Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
k Javában tart a MÄV-näl az őszi szállítási csűcsidény, mely szeptember elején kezdődött. Salgótarján-külső és Zagyvapálfnlva állomásain a megyeszékhely üzemeivel, vállalataival egyeztetve készültek fel a szállításokra. Ez évben eddig több mint nyolcmillió tonna árut mozgattak meg a különböző megrendelőknek. Bővülő karácsonyi játékkülkereskedelem Bővül a szocialista országok együttműködése a játékkereskedelemben, s ez gazdagítja a boltok karácsonyi választékát is. Az idén a tavalyinál mintegy ötven százalékkal több játékot exportál ' a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a környező szocialista országokba; az elmúlt néhány hét során egyre sűrűbben indultak a szállítmányok, hogy a magyar játékok még Időben a külföldi üzletekbe érkezhessenek. Nagyobb mennyiségű bűvös kockát szállít a cég Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Szovjetunióba. összesen mintegy két és fél millió darabot exportál e három országba, ebből a Szovjetunióba majdnem kétmillió kocka jut. A Politoys Ipari Szövetkezet másik termékét, a bűvös kígyót elsősorban Bulgáriába és Csehszlovákiába küldik. Emellett jelentősebb mennyiséget exportálnak a Videoton Varikon golyósjátékából. a Lemezárugyár varázsgömbjéből és a Politoys mágneses társasjátékaiból. A magyar játékok két legnagyobb szocialista piaca továbbra is a Szovjetunió és Csehszlovákia. A környező szocialista országokból jelentős mennyiségű játék érkezik. Ennek eredményeként egyes cikkekből karácsonyig lényegesen javul a kínálat a hazai üzletekben. Az NDK-ból játékvasutak, alkatrészek, sínek, kocsik, transzformátorok érkeznek. Csehszlovákiából, Bulgáriából szőrméből készült állatfigurákat importálnak. Az idén a hazai játékboltokban különböző babákból lényegesen javul az ellátás. Ebben az esztendőben először Romániából és Bulgáriából is hoznak be alvó- és járóbabákat. Csehszlovákiából és Szovjetunióból gyermekkerékpárok, go-kgrtok, jétékautók érkeznek karácsonyig. (MTI) Szerencsés vasárnap Tizennégy vaddisznó a terítéken „Ilyet még nem láttatok!” — szalad végig a hír vasárnap délután Kozárdon, s az érdeklődők megindulnak a kastélykert felé. Idősebbek és fiatalabbak, nők és férfiak, s természetesen ott van a kíváncsi és álmélkodó gyereksereg is. A látnivaló pedig tényleg nem mindennapi — legalábbis ezen a vidéken. A ragyogó napsütésben tizennégy vaddisznó hever a barna avaron. Rendben, katonásan, nagyság szerint. Mögöttük sorban a vadászok, türelmesen várják, hogy a fotós megörökítse a bizony ritkaságszámba menő eseményt. A vaddisznó, persze, nem ritka zsákmány a Pásztói ÁFÉSZ Vadásztársaság tagjainál, csak éppen a nagyvadászatokat, a hajtásokat nem szerencséltette eddig ilyen szép sikerrel Hubertus, a vadászok védőszentje. (Hubert von Aquitanien, a Rajna-menti pfalz grófja volt. Egy karácsony esti szarvas- k'dand után remeteséget fogadott. halálakor [727.] Liege püspöke volt, szentté avatása után lett a vadászok védőszentje.) A legenda felidézése utón ismét a tények: a sikeres lesvadászatok után végre elkészíthetett a Pásztói ÁFÉSZ Vadásztársaság egy _ igazán szép terítéket a hajtás után. Szabó István, a vadásztársaság elnöke is azon a véleményen van: itt még ilyenre nem volt példa. S mi a mai emlékezetes nap titka? — Mindenekelőtt a jó előkészítéssel és a vadászat körültekintő szervezésével magvarázható — vélekedik Szabó István. — De legalább ilyen fontos a nagyfokú fegye1 mezettség; társaságbeli vadász és vendég ezúttal e tekintetben is kitűnőre vizsgázott. Végé az ünnepélyes pillanatoknak, a vad előtti tisz- tolaésnekj Ismét a munkán a túr, elő kell készíteni a terítéket a szállításra. Vincze István, a vt fegyelmi bizottságának elnöke közben elégedetten állapítja meg, hogy a puskavégre kapott vaddisznóból csaknem valamennyi kan. A szemén is látom az örömet, bizonyára a megkímélt kocákra és a leendő szép vadászatokra gondol. Némelyik vadász kalapja mellett apró ágacska jelzi, hogy a nap hősei közé tartozik viselője. Ugyancsak szép vadászszokás ugyanis, hogy a leveles gallyacskát a „felravatalozott” nagyvad véréhez érintik. A „töret” pedig a vadász rátermettségének, jogos büszkeségének, nem utolsósorban pedig a szerencséjének a jelképe. Széles József nem visel töretét — nem lévén kalap a fején —, mégis alig győzi fogadni a vadásztársak és a falubeliek gratulációit. Minden ok meg van ró: ezen a vidéken ritka, két mázsán felüli vadkant ejtett. S ez teszi még emlékezet e-ebbé a mai napot: a tizennégy vaddisznóból álló teríték elején három ilyen példány is hever. Egy „pályakezdő” és máris szerencsés kezű vadászt régi — bár vitatott — szokás szerint felavatnak, azaz illő módon megcsapják — a szemlélődő falubeliek nem kis derültségére. Aztán kezdődhet a rakodás, Holló Imre gazdasági felelős közben már azt saccolja, mennyit hoz ez a ritka szép, emlékezetes nap a társaság kasz- száiába. Hétfő reggel teherautó viszi a zsákmányt a hűtőházba, egy kisebb csapatnak azonban még folytatódik a munka, A hajtás" óhatatlan velejárója a sebzés is, így folytatni kell a keresést, kutatást. S ha szerencsével járnak, akkor még gazdagabb zsákmány t«»s?,i em’ékezetessé ezt a vasárnapot, november 21-ét. (k. g ) Téli vendégváró»' a Mátrában Számottevően javultak a Mátrában az idén a téli sport lehetőségei. Kékestetőn a .déli lesiklópályát korszerűsítették, egyenletesebbé tették a pálya felszínét, és szélesebb lett a pálya induló része is. Galyatetőn megkezdődött egy téli sportcentrum kialakítása, első lépésként az északi lesiklópályán melegedőt, valamint síkarbantartó állomást építettek. Gályán és Kékesen elvégezték a sífelvonó karbantartását, Mátraházán új szánkópályát csináltak. Szilvásváradon az idén is lehet majd lovas szánkóval baktatni az erdei ösvényeken. Gondoltak azokra is, akik most ismerkednek a téli sportokkal: sí tanfolyamokat indítanak. Fejlesztették a vendéglátást is, Mátraszentisvánban a Vid- róczki csárdánál új parkolót építettek, Mátraszentlászlón pedig új éttermet nyitottak, a neve: Vöröskő. A téli idényre már megnyílik a kékesi tv- toronyban a kilátó, december elején már fogadhatja a kirándulókat. Vissza a társadalomba Pártfogók es péíü|OgoStak Beszélgetés az Igazságügyi Minisztérium főmunkatársával A közvélemény rendszerint helyesléssel és megnyugvással fogadja azokat a híreket, amelyek egy-egy veszélyes bűnöző felelősségre vonásáról, szigorú megbüntetéséről tudó- sítanak. A bűnözés elleni harc azonban nem érhet véget a büntetéssel. Az elkövetőknek büntetésük kiállása után vissza kell térniük a társadalomba. És, ha ehhez az úthoz nem kapnak kellő támogatást, nagy a veszélye annak, hogy ismét bűncselekményt követnek el. E gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Onozóné dr. Wen- ner Margitttal, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának főmunkatársával. — A szabadulók többségében megvan az elhatározás a javulásra, a becsületes életre — mondja a minisztérium főrryunkatársa. — De a szándék önmagában sajnos, nem mindig elegendő. Az újrakezdéshez szükségünk van például szállásra, munkára, s nem kevésbé bizalomra, lelki ösztönzésre. A pártfogói felügyelet ilyen „mindennapi” segítséget nyújtva könnyíti meg a börtönből szabadultak beilleszkedését, s ezzel, valamint bizonyos magatartási szabályok megkövetelésével szolgálja az alapvető célt, a bűnmegelőzést. Az elmúlt hat évben, amióta a bíróságok feladata az utógondozás, mintegy húszezer volt az utógondozottak, köztük tizenkét-tizenhárom ezer a pártfogoltak száma. S míg a visszaesők aránya az összbűnözésben meghaladja a 30 százalékot, addig a pártfogói felügyelet alá helyezetteknek csupán 15—17 százaléka követ el újabb bűncselekményt. — Kik kerülnek pártfogói felügyelet alá? — Kezdetben a visszaesőkkel és a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben rendelték el, akik hosz- szú időt töltöttek börtönben. Húrom esztendővel ezelőtt kiterjesztették a pártfogói felügyeletet, most mód van rá kisebb súlyú bűncselekmények esetén is. Ma a törvény szerint kötelező pártfogói felügyelet alá helyezni azokat, akiket szigorított őrizetből ideiglenesen bocsátottak el. ők. kivétel nélkül, többszörös visszaesők, irányításukat és felügyeletüket a társadalom védelme indokolja elsősorban. Minden más esetben bírói mérlegeléstől függ a felügyelet elrendelése. A bíróság az elítélt személyiségének vizsgálata után dönti ei, hogy szükséges és célszerű-e pártfogói felügyelet alkalmazása. Ennek megítélésére már kialakulóban van az egységes bírói gyakorlat. A jogintézménnyel szemben eleinte nagy volt az ellenállás az elítéltek részéről. S bár népszerűnek ma sem mondható, mind többen ismerik fel, hogy rászorulnak segítségre, gyakorta maguk kérik a pártfogói támogatást. A bíróság, az elítélt személyiségétől függően, a legkülönbözőbb magatartási szabályokat írhatja elő. A köz- veszélyes munkakerülő számára például meghatározza, hol dolgozzék. Az alkoholistát gyógykezelésre kötelezheti, eltilthatja a nyilvános helyen való szeszesital-fogyasztástól. A hivatásos és a társadalmi pártfogók ellenőrzik a szabályok betartását, nevelik pártfogolt] aikat, lakást, munkát keresnek számukra, tanácsokat adnak hivatalos és magánproblémáik megoldásához. — Milyen a pártfogók felkészültsége? Hogyan oldják meg sokrétű feladataikat? — A hivatásos pártfogók egyetemet vagy főiskolát végeztek, főként pedagógusok, jogászok, pszichológusok. Tervünk, hogy képesítésüket kiegészítő, speciális jellegű továbbképzésekre vonják be őket. A társadalmi pártfogók többsége kiváló szakmunkás, de van közöttük termelésirányító, mérnök, orvos, sőt háziasszony is. Felkészítésük TIT-tanfolyafnokon történik, egyelőre csak a fővárosban. A jövőben szeretnénk országosan kiterjeszteni a képzést. Nagy gondunk, hogy a hivatásos pártfogók, bár számuk hat év alatt csaknem megnégyszereződött, kevesen vannak. Akad olyan megye, így például Borsod vagy Szabolcs ahol száznál több személy jut egy-egy pártfogóra. Ennélfogva a nevelés, sajnos, háttérbe szorul, mert nincs rá elegendő idő. A pártfógók tevékenysége mindinkább átcsúszik az irányító, ellenőrző, szervező munkára. — A társadalmi pártfogók, tudomásom szerint, igen hatékonyan segítik a hivatásosokat ... — Így igaz. Rendkívül sokat köszönhetünk nekik. Ma már mintegy négyezren vannak. önként, harcolva az előítéletekkel egyengetik M elítéltek útját. Különösen nagy jelentőségű a munka* helyi pártfogói tevékenység Tapasztalataink szerint az aj elítélt, aki rendszeresen dolgozik. aki munkájának értei, mét látja, és a munkahelyén beilleszkedik, a magánéletben is boldogul, és nincs vela baj. Nem is tudnék említeni olyan megyét, ahol ne mű. ködne kiválóan a társadalmi pártfogói hálózat. Annál több kívánnivalót hagy maga után az a — sok munkahelyen uralkodó szemlélet, amely egyrészt a társadalmi pártfogói tevékenység értékelésében, másrészt — és főként! — az elítéltek iránti túlzott bizalmatlanságban jut kifejezésre. A pártfogók szűkebb s tá- gabb környezetükben nagy tiszteletnek örvendenek ugyan, fontos társadalmi munkájukért azonban nemigen kapnak elismerést. — Nemegyszer gondot okoz a szabadságvesztésből szabadultak munkába állítása. A jogszabály kötelezővé teszi. felvételüktől mégis elzárkózik számos munkahely ... — Szerencsére mind több, szám szerint harminchárom vállalattal működünk égvütt. Az üzemek sorában találjuk például a Cseoel Autógyárat, a Bács. a Győr, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Mecseki Szénbányákat. Sokatígérő közös munka alakult ki a bíróságok és az üzemek között Felér. Cson^rád, Komárom, Szolnok, Vas. Heves. Bács- Kiskun és Pest megyében. Az együttműködési megállapodások nem csupán a munkába helyezést segítik elő, hanem sokirányú támogatást biztosítanak a börtönből szabadultaknak. Kívánatos, hogy valamennyi megyében létrejön ;3n hasonló együttműködés. A munkahelyi kollektívák. különösen a szocialista !.<"•*«rá-dok az eddigieknél is ("’•bet tehetnének a szaha- 'kdlrk sikeres úiraVeydésé- éri. Vállalhatnák néldáu! eev- esv büntetett, ám javulni szándékozó ember pa.trenálá- sát. Közreműködésükkel bizonyára' még kevesebb volna í. visszaesők száma. Vam-f3 a kollektíva által m^ogelőiegeze+t bizalomra, pzv szélesebb rrirtfogőj kö- zKeoéare Van szükség hogv a T'érifoedi felügyelet célja m?gva T ómi 1 i rm Kor»rin, Katalin Fejlődik a Goikij-telep Salgótarján legifjabb városnegyedében, a Gorkii-la- kótelepen átadták egy 98 lakásos épület, utolsó két szekciójának lakásait. A kétszer tizennégy tanácsi lakásba már költöznek az új lakók. A házat korszerű blokkos technológiával az Agrofil építette fel. A vállalat tovább munkálkodik f. lakótelep gyarapodásán. Már megkezdték a IC. jelű épület alapozását, amelyben 50 tanácsi lakást alakítanak ki, hasonló korszerű technológiával. Az átadási határidő 1984. ősze. Pécsi kaputelefonok leningrádba Tízezer leningrádi lakást szerelnek fel a pécsi Megyeszer Vállalatnál készített kaputelefonokkal. A készülékeiről hazánkban már országszerte ismert cég — hivatalos nevén Baranya megyei Elektronikai és Szerelőipari Vállalat — készülékeit több más országbeli gyártmánnyal való összehasonlítás után találták alkalmasnak arra, hogy egy egész lakónegyedet lássanak el vele. A' pécsi kaputelefonok ugyanis kevés vezeték felhasználásával, köny- nyen felszerelhetők, karbantartást alig kívánnak, paneles felépítésűek, s így köny- nyen javíthatók. A Megyeszer a májusban megkötött szerződés alapján eddig csaknem ötezer kaputelefont küldött az Elektrc- impex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a Szovjetunióba, s még karácsony előtt elszállítják Pécsről a tízezrediket is. A modulegységekbe Csomagolt utcai és lakáskészülékeken kívül hétszáz lépcsőházihoz automatikus világításkapcsolókat, a lakásban levő kaputelefon gombjával nyitható elektromos lépcsőházi zárakat, szerelvényeket és pótalkatrészeiket készítettek szovjet megrendelésre a leningrádi lakónegyed épületei és lakásai számára. (MTI) Arisztotelésztől Lukácsig és tovább „A dialektika megalapozása az emberi gondolkodás prométeuszi tette volt. A dialektika útját járni anr.vit jelent mint a gondolat prométeuszi útját járni” Hermann István egyik most megjelent könyve: Az értelemig és tovább1 című kötet viseli homlokán e két jellegzetes mondatot. A zsebméretű alakban kiadott munka, mint alcíme jelzi, a filozófia úgynevezett „nagy problémáival” foglalkozik. Gondozója a Kozmosz, amely Az én világom elnevezésű sorozat számára gyűjtötte össze az ismert filozófusnak mintegy félszáz — eredetileg a rádióban elhangzott — miniesszéját. Főként tehát az Ifjabb nemzedékekben látja lehetséges és „megcélzott” olvasótáborát az írásmű. Különösebb bölcseleti előképzettséget nem föltételez közönségéről az apró fejezetekre osztott eszmefuttatás, „csupán” érdeklődést vár el a filozófia iránt. Érthetően adagolja az ókortól máig termett hatásos gondolatok egy részét, s rögtön kritika alá is veti azokat, belehelyezvén őket a ma elfogadott gondolatrendszerbe. Mindezt abban a reményben teszi Hermann, hogy az olvasó „kihallja ezekből az írásokból a legfőbb rúondanivalót: az igazi gondolat évezredeken keresztül él.” A neves bölcselő eléri célját; olvasója kihallja e mondanivalót, egyszersmind — ha még nem volt neki — védettséget is szerez a hamis próféciák ellen. A karcsú kötet végére jutva valamelyest kialakul a készség arra, hogy a megragadó formáiban is feltűnjön a csalárd tartalom. A szerző Arisztotelésztől Szent Tamáson, Kanton, Hegelen, Engelsen át Lukácsig több mint háromszáz gondolkodót említ, akik a bölcseletben több-kevesebb, jobb-rosszabb szerepet játszottak évezredek folyamán. Példájuk nyomán áll össze szemléletesen a tanulság: az igazi gondolat valóban korszakokon át él, ám érvényessége korántsem örökös. Épp a dialektikus látásmód segít hozzá, hogy őszintén tisztelhessük a nagy gondolatot és alkotóját, anélkül, hogy e tisztelet megbénítsa az újszerű cselekvést! Hermann figyelmet fordít arra, hogy a géniuszok „terméséből” felmutasson ma is érvényes, hatékony gondolatokat, amelyek korunkban is, kicsiben-nagyban egyaránt útjelzőül szolgálhatnak. Marx arra a következtetésre jutott — írja egy helyen —. hogy a valóság sokoldalúsága következtében nem szabad olyan általános tételeket és alapelveket felállítani — különösen a mozgásformák s ezen belül a társadalmi élet mozgásformái területén —, melyek megmerevedhetnek, változatlannak tűnhetnek, s melyeken túlhalad az idő.” (molnár)
