Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
Módszer, stílus a szövetségben / A salgótarjáni síküveggyár feldolgozó gyáregységében a közelmúltban helyezték üzembe azt az üvegvágó gépet, amelyet a gyár szakemberei alakítottak át úgy, hogy egy plusztag beépítésével megszün'ették a nagy méretű üvegtáblák kézi mozgatását. Az új tag beépítésével kevesebb a gép állásideje és csökkent a rajta dolgozók baleseti száma is Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság S miniségi feilődés követelményeihez ke!! Igazítani a cselekvést Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nograd megyei KISZ-bizottság. A testület Juhász András első titkár elnökletével öt időszerű témát vitatott meg az összejövetelen. Szó esett az 1983-as mozgalmi évre vonatkozó tervek konkrét dokumentumairól, a bizottság káderutánpótlás! előirányzatának végrehajtásáról, a jövő évre vonatkozó káderképzésről, a politikai oktatás feladatairól, valamint a párttaggá nevelésről, párttagajánlásról. Több fontos kérdést tűz napirendre — terve szerint — a bizottság 1983-ban. Egyebek közt a KISZ-szervezetékben folyó katonai pályairányítás tapasztalatait elemzik. Tanulságokat szűrnek le a tsz- ekben működő KI3Z-szerve- zetek tevékenységéről. Áprilisban kiváltképp érdekfeszítő kérdéskör kerül sorra: „Az egyetemista és főiskolás ifjúság mozgalmi munkájának tapasztalatai és korszerűsítésének módjai” című KISZ KS- határozat végrehajtását taglalják a PSZF salgótarjáni intézetében, végzettek alapján. „Asztalra kerül” még az Edzett ifjúságért mozgalom lakóhelyi működtetésének megvitatása is. A KISZ megyénkbeli bizottsága a következő mozgalmi évben is egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a gazdasági építőmunkában mind szélesebb körben érvényesítse a minőségi fejlődésnek megfelelő szemléletet. A KISZ munkaformáit, akcióit az ésszerű takarékosság, a jó minőség és a pontosság szolgálatába állítják főként. Fokozni kívánja a bevált versenymozgalmak hatékonyságát is az ifjúsági szövetség. Továbbra is, mind eredményesebben járul hozzá a fiatalok politikai szervezete a munkásfiatalok és a pályakezdő értelmiségiek zökkenőmentes beilleszkedéséhez. Az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkában a meglévő lehetőségek tudatos, érdemi kihasználására törekszenek továbbra is a megyénkbeli KISZ-tisztségviselők. További lehetőségek vannak e tevékenységben a társadalmi vezető testületekben lévő fiatalokkal való együttműködésre. 1983-ban kiemelt feladat lesz az új lakásrendeletek megismertetése, az ezzel kapcsolatos KISZ-feladatok tudatosítása. Növekvő tejtermelés Öt év alatt 1500 literrel nőtt az I tehénre jutó átlagos tejtermelés a mezőgazdaság iparszerben működő állatte- lepein, ahol korszerű tenyésztési módszereket alkalmaznak és az átlagosnál jobban figyelembe veszik a szakosodás követelményeit — állapította meg az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzése, amely az elmúlt időszak teljesítményeiből vonta 'le a következtetéseket. Az iparszerű telepek fölényét jelzi: — Szemben a régebbi típusú állattartással, amikor is a korszerű módszerek bevezetésére csak részben van lehetőség — hogy az 1 tehénre jutó tejhozam az országos átlagot csaknem 530 literrel haladja meg. Ezeken a telepeken tartják a nagyüzemek összes állományának mintegy 40 százalékát, ám az innen származó tej a nagyüzemi kínálatnak mintegy felét teszi ki. Ez is a korszerűbb eljárásokkal magyarázható. s a tartási eredmények javulásával. A feorjúszaporu- iat például 5 év alatt 6—7 százalékkal nőtt. számos gazdaságban a fiatal állatok elhullását minimálisra csökkentették és így az állomány utánpótlását foíyamatcssabbá tehették. Az " elemzések szerint az iparszerű telepeken a legtöbb gondot továbbra is az okozza, hogy a műszaki berendezések színvonala nem üti meg a kívánt mértéket. A TESZÓV elnöksége előtt V ls,Éaii»e!yeIiicél Interjú Krisch Árpáddal, a KISZÖV elnökével A szövetség