Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
\ Testvérmegyénk Kemerovo (4.) Zászlé cs tcjga fSOüff A munkást és a parasztot keményebb fából faragták annál, minthogy a polgárháború első kudarca után letette volna a fegyvert, s megrémítette volna őket a fehérek kegyetlenségsorozata. Szibériában partizánháború kezdődött. E történelem egyik legdicsőségesebb epizódja a kolcsaginói bányászok kétezer főnyi csapatának az ellenség háta mögötti területen megtett legendás útja, a bolsevik Pjotr Szuhov parancsnoksága alatt. Ez az osztag súlyos harcok közepette masírozott végig a kuznyecki földön. Szakadatlanul csatáztak az ellenséggel, percnyi nyugtot nem hagytak nekik, s közben háromezer kilométert tettek meg a kulun- gyinszki sztyeppéktól az Ál- tájig. Vonultak folyton futó folyók köves partján, kihe- vült arcukat hűsítették alkonyati hömpölygő vízben feszülő fenyőit aljában. Hajnali rétek szaga, fejüket alázatosan meghajtó, fekete szemű virágok, az esténként előguruló hold volt kísérőjük ... Az altáji völgyszorosban a hosszú menettől és kemény összecsapásoktól végsőkig elcsigázott vörösgárdisták csapdába estek és az utolsó töltényig kitartva, pusztultak el. A maroknyi életben maradt hazafit a fehérbanditák elfogták és kegyetlen kínzások után végezték ki. Közöttük volt Pjotr Szuhov is. A vörösgárdisták osztagának hőstettét megőrizte a táj népe. A szovjethatalom első harcosainak síremlékén vörös tulipánokat birizgál a hegyekből aááguruló tavaszi szellő, a partizánok hőstetteit dalokban is megénekeiték, a bolsevik Szuhov nevét pedig most egy altáji falu viseli. Az elteníorradaiom egy időre felülkerekedett, a szovjeteket feloszlatták. A bányákba és üzemekbe sietve tértek vissza a volt tulajdonosok, első lépéseik közé tartozott a napi nyolcórás munkaidő eltörlése. Minden mun- kásgy ülést és összejövetelt betiltottak. A bolsevikokra rázúdult a fehérterror fojtogató hulláma. Bár fenyegethettek, ölhettek, gyújtogathattak a fehérek, akaratukat megtörni nem voltak képesek. Az illegalitás kipróbált védőpajzsa alatt újjászerveződtek a pártsejtek és -szervezetek, egyesítették erőiket munkások és parasztok. Már 1918 júliusában megkezdődött az anzsero-szuazsenszki bányászok sztrájkja. Az esszer- merasevik hatóságok büntető- osztagokat vezényeltek a sztrájkolok ellen, a bányánál lövések dördültek ... Eldördültek, s amint meredek hegyek visszhangozták, mintha jeladásként jutott volna a fülükbe. Azonnal sztrájkba léptek a Táj ga-vasútállomás vasutasai. Elbocsátott társuk visszavételét követelték, akit azért kergettek el munkahelyéről, mert politikai meggyőződését nem titkolta. Felemelték még szavukat a megkurtított szakszervezeti jogok visszaállításáért, a munkabérek növeléséért. A helyszínre indított büntető alakulat a munkások egy csoportját foglyul ejtette és azzal fenyegetőzött, hogy ki- végzik őket, amennyiben nem folytatják a munkát. Október közepén kezdődött Csumaj faluban a parasztok felkelése, amely rövidesen átterjedt harminc településre. A hetvenezer ember megmozdulása, ökölbe szorított keze arra kényszerítette a hatóságokat, hogy a marinszki Járásban hadiállapotot rendeljenek el. A fellázadt, sorsukkal elégedetlen parasztokra hat fehérgárdista hadosztály csapott le, ágyú- és gép- puskatűzzel igyekeztek a fehérek „rendet” teremteni. Kétszáz parasztot letartóztattak. A felkelőket agyonlőtték, felakasztották és meg- gyalázlák, fájdalmas sebeikbe sót szórtak, házaikat fel- tgették, vagyonukat pedig elrabolták. De a Csumajban fellobbant tűz lángja nem hunyt ki. A lajgából folytatódott a harc. Csatlakoztak a munkásokhoz t szokott katonák, akik a fehérek seregéből menekültéit Fiatal martinászok Novokuz nyeckben. el, érkeztek a falubeliek, valamint az aranylelőhelyek kizsákmányolt, megfélemlített munkásai. Az utóbbiak adták később a hatalmas partizánalakulatok magvált. A kuznyecki medencében a tömeges megmozdulásokat lángra lobbantó szikra a kolcsuginói ércbányák dolgozóinak