Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

NYOMOZZ VELÜNK! Ä „Nyomozz velünk!” sajgó- fcesztőség közös ötfordtrlós tarjáni társasjáték szervező rejtvényjátéka idén „szeren- bizottsága és a NÖGRÁD-szer- csevadászatra” invitálja la­punk olvasóit! November 27. és december 24. között (utoljára dec. 24-én, pénteken!) lapunk szombati számában közöljük az alábbi lottószelvényt- Ezúttal azon­ban senkinek sem kell Fortu­nára bíznia szerencséjét... A szelvényekhez ugyanis hetente öt-öt kérdést mellékelünk, s áki ezekre meg tud válaszol­ni, annak nem kérdéses a te­litalálata. Igaz, a helyes öt számjegy beküldői között hetente csu­pán egy-egy értékes díjat sor­solunk ki, de akik mind az öt alkalommal öt találatot ér­nek el, azok biztos nyertesei egy kétszemélyes belépőjegy­nek, mellyel részt vehetnek a „nyomozók” szilveszter délutá­ni — vidám műsorral egybe­kötött — szerencsevadászatán a József Attila Megyei Műve­lődési Központban. r~ir ra sál van a ba _____I 5 i o de lu kö 9 ma l«o Set « . n ői hó i bot IS iom ín •3 17 * so ed vad 20 kas el 22 23 : üt ci ss-y­go Ír nyi 27 ga |2Q ce 29 hat um r e 32 1,33 , ze iva •“V jan ba _____i i *r. ítit i_____ p 7 pa aa , mo ‘39 ros <ao tar ■41 is <32 <33 te máz ek hó ü&j per <as úi adi 50 SZÍ SU va 52 |53 letrmn =t < JO selfik 57 , mu 50 ve í____ 5 9 fa 60 mu Azok az eredményes lottó­zók pedig, akik az utolsó for­dulóban közlendő „pluszíelad- ványt” is sikerrel oldják meg, azok szilveszterkor az idei — V. — „Nyomozz velünk!” játék fődíjára is esélyesek. A szerencsevadászat tétje nem csekély, a nyertes személygép­kocsit nyerhet, ha nyer... A „lottózó nyomozóknak” az alábbi kérdésekre adandó vá­laszok első szótagjait tartal­mazó rubrikákat ketl „be­ikszelniük”! A rubrikákat szómmal is megjelöltük és a beküldendő nyílt levelező­lapra csupán az öt számje­gyet keli ráírni! Figyelem! A kitöltött szel­vényeket gondosan meg kell őrizni, mert az utolsó fordu­lóban közlendő feladvány megoldásához mind az öt szelvényre szükség lesz. A szilveszteri szerencsevadásza­ton természetesen csak azok vehetnek részt, akik mind az öt alkalommal beküldik tipp' jeiket. Ezért a beérkezett le­velezőlapokat hetente „köny­veljük”, és a beküldési ha­táridők után nem fogadunk el megfejtéseket! A negyedik szelvény tipp- jeinek beküldési határideje: december 23. Címünk: NÖG- RAD-szerkesztőség, Salgótar­ján, Palócz Imre tér 4., 3100. (A levelezőlapon kérjük fel­tüntetni: „Nyomozz velünk!”) * Kétszemélyes belépőjegyet sorsolunk ki azok között is, akik játékunk lapból kivágott emblémáit — a mostanival együtt összesen tehát négyet — egy borítékban beküldik szerk esztőségftnfc elmére. A sorsoláson azonban csak azok az „emblémagyűjtők” vesznek részt, akik a mellékelt lottó­szelvény rubrikáinak néhány szótagját felhasználva egy, a megyeszékhelyre vonatkozó 4 szavas mondatot alkotnak, és ezt is beküldik címünkre. Beküldési határidő: decem­ber 23. (A borítékra kérjük ráírni: „Emblémavadászat”) * IV. SZELVÉNY 1. Olyan (állami, népgazdasá­gi stb.) vezetési mód, amelyben a vezetőt illeti a döntés joga, és reá hárul a felelősség intézménye munkájáért. 2. Ön is ez, ha kezébe veszi például a NÖGRÁD-ot. 3. Ebben a kérdésben min­den fordítva van. A kere­sett szó nem más, mint nem nyaral, de (mondjuk) üdül; fordítva olvasva lehet ez esetleg ókori, vagy a La­borból az orvoshoz vitt pa­pír. A visszájáról olvasott szó utolsó szótagját kell bejelölni. 4. Első szakaszát 1869. május 19-én adták át. Nem csak a szénszállítást oldotta meg, hanem bekapcsolta Nógrád megye keleti terü­leteit az országos vérkerin­gésbe. 5. Nobel-díjas, ír származású angol drámaíró, publicista (1856—1956); ha „magya­rul”, pontosabban fonetiku­san írjuk le a nevét, ak­kor: NaCL (A harmadik forduló nyerte­sének nevét lapunk keddi számá­ban közöljük!) Gyapot magfehérje A fejlődő országok többsé­gében a lakosság fő tápláléka a különböző gabonafélék, a kukorica, a búza, köles és a rizs. Ezt az alapétrendet he­lyenként kisebb mennyisegű hús, tej vagy hal javítja. Amennyiben erre nincs mód, a táplálkozás javítására nö­vényekből nyert, aminosavak- ban gazdag fehérjekon centrá- tumok is alkalmasak. A nemrég végzett kísérletek ta­núsága szerint erre a célra több szempontból a gyapot- magliszt különöse alkalmas. A belőle nyert fehérjekoncent­rátumok az úgmessezett nél­külözhetetlen vagy esszenciá­lis aminosavakból megfelelő mennyiséget tartalmaznak. Sütemények készítésékor bizo­nyos lisztfajtákhoz, továbbá húskészítményekhez keverhe- hetők. Mivel gyapotot főleg kevés fehérjét fogyasztó országok­ban termelnek, kon centrá tú­rna helyben felhasználható, szállítási költsége jelentékte­len. így az eddigi hulladék­ból és melléktermékből táp­lálkozásra alkalmas olcsó fe­hérje nyerhető. Beszélő halak A Moszkvai Állami Egye­tem biológiai karának állat- hanggvűjteménye új hangfel­vételekkel gazdagodott. A ha­lak és madarak nyelvének is­merete egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazást nyer. Néhány madár vészjelzésének mesterséges reprodukálásával a madárcsapatokat el lehet ri­asztani a szőlőskertekből vagy a repülőterekről. Kísérleteket végeztek a halrajok felderíté­sére is. A víz alatti lehallgató készülék, segítségével a szak­ember pontosan meg tudja állapítani, hogy milyen halról van szó. Számítógépes helyfoglalás Moszkvában országos auto­matizált repülőjegykiadó rendszert helyeznek üzembe. Ennek eredményeképp a pénz­táros a korábbi 3—4 perc he­lyett egy jegy kiadására mind­össze másfél percet fordít. A tranzitutasok helyfoglalása, amely korábban 3 napot vett igénybe, most mindössze 40 másodpercig tart. Az automa­ta rendszer kezelőszerveit 46 városban helyezték eL Segít­ségükkel az ország újabb 500 városában válthatják meg az utasok repülőjegyeiket. — A PAPA? — villan Sza- 1 I II* cából, őszülő homloka alól. — Nem orréinak ram Talán nem szép dolog, de be­vallom, hogy néha annyi időm sem marad, hogy a kertben pártalapszerveaet vette föl az utóbbi idők gyakorlata: a dolgozzam. Bizony, a papával tagjai közé 1965-ben. megyei NEB-től több szem­együtt szoktuk behozni a le- — Együtt nőttünk az or- pontot kapunk egy-egy „ak- maradást. Ez az igazság. Édes- szágépítéssel és ezt Rom- cióhoz”, ezt kiegészíti a járá- apám, közel a nyolcvanhoz, hányban is érzékelte az em- si bizottság elnökének alapos háF isten jól bírja magát, bér. Minden kis eredménynek előkészítése. Ügy fogunk a nem tudna meglenni munka nagy jelentősége volt élőt- nagyobb vizsgálatokhoz, mint nélkül tán egy percet sem. tünk, a KISZ fiataljai előtt a sportolók a nagy verseny- Talán tőle tanultam a „nyüzs- is. Sok volt -bennünk a tenni hez — előtte edzőtáborba vo- gést”, azt, hogy munkában le- akarás és kevés a kishitű- nulunk. Fölkészülünk alapö­tlet igazán pihenni, azaz, el ség. _ san. Erre szüksége van sze­sem fáradni. Nézze meg, két- Tizenkét évvel ezelőtt bíz- mély szerint mindannyiunk- harmad évszázaddal a hátán ták meg a Vöröskereszt járá- nak, de ezt parancsolja aNé- még bejár a kerámiagyárba, si szervezetének vezetésével, pi Ellenőrzési Bizottság te- Öltözőőr. Különben alapító Abban az esztendőben, ami- kintélye is. Nem járathatjuk tagja volt a csempegyámak kor a Szabó-família megépí- le semmiképpen. Épp a preci- úgy hatvan évvel ezelőtt. Szó- tette a legfiatalabb fiú há- zitásunkkal vívtuk ki a má­val, nem nyugszik ma sem. zát. Mindent maguk csináltak gunk tekintélyét. Hét év alatt Igaz, a mama se pihen soha. a salakbeton téglától a tető- senki sem orrolt meg rám. Négyen voltunk testvérek, ve- szerkezetig, így hát István is — A legutóbbi vizsgálat? lünk törődött, amíg cseppek háztulajdonos lett. Közben — A rétsági ABC-ben a voltunk, de közben Is vál- „berukkolt” a munkásőrségbe hús-, a tejtermék- és a tölte- lalt kertet, földet harmadába, is, ahol nemrég készenléti ál- lékáru-ellátásra voltunk kí- Kölyök voltam, de már szed- lományba került. Hét észtén- váncsiak. Amit summázva ei­tern a markot, hogy megél- deje a népi ellenőrzés mun- mondhatok róla, az nagyon jünk mindannyian. káját is segíti. rövid: a szállítók nem veszik Messziről kanyarodunk Sza- — Azt mondják a népi el- figyelembe Rétság kiemelt bó István mai sorsa felé. lenőrökről, hogy mindenbe helyzetét, járási székhely Negyven éve látta meg a nap- beleütik az orrukat, keresik funkcióját, vagyis, hiába ren- világot Romhányban, egy nem a bajt... delnek tőlük, a kiszállítás tel­éppen gazdag család negyedik — Nem ez a tapasztalatom, jesen önkényes. Remélhető- gyermekeként. Elzúgott a há- Többnyire megértik a vehetők, leg mostani vizsgálatunk alap­ború, a gyermek alig vett hogy segítő szándékkal érke- ján erélyesebben föllépnek ve- észre belőle valamit. Neki zünk, épp azért fedjük föl a lük szemben. Ezt kívánja a már természetes volt, hogy hiányosságokat, hogy jobban közösség érdeke! nyolc osztályt jár. Huszonöt végezhessék munkájukat. Ar- — Épp most kerül a ta- esztendeje, hogy első munka- ról nem is szólva, hogy leg- nács elé egy javaslatuk! helyén,« az akkori Romhány többször nem csak az adott — Igen, a zöldségellátás és Vidéke ÁFÉSZ-nél munká- egységé a felelősség, hanem kapcsán vetődött föl a hely- ra jelentkezett. Bolti eladó- nyilván felsőbb vezetésüké is. beli termelők ügye. Ponto- ként szabadult föl. Sokat uta- — Mindenhez nem érthet a sabban az, hogy Rétságon zott akkor Romhány és To- népi ellenőr sem. alig akad kistermelő, nincs kaj között, mert ott tanítót- — Ki-ki a maga szakterüle- kitől fölvásárolni a zöldségfé- ták őket a szakma rejtelmei- tén kap feladatokat. Miután léket. Ezért javasoljuk a ta­re Aztán közgazdasági tech- az ÁFÉSZ-nél eltöltöttem több nácsnak, hogy alakítson ki nikumot végzett Budatétény- mint húsz évet, megismer- hobbikerteket a nagyközség ben levelező hallgatóként, tem a működését, a mecha- határában. Azonkívül, hogy majd besorozták katonának nizmusát. Többnyire ottani javíthatna az ellátáson, még Ott lett párttagjelölt. Az ob- vizsgálatokban vettem részt, az egészséges életmódhoz is sitos őrmestert a romhányi Egyébként pedig sokat segít segítséget adna. Sok ember hagyományos faluból költö­" . T “ f zött Rétságra, ez pedig egy 4 NÓGRaD — 1982. decembet 18., szombat | csapásra életforma-változás. Könnyíthetne e váltáson a hobbikért Egyébként is egészségtelenebb az élet a lakótelepen, kevés a mozgás. Reméljük, meghallgatják, el­fogadják javaslatunkat — Ügy tűnik, hogy a vörös- keresztes és a népi ellenőr szépen megfér. — Így van. Közérdekű dol­gokkal foglalkozik mindkettő és egyik a másiknak sokat se­gíthet Erre jó példának lát­szom. Népi ellenőrzési tapasz­talataimat kiválóan hasznosít­hatom a vöröskeresztes mun­kában. Az előzőekhez: az ak­tívák most a járásban a konyhakertek mellett törnek lándzsát. Remélhetőleg rövid időn belül lesz haszna. — A vöröskeresztes titkár­nak, a népi ellenőrnek és a munkásőmek sokat kell ott­honról távol lennie. — A feleségem engedélyezi a „csavargást” — villan föl megint a szeme Szabó István­nak, akárcsak a beszélgetés elején. — Nagyon sokat se­gít. Néha éjszakákon át ké­szül egy-egy jegyzőkönyv, egy beszámoló, vagy jelentés. — És, ha mégis marad sza­bad idő? — A ház, a kert ad bőven tennivalót. Szombaton a ko­csit nézem át, mert munka­eszközöm, nem hagyhat cser­ben az úton. Szeretem a könyveket és néha tévét né­zek. Nyaranta nagyobb uta­kat teszünk itthon és külföl­dön egyaránt. Mikor, mire telik. SZABÓ ISTVÁN munkáját elismerik. A véradómozga­lomban végzett munkáért többször kitüntették, kiváló munkásőr és birtokosa a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatának. — A rámbízott feladatokat igyekeztem a legjobb képes­ségeim szerint' végrehajtani. Nem lesz ez másként ezután sem. H. Z. A Mátra-lahcteieoen Nagybátonyban tizenhárom szintes há­zat épít a Nógr'i megyei Állami Építőipari Vállalat. Az A—I. jelű épület, mely képünkön látható, szerkezetileg az év végére elkészül. „Emlékszel még?" Egy bányatelep felszínre hozott értékei A meghívó „öregek és vér­adók napjára” szólt. Valahogy lemaradt róla a program, ám a telepen mindenki tudta; az ünnepségen fellépnek a „szín­padosok” is. December 11-én rendes munkanap lévén — a véradók közül sokan hiá­nyoztak, de így is vagy het­venen ülték körül a kultúr- ház nagytermében megtérí­tett asztalokat. Az ünnepi kö­szöntőt követő jelképes meg- vendégelés hiányzó virágait („A nehéz gazdasági körül­mények miatt a Vöröskereszt helyi alapszervezetének pénz­tárcájából összesen csak két szál virágra futotta, melyet a község két legidősebb lakója kapott.”) bőségesen kárpó­tolta az Ady Endre Irodalmi Színoad ajándékműsora. „Emlékszel még?” — Ez voU a címe a kabarécsokor­nak, s ha az egyes jelenetek szerencsére nem is voltak túl ismerősek, maga az előadás valóban ehwúlt időket idézett. Azokat az esztendőket, ami­kor még városokban-falvak- ban egyaránt gyakorta zúgott fel a taps, helybeli színját­szók műsora után. Ez a szom­bat este az újságírónak az amatőr színjátszó mozgalom hajdani „aranykorát” juttat­ta eszébe, jóllehet az egyko­ri krónikákból jól ismert éve­ket személyesen nem élte meg. És újfent tudatosította azt, hogy az efféle színház­pótló csoportok, „kihalása”, a színháza élménynél — mely másutt, többnyire jobb minő­ségben beszerezhető — sok­kalta fontosabb, semmi más­sal nem helyettesíthető él­mények hiányát idézte elő. A noteszlap legtetejére ezért került fel elsőként az a csep­pet sem aforisztikusnak szánt mondat, hogy „A rákóczi-te- lepi színjátszó csoport leg­főbb érdeme, hogy egyáltalán létezik”. Hogy dacolva az in­tézményesített tömegszóra­koztatás lélekölő ópiumával, képes újra valódi közösséggé kovácsolni a község lakossá­gát Mert amióta a „gyere­kek’’ összeálltak, azóta mind gyakrabban telik meg újra a kultúrház nagyterme anyu­kákkal, apukákkal, nagyszü­lőkkel, akik legutóbb talán éppen itt találkoztak utoljá­ra, úgy másfél évtizeddel ez­előtt. Persze nem véletlen, hogy éppen Rákóczi-telepen ala­kulhatott meg tavaly ez az önmagában is nosztalgiát éb­resztő csoport. A telepen ugyanis — nyilván az akkor még üzemelő bánya össze­tartó erejének is köszönhető­en — ama sokat emlegetett „aranykor” is tovább tartott, mint másutt. A mostani szín­padtagok szülei között is akadnak szép számmal, akik valaha szintén öltöttek jel­mezt magukra. A nagyszülők, szülők tehát tudnának miről mesélni. És mesélnek is. Ilyesformán Letovai Zsuzsa, Kövesligeti Eszter, Csatai Il­dikó, Makkal Tamás, Vass Ákos, Komár István és a töb­bi alapító tag nem minden „előképzettség” nélkül vál­lalkozott a színpad szervezé­séhez, amikor erre alkalom kínálkozott. Persze az „alkal­mat” már sokkal inkább a véletlenek szerencsés össz- játéka teremtette meg. Egy­részt, hogy az elmúlt eszten­dőben a községi pártvezető­ség a KISZ-es fiatalokat bíz­ta meg a november 7-i mű­sor elkészítésével, másrészt a véletlennek köszönhető az is, hogy Danyi József KISZ- titkár megfelelő szakember­hez fordulhatott segítségért; Bacsics József előadóművész­hez, aki nem sokkal koráb­ban telepedett le Rákóczi-te­lepen. Az ő rendezésében ké­szült el a „Fölszállott a vihar­madár” című ünnepi műsor, melynek sikere újabb közös feladatra bátorította a „tűz­keresztségen” átesetteket Következett az ez év januári „Öregek napja”, majd a „íla­zádnak rendületlenül” című április 4-i irodalmi összeállí­tás. Ä nőnapi kabaréműsor bemutatójakor már nem ju­tott minden nézőnek ülőhely... De, ami talán ennél is fon­tosabb, újabb ée újabb ta­gokkal bővült a csoport, s a mostani mintegy 20 fős lét­szám áem tekinthető végle­gesnek. Arról némileg megoszlanak a vélemények a csoport tag­jai között, hogy mi a legfon­tosabb a csoport működésé­ben. Van, aki a közösség ösz- szeforrottságát hangsúlyozza, van, aki a közönség szórakoz­tatását helyezi előbbre, de abban mindenki egyetért Kö­vesligeti Eszterrel, hogy vé­gül is mindannyiuknak örö­me telik ebben a hét végi sza­bad időt kurtító, folyamatos munkában. Tegyük hozzá, elő­adásaik láttán a néző is ezt veszi észre leghamarabb. Sez a mindvégig fesztelen, felsza­badult, örömteli játék az, ami a legszigorúbb kritikust is a csoport őszinte csodálójává szelídíti, mégha az egyes mű­sorok adnának is okot bőven a szakmai bírálatra. Nem mintha az Ady Endre Irodalmi Színpad értékét nö­velné, ha többször szerepel­ne idegen pódiumon (talán sikerük sem lenne olyan egy­értelmű, mint a hazai közön­ség előtt), de veszendő érté­keink feletti kesergés helyett, talán mégis csak célszerűbb volna meglevő értékeinkkel sáfárkodni jobban. Az Ady Endre Irodalmi Színpad sze­repe ma már nem lehet szín­házpótló szerep, miként a televíziózás előestéjén még az lehetett szüleik játéka. Ám bizonyára másutt, másokban is felidézhet játékuk olyan „emlékeket”, mely holnapra talán kínzó hiányérzetté tu­datosul. S talán lennének, akiket ez a hiányérzet — mondjuk holnapután — az el­feledett értékek újraterem­tésére késztet. Miért ne legyünk optimis­ták, amíg akadnak még Rá- kóczi-telepek... ?! Pintér Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents