Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
Á legszebb „csúnya" autó, a „dösvo" Az alapmodell szinte máig változatlan Ha nem is túl nagy számban, da a mi útjainkon is itt szaladgálnak azok a francia gyártmányú gépkocsik, amelyek a Citroen gyár 2 CV jelét viselik, és amelyek e besorolásuk szerint általában a dösvo (deux chevaux) néven kerülnek szóba a szakemberek és a kevésbé szórványos autók iránt érdeklődő motorbarátok körében. Ez a dösvo márkanév immár fogalom! A maga két szótagjaval egy páratlanul hosszú életű, egészen eredeti formájú és a megújításra mindig alkalmas modellt jelez. Mágped’g olyan kilométerfaló négykerekűt, amely ezen eszköz leglényegét — tehát rendeltetésének vrlameny- nyi fő meghatározóját — célszerűen és egyszerűen megtestesíti. Ilyenformán pedig az ipari formatervezésből ad világraszóló leckét. Hogy születését megérthessük, előbb fel kell idézni a híres amerikai Ford T-modelI karrierjét, amely nem kevesebb, mint 18 éven át szinte változatlan formában gurult le a futószalagokról, lévén a legelső népautó. A frankföldi André Citroen (1878—1935). ez a jól képzett és eleven fantáziájú mechanikus ezt a bizonyos T-mo- dellt' irigyelte meg a tengerentúliaktól, s határozta el, hogy egjí hasonló masinát fabrikál. Először 1919-ben állt elő a7. A jelzéssel ellátott népautójával. Ez az őskocsi szinte már mindazokért az erényekért dicsérhető, amelyek az alapterv későbbi .változatait is jellemezték. Tehát kényelmes volt, keveset kellett szerelni, a vezető egyszerűen kezelhette, az úgynevezett kisemberek számára sem volt túl drága, hiszen, ha részlet- fizetésre is, de meg lehetett venni, a motorjába való benzin pedig igazán nem sokba került. Citroen úr tömegtermékének olcsóságát azzal is garantálta, hogy egy kevéssé bonyolult gyártási eljárást ötlött ki. Mig más autógyárak a szerszámok tömegét voltak kénytelenek, használni, addig e francia cég ezek számát a legszükségesebbekre csökkentette, s egyúttal számos más újítást is alkalmazott. Egyebek között a borítólemezeket hullámosra sajtoltatta — így megszűnt azok korábbi merevsége —, az üléseket gu- miszalagokra erősített párnákból formálta ki. A jó szellőztetés érdekében billenthe- tővé alakította a szélvédőt, és a fejek feletti tetőt is föltekerhető gumírozott vászonból készítette. Amilyen köznapian használható, éppen olyan csúnyácska lett ez a Szóban forgó modell, amely — hogy ne feledjük — 1936-ban került le végképp a tervezői asztalról, s amelyet 1948 óta gyártanak csupán kisebb kiigazításokkal nagy- nagy sorozatokban. A hivatásuk szerint is hozzáértő mérnökök, ipari forma- tervezők, de velük együtt a csupán alapképzettségű volánforgatók is egybehangzóan azt vallják, hogy a „dösvo” — föstst'i ismertetett előnyei miatt — tulajdonkeppen már nem is autó. Sokkalta inkább egy rendkívül jól használható mindennapi eszjcöz a helyváltoztatáshoz. Mivel pedig üléseit könnyen ki lehet emelni, szállítómasinaként is megteszi, sőt még az alvó ember is elfér benne. * Nincs mit csodálkozni tehát azon, hogy elsősorban a kispénzűek veszik a Citroen CV 2-őt, akiknek igazán nem számít az a „csúnya” külső, hanem sokkal inkább az fontos, hogy biztonságosan, kényelmesen — no meg még mindig olcsón! jöhetnek, mehetnek vele. A. L. Reitvényfejtők vetélkedője Mind nagyobb tért hódít a rejtvény fej tők tábora megyénkben. Ezt példázza az is, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottsága.által hirdetett rejtvényfejtővetélkedőre öszesen 32 csapat nevezett be. Így a nagy létszám miatt a házibajnokság megrendezése kétfordulós lesz. Az elődöntőre kedden délután került sor az SK.U művelődési házában, ahol Lakatos József és Tóth László já tékvezetése mellett mérték össze erejüket a csapatok a számos rejtvényfélében. Az izgalmas küzdelem után tíz csapat jutott a döntőbe, amelyet a közeljövőben rendeznek meg. Szociális célokra A Nógrád megyei Tanacs Útkarbantartó Költségvetési Üzeménél a szakszervezeti bizottság a közelmúltban értékelte az Idei szociális tervben megszabott feladatok időarányos teljesítését. A beszámoló adatai szerint a hatodik ötéves tervben 155 millió forintot irányoztak elő szociális célokra, munkavédelemre, melyből 1982-ben 7,1 millió forint jutott. Ez. ideig megközelítőleg, hat és fél millió forint értékben zömmel megvalósultai-; a célkitűzések. Ukrán kumisz A krím-félszigeti „Zelono- gorszkij” szovhozban megkezdték a gyógyító ital, a kumisz gyártását. A fejős kancákat nem tartják lóállásokban, nem kötik meg, nem használják lovaglásra. Az égész telet kint a szabadban, a hegyekben töltik, és csak március végén vagy április elején kezdik meg a kancák fejősét. A kifejt tejet először különleges kádakban 26 Celsi- us-fokra melegítik és oltóanyagot tesznek bele. Félórás kavarás és ugyanannyi idejű erjedés után bekapcsolják a keverőgépet. Három óra alatt, amíg a gép dolgozik, végbemegy az aeráció. a levegő elkülönítése és elszívása. És csak ezután szivattyúzzák át a kumiszt a hűtőtart^Jyokba, ahol véglegesen beérik. Nem volt még nagy csinnadratta Részleges honfoglalás a balassagyarmati zeneiskola új épületében Ügy hírlett, ünnepi hangversennyel egybekötött átadási ceremóniával adták át rendeltetésének a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola új épületét. Sajnos a hírből nem csak az ünnepi hangverseny bizonyult „kacsának”, de — mint azt Réti Zoltán iskolaigazgatótól megtudtuk — a honfoglalás sem tekinthető befejezettnek. Tény, hogy október 27. óta az új épületben folyik az oktatás, de csupán a kényszerűség diktálta az Óváros téri épületbe történő beköltözést. A minap ott jártunkkor magunk is meggyőződhettünk róla, hogy az épület felújítási munkálatai még javában zajlanak. — Ha az átalakítás végleg befejeződik, intézményünk több mint negyed évszázados gondja oldódik meg — hangsúlyozta Réti Zoltán, és szavai nvomán az alábbiakban idézzük fel a balassagyarmati zeneiskola történetét. Furcsa mód „történetünk” ott kezdődik, ahol végződik. Itt, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ volt Óváros téri épületében alakult meg 1959-ben Daiassa’varmat zeneoktatóinak munkaközössége. A munkáké-ösaeg 1963- ban kapott lehetőséget arra, hogy a salgótarjáni zeneiskola fiókintézményeként 100 növendékkel megkezdje az iskolaszerű oktatást. A növendékek létszáma hamarosan elérte a bűvös kétszázas határt, s a zeneiskola — immár önálló intézményként — 1967-ben költözött a Deák Ferenc utca 6. szán alatti épületbe, amely már akkor is szűkösnek bizonyult. Nem Is tekintették az első „honfoglalást” csak ideiglenes megoldásnak. Ez az „átmeneti időszak” tartott r apjainkig. Közben persze a növendékek és tanárok létszáma fokozatosan gyarapodott, új hangszeres szakok Indultak, és Szécsényben, Endre falván, Érsekvadkerten, illetve Rútságon is lehetőség nyílt kihelyezett tagozatok beindítására. Ezzel a balassagyarmati zeneiskola látta el szakemberekkel — és látja el mind a mai napig — Nóf d megye nyugati részének egészét, szemben a keleti területtel, ahol két önálló intézmény, a salgótarjáni és a nagybáto- nyi zeneiskola osztozik a zenei oktatás feladataiban. (Jelenleg mintegy 600 növendék és 28 pedagógus tartozik a balassagyarmati zeneiskola kötelékébe.) A balassagyarmati anyaintézmény úgy próbált enyhíteni a nyomasztó helyhiányon, hogy öt évvel ezelőtt fabarakkal egészítették ki az épületet, amelyben több hangszeres termet alakítottak ki. A faház- épület azonban alapvetően nem oldotta meg a problémát, ráadásul az áthallások miatt szinte tragikomikus körülmények közepette folyt az oktatás Az intézmény fűtésrendszere egyébként is korszerűtlen volt, a faházrészben telente 10—15 Celsiusnál magasabbra sohasem emelkedett a hőmérő higanyszála. Szinte érthetetlen, hogy a mostoha körülmények dacára, hogyan sikerült nem csak az oktatás terén, de a város zenei életében is szép sikereket elérnie a zeneiskolának. Ebben nyilvánvalóan a mindenkori tantestület tagjainak önfeláldozó munkája játszott főszerepet. Az intézmény 1973- ban vette fel Rózsavölgyi Márk nevét, de erre — egyebek között — épp azért kerülhetett sor, mert a zeneiskolának ekkor már valóban „neve” volt. A tarthatatlan működési feltételek ellenére csak az elmúlt évben érett meg a helyzet arra, hogy — a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kiköltözésével — az Óváros téri épületben — némi átalakítással — a zeneiskola végleges otthonra leljen. Az átköltözés előtti utolsó simításokat társadalmi munkában a városi tanács dolgozói végezték el. Lássuk ezek után, mi áz, ami már látható, pontosabban már használható az új épületben! A szolfézstanításra két termet alakítottak ki, a hangszeres órák összesen 18, egymással hangszigetelt falakkal elválasztott helyiségekben folynak. Jelenleg még a mintegy 35 négyzetméteres kamaraterem a „nagyterem”, azaz a hangversenyterem, így ma rnég legfeljebb félszázan hallgathat* nak koncertet a zeneiskolában. A valódi nagyterem és a hozzá tartozó klubhelyiség még felújítás alatt áll. Ha elkészül, nem csak koncerteket, de színházi előadásokat, pódiumesteket is itt tartanak majd., mert átmenetileg (?) ez Balassagyarmat egyetlen színpaddal rendelkező nagyterme... Átalakítás alatt áll még az úgynevezett irodai blokk, ás több kiegészítőhelyiség is. Ezek között a hangszer- és kottatár berendelése a legégetőbb feladat, e pillanatban ugyanis „köbméterekben” fekszik a kottaanyag egy ideiglenes helyiségben. Megjegyzendő, hogy a város és a megye illetékes vezetői jelentős támogatást biztosítottak ahhoz, hogy a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tartalmi munkáját megfelelő hangszerek és minden hangszertípushoz elegendő kottaanyag segítse. Elsősorban épp a hangszerek megóvása miatt jelent gondot az új épület fűtésrendszerének megoldatlansága. Mindebből természetesen a város hangversenykedvelő nagyközönsége • számára egyetlen kérdés vár válaszra: mikor csendül fel muzsika az új épületben a széles nyilvánosság előtt? A „honfoglalók” erre nem tudtak választ adni, mert ezúttal nem rajtuk múlik, mikor fejeződik be a második honfoglalás. Pintér Károly Kompiitergyerekek, avagy az írásbeliség átka „Egyszavas válaszok, betűk, vonalak, X-elés, bekarikázás, csoportosítás — sok lényeg- retörő, okos nyelvtani feladat — ez van bőven az ötödikes munkafüzetben. Húzd alá! Egészítsd ki! — de sokáig lapozhatunk, míg először ilyesmit olvasunk: Nézz körül! Néhány mondatban írd le a környezetedet!...” Kovács Sándomé, a ma- gyarnándori körzeti általános iskola magyar—történelem szakos nevelője mutatja a beszédes bizonyítékokat a gyerekek elnémulására, hiszen ezzel nem bővül sokat a szókincs, a beszédkészség. Pedig ez fontos nevelési cél! Bizonyítékul erre néhány idézet az iskola alapos munkatervéből — csak ízelítőül: „Szoktassuk tanulóinkat a pontos gondolatközlésre, a helyes és kifejező szóhasználatra, a világos és logikus mondatfűzésre. Folyamatosan javítsuk a hibákat, a rossz nyelvi beidegződéseket. Emeljék magasabbra a szinonimák alkalmazásának szintjét, (felelős: anyanyelvet oktató és minden nevelő) ...