Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

Hírek Lengyelországból A lengyel állam, va' mint •z egyházak, vallási szerve­zetek kapcsolatairól tartott tájékoztatót Varsóban a LEMP KB és a vajdasági párt- bizottságok szakelőadóinak Adam Lopatka miniszter, az állami egyházügyi hivatal ve­zetője. Főként a római kato­likus egyházzal való együtt- mük dós lehetőségeiről beszélt — például olyan káros társa­dalmi jelenségek leküzdésé­ben, mint az alkoholizmus, továbbá a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek visz- szaszorításában és a család- védelemben. A miniszter em­lítést tett arról is, hogy a lengyel katolikus egyházon belül vannak olyan szemé­lyek, akik gátolni próbálják a válság leküzdésének folya­matát. * Gdanskban szerdán hivata­losan is megemlékeztek az 1970. december közepén tör­tént események áldozatairól: 12 évvel ezelőtt az egyre rom­ló életkörülmények miatt vé­res összetűzésekbe torkolló tüntetések, zavargások zajlot­tak le a tengerparti lengyel városban. Az évfordulón az áldozatok két évvel ezelőtt emelt em­lékművénél a helyi üzemek, vállalatok. a társadalmi és politikai szervezetek képvise­lői koszorúkat helyeztek el. A tragikus események áldoza­tairól megemlékeztek a ha­zafias nemzeti újiászúietési mozgalom (PRON) gdanski szervezetének, valamint a városban eddig bejegyzett új, munkahelyi szakszervezetek­nek a képviselői is. * A lengyel felsőoktatási, tu­dományos és műszaki minisz­ter szerdán hivatalosan be­jegyezte a nem egészen egy hónappal ezelőtt létre jött len­gyel diákszövetséget (ZSP). A szervezet alapszabálya rögzí­ti, hogy az alkotmánynak megfelelően, a LSMP-nei: a szocializmus építésében betöl­tött vezető szerepét tisztelet­ben tai íva kívánja képvisel­ni a felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak társadalmi és szakmai érdekeit. Gondban Írország új miniszterelnöke Munkáspártiak a kormányba Írország új miniszterelnöke, dr. Garret Fitzgerald négy miniszteri tárcát adott kis ko­alíciós partnerének, az ír Munkáspártnak 15 tagú kor­mányában. Dick Spring, a párt 32 éves vezére miniszterelnök-he­lyettes lett, munkatársai kap­ták a kereskedelmi, a mun­kaügyi és az egészségügyi tárcát. A többi tárca viselőjét a Fitzgerald vezette konzerva­tív Fine Gael Párt delegálta. Peter Barry az új külügy-, Patrick Cooney a hadügy- és Alan Dukes a pénzügyminisz­ter. Hatmandátumos parlamenti többsége birtokában a koali­töltse. Ez megpecsételné a köztársaság politikai viszo­nyainak átrendeződését. Dr. Garret Fitzgerald súlyos problémákkal néz szembe. Egy főre számítva a három- milliós ír Köztársaság Euró­pa legeladósodottabb orszá­ga. A munkanélküliek száma 170 ezer fő, ami a munkaké­pes lakosság több mint 13,5 százaléka. Egyelőre nem lát­ni, hogy a kényszerű takaré­kossági politika és a munka- nélküliség enyhítéséhez szük­séges mesterséges konjunktú­ra hogyan fog megférni egy­mással. Fitzgerald elképzelése egy olyan, békés, formájú or­szágegyesítés, amely az ír Köztársaságot és a brit ura­lom alatt áiló Élszak-írorszá- got laza konföderációba fog­ja össze, s ahol a felekezetek megőrizhetnék autonóm igaz­gatási formáikat. Az új miniszterelnök hisz a fokozatos közeledésben, en­nek előmozdításában látja a kormányfői szinten elhatáro­zott angol—ír tanács feladatát. Ez a szerv Fitzgerald elődje, Charles Taughey alatt nem funkcionált, mert London és Dubl’n között — különösen a fa’iclai'di válság idején — elmérgesedett a viszony. Afganisztán Szilárdulnak az ország nemzetközi pozíciói Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt íANDP) legutóbbi konferenciája óta jelentősen nőtt a párt tekinté­lye és hatása, aktívabbá vált a tömegek között végzett po­litikai és szervező munka folytatódott az országban a normalizálódás folyamata — mondotta Babrak Karmai, az ANDP KB főtitkára, az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnökségének elnöke a pért központi bizottsága 10. plénumán elhangzott beszé­dében. