Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
I Érsekvadkerti helyzetkép Á sportköri elnök vallomásának tükrében (Szabó József neve ismerősen cseng Érsekvadkerten, s alakját a balassagyarmati járásban is szinte mindenütt ismerik. Az 50 éves matematika—fizika szakos tanáraz Ér- sekvadkerti Általános Iskola igazgatóhelyettese, s a községi sportkör elnöke. Élete, mun- kássága ehhez a négyezer lakosú községhez köti, a sport- munka ma mar elképzelhetet- , le:i nélküle. Az emberek sze- - retk, tisztelik, s ezt munkájával igyekszik meghálálni.) — A sport szeretető már gyerekkoromtól kezdve kísér — mondja. — Fiatalon aktí- van sportoltam, főiskolás koromban pedig majdnem minden labdajátékban tagja voltam az iskola csapatának'. A .diplomaszerzés után sem szakadtam el a sporttól, a korábban gyakorolt sportágat tanítványaim körében kezdetem el oktatni. Szandán, ahol tanári pályámat kezdtem például ökölvívást is oktattam ! egészen 1960-ig, ugyanis ek- |kor kerültem vissza Érsek- 1 [vadkertre. („Hazatérése” után azonnal bekapcsolódott a község sportéletébe. A labdarúgócsapat játékosedzője lett, s hamar megszerettette a kézilabdát is a község fiataljaival. Ez olyannyira sikerült, hogy 1963- bam férfi-kézilabdacsapatuk eljutott az országos spartaki- ádra is!) — Noha nem torna szakos vagyok, sokáig testnevelést is tanítottam az általános iskolában, majd nemsokára bekapcsolódtam a helyi sportkör vezetőségének munkájába. 1965-ben kezdeményezésemre megalakult a női kézilabda- szakosztály. Ez ugyan hamar megszűnt,, de két évvel később életre hívott férfi kézilabdázók a mai napig működnek, méghozzá egyre szebb eredményekkel. Az idei bajnokságban megyei 3. helyezést szereztek. (Szabó Józsefet 1969-ben választották meg a sporkör elnökének. Ez nem valami előlegezett bizalom volt, hanem az áldozatos munka jól megérdemelt gyümölcse. A pedagógus még nagyobb lendülettel folytatta sportmunkáját. Üjabb szakosztályok alakultak, s ő a fiatalok nevelésén kívül az edz őséggel is foglalkozott.) — Ma már négy szakosztályunk tevékenykedik: labdarúgó-, férfikézilabda-, atlétika-, és birkózószakosztály, Saját nevelésű, a községhez kötődő fiatal sportembereket iskolázunk be a segédedzői és edzői tanfolyamokra, hogy a működő szakosztályok szakmai irányítása is megfelelő legyen. így Cseh Zoltán elvégezte az atlétikaedzőit, felesége Cseh Zoltánná a kézilabdaedzőit, s férfi-kézilabdacsapatunk jelenlegi edzője, Kovács János most jár a tanfolyamra. (Nincs olyan tömegsportrendezvény sem a balassagyarmati járásban, sem megyei szinten, amelyen az érsekvadkertiek — az elnök vezetésével, mindig népes küldöttséggel — ne vennének részt. A Labdarúgó NB II. Rangadó következik? Ha: STC—HHSE, Szegeden a Hagybátony A labdarúgó NB II. 1982— 83. évi bajnoksága a XVII. .fordulójához; érkezett. Ennek során az STC csapata ma a tóstrandon a Hódmezővásárhelyi MSE-t fogadja. A vendégek 16 pontjukkal, ötvenszázalékos teljesítményükkel erős középcsapatnak számítanak az NB II. mezőnyében. Ezt igazolja a táblázaton elfoglalt 10. helyük is. A vásárhelyiek a múlt héten hazai pályán nem bírtak a KSC- vel, hiszen a kecskemétiek ponttal távoztak — gól nélkü- li döntetlen utón — Hódmezővásárhelyről. Pedig a HMSE- ben jó néhány tapasztalt, rutinos, NB I-et megjárt játékos található. Így például a gólerős középpályás Bálint dr., aki egyszer már visszavonult, de csapata kérésére isimét elkezdte a játékot A tarjáninknál a nagykanizsai vereség — annak ellenére. hogy nem volt megérdemelt — nem törte le a csapatot. Borbély András vezető edző a szombati foglalkozás után így vélekedett: — Legalább egy pontot kellett volna Szereznünk a Nagykanizsán mutatott játékkal. Csapatom hozáállása, hangulata biztató, s ennek alapján bízom a sikerben. A hátralevő három mérkőzésből öt pontot kell szereznünk, s akkor a legjob- bakfral is versenyben lehetünk. A kezdő tizenegy: László — Babcsán, Bogdán, Varga, Kalmár — Juhász, Balga, Földi — Kovács III., Kovács II., Szedlák. A Nagybátony a SZEOL- AK vendége lesz. A bányavárosi szurkolók úgy vélekednek, nincs szerencséje csapatuknak, hiszen a szegediek fővárosi kiütéses vereségét követően kell hozzájuk utazni - ok a bátonyiafcnak A hazai gárda tavaly még az I. osztályban szerepelt, és vissza ds kiván kerülni. Kaszás Gábor legénységének erre is van esélye, hiszen soraiban több kiváló játékos, mint például a volt diósgyőri Kutgsi és a Salgótarjánból elszármazott Orosházi található. A legutóbbi hazai mérkőzésükön .1—1-es döntetlent értek el a listavezető Volánnal. A Népsport „Gyenge színvonalú rangadónak” minősítette a találkozót... A Nagybátony a bajai vereség után otthonában ismét pontot veszített. De nem volt szégyen a 2—2-es eredmény a szintén NB I- bői „jött” borsodi gárda ellen. A szegedi találkozó esélyeiről Nagy Attila technikai vezetőit kérdeztük; — A csabai heti felkészülése kitűnőm sikerült. a fiúk elszántan készültek a SZEOL ellen. Bizonyítani akarják, hogy jóval több van a tarsolyban, mint amit eddig nyújtottak. Sajnálatos, hogy Tóth izomszakadás miatt nem szerepelhet, és kérdéses a sérüléssel bajlódó. Antal és Bertók játéka is. A vezető edző csak Szegeden hirdet csapatot. Akik szombaton délben útra keltek: Kocsis, Kiss II., Tamás, Antal, B. Kovács, Orosz, Bertók, Dóra, Bocsi, Loch, Mihaíkó, Berindán, Kiss I., Cséki, Szabó L. spartakiádok rendezvényein rendszeresen a legjobb eredményeket érik el.) — Mintegy öt éve már nem edzősködöm. Az elnöki teendők. ellátásán kívül csak a torn egsportrendézvényekre való felkészülésben, azok szervezésében segítek. A női focistákat én készítettem fel a Magyar Ifjúság Kupa. megyei versenyére, s elég szép eredményt értünk el. Az atléták felkészítésében is segítkezem, s még ma is szívesen kísérem őket a megyei versenyekre. (Szabó József sokat segített a község sportpályáinak rend- behozatalában és építésében. Érsek vadkert re való visszakerülésekor csak a focipálya volt meg. Azóta 3 kézilabda- pályát létesítettek, ezek közül egyik az általános iskoláé. A pályák építésében saját példamutatásával, tanítványainak'bevonásával vette ki részét Szabó József is.) — Az új általános iskola megépítése sokat javított létesítménygondjainkon. Tornaterme és kézilabdapályája sportkörünk rendelkezésére áll. Az itt kialakított háromsávos futópályát atlétáink használhatják. Van egy röplabda- és kosárlabdapályánk is, s most tervezzük egyik pályánk bitumenezését. Társadalmi összefogással nemrégiben kerítettük körül a focipályát. (A sporttevékenység további színvonalas végzéséhez a feltételek adottak a községben, az anyagi bázis is megfelelő. A sportkör fenntartó szervei — a tanács, az építőipari szövetkezet, a termelő- szövetkezet és az ÁFÉSZ — minden támogatást megadnak a sport fejlesztéséhez.) — Az elmondottak ellenére nagyobb segítségre lenne szükségünk a megyei szervek részéről. Úgy érezzük, hogy nem minden esetben ismerik el munkánkat. Legutóbb például, számunkra teljesen érthetetlen módon, egyszerűen kizárták " annak lehetőségét, hogy ifjúsági kézilabdacsapatunk a területi versenyen vegyen részt. Vagy más példa: meglévő létesítményeink minőségi Versenyek rendezésére nem alakalmasak. Ha kis támogatás jönne, biztosan még jobban tudnánk segíteni a Vidéki sport fellendítését, népszerűsítését. (A lelkes sportember sok másról mondott még véleményt: szavain érződött, hogy szívügyének tekinti a község sportját. Mint mondotta, addig csinálja, amíg bírja. s ameddig szükség van rá. Megnyugtatott, hogy az érsekvadkerti sportolók a jövőben is szén eredményekkel hívják majd fel magukra a figyelmet.) Vaskor István Labdarúgó NB L Ismét pontelőnyben a Rába Békéscsaba— Pécsi MSC 3—2 (2—0) Békéscsaba, 5000 néző, v.: Divinyi. Góllövők: Kanyári, Kurucz, Takács, ill.: Dohány (2. egyet 11-esből). A Békéscsaba korszerűbben játszott ellenfelénél és a kapu előtt sem volt bizonytalan. A pécsieknek sincs okuk a szégyenkezésre, mert jó teljesítményt nyújtottak, összességében az iramos, helyenként színvonalas találkozón megérdemelt békéscsabai siker született. ZTE—Diósgyőr 3-1 (1-1) Zalaegerszeg, 3000 néző, v.: Pálvölgyi. Góllövők: Takács (2), Varga, ill.: Teodoru II. Végig jó iramú és különösen a második félidőben igen küzdelmes mérkőzést vívott a két nehéz helyzetben levő csapat. A ZTE a gyors vezető gól után irányította a játékot, s helyzetei alapján már a szünet előtt bebiztosíthatta volna győzelmét. A hazaiak azonban nem csak nagy lehetőségeiket puskázták el, hanem gólt is kaptak. Fordulás után már változatosabb volt a játék. A ZTE azzal szolgált rá az igen értékes 2 pontra, hogy a kapu előtt határozottabbnak. bizonyult ellenfelénél. Debreceni MVSC— Csepel 1—1 (1—0) Csepel: 3500 néző, v.: Pádár. Góllövő: Kerekes, ill.: Gálhidi. Meglepetésre az idei bajnokságban kitünően szereplő Csepel ezen a szombat dél- előttön vajmi keveset mutatott fel erényeiből. A debreceniek pedig korán jött vezető góljuk utón nem támadtak tovább, még az ellenfél tíz főre olvadt csapatával szemben sem. Az egyenlítés ilyenkor törvényszerű, végeredményben egyik csapat sem érdemelt győzelmet. Rába ETO— Bp. Honvéd 1—0 (0—0) Győr, 15 000 néző, v.: Kuti. Góllövő: Vági. Ezúttal sem játszott igazán jól a bajnokcsapat és győzelme a 11-est is hibázó Honvéd ellen szerencsésnek mondható! A vendégek jól megszervezett védőjátékk'al rukkoltak ki, bár néha összetévesztették a keménységet a durvasággal. MTK-VM—Ü. Dózsa 1—1 • Hungária krt: 8000 néző, v.: Tompa. Góllövők: Boda, ill.: Kisznyér. Változatos első fél óra után közel 45 percen keresztül kifejezetten unalmas, alacsony színvonalú játékot produkált a két fővárosi csapat. A lilafehérek vezető gólja után rákapcsoltak a hazaiak és a estiéként beállt Boda góljával sikerült megmenteniük az egyik pontot, ami a játék képe alapján igazságosnak is mondható. Nyíregyháza— Vasas 1—1 (1—0) Fáy u.: 2500 néző, v.: Szávó.' Góllövők: Kiss M., ill.: Biri- nyi. A múlt heti várat’pn " ' >ri pontszerzés után váratlan pontot vesztett el a Vasas hazai pályán. Az első félidőt végig- aludták az angyalföldiek, s csak szünet után kapcsoltak megfelelő tempóra, de az egy félidő előny adásáért érzékeny ponttal kellett fizetniük. A Nyíregyháza ebben az idényben először nem kapott ki idegenben. LABDARuGAS — Megyei ifjúsági bajnokság Őszi bajnok az STC ifi II. Az STC ifi II. fölényes, négypontos előnyével zárult a megyei ifjúsági labdarúgó- bajnokság 1982/83-as évadjának őszi idénye. A sokszoros bajnok követője, a remekül hajrázó kistoronyéi együttes, tőlük három ponttal maradt el a holtversenyben 3. helyen végzett erdőkürti és nézsai gárda. (A kürtiek javulása a figyelemreméltóbb 0 A rámhán yi csapat az 5. hely megszerzésével elmaradt a helyi felnőttegyüttes jó példájától, a 2-es Volán csapata a várakozásnak megfelelően szerepelt. Az őszi 15. fordulóban a következőképp alakultak az eredmények: Szendehely—Szőnyl SE 4—0 (2—0), v.: Berta. Bodonyi (3) és Jámbor góljával biztosan nyertek a hazaiak. Jó: Pölös, Fuchs, Bodonyi (a mezőny legjobbja), Jámbor, ilL: Kaiser, Bárány:, Vincze. Nagy Zsolt (Szőnyi) sárga lapot kapott, három szabálytalankodót kiállított a játékvezető: Lambek Imre, ül.: Baranyi László &> Vincze János kényszerült a küzdőtér elhagyására a szükségesnél korábban! St, t>ivöse4gy£r — Kisteredre ?—ff (I—1), v.: Martin- kő. G.: Zabarl, Dér, ill.: Ozs- gyáni R-, Szomszéd S. (2—2), Stumpf, Szeberónyi J. Jó: Bőhm, Mrázik, ill. Molnár L., Szomszéd S., Stumpf, Ozsgyáni R. St. Somos—Nógráclmegycr 3—4 (1—3), v.: Laczkó L. G.: Angyal P. (2), Antal B., ill.: Rácz G. (2), Hegedűs N., Király Gy. Jók: Malovecz, Gyarmati, Angyal P., ill.: Sándor L., Princz S., Sándor T„ Besze J. és a góllövők. Szurdokpüspöki—STC ifi II. 0—6 (0—1), v.: Czinega L. Góllövők: Urbányi (3), Bornál (2),. Bartus J. Jók: Patvaros J., Pintér T., ill.: Vári, Stark, Szabó, Tóth Z., Urbányi (a mezőny legjobbja), Bornál. Szécsény—St. Bányagép SK 0— 1 (0—1), v.: Angel P. A bányagépgyáriak idei második győzelmét Miklósi Gyula szerezte meg góljával. A hazaiak közül csak Rádl és Szeles, a vendégek közül Ap- kó,. Fullajtár, Simon, Romhá- nyi G., Miklós és Három játszott jól. Szmolnik Péter (Szécsény) kapott sárga lapos figyelmeztetést. Nózsal Tsz. SE—Romhány 1— 2 (1—1), v.: Oláh I. G.: Sztankó F., ill.: Kovács I. (2), Sáránkó L. Hárman kaptak sárga lapot: Sztanó Károly, Sztankó Ferenc, ill.: Styep- ka Tamás. Három kiállított szabálytalankodó: , Sztankó Ferenc, ill.: Herczeg László és Styepka Tamás. Jók: Prontvai I., Marosi, Szklenár, ill.: Sarankó I., Polonyi, Sági, Kovács F. és a góllövők. Kazár—2-cs Volán 2—2 (0—1), v.: Baksa. G.: Pra- veczki L. (2), ill.: Baranyi L., Borbély T. Jó: Tóth Z., Praveczki L., Tőzsér T., ill.: Jászberényi, valamint a góllövők. Czuszu József (Volán) kiállítva, a 65. percben. ErdőkUrt—Mátranovák 3—0 (1—0), v.: Kardos Iván. G.: Zelnik Z., Oláh K. és Kovács A. Jók: Dudok, Pusztai, Tusán, Petrás, Kreszta, Cse- lovszki, .HL: Bélteki, Sipos, Csikós G. Az ifjúsági bajnokság őszi végeredménye: í. STC ifi n. 15 13 1 1 75-16 27 2. Kisterenye 15 11 1 3 52-26 23 3. Erdőkürt 15 9 2 4 41-17 20 4. Nézsa 15 10 — 5 40-23 2(1 5. Romhány 15 8 2 5 52-28 18 6. 2-es Volán 15 8 2 5 36-26 18 7. Mátranov. 15 8 1 6 16-25 17 8. Szécsény 15 6 4 5 37-32 16 9. St. Somos 15 r 4 6 35-41 14 10. Szőnyi SE 15 6 1 8 29-38 13 11. Szendehely 15 6 — 9 29-45 12 12. Kazár 15 4 4 7 26-47 12 13. N.-megyer 15 5 1 9 22-30 11 14. St. ötvöz. 15 4 1 10 19-50 9 15. St. Bányag. 15 2 1 12 14-53 5 16. Szurdokp. 15 1 3 11 15-71 5 (andó m.) A középhátvéd portréja Hár csak a nagy öröm hiányzik Szurkolunk? Csenevész emberpalánták rikoltóinak a B középen. Valamikor, amikor még ment a csapatnak a foci, rangot jelentett ide bekerülni. Jó hangú férfiak űzték, hajtották csapatukat a győzelem felé. Mostanában valahogyan elfelejtkeztünk, leszoktunk a szurkolásról. Ma már csupán néhány kölyökben gyullad ki a lelkesedés lángja. — Hajrá NOSE! Hajrá, NOSE!... — kiáltozzák cigarettapapír-vékony syermekhungon. A biztatás meglehetősen vérszegényre sikeredik. Nem is állja meg az egyik mellettünk álló férfi, s odaszól a legjobban sipítozónak: — öcsi. Otthon szóljál anyádnak, hogy többet adjon enni, mert nincsen hangod. — Dehogyis nincsen! Amikor parázzsá válik a mérkőzés, s az ellenfél játékosai egyre többet szabálytalankodnak. a kölyökgárda hangja megacélosodik, s úgy harsog a „hülye vagy”, hogy akármelyik érett férfi megirigyelhetné. Úgy látszik, szidni ügyesebben tanulunk.,. (ok) A csapatkapitány, Varga Sándor egy hazai mérkőzés előtt így vélekedett róla: „Nagy nyeréséi; számunkra. Mind játéktudásban, mine! emberileg sokat erősödtünk vele.” A huszonnyolc esztendős középhátvéd nem hallotta a társ dicséretét, pedig bizonyára örült volna a véleménynek. Kiment a többiekkel, és mint minden héten, akkor is csendben tette dolgát, rombolt, fejjel, lábbal. Bogdán István az MTX-ban nőtt fel. A nyurga srácot első edzője, Keresztes Mátyás állította a védelem tenglyébe: — Csak nyugodtan, Pista — mondta —, csak bátran. Magasabb vagy mindenkinél, csak fejeld el és rúgd el a labdát. S- a -védő, ahogy nőtt az ifiben és övé maradt a hármas számú mez. Elég jól ment a játék, ezért tele volt hittel, MTK iránti rajongással. Ezért, amikor kiöregedett az ifjúságiak közül, mellbejvágta az egyesület közlése, hogy nem számítanak rá. Fel is út, le is ut, mehet, ahová akar. (Nagy-nagy csalódás volt, nehezen tudtam megemészteni — emlékezik a játékos. — Én csak az MTK-éít éltem, fejbe vert, hogy átnéznek rajtam, nem kellek nekik. Olyannyira, letört. az eset, úgy éreztem végleg befejeztem a focit.) Nos, az a „végleg” két és fél évet jelentett. Az alatt sem kerülte a futballpályákat, de csak barátaival, kedvtelésből játszogatott. Mint ahogyan katonaidejét töltve át-átment a szomszédos FÖTiíXI-pályára íocizgatnl. A csapat szakosztályvezetője felfigyelt az ügyesen játszó katonákra, szólt nekik: szívesen látná őket a klubnál. (— Igent mondtunk, s így aztán a hetvennyolcas esztendőt BLASZ első osztályában játszottam. Leszerelésem után hívott néhány csapat, s nem is tudom miért, a Pénzügyőr SE-t választottam.) A pénzügyőröknél hamar biztoá pont lett, olyannyira, hogy nagy egyesületek játékosnézői is kezdtek járni a pasaréti úti pályára. Előbb a Honvéd, majd az Ózd kereste meg. A kispestieknek alá is írta az átigazolólapot, aztán mégis maradt. Az 1981—82-es bajnoki évet változatlanul a Pénzügyőrben játszotta. A bajnokság végén csapata búcsúzni kényszerült a másodosztálytól, s Bogdán pedig igent mondott az STC vezetőinek. (— Nem is tudom, ki ajánlott Tarjánba. Talán Palicskó Tibi bácsi javaslatáról hallottam, de csak úgy fél füllel. Váratlanul érintett, ám örültem neki. A helyszínen, a csapatnál még váratlanabb dolog történt: egy csapásra befogadtak. „Kellemesen csalódtam” azt hittem rosszabb az öltöző levegője, nehéz lesz a beilleszkedés.) A középhátvéddel egyéves szerződést kötött a klub, s eddigiek alapján úgy látszik, mindketten jó vásárt csináltak. Az egyesületnek megoldódott egyik égető védőgondja, a játékos pedig otthon érzi magát a Stécében. (— Ritka jó a szellem, s közel vagyunk ahhoz, hogy egységes csapat váljon belőlünk.1 Igaz, a várost még nem tudtam megszokni, de a klub nagyon közel áll hozzám. Igazi Síécé-játékosnak érzem már magam, s ez nagyszerű érzés. Remek dolog olyan egyesületben focizni, ahol nagy elődök — Oláh, Szojka, Básti — kergették a labdát.) Bogdán tele van bizakodással. Bízik a klubban és játékostársaiban. Mint mondja, a jó hangulatú, baráti közösségből a játéktudás sem hiányzik, ezért csak idő kérdése a kiemelkedő eredmény, (— Otthon vagyok a csapatban, remek partnerekkel játszom, s volt már sikerélményem is. Hogy mit várhatok még? Elsősorban szeretnék már -a Stécé színeiben rúgni. Másrészt már kifelé megyek a fociból, ennek ellenére reménykedem. Bízom abban, hogy életem nagy focicsalódásán már az MTK-nál átestem. Most csak az igazán nagy fociöröm van hátra... Csak félve merem kimondani..., jó lenne még az NB I...) Kiss László NÓGRAD - 1982. novembei 28., vasárnap 7