munkamódszerét, stílusát tette terítékre legutóbb a Nógrád megyei KISZÖV elnöksége, az rrröl készült anyagot vitatta meg a küldöttközgyűlés is. F ú idő óta nem foglalkozott a szövetség ezzel a térniv d, a megyék között is igen frissen, másodikként tekintette át. A vitaanyag elkészültét alapos vizsgálódás előzte meg. Az ennek során szerzett tapasztalatokról beszélgetünk Krisch Árpáddal, a KISZÖV elnökével. — Mi indokolja a téma napirendre kerülését éppen most, amikor a gazdálkodó egységek teljes figyelmükkel a „miből élünk” kérdése felé fordulnak? — Soha nem volt még olyan fontos, mint most, hogy a szövetkezetek belső tartalékai és a szövetség energiái mozgásba lendüljenek —, s ez csak hatásos módszerek alkalmazásával lehetséges. A javakat, amiből élünk, csak úgy tudjuk megteremteni, ha a „hogyan” kérdésére is tudjuk a helyes választ. S éppen ez az, amivel eddig keveset törődtünk, örültünk, ha gyors „tűzoltással” a legnagyobb feszültségeket feloldjuk, ez azonban egyre inkább kevés a boldoguláshoz. A szövetségnek nemcsak az a dolga, hogy rangsorolt feladatokat ajánljon a szövetkezeteknek, hanem az is, hogy ezek mellé hatékony megoldási javaslatokat is tanácsoljon. A döntés természetesen a szövetkezeteké marad: a lehetőségek közüli választás a helyi vezetés felelőssége. Saját körülményeiket ők ismerik legjobban, ezeket helyettük senki más nem kalkulálhatja be a vezérlésbe. — Erre azonban csalt akkor képes, ha eléggé felkészült. Mi a véleménye az ipari szövetkezetek vezetési színvonaláról? — Az, hogy meglehetősen változatos. Felkészültségben, tájékozottságban is, az érdekek felismerésében is. A módszertani kérdéseket legtöbbjük nem tartja a legfontosabbak közül valónak. Némely szövetkezeti vezetővel alig-alig lehet módszerekről beszélgetni —, vagy mert ragaszkodnak az eddig beváltakhoz, s úgy vélik, ezek a jövőben is megfelelnek, vagy, mert előnyben részesítik a gyors, látványos eredményeket, s kevéssé gondolnak a jövő megalapozásával. — A szövetségnek, ha szükségét látja, joga van vezetőcserét kezdeményezni. Menynyire élnek ezzel? — Az utóbbi két esztendőben tizenkilenc első számú vezető cserélődött ki. A változások zömét a szövetség sugalmazta — az illetékes pártszervekkel egyeztetve. Ezek nem presszióval történtek, senkit nem raktunk egyetlen szövetkezet élére sem erőszakkal. A káderpolitikai indítványoknál a tagság érdeke az első. A javaslatba közösséget szolgálja. — Mik teszik sürgetővé az ilyenfajta kezdeményezéseket? — A szövetkezet kondíciójának romlása, a gazdálkodás hanyatlása. Ez figyelmeztető jel, s lehet része benr.e a gyengélkedő vezetésnek is. Vég nélkül nem hagyatkozhatunk a szövetkezeti demokráciára, főként akkor nem, ha úgy látjuk, hogy kisiklóban van. — Változott-e valami a szövetség elnökségének munkastílusában? — Annyi feltétlenül, hogy megszűntek a kilátástalan, meddő viták. Ez a testület nem csupán elvi szinten dönt, hanem komoly pénzösszegek sorsáról is. A különféle alapok odaítélése ma racionálisabb: mindenki látja, mi van a közös zsákban, s tudja, hol lehetne a leghasznosabban felhasználni. Nemfcsak az kap, aki közel van a „húsosfazékhoz”, ezért talán kevésbé önzők a viták. — A KISZÖV legutóbbi küldöttközgyűlésének vitájában a tőkésexporttal kapcsolatos nehézségek is hangot kaptak. Milyen módszere van a szövetségnek a dolláros kivitel serkentésére? — Mindenekelőtt az, hogy megértessük a szövetkezetekkel: olyan tevékenységet részesítsenek előnyben, mely a népgazdasági érdekekkel egybevág, segít a népgazdasági egyensúly, illetve a fizető- képesség javításában. Még akkor is, ha ez a szövetkezet dolgozói számára átmeneti áldozatokkal jár. — A szövetkezetek megítélésében azonban eddig a nyereséges gazdálkodás volt aa elsődleges szempont . . . — Sok minden van változóban manapság, a hangsúlyok Is áttevődhetnek. A nvereség növelése valóban fontos szempont, de nemcsak ez a cél. Tudomásul kell vennünk, hogy a tőkéspiacra