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy az ellenforradalmi erők végleges vereséget szen­vednek Afganisztánban. Már kiegyensúlyozottabban dolgo­zik az ipar, a közlekedés, az építőipar, s megalapozott az a reményünk, hogy jó ered­ménnyel zárul a mezőgazda­sági év. Szilárdulnak az ország nem­zetközi pozíciói — jelentette ki Karmai. — A reakciós erők aknamunkája ellenére meg­kezdődött az Afganisztán kö­rüli helyzet politikai rende­zésének folyamata. Mindez igazolja országunk politikai irányvonalának helyességét. A párt politikája és tevékeny­sége megfelel az afgán mun­kások és parasztok alapvető érdekelnek, s ez a politika újabb tömegeket vonzott a párt soraiba. Az áprilisi for­radalom Idején pártunknak 18 ezer tagja volt, jelenleg pe­dig több mint 80 ezer pártta­got és -tagjelöltet tartunk nyilván — mondotta Karmai. Az ANDP főtitkára a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy mind a központi bizott­ságnak, mind a helyi párt- szervezeteknek intézkedéseket kell tenniük a politikai szer­vező munka erősítésére, vala­mint a pártalapszerveztek fel­építésének tökéletesítésére. Beszéde végén Babrak Kar­mai pártja központi bizottsá­ga nevében köszönetét mon­dott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a szovjet kormánynak azért az interna­cionalista segítségért és tá­mogatásért, amelyben Afga­nisztánt részesítette. Bíróság elé állítják a Brazil KP tagjait Az illegális Brazil Kommu- róság elé állítják őket — kö- vábbra is őrizetben tartják. A nista Párt hétfőn őrizetbe vett zölte a Sao Paulo-i rendőrség brazil nemzetbiztonsági tör- 84 tagja közül 77-et kedden szóvivője. vény értelmében egytől öt szabadon bocsátottak, miután A Központi Bizottság hét ° bortónbumetessel közöltek velük, hogy újból ki- tágját — koztuk a part fótit- tesz betiltott politikai párt hallgatják, s valószínűleg bí- kárát, Giocondo Diast — to- újjászervezésére”. Spanyolország és Gibraltár között Lebontották a rácsot Újból megindult a gyalogos- forgalom Spanyolország és a déli csücskén levő Gibraltár brit gyarmat között. Ezzel megszűnt Franco néhai diktá­tor tizenhárom éve elrendelt blokádja. A madridi tv élő adásban közvetítette a spanyolok szá­mára oly fontos eseményt. A kettészakított családok százai újból a szárazföldön keresz­tül tehetnek rokoni látogatást — az elmúlt több mint egy évtizedben ugyanis a spanyo­lok csak Afrika érintésével juthattak el a brit korona- gyarmatra. Természetesen, a gibraltári lakosoknak is előbb Marokkóba kellett utazniuk, hogy Spanyolországba érhes­senek. A csaknem hat négyzetkilo­méter nagyságú földnyelv 1704 óta brit gyarmat. A Földközi­tenger bejáratát őrző kiszögel- lés sorsa állandó vita tárgya London és Madrid között. Az ENSZ-közgyűlés többször fel­szólította Angliát, hogy adja vissza a félszigetet Spanyol- országnak. Ugyanakkor a gib­raltári lakosok az elmúlt másfél évtizedben kétszer szavazatukkal erősítették meg hogy nem akarnak Spanyol- országhoz tartozni. A spanyolok