Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
Mai gyerekek Köves József A közös kutya című könyvéről Sajnálom a mai gyerekeket. Azokat mindenesetre, a ;i-k kis tálukban, vagy nagy lakótelepeken élnek. Előbbieket korán reggel szanaszét, hordják a buszok egy faluból gyakran mindkét szomszéd községbe — kicsiket az egyikbe, nagyobbakat a másikba, sokszor ilyen , a bűvös körzethatár —, hogy aztán estefelé visszafuvarozzák őket. Vissza a kis pátriába, amiről ritkán mondják nekik, hogy az. Utóbbiak pedig többnyire a panelházak pusztuló 1‘épcsőházaiban, szűkös és elhanyagolt közterületeken töltik el azt a rövid időt, amit szabadnak neveznek, kis jóindulattal. Csaknem mindenütt zsúfoltságban élnek a bölcsődétől az óvodán át az iskolákig s rendszerint az „édes otthon” is szűk és lármás. Tudom, nyerünk — nem is keveset — a révein, ha vesztünk is — nem is keveset — a vámon. Nyerünk a szak- rendszerű oktatással, a lakások számának még mindig nem elég növekedésével. De veszítünk is például a korábban természetesnek hitt emberi kötődések meglazu- Iájával, az érzelmi élet visszaszorulásával, a megbízhatóan bevált viselkedési formák eltüntetésével, amelyek hiányát később léptem-nyo- mon érezzük. Anyagi javakban, élelemben, ruhában, technikai eszközökben, életkoruknak nagyjából megfelelő szakismeretben többnyire jól ellátottak a mai gyerekeink, amit nem kell lebecsülni. Nagyon kevés azonban az az idő, amit egymásra fordíthatunk túlszervezett napjaink során, felnőtt a felnőttre, szülő és tanító a gyerekre, általában élő az élőre. Értve ezalatt önmagunkon túl a mind szűkebb keretek közé szoruló növény- és állatvilágot is, a költők által oly szeretettel megénekelt féltett „tájékot”, amit mór környezetnek hívunk és gondját gyakorta másra — ugyan kire? — hagyjuk. Mindez azonban hosszabb kifejtést igényelne és közvetlenül nincs is köze a könyvhöz, amiről szólni kívánok. Nekem azonban ez is eszembe jutott, amikor elolvastam Köves József A közös kutya című bűbájos gyermekregényét, ami a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Talán azért, mert Köves József semmi ilyesmit nem ír, ő gyerekeknek szól gyerekekről. Tizenhét - fejezetben meséli el hétköznapi történetét, amelyből kiderül, hogy nemcsak a kiskutya közös benne, hanem az a lakótelepi sors is, amely gyermekeink jórészt teljesíthetetlen vágyait szüli. Ezen álmok között legtöbbször egy-egy élőlény — a hiányosan ismert természet része — szerepel, rendszerint egy kutya, egy macska, vagy legalább egy papagáj, esetleg cserépben nevelhető növény. Amivel törődni lehet, ami gondozást igényel, ami dédelgetést vár, ami lehetőséget jelent a nem napirendbe foglalt cselekvésre, amit senki sem kér számon, de aminek elhanyagolása -a szeretett élőlényre — állatra, virágra — következménnyel jár, ezért megengedhetetlen. Amit szeretni lehet. Mert a felnőttek — gyakran még apu és anyu is — ritkán érnek rá arra, hogy szeressük őket és sok családban kistestvér sincsen. De Köves József történetéből az is kiderül, hogy azért a teljesíthetetlen vágyak időnként mégis teljesülhetnek. Például azért, mert: „ma is vannak gittegylatek, illetve mégsincsenek”. A tíz éven felülieknek szóló könyv —, hála istennek — senkit sem akar nevelni, a történet önmagában nevel. Főhőse a kis Retemen Gabi, akit a porolónál szoktak várni barátai. Egy napon elcsavargott kiskutyára lelnék, „akit” gondozni kell, s a közös felelősség közösséget kovácsol a telepi srácokból, még a verekedő®, rakoncátlan ikrekből is. Megalakul A Pál utcai