balassagyarmat, Ér- sekvadkert, Szécsénke — is érkeztek versenyzők. Eredmények: Férfi egyéni: 1. Guth J. (Bgy.), 2. Csépán G. (Bgy.), 3. Rozsnyai J. (Bgy.) Női egyéni: 1. Mocsári N. (Rétság), 2. Imre M. (Rom­hány.) 3. Olasz H. (B. berény) Férfipárós: 1. Csépán—Da- / Guth—Rozs­nyai (Bgy.>, 3. Hegedűs—Ko­vács (Romhány). Női páros: 1. Horváth— Olasz (B. berény), 2. Imre— Kovács K. (Romhány), 3. Mo­csári—Gura (Rétság). Vegyespáros: Jámbor—Ko­vács (Szendehely), 2. Újvári —Olasz (Nagyoroszi), 3. Ko­vács—Imre (Romhány). A legtöbb versenyzőt felvo­nultató községnek járó külön- dijat Varga Attila, az elhunyt fia adta át — Borsosberény csapatának. Keke Rosberg átvette a trófeát Párizsban hivatalosan vi­lágbajnoknak nyilvánították a finn Keke Rosberget, az idei Forma—I-es VB pontversenyé­nek győztesét. A díjátadásra a FISA hagyományos év vé­gi ünnepségén került sor. Az eseményen megemlékeztek a napokban elhunyt Colin Chap- manról, a Lotus-csapat tulaj­donosáról is. Általános derültséget keltett amikor a trófea átvétele után Rosberg pohárköszöntőjét anyanyelvén, finnül mondta, amelyet természetesen csak nagyon kevesen értették. Rorsberg úgy jutott idén az összetett világbajnoki címhez, hogy mindössze egyetlen fu­tamot nyert, s ebben a tekin­tetben elmaradt a francia Pironi. a ír Watson és az osztrák Lauda mögött. Mive) azonban a legjobb átlaggal ő rendelkezett, kiérdemelte az elsőséget. Teke NB II. Keleti-csoport Félidejéhez érkezett a bajnokság Lejátszották utolsó őszi mérkőzéseiket a csapatbajnok. Ságban szereplő együttesek. A nőknél a Szentesi MÁV gár­dája lett az őszi első, a So­moskőújfalu csapata pedig a középmezőnyben kötött ki, az 5. helyet szerezte meg. A fér­fi-csapatbajnokságban az NB I-et is megjárt Ceglédi KÖZ­GÉP gárdája szerezte meg az őszi elsőséget. A bajnokság őszi végered­ménye: NŐK 1. Szentesi MÁV 8 6 - 2 38-26 12 2. Ny.-házl T. 8 5 - 3 40-24 10 3. Kecsk. MÁV 8 5 - 3 35-29 10 4. Szolnoki MÁV 8 5 1 3 32-32 9 5. somosköújíalu 8 4 - 4 34-30 8 6. Kőbányai, S. 8 4 - 4 33-31 8 7. Debr. MVSC 8 4 1 4 32-32 8 8. Szánk! Olajb. 8 2 - 6 24-40 4 9. Vasas Ik. 8 1 1 6 20-44 3 FÉRFIAK 1. C. KÖZGÉP 13 10 _ 3 66-38 20 2. N. TAURUS 13 8 _ 5 60 -44 16 3. Kecsk. MÁV 13 8­5 56-48 16 4. MÉÍ/ÍTE 13 8 _ 5 56-48 16 5. Szabol. Ép. 13 7 . 6 60-44 14 6. st. Síküvee 13 7­6 58-46 14 7. Debr. MVSC 13 7­6 52-52 14 8. Egri SDart. 13 7 . 6 52-52 14 9. HÖDG ÉP 13 5 1 6 54-50 13 10. Bp. Hőerőmű 13 6 1 6 53-51 13 Li. Chin óin 13 5 1 7 45-59 11 12. Ózdi Sp. 13 5 _ 8- 60 ’0 13. Vasas Ik. 13 3 _ 10 37-67 6 14. Kinn íi S. 13 2 1 10 85-69 1 Ökölvívás Visszavágtak az STC úttörői Az STC fiataljai nagy szor­galommal és versenylázzal ké­szülnek az úttörő-olimpiára Varga Tibor edzőjük máris elégedett a k^zel 40 fős keret­tel. amelyből nagyobbrészt az STC úttörői közül Sárközi, pár hónaoos versenyrutinnal Németh, Oláh I., Balogh, La­rendelkező általános iskoláso léptek a kötelek közé. Az STC-s Sárközi pontozással nyer Szabó ellen. katos B., és Oláh P. egyhan­gú pontozással győzte le bor- A Borsod elleni visszavágón sodi ellenfelét. Lakatos S. Raffel döntetlen eredményt ért el. A végeredmény 14—8 az STC javára. A tarjániak közül Sárközi és Németh, to­vább Oláh P. máris jó tech­nikai készséggel, meggyőzően az utóbbi pedig döntő fölény­nyel nyerte a találkozót. A Salgótarjánban sorra ke­rülő úttörő-olimpia részvételi jogát az STC úttörői Kecske­méten harcolhatják ki. A tar­jám gárda -nagy létszámmal utazik az alföldi városba. A Borsodi Bányász elleni t:lá!- kozón a 11 ringben lépőn kí­vül még többen várnak beve­tésre, az ellenfél sajnos kis létszámmal érkezett Salgótar­jánba. A találkozót Richwe- isz Károly és Szabó János pontozta, a vezető bíró Botos András volt. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents