Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

Sikeres rendezvénysorozatot szerveztek a bányászok Sokadik alkalommal -r ma rr nem is számolják — rem­ei ' me3 szeptember, októ- b:, hónapokban a Nógrádi f nbányúk szakszervezeti bl- z ' '.sása a bányász kulturális és sportheteket. Mint min­él '3. ezúttal is nagy erőbedo- b:\- al dolgoztak a felelősök a sikerért, s azt mondhatjuk, a korábbinál nagyobb siker­rel. fj'iszínű programok Néhány év óta, egy viszony- 1 í hosszú megtorpanás után, örvendetes pezsdülés tapasz, t*Iható a salgótarjáni Bá­n-ász Művelődési Ház tájé­kán. Az intézmény felújítá­sának, korszerűsítésének be. fejeződése kedvezően hatott a munkavégzésre, s nemcsak a szakkörök, egyéb kiscsoportok tevékenységének folyamatos­ságát tette lehetővé, hanem teret nyitott a nagytermi, szó­rakoztató rendezvények szá­mára is. Ebből már eddig is több sikereset — például a Vámosi—Záray-est — tartot­tak. Így joggal várták, hogy tömeges érdekfődés nyilvá­nul meg a Huszti—Piros Il­dikó és Huttkai Éva-est iránt, melyeket a bányász kulturális hetek finisében kívántak meg­tartani. A művészek azonban az utolsó pillanatban szín­házi elfoglaltságuk miatt kénytelenek voltak szereplé­süket lemondani. Szerencsére, a rendezvé­nyek elmaradása nem volt jellemző a változatos, gaz­dag tartalmú, színes program- sorozatra. A két salgótar­jáni és nagybátonyi — bá­nyász szakszervezeti intéz­mény valamivel több mint hatvan programot tervezett a másfél hónapra, s ebből alig fél tucat szenvedett késedel­met. Hogy ez mit jelent, csak Megtartják jövőre is az értheti, aki évekkel ez­előtt szintén figyelemmel kí­sérte a sorozatot, s megütköz­ve tapasztalta a rendezvé­nyek egyre-másra történő el­maradását. Ugyanakkor a mostani és az egykori halasz- tódások között van egy lénye­ges különbség: a mostaniak nem gondtalanságból, szer­vezési restségből, nemtörő­dömségből maradtak el, ha­nem szükségességből. Példa­ként a külfejtési üzemet hoz­hatjuk fel, ahol a munka ha­laszthatatlan menete olyany- nyira megszaporította a hiva­talos rendezvényeket — ter­melési tanácskozás, munka- védelmi oktatás ... —, hogy két kulturális programot no­vemberre kellett átütemezni. Partnerek az üzemek Sokáig nem volt így. Töb­bek között emiatt is marad­tak el a rendezvények, ásí­tottak a nézőterek üres szé­kei, kapkodtak a szervezők a menthetők menthetéséért. Ügy tűnik, mostanságra be­érett a vállalati vezetésnek — mindenekelőtt szakszervezeti bizottságnak — az a régi tö­rekvése, hogy a kulturális he­teket kezdeti stádiumától kezdve a lebonyolítás legutol­só szakaszáig közös, az ered­ményesség szempontjából egy­mástól függő, egymásra ható üggyé tegye. A tervezés de­mokratizmusa kifejeződött a programok műfaji gazdagsá­gában, a szervezésben, a rész­vételben. Az üzemek műve­lődési bizottságának tagjai, a szakszervezeti kultúrosai, egyéb, a művelődésért fele­lős tisztségviselői, minthogy a programok összeállításába is bevonták őket, személyes ér­deküknek tartották a sikert. S partner voltuk ebben a fele­lősségben és munkavégzés­ben nyilvánult meg a leg­szembeötlőbben, egyben a legbiztatóbban. Olyan rendezvényeket em­líthetünk dicséretükre — csupán illusztrációként —, mint a tervező- és földmérő iroda művelődési napja, a salgótarjáni fúvósok és az etesi citerások együttes műso­ra, író-olvasó találkozó Ber- kesi Andrással, és Szakonyi Károllyal, ismeretterjesztő elő­adások irodalmi és külpoli­tikai kérdésekről. Külön el­ismerést érdemei a ménkesi Lenin Szocialista Brigád, melynek tagjai Gyurkó Lász­ló érdekes könyvét, az Arc­képvázlat történelmi háttér- rel-t vitatták meg szervezeti formában. Jogosan állapították meg összegzőikben a népművelők: az üzemek részéről őszinte, segítő szándékot tapasztaltak, s a rendezvények közelebb kerültek az emberek érdeklő­déséhez, ezért is voltak láto­gatottá bbak. És e tényéknek akkor Iga­zibb, teljesebb a fénye, ha látjuk azt is, olyan időszak­ban zajlottak a rendezvények, amikor a széntermelésre min­den korábbinál nagyobb súlyt helyeztek. Nyilván igy van ez rendjén: a művelődést és a termelést badarság szembeál- lítanl. Hogyan tovább? Az elkövetkezendő időben a nagybátonyi művelődési ház küzd azokkal a nehézsé­gekkel, melyekkel korábban a salgótarjáni: elkezdődik re­konstrukciója, bővítése. A munka viszont folytatódik, át­tevődik területe az üzemek­be. Salgótarjánban pedig a munkahelyi és intézményi mű­velődés megfelelő arányait munkálják ki, jobban vállal­ják a szórakoztatást. Kielégítő közművelődési munka csak valóságos igé­nyeken teremtődhet. Már tud­ják az üzemekben is, ezért nem elzárják, hanem keresik az egymáshoz vezető utat. A bányász kulturális hetek sorozata közös akarattal, még alaposabb igény-feltárással, a művelődési formák és esz­közök tudatos gazdagításá­val, a munkahelyi kollektí­vák fokozottabb bevonásával, a propagandatevékenység szé­lesítésével fejleszthető. Snem utolsósorban — ennek már most gyakori példái voltak — őszinte, nyílt véleménycseré­vél közös dolgainkról, legye­nek érvényesek azok egy ap­ró üzemre, vagy vállalati kol­lektívára, netán az egész or­szágra. Hajdanán a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének a kezdeményezésére indították útjára a heteket. Azóta a vállalati szakszervezeti bi­zottság saját hatásköre lett, megrendezi-e a programsoro­zatot. A Nógrádi Szénbányák vezetői a rendezés mellett szavaznak, hiszen igénylik a dolgozók. A sorozat érett évei­be lépett. Sulyok László Nyírfácskák Ä Nyírfácska együttest jak, de az együttes fénypont­1943-ban alapította Nagyeas-ja ma is a nőd kar. da Nagyezsgyina, aki a Moszk- Ma a negyedik művész- Val Nagyszínház balerinája nemzedék dolgozik a Nyír­volt. A sikeres út az „All egy fácska együttesben. Az elsők, ifjú nyárfa” kezdetű népdal-az alapítók már kiváltak, ra komponált koreográfiával nyugdíjba mentek, vagy ko- kezdődött. Kezdetben össze- reográfusként dolgoznak. Az „„„ . . együttes átlagkora 23 év. A sem húsz lányból állt a cső- tudós> a harmónia, az erede­port. Később egy férfi tánc- ti, sajátos művészi kidolgozás csoport is csatlakozott hozzá- magával ragadja a nézőt. A nyírfácska-keringő A. tettes őrizetben, a nyomozás folyik Kiről beszélsz, Ferike ? Hollai hadnagy Indítja a motort, de mielőtt bekapcsol­ná a sebességet beszélni kezd: — Hihetetlen __ Időköz­b en sokat töprengtem azon, hogy vajon mit érzett Ko- hányi, amikor leültette a gyerekeket a háztető szélére azzal az előre elhatározott szándékkal, hogy sorra a mélybe taszítja őket. És mi játszódhatott le benne, ami­kor