való betörés kezdeti próbálkozásait nem honorálják látványosan. Ahhoz azonban, hogy idővel nagy mennyiségű, jól jövedelmező tőkésex; dórira tegyünk szert, merni keli vállalkozni! Veszteséges termék tőkéspiaci kiajánlása mellett nem tesszük le a voksot, de* amellett már igen, hogy a veszteséges terméket minden lehetséges eszközzel iparkodjunk k if i zetődővé, ve rsenyképessé tenni. Ez a tagság szorosan vett érdeke, hiseen, ebből él majd meg az elkövetkező években. Szendi Márta Pillanatkép A közművelődési munkában jó eredményt ért el a Budapesti Finom kötöttárugyár balassagyarmati gyárának kollektívája. Az országosan csökkenő olvasási kedv ellenére az üzemben nem csökken a könyvtárt látogatók száma. Az 555 dolgozóból kétszáznegyvenen rendszeres kölcsönzők. A könyvterjesztés megyei szinten is kimagasló. Az ott dolgozók évente 270 — 300 ezer forint értékben vásárolnak olvasnivalót. Ebben nincs benne a Kossuth Kiadó könyveinek -forgalma, mely több mint ötvenezer forint. A „Kell a jó könyvi” pályázaton kilencvenheten vettek részt és népszerűek az ide kötődő író-olvasó találkozók is. Nem tartják asonJ ban kielégítőnek az ismeretterjesztési munkát, valamint azt a kapcsolatot mely a bejáró dolgozók lakóhelyének művelődési házaival köttetett. Jövőbeli feladatuk elsősorban ennek jó irányban való megváltoztatása. Terme- oszövetkezefelcben tinjozs fiatalok A Nógrád megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöksége tegnapi ülésén az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról tárgyalt. A beszámoló megállapítottá. hogy a fiatalok termelési aktivitása a jelenlegi, megnö- vekedett gazdasági követelmények között mindinkább fokozódik. E téren jellemző rájuk az újért való küzdés, a korszerű technika alkalmazásának készsége. Igényt tartanak arra, hogy ismerjék a szövetkezetek gazdaságfejlesztési célkitűzéseit, és tudják, hogy a szövetkezet számit rájuk megvalósításában. A gazdasági egységek többsége fontosnak tartja, hogy a fiatalos lendület és a szakmai tudás ötvöződjön a gyakorlattal, a helyi körülmények ismeretével. A fiatalok, a termelés aktív részeseiként, őszintén, jobbító szándékkal -— néha túl • kritikusan — tesznek javaslatot a termelési folyamatok megváltoztatására. A törődés ma különösen fontos, hiszen a megye termelőszövetkezeteiben dolgozók 34 százaléka harminc év alatti. Egyre több a felsőfokú képesítéssel rendelkező, és a szakmunkások 58 százaléka is e korosztályhoz tartozik. Az utóbbi időben nő a tagsági viszonyt választók száma s ez azért örvendetes •• t az al . nitő nemzedék, az idősödő korosztály pótlása megoldottnak látszik. A fiatalok szakmai képzettségének növekedése azt eredményezte, hogy mind többen kapnak helyet a vezetésben. Egyes szakmában, mint a gépész, üzemszervező, meliorációs, energetikus, a fiatalok szerepe meghatározó. A különböző vezetési szintek közül a harminc év alattiak aránya a középvezetésben a legjobb, eléri a 36 százalékot. Az utóbbi időben több nő kap, és vállal hasonló beosztást. Jelenleg a megyében 49 egyetemet, főiskolát végzett dolgozik a termelőszövetkezetekben. A fiatalok munkavállalásának jelentős tényezője az élet- és munkakörülmények javulása, mely egyenes következménye a szövetkezetek jobb, korszerűbb gazdálkodásnak. Növelte a megtartó erőt, hogy az utóbbi időben rendszeressé váltak a pályakezdők szakmai segítését célzó tanácskozások, s az, hogy beilleszkedésükre több figyelmet fordítottak. Számos formája alakult ki a fiatalok, különösen a családot alapítók, a gyermekgondozási segélyben részesülők, katonai szolgálatot teljesítők támogatására. A tsz-ek jelentős szerepet vállaltak a kulturális és sportélet szélesítésében, a tovább- n> is lehetőségének biztosí- „ásábafl. Vonó János, a Ganz-MÁVAG mátranovákl gyáregységének munkaügyi vezetője nem büszke, bár az i.s lehetne. Statisztikai adatokat böngészünk, bár igaz, nem sok papírt kell előszedni ahhoz, hogy kitűnjék: a gyárban