fiúkból ismert gittegylet mintájára a KÖSZ, azaz a Kutyaőrzők Szövetsége, amelynek elnökévé a kissé tudálékos Plaveczet választják, aki „egészen úgy beszél, akár a tévéhíradóban a miniszterek”. Szerencsére, nemcsak gyűlé- seznek — íme, a mai felnőttek példája —, hanem vérszerződést is kötnek a közös kutya gondozására, s ezt már igazán kedvesen, gyerekmódra csinálják. A szövetség próbája akkor következik be, amikor kiderül, hogy a kiskutya valójában egy magányos nénié, akinek végül is visszaviszik a kedves kis élőlényt. A történet végén —, s ez így természetes — mindenki boldog. A kiskutya visszakerül eredeti gazdájához, de a gyerekektől sem válik el, akik ezután is meglátogatják. Papagáj is kerül a lakásba, s a telepi gyerekek emberformáló közössége is megmarad. A megható történetet, ami azonban sohasem érzelgős, sok-sok vidámság fűszerezi, nyelvezete élvezetes és mai. Köves József otthon van ebben a világban, belülről ismeri. A könyvet, amelyből a televízió játékfilmet készített, Sajdik Ferenc humoros rajzai díszítik. Szeretem a mai gyerekeket. Köves József könyvéből még jobban megszerettem őket. Azokat mindenesetre, akik nagyra nőve — remélem — nem mindenben hasonlítanak majd a mai felnőttekre. S nemcsak a kiskutyákat, egymást is jobban szeretik. Ami időnként bizonyára nehezebb. Tóth Elemér Érlelődő integráció Sok árnyalata, jelentésva- riációja van az integráció szónak. Mint integrálódás, tehát egy folyamat, jelentheti az egységesülést, beilleszkedést, egyes részek egyesülését egy egésszé, összegződést. Negatívabb csengésű a másik jelentéscsoport, a beolvasztás, hozzácsatolás. Vajon melyik jelentés áll legközelebb a mi esetünkben? Adott két község: Ecseg és Csecse, az előbbi a körzeti központ. A lakosság lélek- száma 1600, illetve 1200, az iskolások létszáma 203, illetve 113 (az ecsegi iskolába járnak a kozárdi és kersztvöl- gyi gyerekek is). A két iskola 1979 óta közös igazgatású, integrált. Mit is jelent ez a közös igazgatás? A cél az egységesülés lenne. De megoldható-e ez egyáltalán, és milyen haszna, értelme van a pedagógiai munkában? < Mikuska István 18 esztendeje pedagógus Csécsén, igazgatóhelyettesként vezeti az itteni iskolát. — Az a vélemény, hogy ezzel az integrációval a csecsei gyerekek nem sokat nyertek, mivel nem szűntek meg az összevonások. Tavaly végezte el a nyolcadikat az az osztály, amelyik 5—6. összevonással kezdte a felső tagozatot. A mostani helyzet a következő: van egy „szóló” első, 15 fővel, egy összevont 2—4. osztály 28 fővel, szólóban tanul a 16 fős harmadik, együtt a 22 fős 5—6. és a 32 fős 7—8. Az utóbbi a legnagyobb bánatunk: ebből 17-en hetedikesek, nagyon kellene a különválasztás. Itt az új tanterv, és ezt összevontan tanítani; a nyolcadikosok meg pálya- választás előtt állnak —nem könnyű a pedagógusok dolga. Én például .ciklusonként csak egyszer találkozom közvetlen órán az itteni nyolcadikosokkal, az anyag nagyobbik felét önállóan kell elsajátítaniuk. Ami előny: a közös tantestület tagjai ingázással sokat javítanak a szakos ellátottságon, itt is, ott is tanítunk történelmet, földrajzot, biológiát például. Persze, ez nem kis áldozattal is jár, hiszen a buszokhoz kell igazodni, a kis óraszámú tárgyaknál az ötnapos tanítás miatt csak tömbösítéssel lehet megoldani ezt. Folyik tehát az ingázás, a „cseretanításon” túllépve, ez már egy közös tantestület munkája. És közös a gazdálkodás is. Az „anyaiskolában”, Ecse- gen Takács Lászlóné igazgatónő már derűlátóbban szól az integrációról, mint három évvel ezelőtt, bár