elérkezett a gyilkos pil­lanat és amikor felemelte a kislányt, majd sorba a fiú­kat. Még István menekülési szándéka sem állította meg. Egyiknek sem kegyelmezett... — Es képzeld el, mit érez­hették a gyerekek? Akármi­lyen rövid idő alatt is zajlott le ez a borzalmas esemény... És aztán zuhanni... Látni, hogy közeledik a föld... Még mindig csak .halkan jár a motor. Hollai Gábor Ferenc felé fordul: — Gondolom, meg kellene nézni a kisfiút a kórházban... — Igen... Természetesen... Oda menjünk — hagyja jó­vá a javaslatot a főnök. * A bágyadt arcú, de élénk szemű, értelmes tekintetű Ferikével a főorvosi szobá­ban beszélgethetnek a nyo­mozók. — Bár rendkívül érzékeny a fiúcska, de hát szerencsé­re testvérei halálával kap­csolatban nem volt közvet­len élménye, így érthető, hogy a fiatal idegrendszer viszony­lag könnyebben regeneráló­dik — tájékoztatja a nyomo­zótiszteket a főorvos, aki személyesen vizsgálta meg a gyereket. — Ferikém, látom szeren­csére már jobban vagy —, paskolja meg a kisfiú sápadt arcát Gábor alezredes. — Tetszik tudni, nagyon nehéz most már egyedül... Nem hittem volna, hogy meg­teszi, .. — feleli bágyadtan a fiúcska. — Pedig gondolhat­tam volna.. — Miből kisfiam? — Hát abból, amit mon­dott, és amit korábban csi­nált. .. — Mit tett korábban? — Egyik este, anyu akkor már nem volt nálunk. Ré­szegen jött haza... — Kiről beszélsz, Ferike? — kérdezi kíváncsian az al­ezredes, mintha nem tudná. nuska is elaludt. Egyszer csak elővett egy piros színű zsinórt, Pistit és engem ösz- szekötözött, Annit a földre tette és azt mondta: „Fel- megyünk a háztetőre... Az­tán onnan ledobállak benne­teket. .. ” — Borzalmas — suttogja szinte egyszerre a két rend­őrtiszt és a főorvos. De a kisfiú, mintha nem is hallaná, folytatja: — Nagyon megijedtünk. Akkor azt mondta a gyilkos, hogy ne féljetek, nem fog fájni, hiszen már a levegő­ben meghaltok... — És ekkor mit éreztél? ,— ... nem is tudom... Csak annyit mondtam akaratlanul is, hogy nagyon fog ben­nünket sajnálni Attila. Ek­kor a fejéhez kapott: „Ja, tényleg, még egy hiányzik kö- zületek... Akkor most el- halasszuk az ugrást... ” — Másnap elmondtátok ezt valakinek? — Nem mertük... És... és... talán másnap már azt hittük, hogy úgyse tenné meg. A három férfi úcv pillan­tott egymásra, mintha vala­miféle lázálomban kitalált rémtörténetet hallana. De hát az élményszerű emléke­zés egyetlen pillanatig sem hagyott kétséget bennük, hogy mindez valóban meg­történt. — És tegnap, szombaton miért küldött el? — Akkor is eléggé ittas volt. Azt parancsolta, hogy menjek el anyuhoz, hívjam át... — Azt nem mondta, hogy miért? — De igen. Anyut megfojt­ja, minket meg most már tényleg ledobál a háztetőről. Közben a nyakamhoz tett egy kést: „Ha el mered mon­dani anyádnak, hogy ittam, ezzel vágom le a fejedet... ” így ijesztgetett. — Megkerested édesanyá­dat? — Nem... Féltettem. Nem akartam, hogy átmenjen. Én meg elszöktem Tapolcára. Este ott találkoztam a ház­ban lakó egyik nénivel, aki elmondta, hogy ledobálta a testvéreimét a háztetőről. * A borzalmas hármas gyil­kosság híre rövid-idő alatt az egész ország tudomására ju­tott, hiszen az események után a Belügyminisztérium sajtószolgálata az újságok, a rádió, és a televízió útján tá­jékoztatta a közvéleményt. A