nem divat a munkaerő-vándorlás. — Mostanra már szinte teljesen megszűnt ez a folyamat, ami egyébként azt is jelzi, hogy jó a hangulat, az emberek megtalálják számításukat. Persze, míg erre a pontra elértünk, jócskán elteltek az évek. Főleg eleinte, úgy hat-nyolc-tíz esztendővel ezelőtt voltunk átjáróház. Tudja, hogy itt is bezártak minden bányát, megalakult ez a vasüzem, nehezen törődtek bele az emberek a fegyelembe. No meg, ezt sem szabad elhallgatni, bizony kevesellték a fizetést is. Sokan néhány hónapig maradtak, s aztán inkább vállalták a hosszú buszutat Ménkesre, csakhogy többet keressenek. De mi_ is „felnőttünk” már, fizetésben is. A gyáregységben az idén — főleg a távolabbról bejárók közül — huszonnyolcán hagyták el Mátranovákot, de huszonkettőn jelentkeztek felvételre. A létszám tehát csaknem teljes. — Persze — folytatja tovább a helyzet elemzését Da- nyi István oktatási és személyzeti vezető —, ahhoz, hogy szinte elenyésző a fluktuáció. nagyban hozzájárul a tervszerű, évek óta következetese® végzett szakmunkás- képző munka. Elhiszi, hogy „kintről” nagyon megnézzük azokat az embereket, akik nálunk munkára jelentkeznek? Szakmunkás-utánpótlásunkat minden évben szinte teljesen az általunk kinevelt fiatalokból oldjuk meg. Nem dicsekvésképpen, de ezt a tevékenységünket már nem egyszer állították példaként mások elé. Mátranovákon — csend van! * „A nevemet leírhatja, mert Nagy Istvánból sok van a megyében, a rosseb se jön rá, hogy kiről van szó. Azt kérdezte, hány , munkahelyem volt eddig, s' miért jöttem be a munkaközvetítőbe? Hát, megfordultam már egy pár helyen, tudja eléggé nyughatatlan természetű vagyok. Nein sokáig húzom sehol se. Meg tudja, hogy van... Keresi az ember a könnyebb dolgot, meg a jobb kereseti lehetőséget. Nekem meg most nagyon nagy szükségem van a pénzre. Tudja elváltam és annyi gyerektartást vonnak le, hogy a kis sörömet sem tudom mindennap meginni... Nem, kérem, most még nem ment le egy korty sem a torkomon,” Dolga végezetlenül távozik. Azt mondja: hülye lenne tízforintos órabérért éjjeliőrös- ködni. * Cseh Józsefnek, a Volán 2. számú Vállalat munkaügyi osztálya vezetőjének éppen eléggé fő a feje. — Jelenleg — mondja — több mint öiven gépkocsivezetőnk hiányzik. Ezért is láthatja az újságokban, hogy elég sok hirdetésünk megjelenik. — S vannak jelentkezők? — Sajnos, nem nagyon. Pedig bérben, szociális ellátásban is mindent megteszünk, hogy a dolgozóink jól érezzék magukat. — Mindig ilyen nagy volt a fluktuáció a vállalatnál? — Nem. Főként az utóbbi egy-két évben nőtt meg a mozgás, amelyben talán közrejátszhatnak az új vállalkozási formák is. Sokan kiváltják az ipart. Kis teherautót vesznek és felcsapnak maszek fuvarosnak, természetesen a nagyobb jövedelem reményében. Ám a tapasztalataink szerint lassacskán itt is „te-, lítődik a piac”. — És ez megállítaná a műn- kásvándorlást? — Teljesen természetesen nem, de némi javulás bizonyára mutatkozna. * Miként Barják Jánosné, a Salgótarjáni városi Tanács főelőadója megerősíti, az idén nem hogy nem csökkent, hanem jelentősen nőtt a fluktuáció csaknem minden nagy- vállalatunk — a kohászati üzemek, a tűzhelygyár, a szénbányák, a NÁÉV, a NO- TÉV, a VEGYÉPSZER, a Volán — létszámhiánnyal küzd, s náluk a munkaerő-közvetítőben szinte napról napra nőnek az üzemek által bejelentett munkaerőigények. — Sajnos — mondja Salgótarjánban a vállalatok nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatással, mindenki nyolcórás dolgozót keres. Pedig nagyon sok kismama érdeklődik bedolgozás és négyórás munkahely után. Ugyanez vonatkozik a szellemileg még friss, aktív nyugdíjasokra is. Életerős férfiak jelentkeznének hét végi munkára, másodállás vállalására de úgy tűnik, a saját berkükön belül élik ki ezt a lehetőséget. Szóval lenne itt munkaerő, csak... A kör bezárult. Karácsony György r NÓGRÁD - 1982. decembei 17., péntek Akik mennek és akik mennének Divat-e a vándorlás? 06272791