továbbra is ősi földjükként, az angolók pedig a gibraitáriak döntésé­re hivatkozva koronagyarma­tukként tartják nyilván. A többször megkezdett tár­gyalások mindig zsákutcába jutottak. A legfrissebb jelen­tés szerint a két ország kép­viselői tavasszal ismét tár­gyalóasztalhoz ülnek, hogy folytassák a gyors eredmény­nyel nem kecsegtető párbeszé­det. Szerdán hajnalban több százan lépték át a határt mindkét oldalról. Egyelőre csak a gyalogosforgalom szá­mára, és kizárólag brit, vala­mint spanyol állampolgárok­nak szabad az út. . Áz Egyesült Államok fegyverkezési politikája Deák Ferenc, az MTI mun­katársa írja: A Reagan-kormany öt év alatt 180 milliárd dollárt kí­ván fordítani a rakéta-nukle­áris fegyverek fejlesztésére és az új típusú hadászati harc­eszközök beszerzésére. A kor­mányzat nem fukarkodik a doUántiilliárdokkal, ha az ez­redfordulóig szóló hadászati fegyverkezési program megva­lósításáról van szó s erőtelje­sen szorgalmazza e progra­mok mielőbbi beindítását. Az MX-rakéták gyártása és tele­pítése körüli viták is jelzik, hogy időbeli eltolódások ugyan lehetnek az egyes programok megvalósításában, de lényeges megváltoztatásukra aligha le­het számítani. Érdemes ennek kapcsán felidézni Weinberger hadügy­miniszter egyik korábbi kije­lentését: „ az Egyesült Álla­mok külpolitikájának a globá­lis katonapolitikai célokat kell szolgálnia”. A globális cél szerves része az új fegy­verrendszerek erőltetett üte­mű fejlesztése és gyártása. A Reagan-kormányzat a katonai költségvetés nagy részét a ha­dászati elsőcsapás-mérő esz­közök fejlesztésére és gyártá­sára fordítja. A politikai és a katonai ve­zetés a fc hangsúlyt a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek nukleáris „triádjára” ' he­lyezi. Ezek közé tartoznak az interkontinentális ballisztikus rakéták (MX), az atomhajtó­műves tengeralattjárók (Tri- dent-program) és a hadászati bombázók (B—1). Már 1981- ben vízre bocsátották az első Ohio osztályú atomhajtómű­ves tengeralattjárót. A tervek szerint ebből 15 darabot szán­dékoznak építeni. Az évtized végére kívánják kifejleszteni a Trident—2, több mint 10 ezer kilométer hatótávolságú rakétákat. A Pentagon 1984- től akar több száz robotrepü­lőgépet elhelyezni tengeralatt­járókon és felszíni hajókon. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ez csák a jéghegy csú­csa, mert a Pentagon teljes robotrepülögvp proary.Tra 11 ezer, elsősorban atonitöltettel ellátott, földről, levegőből és tengerről indítható rakéta be­szerzését irányozza elő. Elő­zetes számítások szerint e program költsége elérheti az 50 milliárd dollárt is. A hosszú távú fegyverke­zési programnak szerves része a Trident-tengeralattjáró prog­ram. A 18 ezer tonnás szuper- tengeralattjárót 24 darab ra­kétával kívánják felszerelni. A különböző célpontokra Irá­nyítható atomrobbanófejes ra­kéták hatótávolsága 8—10 ezer kilométer között lesz. Sajtójelentések szerint a terv megvalósítása 20 milliárd dol­lárt emészt majd fel. A B—1-es hadászati torn- bázókból az 1980-as években 100 darabot akarnak rend­szeresíteni. A globális stratégiát szolgá­ló katonai programok nem­csak a hadászati fegyverek­re terjednek ki, hanem az ál­talános rendeltetésű erőkre is. A Reagan-kormánv ugyanis valamennyi haderőnem fel­fegyverzését előirányozza. Ez vonatkozik a csapatok létszá­mának növelésére is. Példá­ul a szárazföldi csapatok lét­számát 1986-ig 300 ezer fővel kívánják növelni. Nagy fi­gyelmet fordítanak a hadá­szati