Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

Itkfronika VltAG PROLETÁRJA! EGYESULJETEfT Nógrád megyében NOGRAD Kiállítás nyílt Salgótarjánban AZ MSZMP NOGR-AD MEGY E I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA iSem- is oferarai rég még sej­telmes világot idéztek az ipaii robíotok, s megborzongtunk a vezető nélkül száguldozó «u- tójí* láttán. Pedig ae elektro­nig ma már nem a iátkok bi- iodaírna: mindennapos való­ságunk, életünk része, a gép­ipar mai fejlődésének legfon­tosabb tényezője. Ezt bizonyítja az a kiállí­tás is, melyet a 211. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet ötletére a MTESZ, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete és az ISZI az in­tézményben megrendezett. A tegnap megnyílt bemutatón minden látható, amit a me­gyei vállalatok, gyárak, szö­vetkezetek az elektronikában készítenek, illetve alkalmaz­nak. Szám szerint 12-en hozták el termékeiket a kiállításra, fogalmat adva, hogyan mű­ködnek, s egyúttal kedvet is serkentve, mi mindent lehet­ne még megyén belül gyárta­ni, akár mezőgazdasági kiegé­szítő tevékenységként is. Az elektronikában lépéshátrány­ban vagyunk. Számos olyan alkatrészt kényszerülünk im­portból beszerezni, melyek előállítására itthon is mód volna. Ezekre hívta föl a fi­gyelmet megnyitó szavaiban. Ürmössy László, MTESZ me­gyei szervezetének elnöke. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának romhányi egy­sége transzformátoraival, a Kőbányai Porcelángyár balas­sagyarmati telepe kerámia kondenzátoraival mutatkozik be. A 211. sz. ISZI az általa gyártott logikai sziniteilenőr- zővel, színes képmagnójával, a tanulók munkáival, a Nóg- rád megyei Szolgáltatóipari Vállalat térerősségmérőjével, a BRG salgótarjáni gyáregysége többek közt automatikus táv­kezelőjével, integrált áramkö­röket alkalmazó berendezései­vel szerepel. A Fok-Gyem Szövetkezet univerzális visdn.. form berendezését, az MHSZ megyei szervezete amatőr ké­szítésű mikrokowip’.i bérét hoz­ta el. Nemcsak szépek, hanem újszerűek is az írószer Szö­vetkezet elektronikai részegy­ségei. Az Információtechnikai Vál­lalat salgótarjáni egysége XXXVIII. ÉVF., 281. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1982. NOVEMBER 30., KEDD Ülésezett a nemzetiségpolitikai bizottság Hogyan alakulnak a beruházások? A nemzetiségi közösségekben végzett időarányos beru­házásokról, építkezésekről esett szó elsőnek a HNF megyei bizottsága mellett működő nemzetiségpolitikai - munkabi­zottság hétfőn megtartott ülésén, amelyen többek között részt vett Such János, a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára, s Rakovszki István, a HNF Országos Tanácsának főmunkatársa. A beruházások időará­nyos teljesítéséről szóló beszámolót Romasz Adolf, a Nóg- rád megyei Tanács osztályvezetője terjesztette elő. Hangsú­lyozta, hogy elsősorban a lakáshelyzet, az általános iskolai tantermek számának bővítése, az egészségügyi, valamint az ivóvízellátás helyzetének javítása szerepelt a főbb célkitű­zések között. Nógrád megye községei né­pességének közel 12 százalé­ka éj nemzetiségi településen, életkörülményeik jobbítására, az alapellátás magasabb szín­vonalára megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a tanácsi szervek. Például a VI. ötéves tervidőszakban a községi ta­nácsi beruházásokra fordítha­tó eszközök több mint 12 szá­zaléka, azaz, mintegy 60 mil­lió forint a nemzetiségi köz­ségekben kerül felhasználásra. Kedvezőbb a kép, ha a fal­vak közül kiemeljük a nagy­községeket, s csak a nemzeti­ségiek által lakott községek helyzetét nézzük: itt átlago­san közel 1300 forint az egy főre jutó beruházás, ugyan­akkor csaknem két és félsze­rese ez a szám a nemzetiségi községekben. A beruházások döntő része három helyszín­re összpontosul, a vanyarci és a nőtincsi 8—8 tantermes ál­talános iskolákra, valamint a nézsai művelődési házra. A kivitelezések azonban nem zökkenőmentesek, így a be­ruházás során határidő-módo­sításokkal kell számolni. A tanácskozás további ré­szében tájékoztató hangzott el a szlovák nyelven megje­lenő folyóiratok, újságok ter­jesztésének helyi tapasztala­tairól, majd a résztvevők Luc­iáivá és Nőtincs községek ál­talános iskoláiban végzendő anyanyelv-oktatás helyzetéről informálódtak. Egyebek kö­zött elhangzott, hogy Lucfal- ván az óvodás korú gyerme­kek több mint kétharmada, a tanulóknak mintegy 70 szá­zaléka szlovák nyelven ta­nul. Nőtincsen konkrét fel­adatterv alapján végzik aa anyanyelvi oktatást a célkitű­zések között szerepel a sze­mélyi és tárgyi feltételek ja­vítása, az úttörőcsapatok ha­gyományőrző tevékenységének szélesítése, az önképzés lehe­tőségeinek bővítése. Mindkét iskolában a nemzetiségi lét kiteljesedését, önmegvalósu­lását jól szolgálja a nyelvok­tatás, s a diákok megfelelő nyelvi alapot kapnak ahhoz, hogy anyanyelvűket tovább­fejlesszék, életük során maguk javára hasznosíthassák. A kiállítást élénk érdeklődés kíséri. — Kép: ©yurfoó ■ központjának bemutató j át: adatfeldolgozó, másológépeket, teledata, távadat-feldolgozó és kisebb számítógép-perifériá- COM (Computer Output Mik- kat mutatott be. Már a nyitás rofilm) rendszerét mulatja be, után élénk érdeklődés övezte utóbbit hazánkba egyedül a a SZÜV salgótarjáni számító- SZÜV használja. A Nógrád megye elektroni­kai ippirát reprezentáló kiál­lítást december 3-ig lehet megtekinteni. Tények és tervek Táguló tevékenységi kör a szolga Italéi pari vállalatnál A Nógrád megyei Szolgálta­tói pari Vállalat a megye egyik legnagyobb szolgáltató szerve­zete. Ezt jól érzékelteti a múlt évi árbevétel, amely 70 millió amelyek az V, ötéves tervben valósultuk meg. Üzembe he­lyezték Salgótarjánban a hír­adástechnikai, háztartási gép­javító szervizt, valamint a bar­Ennek alapját a szervizháló­zat bővítése, korszerűsítése, s meglevő eszközök jobb kihasz­nálása képezi. Mit tesznek a tsz-ek a falvakért? A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a fal­vak, települések meghatározó gazdasági bázisaivá váltak, egyre inkább a „kerítésükön kívül” is tevékenykednek. Részt vállalnak a községek lakóhelyi, kulturális és kom­munális gondjainak megoldásából, mégpedig önzetlenül: társadalmi munkával, anyagi támogatással, tervezéssel és gyakorlati segítséggel. Szinte nincs az országban olyan község, ahol a közös gazdaság valamilyen formában ne venne részt a környék arculatának formálásában. Erről szól az MTI munkatársainak összeállítása. Baranya több településén az a gyakorlat alakult ki, hogy amennyit a helyi tanács az asztalra tesz, ugyanannyival járul hozzá a téesz egy-egy községfejlesztési cél megva­lósításához; pénzzel, anyag­gal, vagy munkával, esetleg mind a hárommal. Az együtt­gondolkodást könnyíti, hogy — faluról lévén szó — a ta­nácstagok többsége szövet­kezeti tag, tehát a tanácsülé­sen és a közgyűlésen egyaránt szót emelhetnek a községi fel­adatok érdekében. A sombe- reki termelőszövetkezet kö­rülbelül 10 miliió forint ér­tékű támogatást nyújtott a 8 tantermes általános iskola, 150 személyes óvoda, a építéséhez. A munkákat a szövetkezet épitőbrigádja vé­gezte el, gyakorlatilag önkölt­ségi áron. Llppon a téesz sokoldalú támogatásával olyan oktatási, művelődési és sportkomplexum jött létre, amelyet nevelési központtá szerveztek és így az egész lakosságot szolgálja; a fia­talokat és a felnőtteket egy­aránt. A baranyai közös gaz­daságok részt vállalnak a lakosság közvetlen ellátásá­ban is, két helyen például üzemanyagtöltő állomást épí­tettek. Vas megyében az aprófal­vas településszerkezet miatt egy-egy téesz gyakran 5—6 falu lakosságát tömöríti, ezért sportöltöző és az összekötőút körültekintő községfejleszté­forint volt, s ennek jelentős kácsbo't ás lakásszervizt. Meg­részét, mintegy 35 millió fo­rintot a fogyasztási szolgálta­tás jelentette. Közvetlenül a lakosság megrendelésére vég­zett szolgáltatások értéke 14 millió forintra rúgott. A me­gyeszékhelyen kívül 16 egység­gel rendelkezik a vállalat a kezdődött a motorkerékpár- szerviz építése. Az egyes tele­pülések tanácsaival kialakított jó munkakapcsolat eredmé­nyeképpen több, a vállalat ke­zelésében levő szerviz létesült a megyében. Salgótarjánban hűtőgépjavitó, üvegező-, an­megye településein, köztük tenpaszerelő műhelyt és a hoz­Nagybátonyban, Szécsényben. Rétságon, Balassagyarmaton, Pásztón és Nádújfaluban. Te­vékenységük átfogja a gépipa­ri szolgáltatások szinte teljes körét. Foglalkoznak híradás- technikai cikkek, háztartási gepek, gépjárművek javításá­val. Végeznek áruszállítást, építőipari munkát és javítá­sokat. s barkácsoláshoz segítsé­get nyújtó kereskedelmi tevé­kenységet, Az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedtek a lakossági igények. Ezért hívták életre a boyszolgalatot, színes- tévészervizt. Vállalják épüle­tek nyílászáróinak szigetelését, mezőgazdasági kisgépek javítá­sát. Új lakótelepeken és több községben munkafelvevőkkel és bedolgozókkal segítik elő a lakossági igények kielégítését. A szolgáltatások fejlesztését szolgálják azok a beruházások,. zákapcsolódó felvevőhelyeket Nagybátonyban, Pásztón, Szá- csényben és Rétságon más szervizeket hoztak létre. A vállalat munkaerőhelyze­te, dolgozólétszáma megfelelő színvonalú. A szakemberek felkészültsége biztosítéka a feladatok jó ellátásának. Nagy gondot fordítanak a szakmun­kásképzésre. Évente általában három évfolyamon, több mint 30 fiatalt iskoláznak be szak­munkástanulónak. Ezzel kielé­gítik az autószerelő, háztartás: gépszerelő, híradástechnikai szerelő, karosszérialakatos, fé­nyezőszakmákban dolgozók munkája iránt egyre jobban megnövekvő igényeket. A VI. ötéves tervidőszakra szóló cél­kitűzésekben is a legfontosab­bak között szerepeltetik a la­kossági szolgáltatás bővítését. Számvetés a pásztói tejüzemben Jövőre 15—18 millió liter tej j átdolgozásával számolnak Termelési tanácskozáson vi­tatták meg a közelmúltban az 1982. évi tervcélok várható ala­kulását és a költséggazdálko­dás helyzetét a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat pász­olyan egyértelmű a helyzet a költséggazdálkodásban. • Bár az energiaköltségek és a tervezett veszteségek csökkentésében eredményeket értek el, de a fuvargazdálkodásban, anyag. évi tev- is. Az tói üzemében. A tanácskozó- alkatrész felhasználásban és son megállapították, hogy a tervek teljesítése időarányo­san jó ütemben halad. Sajnos a tejtermelő gazdaságok egy része - nem tudta teljesíteni a egyéb költségekben nem sike­rült a tervezett szintet tarta­ni. Ezért az üzemi vezetés in­tézkedési tervet készített a költségtényezők további csök­szerződésben vállalt tejértéke- kentésére és ismertette az üzem sítést, ezért az üzem éves tej­felvásárlása várhatóan a tava­lyi szinten alakul. Ennek elle­nére a termelés és az értéke­sítés mennyisége 5 százalékkal növekszik. A munka termelé­kenységének javulását mutatja, hogy a termelés és értékesítés növelését létszámfejlesztés nél­kül sikerült megoldani. Nem dolgozóival a legfontosabb ten­nivalókat. A termelési tanács­kozáson megvitatták az intéz­kedési terv minden pontját és az üzem dolgozói, szocialista brigádjai vállalták, hogy végére minden Szó esett az 1983. vekről, feladatokról üzem dolgozói bizakodóan te­kintenek a jövőbe, hiszen az 1983. évi terveket már az épülő új üzemben, jobb munkakö­rülmények között szeretnék teljesíteni. Igaz, hogy ez je­lenleg még az építőkön múlik, de a tervek szerint az 1983. januárban kezdődő próbaüze­melés után a folyamatos ter­melést az új üzemben lehet megvalósítani. A termeléshez szükséges alapanyag-beszer­zésre megkezdték a szerződés- kötéseket a tejtermelő gazda­ságokkal. Az új üzemben 1983-ban 15 „ . —18 millió liter tej feldolgozá­jelentosebb sávaj számolnak. Ehhez a szük­ev költséghelyen megtakarítást séges technikai és személyi fel­érnek el. -tételek adottak. sí tevékenységet folytatnak. A megye régi problémája az ivóvíz hiánya. A hatodik öt­éves terv során 41 község jut valamilyen formában egész­séges ivóvízhez, közülük 12- ben a helyi téesz vesz részt a beruházásban. A közös gaz­daságok mintegy 40 millió fo­rintot szánnak erre a célra. Kenyéri községben- 200 ada­gos konyha épült, ahol a gyermekeket is kiszolgálják, a beruházási költségek felét —, mintegy egymillió forin­tot — a helyi Egyetértés Té­esz viselte. Az ostffyasszony- fai Petőfi Tsz felújította a falu kultúrotthonát, a rumi Vörös Csillag Tsz társadalmi munkával most fejezi be az iskola bővítését. Egyházashetyén a Berzsenyi Téesz építőbrigádja lakossági szolgáltatást nyújt kőműves- és szerelőmunkában. A cher- nelházadamonyai Répcevöl- gye Téesz évek óta gazdája, fenntartója az öt falu kultu­rális életét meghatározó mo­dern kultúrháznak. A Gyön­gyös—Rábamenti Téesz kezde­ményezése egyedülálló a megyében: a gazdaság a té- -eszbe tömörült hét község fia­taljainak heti egy délutánra állandó jelleggel kibérelte a sárvári sportcsarnokot. A va­si téeszek a falvak sportolá­si lehetőségét is bővítik: Bő­gőién az egymillió forintos költséggel épített tekecsar­nok minden második téglája a téesz ajándéka. Csehimind- szenten elkészül az aszfaltos kézi- és kosárlabdapálya, ám építői nem csomagoltak ösz- sze, hanem rögtön megkezd­ték — ugyancsak a helyi té­esz megbízásából — a köz­ség tekecsarnokának alapo­zását. Pest megyében különösen a hagyományosan mezőgazda- sági járásokban jelentenek, nyújtanak komoly segítséget a helyi feladatok megvalósí­tásában a mezőgazdasági nagyüzemek. A dabasi járás­ban például a jelenlegi terv­időszakban mintegy 400 mil­lió forintot fordítanak fej­lesztésre, az üzemek dolgozói — a járás arculatának meg-_ felelően mindenekelőtt a me­zőgazdasági nagyüzemek kol­lektívái — ezt az összeget to­vábbi százmillió forinttal toldották meg. A Szabadság (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents