Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

Ki mit gy Megjegyzések egy kiadványról ÉLÉNK VILÁGOSKÉK SZÍN íj kis füzetecskével ta­lálkozhatunk mind többször az utóbbi hetekben. Az alig több mint százoldalas kiad­vány nemrégiben jelent meg a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, a Magyar Közgazdasági Társaság, vala­mint a Jogász Szövetség Nóg- rád megyei szervezetének gondozásában. A kiadvány címe igen rövid: Ki mit gyárt. A Ki mit gyárt lényegében egy olyan katalógus, ami a Nőgrád megyében működő vállalatok, ipari és termelő- szövetkezetek, társulások te­vékenységét mutatja be, is­merteti az általuk készített gyártmányokat, termékeket, beszél a szolgáltatásokról, sőt felhívja a figyelmet a haszno­sítható hulladékokra és mel­léktermékekre is. S ebből már következik a kiadvány megjelentetésének célja is: jobban megismertetni egymás­sal megyénk termelő és szolgáltató vállalatait, szö­vetkezeteit, elősegítve ezzel, hogy e vállalatok és szövetke­zetek lehetőségeik optimáli­sabb kihasználásával járulja­nak hozzá hazai és export­kötelezettségeik megkívánt teljesítéséhez; következéskép­pen segíteni általa a gazdasá­gosabb termékgyártást, a gyor­sabb és minőségileg jobb szolgáltatást, az importanya­gok legésszerűbb mértékű he­lyettesítését. A Ki mit gyárt katalógus hosszabb időszak munkájának eredménye. Az MTESZ me­gyei vezető szervei a megyei pártbizottság ösztönzésére készítették elő a kiadvány megjelentetését. Az előkészü­letek alaposságát nemcsak a pontosságra való törekvés in­dokolta, hanem az is, hogy hasonló kiadvány megjelen­tetésében sem gyakorlat, sem tapasztalatok nem álltak ren­delkezésre; ugyanakkor a ki­adványban történő szereplésre felkért vállalatok, szövetkeze­tek jó része lebecsülte ezt a törekvést. Az MTESZ megyei szerve­zet végrehajtó bizottsága mel­lett működő tudományos és tájékoztató bizottság több hó­napos gyűjtőmunkájának ered­ményeképpen végül is ez év elején elkezdődhetett a 24 vál­lalat és gyáregység, 8 ipari szövetkezet és 12 termelőszö­vetkezet által megküldött kéz­iratanyag kiadvánnyá formá­lása. A KATALÓGUSSÁ FOR­MÁLÁS, a szerkesztés fele­lősségteljes munkáját nem véletlenül bízták a Nógrádi Fórum — a cikkem elején említett szervezetek fenntar­tásában két éve megjelenő ki­advány — szerkesztőségére. A Nógrádi Fórum szerkesztői a megtisztelő bizalomnak megfelelően, napjaink gazda­ságpolitikai feladatai iránti elkötelezettséggel vállalták az újszerű feladat megoldását — s ezt teljesítették is. A Ki mit gyárt katalógust munkaeszköznek szánták a szerkesztők. Olyan munka­eszköznek, amely előmozdít­hatja a benne szereplő — de a hiányzó — vállalatok és szövetkezetek jobb és sokol­dalúbb kooperációs működé­sét. Hiszen a katalógus meg­jelentetésének egyik alapvető célja a gazdaságosság fokozá­sának elősegítése, a gazdasági egyensúly javítása. Aki kezébe veszi ezt a ka­talógust az negyvennégy vál­lalat és szövetkezet tevékeny­ségével, gyártmányaival és szolgáltatásával ismerkedik meg. Megtudja, hogy mit kí­nál a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrádi Szénbá­nyák, a Magyar Kábel Mű­vek balassagyarmati kábel­gyára, a Vegyiműveket Épí­tő és Szerelő Vállalat, a Nőgrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Nőgrád me­gyei Nyomdaipari Vállalat, az ötvözetgyár, a Salgótarjáni Ruhagyár, a PENOMAH ba­lassagyarmati gyáregysége, a Váci Kötöttárugyár. Sok hasznos dolgot kínál az ÁGM Általános Gép- és Műanyag- ipari Szövetkezet, a „FÉM­MECHANIKA” Szivattyú és Anyagmozgató-gépgyártó Szövetkezet, a Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet, a KLIMAVILL Szövetkezeti Közös Vállalat. Különös figyelmet érde­melnek a termelőszövetkeze­ti melléküzemágak. A tizen­két résztvevő közül csak né­hányat emeljünk ki: a nóg­rádi „Béke” Termelőszövet­kezet fémipari és mintaasz­talosipari részlegét, a pásztói­ak faipari és fröccsöntött műanyagipari termékeit és te­vékenységét, szóljunk a Cser­háti