hírközlési és vezetési rendszerek korszerűsítése, to­vábbá az űrrepülőgénen elhe­lyezett lézerfegyverek kifej­lesztésére. A fegyverkezés kapcsán ér­demes felidézni, hogy Wa­shington korábban, visszautasí­totta a haditengerészeti fjgv- verkezés korlátozására tett szovjet javaslatot. A Szovjet­unió kénytelen volt megéníte- ni a maga „Tájfun” atom- hajtóműves tenge-alattjáróját. Ez semmiben sem marod el az amerikaitól. A szovjet fél mindig képes volt az átmene­tileg megingott egyensúly helyreállítására. Ez vonatko­zik a jelenlegi helyzetre is — amint ezt Dmitrij Usztyinov szovjet honvédelmi miniszter hangoztatta a moszkvai kato­nai körzet pártaktíváján mon­dott beszédében és a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott interjúja során. Pravda Mubarak útjáról A kiegyensúlyozottabb külpolitika Mubarak nyugat-európai útia újabb lépés Egyiptom külpolitikai kaocsolatainak aktivizálása terén — Írja a Pravda kairói tudósítója. A szovjet újságíró megálla­pítja, hogy az egyiptomi el­nök több hasonló lépést is tett közvetlenül amerikai út­ját megelőzően: nemrégiben járt Jugoszláviában és Indiá­ban. Kairóban pedig Mitter­rand francia köztársasági el­nök tett látogatást. Megfigye­lők szerint mindez arra utal, hogy Egyiptom az eddiginél irányában ? kiegyensúlyozottabb külpoliti­kai irányvonalat igyekszik kö­vetni. Mubarak Belgrádban és Delhiben hangsúlyozta, hogy Egyiptom az el nem kötelezet­tek mozgalmának elveit vall­ja. A francia—egyiptomi tár­gyalásokon Mubarak kinyil­vánította: szeretné, ha nyu­gat-európai országok tévéké; nyebb szerepet játszanának a Közel-Keleten. A közel-keleti helyzet meg­oldásának lehetőségeit illető­en azonban továbbra is el­lentmondásos Kairó állás­pontja- egyrészt elismeri, hogy az igazságos és tartós békét a Közel-Keleten kizá­rólag a palesztin kérdés meg­oldásával, a palesztinaiak ön­rendelkezési jogának biztosí­tásával lehet elérni. Ugyan­akkor azonban Kairó támo­gatja Reagan közel-keleti rendezési tervét, azt, amely — mint ismeretes — kizár­ja a független palesztinai ál­lam megalakításának lehető­ségét — írja a Pravda kairói tudósítója. Kései Columbus Latin-Amerikát mindegyik washingtoni kormányzat leg­alább egyszer felfedezi. Ennek ellenére évtizedek óta az „el­felejtett földész” becenév jár­ja az amerikai fővárosban, valahányszor a soros admi­nisztráció nagy garral némi gesztust tesz a déli szomszé­doknak, meghirdet egy újabb — nagyobb a füstje, mint a lángja — segélyprogramot, avagy éppen maga a Fehér Ház lakója kél útra. Ezúttal Ronald Reagan volt az ügye­letes Columbus, s ő is azzal tért haza, mint elődei: „sokat tanultam” — nyilatkozta. A tapasztalatok alapján a latin­amerikaiak élhetnek a gyanú­perrel, hogy az északi nagy szomszédnál továbbra is a fordított Bourbonok marad­nak hatalmon, akik — újra meg újra — mindent megta­nulnak és mindent elfelejte­nek. Alom és valóság Reagan elnökségének két­ségtelenül fontos eDizódja volt a latin-amerikai út. Ta­nulnivalója is tagadhatatla­nul volt az amerikai elnök­nek, aki e minőségében most járt először a ..harmadik vi­lágban”, s ekként módja le­hetett. egybevetni erősen ide­ológiai töltésű receptjeit a déli realitásokkal. Két esztendeje, választási kampányában Ronald Reagan ékes szavakat ejtett: „álmá­ról”, az „egységes nyugati féltekéről”: amely közösen aknázza ki gazdag erőforrá­sait és lendületesen fejleszti gazdaságát, a szabadkereske­delem és a szabadvállalkozás alapján. Mostani látogatása során