bűncselekmény elkövetésé­nek környékén lakók, akik lényegében az átlagnál tájé­kozottabbak voltak a Kohá- nyl család életkörülményei­vel kapcsolatban, bár a való­ságot ők is csak felületesen ismerték, elkezdték a sutto­gást, ami hamarosan kiáltás­sá erősödött: Az asszony a bűnös... Miért hagyta el a család­ját. .. Ha nem hagyja o*t a gyer­mekeit. a férfi nem válik gyilkossá! öt kell megbüntetni! Már-már úgy tönt, hogy a város lakóinak egy része Ko- hányi Ferencet sajnálja, sőt, majdhogynem fel is menti. Sokan legszívesebben az anyát látták volna a rács mögött. A lelkileg és fizikailag meg­rokkant asszonynak az egyetlen életben maradt és idegileg megroppant kisfiá­val valósággal el kellett me­nekülnie a saját lakásából. A három kis áldozatot utol­só útjára elkísérte az egész város, sőt, a megye különbö­ző helységeiből is sokan ér­keztek. hogy kifejezzék rész­vétüket, hogy együtt búcsúz­tassák Annát, Attilát, Ist­vánt. .. A gyászszertartás percei­ben egyesek valósággal szí­tották a tüzet az asszony el­len. — Ez anva.. ? — Még ő sír... ? — Az asszonyt is a földbe kellene rakni... A rosszindulatú, s Boro» Annát már-már közvetlenül is fenyegető csoportok láttán dr. Gábor elkeseredett düh­vei gondolt arra, hogy mi­lyen felelőtlenné képesek válni egyesek. Mennyire hi­ányzik belőlük a mérlege'és képessége... Felületes is­mereteiket saját száj a Izük szerint alakítják és azt kép­zelik, hogy ők az igazság baj­nokai. A temetésre kivezényelt rendőrök gondoskodnak Bo­ros Anna védelméről... Schmidt Attila fKövetkezik: „Tőle elvár­ható módon... ”) — Hát kiről...? A gyil­kosról. .. Mert ő már ne­kem nem az apárh. Aki ké­pes megölni a testvéreimet... Az csak gyilkos... — És mit tett, amikor ha­zajött? Fiataloknak vezetési ismeretekről — Leült a székre, rám pa­rancsolt, hogy vegyem elő az üveg rumot, amikor odavit­tem neki, azt mondta, igyál belőle, hátha az anyád meg­mérgezte. .. Pusztulj el te akkor. — És ittál a rumból? — Muszáj volt... Attila akkor nem volt otthon. Ami­korra megitta a rumot, An­A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál meg­különböztetett figyelem kí­séri a fiatalok tevékenysé­gét, különös tekintettel a pá­lyakezdő értelmiségiekre, akik a vezetői utánpótlás, gerincét adják. Hogy minél alaposabb ismeretekre tegyenek szert, a NÁÉV személyzeti osztályá­nak szervezésében a napok­ban indítják be azt a tanfot lyamot, amelynek hallgatói a vállalat ifjú szakemberei lesz­nek. A vezetési ismereteit szé­les körű témaköreit felölelve előadások, konzultációk segí­tik az elméleti tudnivalók gyakorlati alkalmazását, s a tanfolyam végén vizsgán ad­nak tanúbizonyságot fölké­szültségükből. KOSSUTH RADIO] 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.«: Kamaramuzsika 19-15: Qonaolat — A Rádió iro­dalmi lapja 20.00: A magyar népdal hete 20.30: Mi a titka? 21.19: „Sem emlék, sem varázs­lat” 22.20: Távol-Kelet — közelről, n. rész 22.33: Magyar előadóművészek felvételeiből 23.33: Operakettősök 0.10: Toronyzene PETOPI RADIO: 8.27: Világablak, in. rész (ism.) 9.08: Fúvós kamarazene 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak 10:50 • a magyar népdal hete 11 • Cl: u.i Saint-Säens lemezeink­ből: Ulf Hoelscher hegedül. 12.43: Házunk tája 13.00: Operaslágerek (Ism.) 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák — Kiss Imre műsora 14.29: Kagylózene — Balaton- szabadiban 15.10: Mishael Rabln hegedül . 15.30: MR 10—14. Iskolák, őr­sök. barátok (ism.) 10.0' 'premier 10.13 . ipódium 17.05: izárszámélen. Riport 8.05: Bilicsl Tivadar énekel 8-20: A Távol-Kelet — közel­ről, I. rész (ism.) 8.35: Idősebbek hullámbosszán: Dallamok, emlékek 9.30: Balettzenék operettekből 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 17.10: Újdonságainkból — magyar táncdalok 17.30: ötödik sebesség 18-35: A magyar népdal hete 19.15: Josef Strauss: Falusi fecs­kék — keringő 19.25: Prizma 19.45: A Duran Duran együttes felvételeiből (Ism.) 20.35: Krimikedvelőknek 22.03: Popműhely 4 NÓGRÁD - 1982. november £7* szerda 22.48: ökrös Oszkár cimbalmozik 23.23: Fáy András szerzeményei­ből MISKOLCI STODIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykrő- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Biogáztelepet létesítettek Szécsényben — Im­portkiváltó törekvések — Foko­zott figyelmet a téli gépjavításra — A BVK Afrikában). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsa feladattervet vitatott meg a lakásépítésről, la­kásfenntartásról, a lakásgazdál­kodásról és -elosztásról — A köz­lekedési hónap tapasztalatai He­ves megyében.) 18.25—18.30 : Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé Angol nyelv (kezdőknek) 8.20: Francia nyelv 9.20: Fizika íÁ't. isk. 7. oszt.' Az áramkörök 9.25: '-'---»yer iroda’om (Ált. tsk. alsó tagozat) 9.50: Tv-lottősorsolás 10.05: Delta 10.30: A kapitány Magyarul beszélő olasz— francia kalandűlm 14.20: Iskolatévé Angol nyelv 14.35: Magyar Irodalom (Ism.) (Alt. isk. alsó tagozat) 15.00: Francia nyelv (ism.) 15.20: Fizika (Ism.) 15.45: Kamera A film szintaxisa I. 16.25: Hírek 16.30: A hajózás története Francia filmsorozat 17.15: Történet szöveg nélkül Olasz film (ism.) 18.15: Reklám 18.20: 9-es stúdió A szovjet televízió külpolitikai vitaműsora 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.50: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Kék fény — Riportműsor 21.10: A hét műtárgya 21.15: A békíthetetlen Külön Ferenc történelmi játéka 22.35: Tv-hiradő 3. 2. MCSOR: 20.00: Az élet dicsérete^ Magyarul beszélő angol film 21.13: Tv-híradó 2. ?1.35: Gólyavárt esték BESZTERCEBANY -X : 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Szűzföld. Leonyid Brezs- nyev könyvének filmvál­tozata. 1. rejz. 21.05: A kocsmárosné lánya. 1. rész. (Ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Népzenei összeállítás 23.00: Hírek 2. műsor: 20.00: Légy üdvözölve. Bolgár filmdráma. 21.30: Időszerű események 82.00: Kambodzsa haldoklása és feltámadása. Dokumen­tumfilm. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Mackenna aranya. Színes USA western. Háromnegyed 6-tól: Agónia. I—II. (14) Színes, szink­ronizált szovjet film. — Balassa­gyarmati Madách: Ned Kelly. (14) Színes angol kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Egymásra nézve. (18) Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Sugarlandi haj­tóvadászat. (14) Színes amerikai film. — Karancslapujtő: Pucéran és szabadon. (14) színes, szinkro­nizált francia film. „AZ ÉLET DICSÉR Ti,' — Angol film, 20.00 h. II. MŰSOR)

Next

/
Thumbnails
Contents