Érjük el, hogy tanulóink világosan, ösz- szefogot.ían, az alkalomhoz illően tudjanak beszélni. Stílusukat a gördüiékenység, a szóbeli megnyilatkozásukat a nyugodt tempó jellemezze, (felelős minden nevelő) ....Érjük el, hogy tanulóink egymás közötti nyelvi érintkezése kulturáltabb legyen. Szüntes-, s’Jk meg az igénytelen közlések és a trágár kifejezések használatát.” (felelős minden nevelő)”. Ámen, úgy legyen — mondhatjuk erre. Persze, a gya- kolat nem mentes ezernyi konfliktustól sem — egyet már felidéztünk, futólag, a nyelvtan kapcsán. De az ötödikes, hetedikes történelemből is számos illusztráció akad horogra. — Itt van ez a témazáró. Az egyik kérdés: Húzd alá, maliik helyes: mit nevezünk hűbérbirtoknak? A gyerek átfutja a 4—5 meghatározást, kiválaszt egyet, aláhúzza — de ezzel egy pillanatra sem iöéződik fel benne a jobbágyvilág, jobbágysors, arra nincs mód, hogy szóban vagy írásban azt megfogalmazza, milyennek képzeli egy jobbágy életét. Kijavítani egyébként csodálatos, egyszerű — vagy jó, vagy rossz, nincs olyan, hogy a gondolat lényege helyes, csak apró tévedések vannak a megfogalmazásban — nincs megfogalmazás! Ha a hetedikes anyagra gondolok, jobb a helyzet, nagy a szűr- Tanácstalan vagyok — ho- egy példa a sok közül mutat- keség és sok a nyomdafestéket gvan lehetne javítani ezen a ja a másik gondunkat is, az nem tűrő szó is. helyzeten? Hogy a nebulók időzavart, időhiányt. Mert — Hadd térjek vissza még valóban megtanulják azt is például a Napóleon utáni idők a feleltetésre! Előfordul-e, az iskolában, hogyan kell vi- Magyarországának általános hogy egyik-másik tanuló, fél lágosan. logikusan összefűzni jellemzése, a reformkor előz- év alatt egyszer sem felel a szavakat mondatokká, a menyei, a reformországgyű- szóban? mondatokat az alkalomhoz illések kora, Széchenyi egyet- — Nálunk nemigen — sze- lő, gördülékeny stílusú beszéd- len óra anyaga! Nem kell ah- rencsére 20—25 fős osztályok dé, véleménynyilvánítássá, hoz túlzottan előadói típus- vannak, jobban tudunk időt Hogy merjenek is szót kérni, nak sem lenni, hogy az óra szakítani rá. Az a gyakorlat, legyen mondanivalójuk és hoz- nagy részét a tanár beszélje hogy akinek a felmérője nem zá forma. végig — nem tehet mást, ha sikerült, lehetőséget kap kü- Kovácsné mondja: jó lehe- át akarja venni az anyagot... lön is szóbeli beszámolásra — tőség lenne az anyanyelvi — Akkor egyáltalán nem soknak az a festpeszabottabb. szakkör — de mivel csapatjut idő arca, hogy a gyerekek Ismerni kell persze minden vezető, ezt már nem vállalta, szóban kifejtsék véleményű- gyereket ehhez, a tanulási szó- És nagy gond — ezen lehetne két, szóban feleljenek? kásáit, képességeit, készsége- és kellene is változtatni! —, — Azért ennyire nem sötét it. Szóval legkevesebb kétszer hogy családi körben sem be- a kép! Amit az új tanterv „el- mindenki felel szóban is. Ám szelhet többet a gyerek, mint vesz” az egyik oldalon, azt hogy ez egy negyvenfős ősz- az iskolában sok helyen. Herr» „visszaadja” a másikon: a tályban is megvalósítható-e, kérdezik, türelmetlenül hali- szemléltetés lehetőségeit kiak- nem teszem le a nagyeskűt... gatják, a rokonok, ismerősök názó tanárok többek között a Közben bekapcsolódik a be- beszéde sem mondható általá- fóliaképek alapján a gyereke- szélgetésbe Jakab Mária ta- ban fejlesztő, gazdagító hatá- ket is aktivizálják — nem nítónő is, aki az anyanyelvi súnak, hiányzik az ízes- osak történelemből, más őrá- nevelés gazdája egy másodé- ség, az igényesség. Fakor. is. S ott van a magyar kos iskolaotthonos osztályban, lun kevés szóból is meg- irodalom őrá, amikor az idő — A kifejezőkészség ? Első- értik egymást az emberek, és az anyag jellege is jobban ben még sokaknál az egyetlen hiszen ismerősei egymásnak — megengedi a több szóbeli és kerek mondat: A képen Iá- kevesebb az olyan szituáció, összefüggő írásbeli kifejtést, tóm... Az egyszavas válaszok melyben a gyerekeknek al- De ha a többi órán alig be- dominálnak. Másodikban sike- kalmük lenne az önkifejezésszél, nem vh'ágzik Id a szó- rül kialakítani, hogy teljes re. kincse ezen az egyen. És az mondatokkal válaszoljanak. A munkatervbe nem vé- osztályíőnöki órákon, az út- Aztán kikerülnek az egész na- letlenül került be a tucat- törő-foglalkozásokon is gyak- pos osztályból és csökken az nyi anyanyelvi feladat — a ran tapasztaljuk: a gyerekek az idő, amikor beszélhetnek, helyzetfelmérés nyomán ki- sokszor nem is mernek hoz- meghallgatjuk őket. A tan- bontakozó riasztó kép íratta zászólni, mert tartanak tőle, anyaggal haladni kell... A le. Hegy ne legyen csak írott hogy nem sikerül jól kifejez- munkafüzet, a feladatlap a malaszt, azért felelős: min- niük magukat. Az egymás kö- sok előnye mellett itt is visz- den nevelő! zötti nyelvi érintkezésben sem szaszorít kissé. C. Kiss Magdolna A karóra sunnyogva vonult végig a piacon. Az alkalmas pillanatot várta, hogy megcsillogtassa krómozott csatját, és hurutos hangján suttogja: — Svájci. Háromszázért. Vízálló. Egy finom bőrkabát utánaszólt. — Digitális nincs? A karóra lemondóan nő- cögtette másodpercmutatóját, és néhány percet késett. A piaci zsivajban egy Icát- Ion Marlboro integetett felé. A karóra felocsúdva, energikus ketyegéssel surrant a cigaretta közelébe. Késón érkezett. A Marlboro kapósabbnak bizonyult. — Hej, ha ezt megérte volna szegény öreg! — sóhajtotta magában a karóra. — Teliéi» meg sem értené az én nyomorúságomat!’ ö. aki zsebóra volt, szinezüst.böl, dupla fedéllel. Micsoda Világ! De nem is maradt több ideA szegény karóra je ezen tűnődni, mert egy zsíros kesztyű kérdezősködött. — Ez magának három kiló? — kopogtatta a karóra számlapját. — Kérem, ebben stopper is van! — Bóvli! — mondta a zsíros kesztyű, és továbbsodródott. A karóra egykedvűen nézett utána, és közben arra gondolt, hogy könnyű neki, mármint a marha bőrének, könnyű neki, mert kesztyű, de 6 karóra. Ha kartyü lenne, biztos, hogy nem így viselkedne! A karóra lassan ott tartott, hogy senki nem tudta őt igazán felhúzni. Kezdett mindenről lekésni. Minden olyan messzinek tűni. A. harminckilences férfitrikó, ott sürgölődött körülötte, és messze harsogta, hogy lengyel, ingyen van. Minden olyan távolinak tűnt. — Fa! — spriccelte le egy desodor. — HI-FI erőlködő! • — recsegte egy rozoga Tesla, miközben felborított egy Phi- Upset. A Philipsnek se kellett több, rögtön begerjedt. — Egy kilóért tessék! — löttyent középre egy félliteres jugó pálinka. A karóra körbenézett. Króz mozott csatján megtántorodott a délutáni bágyadt napfény, és lecsordult a kutyapiszkos járdára. Az italboltban még egyszer magához tért, majd egy hosszúlépés társaságában megállt. örökre. A piac pedia egykedvűen feketedeit tovább. Szűcs Mariann 1 NÓGRÁD - 1982. november 28., vasárnap 5