az Egyesült Államok el­nöke azzal aratta a legnai- gyobb sikert, hogy 1,2 milli­árd dolláros csekket nyújtott át brazil házigazdáinak, a fizetéskéotelenség szélére ke­rült — és Washington tervei­ben nagy szerepet játszó — tlél-amerikai kulcsországnak. Hogy Brazília — Mexikóval. Argentínával és Venezuelával együtt — az észak-amerikai nagybankokat megrémítő adósságot halmozott fel, az jól jelzi: Ronald Reagannek fel kellett ébrednie áimából, s olyan módszerekhez folya­modni, amilyenektől a szabad­vállalkozás csodaszerét hirde­tő politikus annyira ódzkodik. KÜLSŐ FENYEGETÉS? Dehát javában ébresztgetik idehaza, Washingtonban is a konzervatív elnököt: a világ­méretű recesszióból nagy vál­ság lehet, ha az Egyesült Ál­lamok vezetése nem tesz va­lamit. Piac megnyitásával és saját gazdasága fellendítésé­vel Washington máris többet tehetne déli szomszédaiért mint akárhány látványos se­gélyprogrammal. S még az el­nök hithű hívei is figyelmez­tetik őt lépten-nyomon, hogy például a tőszomszédságában levő Mexikó és persze a többi „nagy” latin-amerikai ország gazdasági okú politikai válságához képest a nicara- guai forradalom afféle teadél­utánnak minősíthető. A jelenlegi amerikai kor­mány azonban — bár kisegí­ti Mexikót, Brazíliát és ek­ként a saját nagybankjait, amelyek együtt kerülnek csődbe déli adósaikkal — alánjában véve továbbra is a .külső fenyegetésre” összpon­tosít. Kuba, Nicaragua és 2 NOGRÁD - 1982. decembei 16., csütörtök persze, a Szovjetunió „akna­munkáját” vádolja, ahelyett, hogy végre észre venné: a vágyott stabilitást a belső ba­jok és saját ismétlődő „fele- dékenysége” teszik lehetetlen­né. Ráadásul meglehetősen ironikus, hogy amikor a ta­vasz végén egy latin-amerikai ország, Argentína valóban külső ellenféllel akasztotta össze a tábornoki junta baju­szát, Washington végül az európai szövetséges Nagy- Britannia pártját fogta. KOLUMBIAI FIGYELMEZTETÉS Az amerikai elnököt hiába figyelmeztette — a Fehér Ház tanácsadóinak nagy bosszúsá­gára — kolumbiai házigazdá­ja: ne Kuba és Nicaragua el­szigetelése legyen fő gondja, és ne keresse a tiszti junták társaságát. Costa Ricában órákat töltött Közép-Ameri- Reagan-kormány politikai fel- Reagan még dicsérte a de- kában, Reagan elnök sebtében fogásába nagyon is beleillik mokratikus fejlődést, ám már kiállította az „elégséges” em- az, hogy nemcsak tanulni ott is tárgyalt vendéglátója béri jogi bizonyítványt azok- utazott délre, hanem tanítani rosszallásával nem törődve — nak a rezsimeknek. amelyekre is: Washington nem azért fe- az átrándult Salvador! elnök- Washington a Nicaragua eile- dezte fel újra Latin-Amerikát, kel. Aztán maga is kiruccant ni baljós küzdelmében tá- hogy ott ne az történjék Hondurasba, a helyi és a gua- maszkodni óhajt. amit ő akar. A déli szomszé­temalai junta legnagyobb örö- Az eredetileg a „demokra- dók pedig szokás szerint töp- mére, amelyet meg is kapták tikus fejlődést pártoló” elnöki renghetnek rajta, mi a na- az amerikai elnöki ígéretet a körút így lett a végén tábor- gyobb baj: ha elfeledkeznek Carter által felfüggesztett se- noki váll-lapok veregetése. S róluk, vagy ha odafigyelnek gélvek. köztük a katonaiak az elnökjelölt Reagan nagy rájuk? felújítására. S bár csupán álmához sók köze nincs is, a Avar János Példátlan biztonsági intézkedések Reagan kolumbiai látoga­tása idején. A képen páncélozott harckocsik és állig fel- fegyverzett katonák várják az amerikai elnököt Bogotában

Next

/
Thumbnails
Contents