felkelése volt, amely 1919 májusában kezdődött. A helyőrség katonáinak lefegy- verezése után a bányászok magukhoz ragadták a hatalmat. Megválasztották a munkásküldöttek tanácsát és létrehoztak egy 250 főnyi vö- rösgárdista-oeztagot, majd felszereltek egy páncélvonatot. Amikor Kolcsuginóra rá- özönlöttek a kolcsakisták hatalmas erői, a bányászok halált megvető bátorsággal küzdöttek. A fehérek a munkás- településhez csak holttestek százain át juthattak ei. Aztán következett, a mér jól ismert, véres leszámolás. A kolcsakisták talpa alatt azonban már forrósodott a talaj. Folytatódott az elszánt ellenállás: 1919 novemberében a kuznyecki föld déli részén egyidőben több falu lakossága is fellázadt. December elsején a nép oldalára állt át a kuznyecki katonai helyőrség személyi állománya, s ettől kezdve, a város fölött vörös zászlót lengetett a taj- ga felől nekiiramodó, csípős szél. A scseglovi járás parasztsága is nyílt támadásba kezdett a kolcsakisták ellen. A partizánok egyik falut a másik után foglalják el, s zavarják tovább a fehéreket. 1________________________________________ S mint egyetlen nagy sóhaj, szakadt fel 1919 decemberében a kuznyeckiekből: a földjük ismét teljesen felszabadult. Drága volt az ára, a fizetség munkások, parasztok, félelmet nem ismerő partizánok vére ...Se föld szabadságáért vérüket ontották más népek önkéntes harcosai is. Az Acsinszkból érkezett magyar internacionalista század parancsnoka Zalka Máté volt, akit a világ a legendás Lukács tábornokként ismer, s aki Spanyolországban esett el a fasisztákkal vívott harcokban. A szibériai viharos években érlelődött nemzetközi harcossá Münnich Ferenc is. A szibériaiakkal vállvetve küzdőitek a hatalomért a magyarok. Sokan mindörökre ott maradtak a tavaszi fűvel borított kuznyecki földben. Marinszk városában sohasem hervadnak el a virágok a magyar internacionalisták emlékművénél... A megtévesztett cseh harcosok körében is visszhangra talált az eszme, amelyért Oroszország népe küzdött. Tízezerre tehető azoknak a cseh katonáknak a száma, akik a Vörös Hadseregbe lépve, küzdöttek Szibéria szabadságáért. A szovjetek oldalára szegődött cseh hazafiak egyike volt Jaroslav Ha- sek, a világhírű Svejk, a derék katona című regény szerzője is. Mindezt jól tudják és sohasem felejtik el a kuznyecki medencében élő emberek. (Folytatjuk) őrhalmi kezdeményezések Nem engedhetik meg a csalódást A bűvös kocka és a bűvös kígyó fölkerült az őrhalmi termelőszövetkezet elnöki irodájában a szekrény tetejére. Az utóbbi mintha kissé gúnyosan öltögetné nyelvét azokra, akik legalább öt évig szerettek volna bízni benne. Mert az igazság az, hogy a „bűvösök” alighogy fölkerültek az említett bútordarab tetejére, lekerültek a gyártószalagokról... A tökmag is lehet logikus — Meglehetősen érzékenyen érintett minket, hogy a Poli- toys az öt évre kötött szerződést nem egészen egy év múlva felmondta, arra hivatkozva, hogy „elfogyott” a piac. Szerencsére sikerült időben váltanunk — folytatja dr. Szabolcs István, a gazdaság elnöke. — Jelenleg az Elektromos Mérőműszerek ©yárának készítünk Varux-kockákat — egy másik logikai játékot — a balassagyarmati üzemünkben. Igaz, ez korántsem olyan egyszerű, mint az ember gondolná, mert a 120 fős üzemben ezzel távolról sincs kihasználva a kapacitás. Így kényszerültek rá, az ott dolgozók, hogy többek között nyers kávét és tökmagot válogassanak. A teljes foglalkoztatottságot —, amelyhez a termelőszövetkezetnek alapvető érdekei fűződnek a bérszínvonal tartása érdekében — csak így lehetett biztosítani. Beszélgetés közben cseng a telefon, s a félszavakból hamarosan egy új üzlet körvonalait vélem felfedezni. Az elnök már egy zsebszámológépen matat, s megállapítja, hogy nem is látszik rossznak az ajánlat. Egyedül a tárgyalást tartja hosszúnak, mondván, a termelőszövetkezet 24 órán belül képes megindítani a mánkét. Csütörtökig várok az értesítésre, mondja búcsúzóul. — Ma kedd van. Nem túl rövid a határidő? — kérdem. — Az idő pénz. Nagyon sok pénz. Konyhakész burgonya Budapestre Amikor dr. Szabolcs István az őrhalmi közös gazdaság élére került több mint öt és fél millió forintos mérleghiánynyal vette át a gazdaságot. A következő évben 4 millió 800 ezer forintos nyereséget, tavaly pedig 5 millió 300 ezres Naponta 4—5 tonna konyhakész burgonya készül a feldolgozóban. Gyomirtó áramütés A sneffieldi egyetemen olyan gépet szerkesztettek, amely a gyomokat nagy feszültségű áramütéssel irtja. Az áram elegendő sejtet pusztít el ahhoz, hogy a növény ne tudjon tovább növekedni. A berendezést szabadalmaztatták, s ez év tavaszán mutatták be. Az alkalmazott feszültség 3—10 kilovolt, aszerint, hogy milyen gyomnövényfajokat kell kiirtani. A traktor elejére szerelt berendezés egyik elektródja a talajt, a másik az irtandó növény csúcsát érinti. A feltalálók remélik, hogy az eljárás elfogadhatóan olcsó lesz, s jól kiegészíti majd az egyéb gyomirtó eljárásokat. Különösen ott várnak tőle jó eredményt, ahol a termesztett növényektől eltérő magasságú gyomokat kell visszaszorítani, s még nincsen e célra alkalmas vegyi gyomirtó. A Sheffield! kutatók másik eljárásának, amely mikrohullámokkal pusztítja a gyomokat, az a megfigyelés az alapja, hogy a növényfajok a különböző hosszúságú hullámokat meglepően más-más módon nyelik el. Például a gabonatáblákban levő vadzab eredményesen irtható anélkül, hogy a gabona károsodna. Új sajtok Veszprémből Űjatob sajtfélékkel bővíti választékát a Veszprém megyei Tejipari Vállalat. A már megkedvelt Bakony és Tihany camember .után máraz üzletekbe került egy újabb, nemes penésszel érlelt lágy sajt első szállítmánya Séd Brie néven. Ha a fogyasztók kedvére való az új termék, akkor jövőre már több száz tonnányit gyártanak belőle. Befejeződött a vállalatnál a Belpaise nevű lágy sajt gyártásának technológiai előkészítése is. Ennek érlelésében a nemes penésznek nincs szerepe, kellemes ízét a tejsav- baktériumok „tevékenységének” köszönheti. A folyamatban levő fejlesztések között ígéretes a Romadur típusú sajt, amely a markáns illatok és ízek kedvelőinek készül majd. Tóvfűíésvezeték — műanyagból A távfűtekre szolgáló forró víz vezetékeit jelenleg világszerte vascsövekből készítik, amelyeket megfelelő hőszigetelő anyagokkal burkolnak be. E meglehetősen költséges megoldás helyettesítésére Svédországbán széles körű kísérleteket folytatnak más anyagokkal: nagy átmérőjű vezetékeknél üvegszállal erősített műanydg csövekkel, a közepes átmérőjűeknél előrefeszített betoncsövekkel és a kisebb átmérőjűeknél térhálósított polietilénből készült csövekkel. Különösen biztatóak az eddigi kísérletek a térhálósított polietilénből készült csővezetékekkel, ezek a kísérletek szerint 80 C-fokig megbízhatóan hőállóak és élettartamukat ezen a hőmérsékleten 20 évre becsülik, de ha a vezetékben csak 60 C-fokos víz kering, akár 50 évig is eltarthatnak. Korróziós problémák nincsenek velük és a hőszigetelést előre gyártott vagy a helyszínen kiöntött poliuretén habbal lehet biztosítani. Elég rugalmasak ahhoz, hogy felcsévélve szállíthassák őket a helyszínre és amíg a hagyományos csővezetékeket 2—6 méteres darabokból szerelik össze, a térhálósított polietilénből készült csővezetéknél elég 200 méterenként egy csőkötést létesíteni. Mindezek következtében az ilyen távfűtővezetékek létesítési költsége 40—50 százalékkal kisebb. eredményt értek el. Idén várhatóan 7—8 milliós nyereségre számíthatnak. Mindennek azonban ellentmond, hogy még most is az alacsony hatékonysággal dolgozó üzemek közé tartoznak. Hogy ne sokáig, azért már tettek egyet, s mást. Mindenekelőtt rendet tettek a vezetés házatáján, a munka- és üzemszervezésben. Syőri Nándort szerettem volna erről faggatni, a főmezőgazdász azonban egyik pillanatról a másikra eltűnt. Mint kiderült, beteg, ezért kivette a szabadságát. Reggel pedig csak azért jött be, hogy meggyőződjön róla, halad-e a szántás.... — Az idén a burgonyából csaknem 13 millió forint kiesésünk volt — mondja az elnök. — Két évvel ezelőtt ez bőségesen elég lett volna ahhoz, hogy „leüljön” a gazdaság. Egyébként valamennyi más, lényeges tevékenységünk nyereséges a tervhez képest. Az őrhalmiak azonban hozzáláttak a burgonyakiesésből származó kár elhárításához. Szerződést kötöttek a Budapesti Gyermekélelmezési Vállalattal egy gazdasági társaság létesítésére. Az eredmény; november elejétől konyhakész hasáb, kocka, vagy szelet alakú burgonyát szállítanak Budapestre. — Szerződésünk évi 50 vagonra szól, ha kell, akkor többet is szállítunk. Mivel az üzletben kölcsönösen érdekeltek vagyunk, — egyaránt vevők és eladók — kikerüljük a kereskedelmi árréseket, garantáljuk a pontos szállítást, a kifogástalan minőséget és a megfelelő mennyiséget. Kell-e ennél több? Múló roőszullét A néhány napja létesített új üzemben 15 asszony dolgözik. A feldolgozó egyszerű, csakúgy mint a technológia. Az' üzem egyik végén tehergépkocsi bebillenti a burgonyát, egy gép megmossa, egy másik meghámozza, a szalag mellett álló asszonyok átválogatják, ellenőrzik, tökéletes-e a tisztítás. Az egész burgonya ezután egy kis masinába kerül, amely a kívánt alakúra vágja, szeleteli, majd a konyhakész termék fólia zsákokba jut, és lehet szállítani. — Látogatott volna ide néhány nappal ezelőtt — mondja Járja Jánosné, a szalag mellett. — Miért, mit láttunk volna? — Éjjel fél kettőig dolgoztunk, annyit rendeltek tőlünk a pestiek. De megcsináltuk, és időben elment a kocsi. Tudja — magyarázza tovább — ez egy új üzem, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy csalódjanak bennünk. A többiek egyetértőén bólogatnak. Áz elnök meg csak annyit tesz hozzá, mikor kilépünk az ajtón, hogy ezek az asszonyok igazi profik — már arpi a munkájukat illeti — és helyén van az eszük is, meg a szívük is, amikor a közös dolgairól van szó. Az angóranyúltelep felé menet elhajtunk néhány gazdasági épület mellett. Ezekről mondja dr. Szabolcs István. — A rosszullét környékezett, amikor felmértük, hogy 15 ezen négyzetméternyi kihasználatlan épületünk van. Helyesebben volt, mert most minden talpalatnyi helyet kihasználunk. Ahol nincs műhely, vagy feldolgozó üzem, ott sót raktározunk, ahova ez sem jutott, oda betároltuk a műtrágyát, fezzel is megtakarítunk jó néhány tonnányi hatóanyagot a kárbaveszéstől. Nyulak talpig gyapjúban Az angóranyúltelep a termelőszövetkezet új büszkesége. Odabent olyan patikatisztaság, hogy az ember magától értetődőnek veszi a fehér köpenyt, a kézmosást és a fertőtlenítőoldatban való „tapicskolást” a belépéskor. — Alapító tagjai vagyunk az angóra gazdasági társulásnak — mondja az elnök. — Feladatunk az ország ellátása an- góranyúl-tenyészanyaggal és a gyapjútermelés. Itt a nagyszülő és szülőállományt tartjuk, ezek utódai lesznek az árutermelők. A telepen jelenleg 1462 hófehér nagybundájú tapsifüles van, amelynek gyapjúért — ha első osztályú — 1360 forintot fizetnek kilónként. Ezt már Zsingor Ferenc mestertenyésztő mondja. A tervek szerint 1985. végére már 20 tonna gyapjút nyírhatnak és értékesíthetnek a HUNGAROCOOP- on keresztül az NSZK-beli Medima cégnek, amellyel ötéves szerződése van a gazdasági társaságnak. Ennek értéke meghaladja a* 20 millió forintot. Szandai Pálné a fodrászokéhoz hasonló kis géppel nyírja az egyik „pácienst”. — Tíz-húsz nyulat nyírok naponta. Attól függ, mennyire fickándoznak. és mekkora a gyapjú. Ügyelni kell az osztályozásra is, mert nagy különbség van az árakban. Útközben visszafelé még megnézzük a meliorációra váró földeket. Az idén megkezdett komplex program keretében a következő tervidőszak első évére mintegy 350 hektárral nő a szántóterület, befejeződik a táblásítás és a vízrendezés, amelyre 50 millió forintot fordítanak. Az őrhalmiak a korábbi nehéz évek után jelesre vizsgáztak kezdeményezőkészségből, s ez sokat segít abban, hogy a termelőszövetkezet nemsokára nagyságához méltóan szerepeljen a megye mezőgazdaságában. Zilahy Tamás NÓCRÁD - 1982. november 25., csütörtök 3