a gondjait sem takargatja. — Nem tartják egyszerű dolognak az integrációt országos szinten sem — helyileg,- a gyakorlatban sem az. A célunk az volt, hogy a gyerekek mozgatása nélkül, a pedagógusok utaztatásával oldjuk meg a szakos ellátottság javítását, közössé tegyük az iskolai tervezést, gazdálkodást. Erről az oldalról közelítve, úgy érzem, bevált a dolog. Számos tárgyból a kollégák mindkét helyen tartanak órákat. Akik átjárnak, azokban még van olyan érzés: miért csak ők? —, de a munkájukat Igyekszünk minél jobban elismerni, céljutalommal honorálni. A munkaszer« ződésen ott van: változó mun« kahellyel dolgoznak. — Az összevont osztályok megszüntetésére nincs lehetőség? — Bármennyire fájó pont ez a csécseieknek és érthető is a felvetésük, a jelen körülmények között nem tudjuk biztositani az osztott felső tagozatot. Egyébként ezt az integráció előkészítésénél sem ígérte senki. Ha fórum előtt hangzott volna el ilyen, akkor becsapásról beszélhetnénk, de nem igy volt. Az egységesülés lenne a cél? — vetődött föl a kérdés. De lehet-e igazán egységes az oktatás-nevelés két, sok szempontból eltérő község iskolájában? Csécsén az összevont osztályok, Ecsegen a cigánytanulók magas, 20 százalék feletti aránya a sajátosság. Ám igen sok a közös, és csak együtt megoldható probléma is. Az ötnapos tanítási hét bevezetése egyre égetőbben veti fel a család és iskola hatékonyabb, tartalmasabb együttműködését A képességek feltárása, a gyengébben haladók felzárkóztatása csak akkor képzelhető el, ha a pedagógusok nem csupán leadják az óráikat a szomszéd községben, de meg is ismerik a gyerekeket, megbeszélik a tantestületben a nevelési módszereket, tennivalókat. G. Kiss Magdolna Kálmán-est Moszkvában A moszkvai operettszínház legnépszerűbb művészei nagy sikerű hangversenyt . adtak szerdán este a moszkvai magyar nagykövetségen Kálmán Imre születésének századik évfordulója alkalmából. Az esten jelen volt a moszkvai diplomáciai testület számos képviselője. A hangverseny után Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete fogadást adott a vendégek és a művészek tiszteletére. Bővülő játékkínálat Több mint 200-féle új játékot fejlesztettek ki az idén a termelők, amelyekből a jövő évbén jelentős mennyiség juthat már belföldre és külföldre egyaránt. Az új termékeket bemutatták a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat kiállítótermében rendezett játékbörzén. A kiállításon, melyen a belkereskedelmi szakemberek mellett néhány külföldi vállalat, többek között NSZK-beli és svéd cégek képviselői is megtekintették a kínálatot, elsősorban a faipari játékok iránt volt nagy az érdeklődés. A Konsumex a börze megrendezésével az új termékek kínálatának bemutatása mellett arra törekedett, hogy javítsa a termelők piaci információit, azt hogy pontos képük alakuljon ki a gyártóknak arról, mi az amit keresnek belföldön és külföldön, milyen irányban fejlesszék tovább termékeiket. A bemutató egyben felkészülési lehetőséget is biztosított a jövő év februárjában sorra kerülő nürnbergi nagy játékkiállításra. A Nógrád megyei KISZ-bizottság salgóbányai politikai képzési központ hallgatói a napokban Pásztora látogattak, az iskola névadójának, Lovász Józsefnek a szülőházát megtekintették, emlékműsort tartottak, majd megkoszorúzták a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Alfréd Fűzik születésétől kezdve szerencsétlen flótás volt. És ezt mindenki tudta. Már a szülőotthonban kiesett a szülésznő kezében. Amikor iskolába kezdett járni, ott Is kísérte őt a balszerencse; ha készült az órára, észre sem vették, de, ha csak egyszer nem tanulta meg a leckét, nyomban kihívták. Az örökös kudarc miatt betegesen félénk lett. A fizetése kicsi volt, ugyanis a lehető legszerényebb tisztséget töltötte be. AÜmikor elkezdtünk duruzsolni a fülébe, mondván, hogy az ő tapasztalatával a legmagasabb tisztségre is alkalmas lenne, Fűzik felsóhajtott, és így dör- mögött: — Ugyan, hová gondoltok... isten őrizz, hogy felfigyeljenek rám, mert még ezt a helyet is elveszítem. Egyszer, a születésnapja előtt sokáig tanakodtunk, hogy milyen ajándékkal lepjük • meg őt. Sokféle javaslat elhangzott, de egyiket sem találtuk megfelelőnek. Végül Ignacij így szólt: — És mi lenne, ha csak egyszerűen adnánk neki egy kis pénzt? Tudjátok, hogy milyen szerényen él . . . — Nem — rázta meg a fejét Lojza. — Nem! A pénzt ESSZ Viktor Kubai: Szerencsétlen flótás nem fogadná el, ezt illetlennek tartja. A probléma legideálisabb megoldására Jan jött rá. — A mi ünnepeltünk — mondta — egy kronométer pontosságával jár be a munkahelyére. Közvetlenül a megérkezése előtt letesszük a pénzt az irodánk bejárata előtti lépcsőre. Ott megtalálja. Ez nemcsak egyszerű ajándék lesz. Egy emberre életében először rámosolyog a szerencse, és — ki tudja —, talán ezután nem tartja magát örökös szerencsétlen fló- tásnak. A javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadtuk. Ennek megfelelően összeszedtük az ötezer koronát, ami nem kis összeg ol.van ember számára, mint Fűzik. Kartársunk születésnapján akkurátus kis csomagban leraktuk a pénzt a lépcső kellős közepére, magunk pedig elrejtőztünk a közelben. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.37: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger. — Oratórium » 9.33: Száll az énelc. 10 05: Héts/.ínviróg. 10.35: ös'.iüő erdők rettegése. Ady Endre versei. 11.00: \ romantika színészlovag- ,jü. Emiéi’:műsor Lendvny Márton szül ötösének 175. ■ ráülő,jó” \ 1° 'A: ; '• ••rti na'■'’•óma j o - lyiriyy »rország 1514-ben. !.()>: Révkalauz. 15.50: Dalida énekel. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Fúvósátiratok. 17.16: A ,,Rustavi” együttes felvételeiből. 17.35: Tádzsikisztán. 18.00: A 11 éves Liszt Fereno keringője. 19.15: Barangolás régi hanglemezek között. 19.35: Szovjet műsor. 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 22.30: Örökzöld dallamok 23.17: Melis György dalfelvételeiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Fúvóspolkák. 8.33: Slágerrnúzeum 10.00: Zenedélelőtt lf.35: Tánczenei koktél 13.40: Népi muzsika l?*’5: Nyolc rádió, nyolc dala. 14.03: A PMőfj rádió zenedél- iűónia. 10 35: .tó u^t! 17.37; Ötödik sebesség. 18.35: Pophullám 4 NÓGRÁD — 1982. november 5., péntek 19.40: Régi nóta. híres nóta 20.35: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin. 21.35: Ritmus! A Ritmus együttes felvételeiből 22.05: Népdalköröl: pódiuma 22.30: Nem széntirás! 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Fszak-Magyarországon. (A tartalomból: Tél előtt a turistaházakban — Autók alkatrész nélkül — Korszerűbben az ügyfelekért a miskolci Patyolat Vállalatnál — Ételreceptek nyomába.) Szerkesztő: Nagy István. Telefonügyelet: 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (November 7-i ünnepségek Borsod, Heves és Nógrád medvében.) — 18.25—18.30: T ap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: R.oo: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé — fizika (ált. isk. 8. oszt.) 8.30: Fizikai kísérletek (közép- lsk. TI. oszt.) 9.00: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 10.00: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) 10.20: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Deltácska. — Az űrhajózás története 11.00: Vörös lángban . . . 14.10: Iskolatévé. — Fizikai kísérletek (ism.) 14.20: Rajz (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.50: Deltácska (ism.) 15.20: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 15.45: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) ifi.20: Hírek 16.25: Ahonnan az énekesek származnak — kubai rövidfilm 16.55: Szülők iskolája — XIII/7. 17.25: Reklám 17.35: Üj idők, új dalai 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik 19.15: F.sti mese 19.°0: Tv-híradó 20.00: Dr>Ha — tudományos Híradó 20.25: Szakon vl Károly: Dániel — tévéfilmsorozat 21.00: A fele sem igaz! 21.30: A hét műtárgya 21.35: Fiatalok órája í 22.35: „Tízezer lépés” az Omega együttes műsora 23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gil Evans zenekara a pori jazzfeszti válón 20.25 : Videovariációk 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Forradalomban született * BESZTERCEBÁNYA: 18.15: Túlélik-e a 2000. évet? 18.40: Dokumentumműsor. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szibéria. Szovjet íévéíilm- sorozat Georgij Markov regényéből. — 5. rész: A találkozás. ?1*20: Szórakoztató vetélkedőműsor. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. *22.15: Olyan messze és mégis olyan közeli. — Koncertműsor. 23.20: Fur'’«a történet. — Angol t * Vé filmsorozat 0.10: Hírek. 2. MŰSOR: 20.09: Főiskolások vetélkedője. 21-15; Veit egyszer egy falucska. Eltelt néhány perc. Kinéztünk, a pénz sehol. Azt hittük, minden rendben van. Hiszen láttuk, hogy Fűzik elindult felfelé a lépcsőn. Elégedetten oszlottunk szét szobáinkba. Szokás szerint valamennyien együtt ebédeltünk. Megesszük az első fogást, de az ünnepelt egyre csak hallgat. Ignacij nem bírta tovább és megkérdezte: — Nem feledkeztél meg véletlenül a születésnapodról? — Nem — vonta fel a vállát Fűzik, és továbbra is hallgatagon kanalazta a levesét. — No, és nem kaptál valamilyen ajándékot? B'uzik tagadólag rázta a fe- \ jét. Ekkor már én sem bírtam tovább: — És, amikor ma jöttél a munkába, véletlenül nem találtál semmit sem? — Mit találhattam volna? — csodálkozott Fűzik. Aztán elmosolyodott és hozzátette: — Amikor ma reggel jöttem a munkahelyemre, hirtelen eszembe ju'ott, hogy már tizenöt éve járok egy és ugyanazon az útvonalon. Elhatároztam, kipróbálom, hogy be tudok-e jönni az irodánkba behunyt szemmel. És képzeljétek, pontosan idetalóltam... (Juhász László fordítása) 21.30: Időszerű események. 22.00: Ármány és szerelem. — A dráma tévéváltozata, (ism.) 23.50: A bratislavai Líra műsorából. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: délután 3-tól napközis mozi: Fekete tyúk. Színes szovjet film. Háromnegyed 6 és 8 órától; Szu- perzsaru. Színes. szinkronizált oiasz bűnügyi film. — Ifúsági- műveloaesi húz: (21 órától) Az anya, a iány és a szerető. (14) Színes Füiöp-szigeteki film. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6 és 8-tól: Bronco Billy. Ezines, szinkronizált amerikai film. — Pásztói Mátra: A hétszáz éves titok. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. —> rétság: Az összekötő jönni fog. Színes szovjet partizán fűm. — Száorényl TV ’u'v"1? t-t 1 — Érsekvádkert: A köv> ‘ y- 't gyufa. Színes, szinkronizált szovjet—finn filmvígjáték. — Nj»?•>•lóc: Hová tűnt Agatha Chirstie? (14) Színes angol filmdráma.