Fém- és Műanyagipari Szolgáltató Gazdasági Társa­ságról, vagy a karancslapuj- tőiek kiállításdíjas termékei­ről. A katalógus szerkesztőinek meggyőződésé — ha nem si­került is a megyei vállala­tok és szövetkezetek telje­sebb körű ismertetését elér­ni! —, hogy e kiadvánnyal olyan gyakorlati igényt szol­gálnak, amely már hosszabb ideje várt a kivitelezésre. S itt kell szót ejteni a formá­ról: A Ki mit gyárt kataló­gus a TIT-központ rotaüze- mében készült, s az ott dol­gozók értő és gondos keze munkáját dicséri. S MIVEL A KI MIT GYÁRT katalógus munka­eszköz, a megjelentetés gon­dolatának elindítói, a szer­kesztők arra is számítanak, hogy a jövőben ezt a munka­eszközt a fejlődés által dik­tált korszerűsítéssel adhatják újra a felhasználók kezébe. Padár András Kisszövetkezet — alakulóban Űjabb kisszövetkezet van alakulóban Pásztón. A Pász­tói Építő-, Szerelő- és Szol­gáltatóipari Szövetkezet fa­ipari részlegének dolgozói tit­kos szavazással határoztak arról, hogy kiválnak a szö­vetkezetből és kisszövetke­zetet alakítanak. Ez a rész­leg készíti többek között a nemrégiben Kiváló Áruk Fó­ruma védjegyet kapott la­borbútorokat. A szavazás után szövetkezeti közgyűlés dönt az elhatározás további sorsáról, s ha a válasz a fa­ipari részlegre nézve kedve­ző, január elsejétől már ön­állóan dolgozik. Gázvezeték a sivatagban Türkiménia érdekes vidéke a Karap-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb kiterjedésű (350 000 négyzetkilométer) si­vataga. Hossza nyugatról ke­letre 800 kilométer. A türkmének itt ősidők óta az életadó vízről ábrándoz­nak. Erről szólnak népmesé­ik, balladáik. A Kara-Kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének terve már a múlt század folyamán felmerült, de csak 1954-ban vágták be a bulldózerek la­pátjaikat a homokos terepbe. Napjainkban már 860 kilo­méter hosszú csatorna szeli át a sivatagot, és másodper­cenként 380 köbméter vizet juttat a földekre. Néhány év óta gázvezeték továbbítja az energiát a te­rületre. A szovjet technika felkészült arra, hogy sivata­gi homokon, fagyott tundrán, vagy bármilyen terepen el tudja végezni a vezetékfek­tetést és a közbeiktatott kompresszorállomások léte­sítését. Minden vezető egyformán felelős Nemcsak a személyzeti osztály dolga A Nőgrád megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizott­sága legutóbb a káder- és személyzeti munkával kapcsola­tos feladatokat tárgyalta meg. A téma időszerűségét és fon­tosságát nemcsak az eddig megtett út eredményei, kudarcai a meglevő gondok, hanem a beruházásnál jelentkező szű- kebb és másfajta lehetőségek, körülmények, követelmé­nyek. a gazdálkodás ugrásszerűen megnőtt előírásai is in­dokolták. Az előbbiek jelentőségét húzta alá a vállalat sa­játos helyzete is. Szükség van a káder- és személyzeti munka újraértékelésére, megújítására, korszerűbb felfogá­sára, különös tekintettel a rugalmasságra, a kezdeménye­zőkészségre, a kockázatvállalásra, a messzetekintő felfogás és gyakorlat mielőbbi, hatékony kiterjesztésére. SAJÁTOSSÁGOK ÉS FOLYAMATOSSÁG A vállalat az idén részben objektív, részben szubjektív okok miatt mély hullám­völgybe került. Az ebből va­ló kilábalás elsősorban a ve­zetőktől — a legkisebbtől a legmagasabbig — követel az eddiginél többet, jobbat, ererdményesebb munkát, a termékeny együttműködés fo­kozása révén. A vezetői munka módsze­reinek, stílusának, a vezetői magatartásnak újraértékelé­sét követeli meg a szak­munkáslétszám távozásá­nak mielőbbi megállítása. Egyértelmű útmutatást és in­tézkedést kíván, hogy a fel­szabadult ipari tanulókból minél több maradjon a vál­lalatnál. A tennivalókat, a jobb végrehajtást sürgeti to­vábbá az is, hogy a vezetés folyamatából hiányzanak a középkorúak. Az írásbeli előterjesztést, amelyet Hegedűs Imre, a pártbizottság titkára tárt a testület elé, valamint a szó­beli kiegészítést, amelyet Timmer Zoltán, a vállalat igazgatója mondott el, alap­vetően a vállalat jelenét és jövőjét meghatározó kérdé­sekre válaszolt. A testület állásfoglalása alapján a vezetői utánpót­lást, a vezetővé való előrelé­pést elsősorban az itt dol­gozók soraiból kívánják meg­valósítani, amennyiben a vezetésre kiszemelt dolgozók megfelelnek a mindenkori, s egyre növekvő követelmé­nyeknek. SENKI SEM KÉRHETI.­A káder- és személyzeti munka sikereiért, eredmé­nyeiért, a megtorpanásokért, az esetleges kudarcokért egy­formán felelős a vállalatnál minden vezető, akikre a dol­gozók kisebb, vagy nagyobb csoportját bízták, vagy bíz­zák. Az ezzel kapcsolatos elő­írások teljesítése alól senki sem kérhet, de nem is kap­hat semmiféle felmentést, le­gyen akár brigádvezető, akár közép-, vagy első számú veze­tő. ­Ruhaexport TSRésexportra dolgoznak esz­tendő végéig a Salgótarjáni Ru­hagyár üzemei. A nyugatnémet El-Cont cégnek tízezer darabos nőiszoknya-rendelésből tegnap hatezer aljat elszállítottak. Svéd piacra női ruhát varrnak, de­cember végéig összesen 16 ezret. Női ruha készül finn exportra is, a több mint 22 ezer darabos ren­delés bőven ad munkát december végéig. Plastovinil fóliából fran­cia vevőnek kocsitakarót varr­nak, Dél-Jemenbe pedig 12 és fél ezer darabos gyermekruhatétel Indul útnak november utolsó he­tében. December első felében ugyanide újabb 20 ezer gyermek­ruha készül. A Nagybátonyi nagyközségi közös Tanács az idén jelen­tős összegeket fordított Kis- terenye és társközségeinek közoktatási és közművelődé­si intézményeinek felújítá­sára, korszerűsítésére. A nagyközségi általános isko­la tornatermét tették rend­be, a bányatelepi iskola te­tőzetét újították fel. A kis- terehyei művelődési ház bel­ső helyiségeit korszerűsítet­ték, a Rákóczi-telepi és a szúpataki kultúrotthont fel­újították. Megszépült a Kis- ( terenvén székelő salgótarjáni ' járási könyvtár is a köze!- | ltban elkészült kerítéssel. I Az ELZETT Művek szécsényi Zár- és Lakat gyár termékeinek mintegy 40 százalékát tőkés­piacon értékesít'. Ez a gyárnak közel egymillió dollár bevételt eredményez. Képünkön: a közelmúltban átadott Bakony lesth elemekből épített szerelősor látható, melyen az itt dolgozó asszonyok 2500 biztonsági TUTO lakatot készítenek naponta. A vezetők többsége politi­kailag megfelel a követel­ményeknek. Akad azonban köztük olyan, aki nem elég­gé ' ismeri a párt- és állami határozatokat, nem érzékeli a politika új elemeit. Előfor­dul, hogy egyesek elfeledkez­nek a példamutatásról: el­mulasztják a munkaköri kö­telességüket, illetve vissza­élnek hatáskörükkel. A szak­mai végzettség előtérbe he­lyezése viszont rugalmas és differenciált megítélést kí­ván. A nagy, vezetői szak­mai gyakorlatot, tapasztalatot is éppúgy kell becsülni a magasabb követelmények megítélésénél, mint a kevés gyakorlatot felmutató magas képzettségű fiatalt. A vezetői alkalmasság fokozása érde­kében javítani kell a szer­vező munka színvonalát, az együttműködési készséget és képességet, valamint az em­berekkel való bánni tudást. Ugyanakkor a vezetői tevé­kenységből sürgősen száműz­ni kell a féltékenységet. Elő­adódik, hogy a vezetők nem foglalkoznak kellően az utánpótlás felkészítésével, nem adják tovább vezetési tapasztalataikat. Saját után­pótlásukat nem vonják be a feladatok megoldásába. Rend­szeresíteni kell a pályakezdő fiatalok és vezetőik rendsze­res találkozását. Néhány he­lyen javítani kell a hatáskö­ri listákkal kapcsolatos elő­írások betartását, időben ed kell készíteni a minősítése­ket. A napi munkából ki kell iktatni az igénytelenséget, a kezdeményezés, a vállalkozás hiányát, a felelőtlen, meggon" dolatlan ígérgetést, a partne­rokkal való hánya-veti maga­tartást, a döntésre érett kér­dések halogatását, a rossz munkahelyi légkört kiváltó okokat, a nagyképűséget, a fennhéj ázást. A vezetőknél a legfonto­sabb, hogy a személyzeti munkában korrekt, és fő­képpen eredményes együtt­működést valósítanak meg a vállalatvezetéssel, a személy­zeti osztállyal és a partner mozgalmi szervekkel. ZAVARÓ JELENSÉGEK ÉS A KIÜT És most adjuk át a szót a testület tagjainak. Váróczi László a vezetői utánpótlást folyamatként ja­vasolja felfogni. A jelenlegi gyakorlat szerint a felsőfokú végzettségű fiatalok egy évig beosztottként dolgoznak. A mostani gyakorlat a közgaz­dászoknál azért nem jó, mert túl gyorsan váltják a he­lyüket, ezáltal nincs módjuk egy-egy terület alaposabb megismerésére. Juhász László szocialista brigádvezető konkrét tények­kel bizonyította, hogy a ta­nulók elhanyagolása milyen káros következményekkel jár, mennyire zavarják mások munkáját. Király Attila szerint a ve­zetői alkalmasság átértékelé­se során egyesek összetévesz­tik a készséget és a képzett­séget. A jó vezetői tulajdon­ságok kialakítását oktatással is segíteni kell. Szóvá tette, hogy a magas képzettségű fiatalok előrelépésénél jelent­kező türelmetlen,ség belső és külső okokra vezethető visz- sza. Szorgalmazta a hatáskö­ri listák előírásainak betar­tását, majd javasolta, hogy a személyzeti osztály hatáskö­réből vegyék ki azokat a feladatokat, amelyek nem rájuk tartoznak. Langa Gyula szerint a ká­der- és személyzeti munka sikere érdekében a brigád­vezetőknek is többet kell tenni. A vezetővé, illetve a jó szakemberré válás érde­kében naponta tettekkel, té­nyekkel és eredményekkel kell bizonyítani. Ismerte e azokat a módszereket, ame­lyekkel a felszabadult szak­munkásokat kívánták meg­tartani. Mint mondta: csak részben hoztak sikert, volt kudarcuk is. Juhász László művezető- szakoktató tényétekéi bizo­nyította, mire képesek a ta­nulók. ha irányítják és mun­kával látják el őket, ha van gazdájuk. Krieger Elemér a gyakorlati munka gondjait elemezte, majd a partner- kapcsolatok betartását szor­galmazta. Désfca László a PEYA-sok jövőjével kapcso­latos gondokat tolmácsolta. Nagy Lászlóné a technikus- gárdával való foglalkozás tennivalóiról szólt, szorgal­mazva a rendszeres tapaszta­latcserét. Kovács Tibor, a salgótarjáni városi pártbizottság munkatár­sa a foiyamatosiságra, a rugal­masságra, a fiatalok felada­tokkal való megbízására, a hatáskörök betartására hívta fel a figyelmet, hangsúlyoz­va a politikai szervek fele­lősségét. Berczeli Miklósné a veze­tők felelősségéről beszélt az utódok kinevelésében. Oroshá­zi Gyuláné szerint a munka­helyi vezetőknél faiba ütkö­zik, amikor a tanulók átme­neti elhelyezését, fogadását kéri. . LÉPÉSVÁLTÁS, ŰJ MÓDSZEREK Timmer Zoltán válaszában utalt, arra, hogy az állásfog­lalás szelleme hassa át a gyakorlati munkát, s ennek során mindig a példásan dol­gozóknak legyen mindenben meghatározó a szavuk. A problémákat ne gyűjtsék ösz- sze, hanem az üzemi négy­szögülésen beszéljék meg. Hegedűs Imre zárszavában a lépésváltás, az új módsze­rek keresését szorgalmazta, utalva arra, hogy a káder- és személyzeti munkában min­dig a kulcskérdéseket kell megragadni. Ő is kitért a partnerkapcsolatok javításá­ra, a minősítések tartalmi ré­szének javítására. Felhívta a pártalapszervezetek vezetőit, hogy véleményüket demokra­tikus alapon alakítsák ki a hatáskörükbe tartozó veze­tőknél. A testület az előterjeszté­seket, valamint a nyolc pont­ba foglalt konkrét feladato­kat, felelősök megjelölésével, egyhangúlag elfogadta. — venesz — Kedvező értékelés Üzemegészségügy az öblisben Az üzemegészségügy hely­zetéről tárgyalt ülésén a na­pokban a gyár szakszerveze­ti bizottsága. Az üzemorvos beszámolóját meghallgatva kedvezően értékelték a dol­gozók egészségvédelméért végzett gyógyító-megelőző munkát. A feladatokról szól­va megállapították, hogy az üzemekben következeteseb­ben kell biztosítani a dolgo­zók részvételét a szűrővizsgá­latokon. Szükségesnek látja a szakszervezeti bizottság a táppénzfegyelem megszilár­dítását is. A gyári munkavé­delmi intézkedési tervben foglaltaknak eleget tettek az aktuális téli felkészülési munkát a feladatokat rang­sorolva folytatni kell — ál­lapították meg a résztvevők. NÚGRÁD — 1982. november 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents